Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

1566. január 12. TOLNA MEGYEI VEPŰJSAC Korszerű szarvasmarha­istállók Itt a félév. Az általános iskola nyolcadikosai és a középiskolák érettségizői megilletődve kérdezik maguktól — hova tovább? Nem akarom a cikkel minden fiatal pályaválasztási gondját megoldani, nem is tudnám, de sze­retném, ha egyikük vagy másikuk a cikk hatására mondana le azok­ról a délibábokról, amelyek sok esetben amúgy is elérhetetlenek. Mivel sárközi vagyok, a cikkben elsősorban a Sárközben lakó fiatal lányok ügyeimét szeretném felhívni arra, hogy Sárközből, — Decsről, Őcsényből, Sárpilisről és Alsóná- náról — nem föltétlenül szükséges a fárasztó és időt pocsékoló vonat­tal való bejárás, mert szakmájuk már otthon, a szülők vagy nagy­mamák kezéből eleve adva van. Ki ne ismerné a Decsi Háziipari Szövetkezet remek szőtteseit, hím. zéseit? Azt hiszem, hogy minden­ki. Sőt, külföldön sem kevés azok­nak a száma, akik a magyar há­ziipar remekeiért, így a sárközi szőttesekért és hímzésekért nem sajnálják pénzüket kiadni. Ebből adódik aztán az a helyzet, hogy — bár félezernél több a bedolgo­zók szórna — nem tudnak annyi sárközi hímzést és szőttest készí­teni, hogy azt bármilyen mennyi­ségben el né tudnák adni. Ez pe­dig nem közömbös sem a népgaz­daság, sem az egyén számára. Te­hát a decsi szövő- vagy hímző­asszonyokra nem a bizonytalanság vár, hanem minden hónapban szá­míthatnak a munkájuk után járó 800—1500 forintra. Megkérdeztem Gróh Józsefet, a háziipari szövetkezet elnökét, hogy melyen képesítést és milyen jövőt tudnak a szövetkezetbe je­lentkező fiataloknak adni? Vála­szában elmondta, hogy szövetke­zetük az utóbbi 3—4 esztendőben óriási fejlődésen ment keresztül és ez a fejlődés nem állhat meg. Elő­re nem mondhat ^biztosat, de for­rásban van egy férv, amiről egy­két hónapon belül nyilatkozhat. Addig is teljes határozottsággal kijelenti, hogy bármennyi a je­lentkező, azoknak — ha munká­jukat odaadással végzik — kénye, rét tudnak a szövetkezetben biz­tosítani. A szakismeret elsajátítása — folytatta — egyszerűbb, mint a többi iparágaknál, mert a tanulók­nak nem kell ipariskolába járni. A szövés 4—6 hét alatt elsajátítható akár a központi székházban, ahol népművész mesterek állnak ren­delkezésre, akár a bedolgozó há­zaknál. A legideálisabb, ha otthon az édesanyától vagy a nagymama, tói tanulják meg. Azt szeretné Gróh elvtárs, ha a tanulók tősgyö­keres sárköziek lennének, akik már születésüknél fogva rendel­keznek némi alappal a sárközi művészetet illetően. Jelenleg vannak a népművészeti háznak olyan bedolgozói, akik Mo­hácson, Dombóváron laknak. Nos, ha nekik megéri a jövés-menés mellett, hogy szőjenek, akkor a helybelieknek igazán megéri a.. — Mit tud Gróh elvtárs pozití­vumként egy szövőnő mellett fel­hozni például egy Szekszárdra be­járó mérőműszergyári vagy más üzemben dolgozó munkásnőve] szemben? — Már fentebb említettem, hogy a szövést vagy hímzést ta­nuló fiatalnak nem kell ipari ta­nulónak lenni, amiből az a haszon származik, hogy a szövéssel, hím­zéssel már akkor is keresni lehet, amikor a mérőműszergyárban még csak tanulnak. Ha Decsről jár Szekszárdra, ez azt is jelenti, hogy az utazás miatt legalább 90 percet kereset nélkül kell eltölteni. Nem beszélve á téli hidegről és a nyári [orróságról, no meg az utazás többi kellemetlenségeiről. Ha ezt a napi 90 percet — ami havonként. 36 órát tesz ki — csak öt forint órabérrel megszorozzuk, az havi 180 forint. Ehhez hozzá­számoljuk még az üzemi ebédet, a vonatköltséget és az egyéb uta­zással járó kiadásokat, akkor azt látjuk, hogy már 300 forint elment a fizetésünkből. Amit viszont egy itthon dolgozó nem ad ki, illetve ennyi meddő időt nem kell neki a munkája érdekében elfecsérelni. Ez azt jelenti tehát, hogy a vá- -osi többlefkereset csak látszatra több, mert ha összeegyeztetjük a kétféle keresetet és az egyéb le­hetőségeket, akkor a többnek lát­szó kevesebbet ér, mint a másik. De ugyanakkor nincs meg a csa­ládi otthon melege, szépsége sem, mert a férj is, a feleség is csak aludni jár haza, ha ugyan nem osztották be éjjeli műszakra. Él Decsen egy házaspár, Kecs­keméti János és felesége. Előzőleg Kecskeméti erdészetben dolgozott, ami messze is volt és nehéz is. Megtanulta tehát a szövést és az­óta feleségével együtt otthon dol­gozik. A férj havonta 1500, a fe­leség 1000 forintot keres. Nem cse­rélnének azokkal, akik a városban 500 forinttal többet keresnek. A Kecskeméti család példája azt is bizonyítja, hogy a férfiak is el­végezhetik azt a munkát, amit a közhit női munkának tart. Hisz a szövés régin is divat volt, amit akikor takácskodásnak neveztek. Sőt, takácsmesterséget nő nem is végzett, csak férfi. íme ennyi elő­nye van az otthon szövő és hímző sárközi lánynak vagy asszonynak! a városba járó szakmunkással szemben. De ezen felül ugyanazokban a juttatásokban részesül, mint egy üzemi szakmunkás. Tehát SZTK- és nyugdíjjogosult. A keresetek a szövetkezet alapszabályaiban le­fektetett elvek alapján még eléggé kötöttek, de a fejlődés parancsa az, hogy ezen előbb-utóbb változtatni kell, ami még inkább az itthoni munka oldalára fogja billenteni a mérleg serpenyőjét. — Hány éves korban léhét a háziipari szövetkezet tagja egy fiatal? — Akinek a szülei tagok, az már 16 éves kóréban tagja lehet. I Akinek a szülei nőm tártó^Sfikk 'a ' Szövetkezet kötelékébe, azok 18 éves koruktól lehetnek g szíjvet-1 kezet tagjai. Úgy érzem azonban, hogy ezen az alapszabályon is kell módosítani, mert az élet ezen a vonatkozáson is túlhaladt, — fe­jezte be kérdéseimre adott vála- ; szát Gróh József, a Decsi Házi- ; ipari Szövetkezet elnöke. Sotkó János 1 Nácik minden kontinensen Eichmann fiának szenzációs nyilatkozata A Quick című nyugatnémet hetilap legutóbbi számában meg­kezdte egy riportsorozat közlését az egykori háborús bűnös. Adolf Eichmann legidősebb fiáról. Adolf Eichmannt 1962-ben Izraelben el­ítélték és kivégezték. A harmincéves Klaus Eichmann sokáig Argentínában élt. Az ál­tala közölt adatok nagy meglepe­tést keltettek, kimerítő vitákat eredményeztek Nyugat-Német- országban és más európai ország­ban. Először is azt állítja, hogy még manapság is él a volt nemzeti szocialisták nemzetközi szerveze­te, melynek titkos kirendeltségei és ügynökségei minden kontinen­sen működnek. j Nemrég Argentínából vissza­tért Nyugat-Németországba, s Ba­jorországban egy részvénytársa­ságnál helyezkedett el. Testvére, Borst Eichmann továbbra is Ar­Szekszárdi Építőipari Szövet­kezet nyugdíjazásból kifolyó­lag, megüresedett munkakör betöltésére mérlegképes főkönyvelőt keres. Fizetés megegyezés sze­rint. Továbbá 2 fő villany- szerelő szakmunkást és egy fő bádogos szakmunkást vesz fel. Jelentkezni lehet, Szek- szárd, Rákóczi út 15. sz. Te­lefon: 23—57. ' (29) gentínában él, s egészen a Közel­múltig élénk tevékenységet fejtett ki egy földalatti náci szervezet­ben. Horst állítólag különféle fu­tárt küldetéseket teljesített, s Klaus ennek alapján közölt több adatot. Elmondta, hogy az összes volt és még életben lévő náci veze­tők külföldön megkapják mindazo­kat az iratokat amelyek a náci ura­lom idején hatáskörükbe tartoztak. A volt funkcionáriusok feldolgoz­zák a hozzájuk érkező adatokat, s ezek alapján terveket szőnek ar­ra az esetre, ha majd ismét ha­talomra: kerülnek. Még nagyobb meglepetést kel­tett Klaus Eichmann állítása, miszerint a már elhunyt, elesett, vagy kivégzett náci vezetők tiszt­ségét más személyek vették át, de megtartották egy-egy hírhedi náci nevét. Állítólag most is van egy Gőring, aki a légierőkre vo­nalkozó kérdésekkel foglalkozik, és egy Goebbels, aki a propagan­dáról gondoskodik. Korábban — még élt Adolf Eichmann — Klaus édesapja há­zában, otthonában sok, volt náci vezetőt és háborús bűnöst ismert meg. akiket az egész világon ke­resnek, többek között Eichmann vendégei között volt dr. Mengele, az auschwitzi hóhér is. Klaus Eichmann visszaemléke­zései szerint édesapja gyakran hangoztatta, hogy a háborús go­rosztettek legnagyobb bűnözői még mindig élnek. Heinrich Mul­ler re, a Gestapo volt vezetőjére és Mariin Bormannra gondok. A Quicknek adott nyilatkoza­tában Klaus Eichmann azt sem titkolta el, hogy az Argentínában élő nácik több kísérletet tettek az izraeli ügynökök által már őri­zetbe vett Adolf Eichmann ki­szabadítására, s amikor látták, hogy terveik nem járnak siker­rel, egy újabb tervet dolgoztak ki Izrael Buenos Aires-i nagy- követségének felrobbantására, A tervet csak azért nem hajtott ék végre, mert~ egy tapasztalt náci emigráns azt mondta, hogy a nagykövetség felrobbantása után az argentin kormány erélyes meg­torló intézkedéseket alkalmazna, ami óriási kárt okozna a náci szervezetnek. Néhány szám a bonyhádi járási könyvtár és a községi könyvtárak olvasómozgalmának fejlődéséről Apróhirdetések Volkswagen eladó. Dunaíöldvár, Ma­lom köz 4. Megtekinthető szombat délután és vasárnap. (61) Tolna megyei Tanács VB. építési, közlekedési és vízügyi osztály mély­építésben jártas technikust keres az 1224 kulcsszámú állás betöltésére. Ji lentkezni lehet Ú966. február 15-ig sze­mélyesen, vagy Írásban, Szekszárd, Mártírok tere 11—13. (64) Tolnán, Ady Endre u. 9. szám alatt 2 hl. bor eladó. (60) A szakma minden ágában jártas asztalos, vállalathoz elhelyezkedne. Marsai József, Harc 129. sz, (47) A bonyhádi járási könyvtárnak jelenleg 1285 olvasója van, ha­sonlóan az elmúlt év azonos idő­szakához. Naponta 200—250 köte­tet kölcsönöznek. Egy nap 50—70 látogató megfordul itt. A kölcsönzött kötetek száma az elmúlt év hasonló időszakához vi­szonyítva 2561 kötettel, 42 457-ről, 45 018 kötetre emelkedett. Ami a hálózati munkát illeti: a járásban jelenleg 30 községi könyvtár és 8 fi ók jellegű könyv- kölcsönző működik. A községi könyvtárak és fiókkönyvtárak könyvállománya 52 540 kötet. Az állományt figyelembe véve, az 1000 lakosra jutó könyvek száma 1467 kötet, amely jelentősen meg­haladja az ötéves terv célkitűzé­seit, miszerint minden ezer lakos­ra 1200 kötet könyv jusson. Per­sze vannak még eltolódások, első­sorban a kis községek javára: Hőgyészem ezer lakosra csak 1000 kötet könyv jut, Nagymányokon viszont, ahol a községi tanács mái- nyolc évvel ezelőtt is szép iösszeget adott a községfejlesztés­ből könyvek vásárlására, 1493 kö­tet jut egy főre. A községi könyvtárak tavaly 107 ezer forintot fordíthattak könyvek beszerzésére, ezenkívül 112 község összesein 18 109 forintot kapott a MESZÖV-től könyvvá­sárlásra. A községi és fiókkönyvtárak olvasóinak száma jelenleg 5560 fő. Az olvasók száma a ta­valyi év hasonló időszakához vi­szonyítva 95 fővel emelkedett. A községi könyvtárak 1965-ben 100 450 kötet könyvet kölcsönöz-■ tok, csaknem 14 000-rel többet mint az elmúlt év hasonló idő­szakáig. Az ismeretterjesztő iro­dalom kölcsönzése a köl­csönzésnek mintegy 10—12 száza­iéira, az 1964-évi 9924 kötettel szemben 1965-ben 12 255 kötet könyvet kölcsönöztek. Persze ered­ményeik mellett vannak hiányos­ságok, mint például néhol a he­lyiség teljes hiánya, vagy alkat matlanság, bútorszegénység, ami barátságtalanná teszi a kultúra tárházát. Könyvtáraik időnként mezőgazdasági előadásokat szer­veznek. A járást a megyei könyvtár rendszeresen segíti, havonta ér­tékeli munkájukat, tanácsot ad és egy hónapban 3—4 esetben ren­delkezésükre bocsátja a megyei gépkocsit is. Sokat segítenek az író—olvasó találkozók megszer­vezésében. de általában minden­ben. Lucska András Sárközi fiatalok pályaválasztás előtt — Gépesített istálló a mezőhékí termelőszövetkezetben. (MTI-foto — Mező Sándor felvételed legnagyobb része a szabadtartásos formákat részesíti előnyben. A mélyalmos istállóknál változatla­nul fontos szerepet tölt be a szal­ma, azonban ez a legtöbb ország­ban igen költséges. Szalma he­lyett lehet faforgácsot, fűrészport és tőzeget is alkalmazni e célra. Igen sok országban évtizedek óta alkalmazzák az alommélküli tar­tást rácspadozatú istállókban. Ez azonban csak olyan vasbetonból készülhet, amelynek felülete elég érdes és bem válik síkossá. A trágya eltávolításának is többféle módja lehet a modem istállóban. Ilyen például, amikor a trágyateret a padozat alatt he­lyezik él és traktoros trágyakapa- róval, esetleg öblítéses eljárással távolítják el onnan a trágyát. A megfelelő nagyüzemi állattartás­ul! nélkülözhetetlen a fejőtermek alkalmazása is. Ezt úgy kell mé­retezni, hogy egy óra alatt 40 tehén fejését bonyolíthassák le. A fejő- srmes istállókban általában 57 nunkaórát fordítanak egy tehén *vi ellátáséra, míg a hagyomá­nyos istállókban legalább 73 nunkaórát. Az új szarvasmarha-istállók ter­vezésénél fontos szempont, hogy íz általános tapasztalatok és a íelyi viszonyok alapos vizsgálata ilapján találjuk meg a legmegfe- előbb. leggazdaságosabb megöl dá- ■okat. A szarvasmarha változatlanul a legértékesebb, a legtöbb irányban hasznosítható háziállatunk. Szapo­rodása viszonylag lassú, ha más háziállatokhoz, például a sertés­hez hasonlítjuk. Éppen ezért állo­mányunkban nagy károkat okoz­hatnak a betegségek, illetve szak­szerűtlen gondozásuk és kedvezőt­len elhelyezésük is. Rendkívül fontos feladat tehát a megfelelő szarvasmarha-istállók tervezése. Hosszú Utat tett meg az ember, mióta befogta az első vadtulkokat. Rideg állattartástól vezetett az út a másik végletbe, a mozgást alig biztosító, túlzottan kötött és el­puhító istálló7áshoz. Uj elhelye­zési módokat kell keresni nap­jainkban, mivel a mezőgazdasági technika fejlődése, a nagyüzemi gazdálkodás, valamint a munka­erő-gazdálkodás problémái kény­szerítenek erre bennünket. Az elmúlt évtizedben világszer­te új szarvasmarha-tartási rend­szerek alakultak ki. Alapvető fontosságú a fejés külön termek­ben végzése, a silóetetés és a mély-alom alkalmazása. Körülte­kintő tervezőmunkáknál ügyel­nünk kell az állattartási folyama­tok elvégzéséhez szükséges kézi munkaerő nagyságára, a takar­mánytárolás módjára és az ete- : és rendszerére. Végül pedig fi- 1 nyelemmel kell lennünk a gazda- i ságosságot biztosító beruházás 1 nagyságára. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom