Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-13 / 10. szám
4 TOT,WA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. január 1.1. Mit fedeztek fel a tudósok 1965-ben? — Paleontológia (ősrégészet). — Afrikában újabb ősember, kövületeket fedeztek fel. A Leakey által 1964-ben megtalált „hobo habilis” (1 700 000 éves) csontjai után Yves Coppens felfedezte a „csádi embert”, amelynek korát egymillió évre becsüli. Dél-Afrikában hárommillió éves kövületeket, az emberi élet legrégibb nyomait a világon, találták. — Biológia. — Sikerült szintetizálni az élet alapanyagát: a nukleotidokat, foszfátokat, vízgőzzel, metánnal és ammóniával keverve. Úgy vélik, hogy ezek az összetevők alkották a Föld eredeti légkörét. — Az átöröklés folyamatát illetőleg megállapították a nuk- leinsav teljes képletét. Végül a biológia a legjobb úton van ahhoz, hogy felderítse az emberi szervezet egyik legfőbb titkát, az emlékezet működését. A tudósok szerint az emlékképek új molekulák formájában szintetizálódnak az agyban, a környezetből kapott újabb ösztönzés, értesülés alapján. — Orvostudomány. — Az Egyesült Államokban sikerült mesterséges szivet beültetni egy borjú szívüregébe; közben a „természetes” szív átültetése, — amelynek technikáját több országban is tanulmányozzák, — még mindig az „elutasítás” jelenségébe ütközik. — Egy japán orvosnak első ízben sikerült egy kutya agyvelejét átültetni egy másik kutya fejébe. — Eredményes kísérleteket folytattak nyulakon és sertéseken a szintetikus bőr beültetésével, súlyos égési sebeknél. — A terhes asszonyoknak nem tanácsos streptomicint adni, mert az rontja a megszületendő gyermek hallását. — A skizofrén emberek vizeletében talált „rózsaszínű foltokból” arra következtetnek, hogy ez az idegbetegség az anyagcsere rendellenességeivel áll kapcsolatban. — Geológia. — Hála a műholdaknak, ma már tudjuk, hogy a Föld nem gömbölyű, hanem körte formájú, négy kidudoro- dással, több ezer négyzetkilométert kitevő négy „sarokkal”. — Az amerikaiak gigantikus fúrótornyot építenek a „mohóié” terv végrehajtásához. Ez az első kísérlet, hogy átfúrják a Föld kérgét, középpontjának irányában. — Csillagászat. — Az idén megfigyelt 3. C. 9. rádiócsillag (Quasar) a világegyetem legtávolabb eső és legrégibb ismert csillaga. * — A Mariner—4 fényképedből kiderül, hogy a Mars felszíne tele van kráterekkel, s „csatornái” valószínűleg optikai csalódás következményei. — Fizika. — Az S. U; 6-nak elnevezett új elmélet megpróbál valamelyes egységet teremteni az elemi részecskék családjai között és eddig még fel nem fedezett új részecskék létéről tanúskodik. A legnagyobb ismert „negatív” részecske, az antidauteron felfedezése megerősíti hitünket az anti-anyag létezésében. — Űrkutatás. — Megvalósult az űrtalálkozó. Közeledik a zökkenőmentes holdraszállás időpontja. Az A. 1. és F. R. 1; rakétákkal Franciaország is belépett az űrkutató hatalmak sorába. A népszerű ismeretterjesztő filmgyártás első igazán impozáns bemutatkozásának is tanúi lehetünk. Egy természetrajzi film először veszi azt a bátorságot, hogy egész estét betöltő szórakoztatásra, tanításra vállalkozzon. Kollányi Ágoston Kossuth-díjas, Érdemes művész rendező azonban bizonyított, hogy az ilyen kísérlet nincs kudarcra ítélve. Végig lebilincselő az örök megújhodás című vakítóan színes film, amely egyetlen témát — igaz önmagában óriásit — ölel fel, a születés és elhalás körforgását a természetben. Méltó segítőtársa a rendezőnek Vancsa Lajos operatőr, az ő kamerája segítségével nyerhetünk élményszerű bepillantást a parányi élőlények világába éppúgy, mint az erdők rejtett életébe. A film készítői köszönetét mondanak a bevezetőben sokaknak, akik lehetővé tették, hogy a film egyaránt szóljon a föld akármelyik pontján élő emberhez: a sokak: szovjet operatőrök, az Antarktisz expedíciók francia filmesei, a különböző országok tudósai, a Tanganyikában élő hazánk fia, felvételeiért. A filmnek nemcsak kiváló zenéje, hanem maga az alkotás is egy szigorú kompozíciójú szimfónia, olyan ami ehhez a hatalmas témához igazán méltó és amely talán törekvésében elődök nélkül való. A bemutatásra kerülő külföldi alkotások között két kiemelkedő akad. Keneth More nagy jellem játékával a Színész című angol, amely az állásnélküli színészek életéről vall kifejező erővel és Az államügyészé a szó című lengyel film, amely egy kétszeres gyilkosság hátterét fedi fel pontos lélektani megfigyelésekkel, művészi megjelenítésekkel. Látványos a Jégbalett csillaga című szovjet film, míg kedvességével kerül közel hozzák az Alain és a néger című francia film. Három tragikus epizódot örökít meg a jugoszlávok művészi alkotása az örvényben, és négy vidám történetet az olaszok szatirikus filmje Az én kis feleségem című, főszerepben a remek Alberto Sordi-val és Sil- vano Mangano-val. VEGH MIKLÓS ns. axciiniient xeisoraKoziatoti három új magyar film nem véletlen válogatás következménye Sorrendjük jól jellemez műfajor belüli különbségeket, egyúttal azt is bizonyítva, hogy mindenfajta érdeklődésű mozilátogatc megtalálhatja a magáét az idei filmtermésben. A bemutatásra kerülő hazai filmek ezúttal nem szégyenkezhetnek, sőt valamelyest felülről tekinthetnek a külföldről vásárol! alkotásokra, mert akár igényesség, akár téma szerinti változatosság, akár művészi színvonal tekintetében jól vizsgázott a magyar filmgyártás az előzetes bemutatókon. Tehát mire számíthat a Tolna megyei néző az elkövetkező hetek filmműsorában? A közönség előtti bemutatkozás előtt az év első magyar fi I cn bem utató já ró! csak óvatosan fogalmazhatunk. A tömegsikerről a film készítői sem álmodnak, félő, hogy ez a film még nem talál egyértelműen kedvező fogadtatásra. A Szegénylegények című magyar filmről van szó. Pedig jelentős alkotása filmgyártásunknak, és jelentős állomása a rendezőnek is, Jancsó Miklósnak, aki az Oldás és kötés valamint az így jöttem című igényes filmek után és még magasabb fokú összegzésre vállalkozott. Érdekes módon egy történelmi tárgyú filmmel, igaz nem olyannal, mint a megszokott. A betyárvilág témájáról következetesen lefosztja az ál- romantikus mítoszt, a nemzetiszín kokárdát és a valósággal való szembenézésre, gondolkozásra készteti nézőit. Az igazán művészi filmek kedvelői, akik a történésen kívül kíváncsiak a jó rendezés, a mesteri fényképezés kvalitásaira is, minden bizonynyal örömmel fogadják. Mamcserov Frigyes rendezésében készült az Orvos halála című másik új magyar film. Keveset mondunk róla, ha csak azt állítjuk az igazi hivatásérzet elbeszélő költeménye ez az alkotás. Tájékoztatásban kevés helye van a kritikai megjegyzéseknek, inkább csak egyik legnagyobb erényére figyelmeztetnénk, egy nagy alakításra, amelyet ugyan megszoktunk a művésztől, de nem mondhatjuk el elégszer, hogy Rab Ferenc: lúdádpénz — 124 — Nem sokkal Sós után, ő is elment az étteremből és lassan hazaindult. Az előbbi jókedve ezzel, mintha elpárolgott volna. Még ahhoz sem volt kedve, hogy elsétáljon a Rákóczi útig és megnézze a kirakatokat, a legfrissebb könyvújdonságokat, a textilüzletekben a szép férfiszöveteket, hogy megálljon és tisztes távolságból figyelje a KÖZÉRT-ből ki- és beáramló embersokaságot, hogy alig észrevehető szemhunyorítással tudtára adja a mellette ellibegő csinos lányoknak, hogy ő is létezik a világon, — egyszóval, szokásos esti szórakozásához sem volt kedve. Kifárasztotta ez a napok óta tartó hajsza. Az egész apparátus megmozdult, a futár felkutatására, aki immár közel hat hónapja, hogy itt van a fővárosban és tevékenykedik ... S ez esetben minden perc drága. Ma szétszóródtak a városban, a legfontosabb objektumokban körülnéztek, beszélgettek vezetőkkel, munkásokkal, tisztviselőkkel, csak úgy mindenféléről... de a beszélgetés fonalát azért úgy gombolyították, hogy abból leszűrjék azt, ami érdekelte őket. De szabotázsnak — amit gyanítottak — nyoma sincs. Otthon csak éppen megkóstolta a vacsorát, a fürt szőlőt, amit a mama frissen mosva eléje tett, elfogyasztotta. — Rosszul nézel ki, fiam.;-, — mondotta aggódva az öregasszony. Szegedi ásított egyet. _ Igen ;.; mama ... rosszul. El is hiszem. N em nézhetek ki úgy. mint a pankráció nagymestere, a Radu Lukács, nem igaz? Elköszönt a mamától és bevonult a szobájába. — 125 — Mindennap a megszokott mozdulatok. Először a fürdőszoba csapját megengedi, a víznek csobogása éppen úgy hangzik, mint egy évvel vagy két évvel előtte. A fogkrém íze is, hol jobb, hol rosszabb. Öt percig vizsgálgatja állát a tükörben, borotválkozzék-e, vagy nem. Igyekszik magát rábeszélni, de nem sikerül. Felveszi a pizsamáját, a szoba közepén megáll és meg vakar ja a mellét, után;, a hátát jobb kézzel, majd a ballal. Ennyi az egész. Legföljebb némi változatosságot, hangulata, kedélyállapota aznapi állása hoz. Van úgy, hogy hanyatt fekszik és merően nézi a mennyezetet, ilyenkor töpreng, gondolkozik.' De van úgy. hogy szabadulni akar a gondolatoktól s akkor könyvet vesz a kezébe. Ma is a könyvhöz menekül. De nem képes olvasni három oldalt, mert zavarja a 'szomszédék bömbölő rádiója. Felugrik s ököllel ráver a falra. — Lesz csönd.,.???!!! Dehogy lesz, kedves főhadnagy elvtárs, dehogy lesz... ! Ugyan miért? A bömbölő rádió éppen úgy hozzátartozik az unalmas agglegényi estékhez, mint ahogy hozzátartozik az is, hogy a rádiót sohasem halkították le. Ebben Szegedi is megegyezik önmagával, mert lám, leteszi a könyvet, lekapcsolja a villanyt és bebújik a paplan alá. Rideg, kegyetlen sorsa van az agglegénynek. Hajnali fél hatkor a mama zörög az ajtóin: — Pista fiam, keresnek! Szegedi álmosan lép ki a szobájából. — Gyerünk komám, indulunk a Pozsonyi útra. — 126 — Áll a balhé ... ! — mondja Pinczési hadnagy. Szegedi lelocsolja az arcát egy kis hideg vízzel, belenéz a tükörbe, míg törülközik, mégiscsak jobb lett volna megborotválkozni. No, mindegy. Perceken belül elkészül, s már rohannak le a lépcsőn. Lent a Pobjeda megugrik, végigszáguld az ébredő — de még gyér forgalmú — körúton és a hídfőnél ráfordulnak a Pozsonyi útra, — Főnök? — kérdezi Szegedi. — Ö is ott van... A bűnügyiek vonultak ki először, de... politikai ügy, így aztán beszóltak az ügyeletre. A házban égnek a villanyok, majdnem minden ablak világos, pedig már kinn is dereng az ég alja. Felérnek az emeletre, a lakásban Szegedi jelentkezik a főnöknél és körülnéz. A szobában négy-öt nyomozó van még rajta kívül. A szoba közepén egy gyönyörű nő fekszik kisestélyi ruhában. Arca megkínzott, szája szegletében fehér hab. Halott — Itt vannak a papírjai — nyújtja feléje egyik nyomozó a női táskát. — „Solymossy Judit, mérnök-geológus. Munkahelye: Geológiai Intézet...” * Judit elérzékenyült, mikor a virágot átadtam. Átölelte a csokrot, beletemette az arcát s ragyogó szemei átparázslottak a virág szirmain, levelein. Újévi film újdonságok Az orvos halála — Butaságom története — Fény a redőny mögött t'ager Antal öreg orvos megformálása adja a film igazi rangját. A hivatás elszánt küzdelméről, sokszor sziszifuszinak látszó harcáról szól egy másik magyar film is, a Szentjános fejevétele. Béres Ilona pusztai tanítónője, sokszor készteti ökölbe szorításra a nézőt, akit úgy vezet a cselekmény bonyolult szövevényében Novák Márk, elsőfilmes rendező, hogy teljes mértékben tud azonosulni a szerző, Galambos Lajos figuráival. Ennek nyitja egyszerű, valóságból vett alakok, mindennapos konfliktusok, megpróbáltatások közepette, akiket igaz szándékok vezettetnek és valós emberi gyön- geségek állják útjukat. Kalandos kém-nyomozó történet a Fény a redőny mögött című magyar film. Ha példát akarnánk, talán a Fotó Háber címűhöz hasonlítanánk, de talán még ennél is izgalmasabb, fordulatosabb. A kémfilmek minden jó tulajdonsága megtalálható ebben a produkcióban, amely kevésbé apellál a néző logikájára, mint inkább a figyelő képességét veszi igénybe, mert a meglepő változások, helyzetcserék ugyancsak sűrűn követik egymást. Né- hányan a szereplőgárdából: La- tinovits Zoltán, Nagy Attila, Sza- káts Miklós, Pécsi Ildikó, Vár- konyi Zöltán és még sokan ebben a hálás témájú filmben, amelyben bőven van szökés, üldözés, határátlépési kísérlet, kés, revolver és laser-fegyver. Kedves perceket szerzett az előzetes bemutatón Keleti Márton—Gyárfás Miklós filmje a Butaságom története. A cselekmény talán sokak előtt ismert, a Film Színház Muzsika című lap hasábjairól, amely folytatásokban közölte Gyárfás Miklós hasonló című kisregényét. Ez a történet kerekedik ki most filmvászonra olyan művészek segítségével mint Rutkai Éva, Básti Lajos, Mensáros László, Kiss Manyi. Vígjáték a javából, amelyből talán hiányzik a bemondásos harsány nevetés, de a szellemes öngúny, amellyel a művészek részben saját világukra is visszaemlékeznek, az elmúlt 15—20 évre. az egyáltalán nem.
