Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

i960. január 12. 3 TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG A pártbizalmi Az üzemekben, hivatalokban, intézményekben, s a ter­melőszövetkezetekben és más munkahelyeken, napjainkban kerül megvitatásra az 1966-os népgazdasági terv, s ezzel kapcsolatban a nemrég megjelent ár- és bérügyi intézke­dések. A vitában mindenhol ott vannak a kommunisták, akik sokkal nehezebb és bonyolultabb helyzetben is felvet­ték a harcot, s magyarázták pártunk politikáját. A kom­munisták, megértve pártunk és kormányzatunk ár- és bér­ügyi intézkedéseit, felvilágosító munkát végeznek az üze­mekben, hivatalokban, a termelőmunka minden területén. Az intézkedés, az 1966-os népgazdasági terv végrehaj­tása tettekre, helytállásra és példamutatásra szólítja fel a párttagokat. Nagy felelősség és munka hárul a pártcsoport- bizalmiakra ott, ahol az üzemben, hivatalban, tsz-ben, össze­vont pártalapszervezet van és a pártcsoportbizalmi irányítja a pártpolitikai munkát. Vannak pártcsoportok, ahol a párt­tagság létszáma öt, vagy tíz, tehát a dolgozók többsége pár- tonkívüli. Nyilván, az ilyen üzemrészben, üzemben, vagy hivatalban több munka hárul a pártcsoportbizalmira. A pártcsoportbizalminak nemcsak az a dolga, hogy a tagsági bélyegeket eljuttassa a párttagokhoz, hanem az is, hogy helyileg segítse a gazdaságvezetés munkáját,_ s javasla­taival hozzájáruljon a tervek elkészítéséhez. Időközönként pártcsoport-értekezletet tartanak, s ezen napirendre tűzik az üzemrész, a hivatal munkáját, foglalkoznak a termelés prob­lémáival. A pártcsoportbizalmi szervezi a pártoktatást és ha a párttagok mellett a párton kívüli dolgozók is részt vesz­nek a pártoktatásban, azt fejezi ki, hogy jó a pártcsoport­bizalmi politikai munkája. Foglalkozik a pártcsoportbizalmi a párt erősítésével, a tag- és tagjelölt-felvétellel is. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy ott, ahol alap­szervezet nincs, a pártcsoportbizalminak kell elvégezni mind­azokat a feladatokat, amelyek a pártszervezet vezetőségére hárulnak. Nagyszerű és megtisztelő feladat a pártcsoport­bizalmi munkája. Nagyszerű dolog hirdetni a párt politiká­ját, s buzdítani az embereket a tervek teljesítésére, a2 anyagtakarékosságra. A pártcsoportbizalmi amellett, hogy meggyőzi az embereket a párt igazáról, maga is tanul. Sok­szor többet vállal magára, mint az átlagember, s ezért nem vár külön jutalmat vagy köszönetét. Előfordul, hogy a mun­ka közben elfárad, kedvét veszti, de ez csak átmeneti. TJj és friss erőt ad munkájához az a tudat, hogy a párt poli­tikájának szószólója, s ez ad további erőt ahhoz, hogy tö­retlenül harcoljon a szebb jövőért, a szocialista társadalom felépítéséért Horváth József MÉK Hegyeshalmon pedig egy nagy kavicsosztályozó mű építését kez­dik meg. Javítják az ellátást az építőanyagipar hiánycikkeiből is. így most már sor kerül a váci DCM új mészüzemének és a hód­mezővásárhelyi edénygyárnak az építésére, s több téglagyár re­konstrukciós munkálataira. (MTI) Megkezdte a folyamatos termelést a Hajdúszoboszlói földgázüzem A hajdúszoboszlói földgázüzem megkezdte folyamatos termeléssel egybekapcsolt próbaüzemét. A be­rendezések január 8-a óta terme­lik üzemszerűen a propán-bután gázt A garanciális próba még hó­napokig tart, de a berendezések ez alatt is terv szerint adják a föld­gázt Borsodnak meg Budapestnek és ugyancsak terv szerinti mennyi­ségben állítják elő a propán-bután gázt. Ebben az évben a terv szerint 900 millió köbméter földgázt jut­tat az üzem a borsodi iparvidék­nek és a Fővárosi Gázmüveknek 60 000 tonna propán-butánt a la­kosságnak. Teljes kapacitását 1967- ben éri el, egymilliárd köbméter fölötti földgáz és 77 000 tonna propán-bután gáz termelésével. (MTI) , mekben a valóságnak megfelelő, pontos képet kapjanak termelő- eszközeik értékéről. Az újraérté­kelés módot nyújt arra is, hogy a következő években a termelés fejlesztését, a termelőeszközök pótlását és az új értékek beruhá­zását pontosabban megtervezzék. E célokat figyelembe véve mond­ja ki a földművelésügyi miniszter rer,delete, hogy a termelőszövet­kezetek állóeszközeinek újraérté­kelésekor kell meghatározni egy- egy termelőeszköz új bruttóérté­két, vagyis azt az árat, amelyért az eszköz 1965. június 30-án be­szerezhető volt. Tartalmaznia kell az újraértékelésnek a termelő­szövetkezeti bekerülési értéket is, vagyis a bruttóértékből le kell vonni az állami támogatás össze­gét. Az értékcsökkenés leírási kulcsát az a százalékszám mu­tatja, amely kifejezi az állóesz­köz értékének egy évre jutó el­használódási hányadát. Az újra­értékelő bizottságok jó szakérte­lemmel állapítják meg minden va­gyontárgy hátralévő élettartamát, és ennek, valamint az előbb fel­sorolt tényezőknek alapján je­lenlegi nettóértékét. Végered­ményben tehát minden mezőgaz­dasági nagyüzem az újraértéke­lés elvégzése után valósághű ké­pet kap tartós termelőeszközeinek értékéről, azok elhasználódási üteméről és arról, milyen felada­taik vannak állóeszközei pótlásá­ban, illetve újak beszerzésében. Az újraértékelést végző szak- bizottságok feladata és felelős­sége különösen nagy a termelő­szövetkezetekben. A szövetkezeti gazdaságok minden vagyontárgya a tagok közös tulajdona. A kö­vetkező években a termelőszövet­kezetek önállósága olyan értelem­ben is nagyobb lesz, hogy ter­melőeszközeik pótlását, új beru­házások megvalósítását saját el­határozásuk szerint, saját erejük­ből és az eddigieknél nagyobb fe­lelősséggel végzik. A termelőszö­vetkezetek vezetői és tagjai ma­guk gazdálkodnak nemcsak a föld­del, a terményekkel, az állatállo­mánnyal, hanem a gépekkel, épü­letekkel, gazdasági felszerelések­kel is. És az egész gazdálkodás eredményétől függ az egyes ter­melőszövetkezeti családok jöve­delme, megélhetése. A mostani újraértékelés tehát évekre szóló felelősséget hárít a szakbizottsá­gokra. Horváth László Takarékosság, hitelek, totó-lottó Az OTP budapesti központjá­nak irányításával széles skálájú, sok irányú tevékenységet bonyo­lítanak le a különböző takarék- pénztári fiókok s így a Tolna me­gyei igazgatóság területén mű­ködők is. A szekszárdi igazgatóságon és a megyeszékhelyi fiókon kívül négy járási hat községi fiók, va­lamint két totó—lottó-kirendelt­ség áll a lakosság rendelkezésére. Ezeken kívül a takarékpénztár irányításával és ellenőrzése mel­lett a postahivatalok, takarék- szövetkezetek és a KST-pénztá- rak is részt vesznek a takarék­pénztári munkában. Betét A légnagyobb fejlődés, a leg­eredményesebb együttműködés a takarékbetét-gyűjtésnél mutatko­zik a megyében. 1960 végén 44 125 betétkönyvben közel 122 millió forint volt, azaz a megye egy-egy lakosára 456 forint betétállomány jutott. 1965. november végéig 77 023 betétkönyv-tulajdonos volt a megyében, s az egy lakosra jutó betétállomány, valamivel több, mint 1700 forint. Betétgyűjtéssel, tizenegy OTP- fiók, 109 postahivatal és 32 taka­rékszövetkezeti egység foglalko­zik. A legtakarékosabb emberek, a szekszárdi járásban élnek. Itt az egy lakosra jutó betétállomány meghaladja az 1950 forintot. A tanulók is nagy örömmel kapcsolódtak a takarékossági mozgalomhoz. A megye vala­mennyi iskolájában csaknem ki­vétel nélkül valamennyi tanuló rendelkezik gyűjtőlappal Évente általában hárommillió forintot tesz ki a fiatal korosztály takarékosko­dása. A megtakarítások zöme az előző évinél nagyobb keresetekből, erő­sebb jövedelemnövekedésből, ki­sebb része pedig a korábban meg­takarított, de otthon tartott pénz-: bői származik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek csupán a betétkönyv részére ta­karékoskodnak. Túlnyomó több­ségben a betétesek rövidebb, vagy hosszabb időre céljaiknak meg­felelően összegyűjtött pénzüket felhasználják vásárlásokra. Hitelek A betétkönnyvvel rendelkező, bizonyos félretett összeghez köl­csönöket, hiteleket kérnek. Rö­vid, közép és hosszú lejáratú építési, fogyasztási, közületi és részben termelési hiteleket nyúj­tanak az OTP-fiókok a lakosság részére. A megyében a takarékpénztár által nyújtott kölcsönből ez ideig összesen 7248 családi ház, illetve lakás építését kezdték meg, és ezekre közel 287 millió forint köl­csönt vettek fel. Ebből eddig — 1953. óta — 6974 családi házat, il­letve lakást építettek fel. A takarékpénztárak szoros együtt­működésben dolgoznak a helyi tanácsokkal. A közös / munka egyik fő mozzanata a telekkiuta­lás és a műszaki ellenőrzés. Az építkezésekkel szoros ösz- szefüggésben lévő telekellátott- ság szempontjából az utóbbi években általában problémák mu­tatkoznak. A telekhiány egyrészt abból adódik, hogy egyre keve­sebb az olyan magánkézben lévő, foghíjas telek, melyet az érdekel­tek megvásárolhatnának, más­részről pedig eléggé vontatottan halad a beépítésre alkalmas ház­helyek műszaki és telekkönyvi rendezése és kisajátítása. A me­gye területén 1229 a jelenleg át­adott telkek száma és ebből- több mint egy éve nem talált gazdára hétszáz. A rövid lejáratú hitelek közül közismert a személyi és áruhitel­akció, ezeken kívül pedig a kü­lönböző termelési célokat bizto­sító hitelek. Személyi hitelt 1965- ben 2052 esetben négymillió forint értékben adtunk. . Áruvásárlási kölcsönt összesen 6666-an kaptak, 16 millió forint értékben. Totó-lottó A fogadók mind nagyobb ér­deklődését mutatja a totó- és lottószelvények vásárlásának szám szerinti növekedése. 1960-ban ezer lakosra 287 szelvény jutott. 1965 novemberéig közel ötmillió 200 ezer totó—lottó-szelvényt vásárol­tak meg a megyében, ami ezer lakosonként valamivel több,, mint 400 szelvényt jelent. A megvásárolt szelvényekkel 1965-ben ötmillió 193 ezer forint nyereményt vettek fel a tulaj­donosok. Tárgyjutalmat pedig egymillió 250 ezer forint érték­ben nyertek. KST A megyében jelenleg 21 taka­rékszövetkezet és 11 kirendeltség működik. Betétállományuk no­vember végéig közel 73 millió fo­rint. összesen 13 961 betétkönyv­vel rendelkeznek és a KST-tagok száma meghaladja a 23 ezret. A takarékpénztárak munkája az utóbbi időben a lakosság növekvő igényeinek figyelembevételével alakult és fejlődött. S, hogy a megyei takarékpénztárok jó mun­kát végeztek, azt bizonyítja az is, hogy az egy főre jutó betétállo­mány, összege az országos szá­mokhoz viszonyítva első helven áll. Munkában a népfront­aktívák Az elmúlt évben sikeres'mun­kát végeztek a Hazafias Népfront szervei a megyében, a tanácsok állandó bizottságai aktívahálóza- tának kiépítése terén, melyeket a népfrontbizottságok jelölései alap­ján építettek ki. A községi állandó bizottságokon belül létrehozott gyermek- és if­júságvédelmi albizottságok tevé­kenységéhez ugyancsak nagy se­gítséget adtak a népfront szervei. E bizottságok áktívahálózata és a veszélyeztetett fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogói hálózat nagy­részt a népfront aktíváira épül. Ezen a téren a legjobb ered­ményeket a szekszárdi, a dom­bóvári és a tamási járás egyes községeiben érték el. A népfrontbizottságok a lakos­ság kommunális igényeinek kielé­gítése érdekében műszaki aktívá­kat is szerveztek, akik segítséget nyújtanak a szolgáltatást elősegítő létesítmények tervezésében és ki­vitelezésében, és részt vesznek a vízgazdálkodási társulatok szerve­zésében is. Szakemberekből álló aktívák segítenek a szükséges' műszaki felmérések, költségvetési és egyéb számítások elkészítésé­ben, a szervezeti szabályok kiala­kításában. Tengelic községben a törpevíz- mű-társulás létrehozása érdekében a pártszervezet, a tanács, a nép­frontbizottság és a többi tömeg­szervezet megbeszélte a feladato­kat és gyors intézkedéseket tett a megvalósítás érdekében. Az együttműködés több éves eredménye Tengelicen, hogy a tisztasági versenyben megyei első helyezést értek el. A tamási járásban egészsége sen fejlődik a kooperáció a köz ségfejlesztési munkában is, ahol társadalmi munka szervezése te rén értek el kimagasló eredménye két a népfront aktívái. Fejtik a bort megyeszerte Az Állami Pincegazdaság szek­szárdi és paksi pincészetében most folyik a tavalyi borok első fejtése. A magánosok pincéiben ugyancsak most fejtik először a bort, vagy ezekben a napokban fejezték be ezt a fontos munkát. Saramó Jenő, a szekszárdi pin­cészet vezetője és Csipszer Já­nos, a paksi pincészet művezető­je egyaránt arról tájékoztattak bennünket, hogy ezúttal közel sincs annyi munkájuk, mint az előző években. Szekszárdon pél­dául a múlt év őszén csak mint­egy 40 százaléka termett az 1964- es évinek. Ennek arányában jó­val kisebb a felvásárolt mennyi­ség is. Mintegy 9000 hektoliter bort tudtak csak felvásárolni a múlt év őszén, s ez több ezer hektóval kevesebb az előző évi­nél. Sajnos, a minőség sem érte el a szokásos szintet. A mostani bi rok túl savasak, duxvák. A vi rösbornál szinte ismeretlenek szép bársonyos színárnyalato De a maligán is alatta van a sz< kásosnak. Paks környékén, amely Tolr megyében a második legjelei tősebb szőlőtermő vidék, Csipsz< János szerint csak egyharmac termett a szokásosnak, a mini ség viszont nagyjából hasonló £ előző éviekéhez. A paksi pinc< ben mintegy 25 000 hektó bor tis: tűit meg erre az időre. A tavalyi gyengébb termés nyi ván a forgalmazásnál is érezte majd hatását, mert a pincészete nem tudnak úgy kielégíteni mir den igényt, mint az elmúlt évbei A megfelelő kéret azonban biztc sítva van egész évre, s folyama tosan tudnak az üzletekbe bői szállítani. Az építőipar és a lakásépítés gyári jellegű módszereinek kiter­jesztésére Győrött és Miskolcon nagy házépítő kombinát épül, amelynek szovjet gépsorai majd kétszer annyi lakáspanelt gyár­tanak, mint a nemrégiben át­adott első budapesti házgyár. Szolnokon új épületelemgyár, Új elemgyárak épülnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom