Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-11 / 8. szám
1966. január 11. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG í* Munkaértekezlet a megyei tanácsnál Vasárnap délután a városi tanács nagytermében apparátusi munkaértekezletet tartott a megyei tanács. Az értekezleten részt vett Somi Benjamin, a párt megyei bizottságának titkára és Hoffmann János, a megyei párt- bizottság munkatársa. Az értekezlet első napirendi pontjában Bálint Elemér, a szakszervezeti bizottság titkára ismertette a szakszervezeti munka feladatait. A második napirendi pontban dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese értékelte az 1965. évi munkát és az új év feladatait. A feladatokért teljesítették — A népgazdaság intenzív fejlesztésének követelményei, a gazdasági szervezés és irányítás tekintetében az eddigieknél nagyobb erőfeszítést követel meg a tanácsi dolgozóktól az elkövetkező évben — mondotta dr. Vígh Dezső. — A dolgozók többsége helyesen látja a problémákat és megoldásuk útját. Az elmúlt évben az intézkedési tervben foglaltak szerint dolgoztunk, amely feladatként szabta meg a vezetés színvonalának emelését, a testületi szervek munkájának javítását, a hozzánk tartozó vállalatok tevékenységének fokozottabb segítését, a gazdasági mutatók minden szinten való betartását, a gazdaságosság növelését, az önköltség csökkentését, a helyes létszám- és bérgazdálkodás mellett a termelékenység növelését, termelőszövetkezeti vonatkozásban pedig a gazdaságok további megszilárdítását, a gyenge tsz-ek közepes szintre való emelését. A kitűzött feladatokat kisebb eltérésekkel teljesítették a megyei tanács dolgozói. Ez azonban akkor értékes, ha figyelembe vesszük, hogy feladataikat igen nehéz körülmények között, egymást követő elemi csapások közepette kellett megvalósítani. A dolgozók felelőssége A vezetés, irányítás közvetett és közvetlen formája több problémát is felvetett. Az osztályok dolgozói, akik vállalatok irányításáért felelősek, nem léptek fel minden esetben megfelelő határozottsággal a hiányosságok, lazaságok ellen. Pedig a munka magasfokú eszmeisége, a hozzátartozó területek mindegyikén, elsőrendű jelentőségű, és ezért mindenki számára alapkövetélmény. — Az államapparátus dolgozóinak felelősségét fokozza, hogy tevékenységük nagy hatással van minden más terület munkájának érvényességére — folytatta az elnökhelyettes. — Az államapparátus számos láncszeme közvetlen kapcsolatban áll a lakossággal, munkájuk a tömegek figyelmének előterében áll. Ezért annak színvonala erősen befolyásolja a lakosságnak egész társadalmi rendszerünkről és államunkról alkotott véleményét. Megyénkben az utóbbi évek eredményeinek elérésében komoly szerepet töltöttek be a tanácstagok és a tanácsapparátus dolgozói. A testületek munkája hatékonyabb lett és ez összefügg a vezetés színvonalának emelkedésével is. Hiba azonban, hogy a tanácsülések látogatottsága, mind megyei, mind pedig járási és községi szinten, a dombóvári, valamint a paksi járás kivételével, 1965-ben csökkent. Ez azt mutatja, hogy a jövőben fokozni kell a munka tevékenységét, többször kell a tanácstagokkal elbeszélgetni, hogy a döntésekben a megye dolgozói által választott tanácstagok részt vegyenek. Csak így lehet őket a végrehajtásra is mozgósítani. A decemberi párthatározat fontos szerepet jelölt meg az export tekintetében. A határozat értelmében a terv túlteljesítése a népgazdaság minden ágában az exportot szolgálja. Ezen a téren helyi ipari vállalataink az elmúlt évben 50 százalékkal emelték exporttervüket Sajnos, egyes vezetők vállalataik lemaradását sokszor objektív okokkal igyekeznek magyarázni, és a lemaradást kizárólag az árvízre húzzák. Még olyan üzemek is, amelyeknek semmi közük nem volt az árvízhez. — Termelőszövetkezeteink tovább erősödtek az elmúlt évben — mondotta dr. Vígh elvtárs. — Javult a gazdálkodás színvonala, ezzel párhuzamosan a vezetés színvonala is. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy tavaly az év hasonló időszakában 28 gyenge fezünk volt jelenleg azonban már csak húsz a gyenge tsz-ek száma. Jó eredményt értek el a mező- gazdasággal foglalkozó tanácsi dolgozók, munkájukat jól szervezték. Az ipari termelés ebben az évben négy-hat százalékkal magasabb a terv szerint mint tavaly volt A mezőgazdaság termelésének értéke pedig mintegy 5—5,5 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A lakosság szükségleteinek kielégítésére a belkereskedelem három százalékkal több árut biztosít A külkereskedelmi forgalom 6—8 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az ipari termelés emelkedésének 80 százalékát a termelékenység növelésével kell elérni. A munkásoknál és alkalmazottaknál az egy keresőre jutó reálbér 1,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 3,5 százalékkal emelkedik majd. — Az állami munka fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha minden dolgozó fokozott követelményt támaszt saját maga iránt, ha keresi a módját, miként tudná munkáját állandóan javítani, eredményesebbé tenni. A jövőben nekünk, tanácsi dolgozóknak eszerint kell munkákat végezni fejezte be beszédét dr. Vígh Dezső elvtárs. A munka értékelése és a feladatok ismertetése után hozzászólásokkal ért véget a munka- értekezlet. nál nagyobb mértékben elmaradt az ipartól. A mezőgazdasági termelés viszonylagos elmaradásának a tsz-ek fejlődését akadályozó tényezőknek — ez világos — nem a szocialista mezőgazdaság, a szövetkezeti forma az oka, hanem azok gazdaságirányítási rendszerünk hiányosságaiból adódnak. A gazdaságirányítás átfogó reformjának alapvető részét képezi az árrendszer helyes kialakítása. A kormány mostani intézkedései is első lépéseit jelentik annak a folyamatnak, amely magában foglalja az általános termelői árrendezést és a fogyasztói árak helyes arányának a kialakítását. Miért van szükség a jelenlegi árrendszer átalakítására? Általában azért, mert a jelenlegi árrendszerben az árak indokolatlanul eltérnek a társadalmilag szükséges ráfordításoktól. Az ipari árak általában magasabbak, a mezőgazdasági termékek árai pedig alacsonyabbak, mint azt a társadalmilag szükséges ráfordítások indokolnák. A mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árainak a felemelése tehát azt célozza, hogy az új árak közelítsenek a társadalmilag szükséges ráfordítások által megkövetelt árszínvonalhoz és ezzel egyben ösztönözzenek a mezőgazdasági termelés növelésére. Az alacsony felvásárlási árak ugyanis nem biztosítják, hogy a gazdaságok a bevételeikből fedezni tudják a kiadásaikat, megfelelő jövedelmet biztosítsanak dolgozóiknak, s lehetővé tegj'ék a termelés bővítését. Ezek tehát nemhogy ösztönöznék a többtermelést, hanem gátolják. A jelenlegi mezőgazdasági árrendszer alapvetően 9 évvel ezelőtt alakult ki és a kötelező beszolgáltatás eltörlése után elősegítette a mezőgazdasági termelés növelését, a szocialista átszervezést. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 1957—58-ban alakult ki, amikor a mezőgazdaságban még az egyéni gazdaságok voltak túlsúlyban. Azokban pedig sem hajlam, sem pedig lehetőség nem volt a beruházások növelésére, a fejlettebb technika alkalmazására. Ezért a mezőgazdaság fejlesztésére szükséges beruházásokat akkor — tekintet nélkül a termelési eredményekre — központi elosztás útján kapta meg a mezőgazdaság. A tsz-ek önállóságának növelése A tsz-ek létrejöttével azonban elhárultak a korábbi akadályok a mezőgazdaság termelőerőinek gyors ütemű fejlődése elől. Lehetségessé, sőt szükségessé vált, hogy a termelés pótlásához, bővítéséhez szükséges eszközökhöz a tsz-ek most már ne központi elosztás útján jussanak, hanem azokat — termelési eredményeik alapján — maguk a tsz- ek biztosítsák saját részükre, Erre azonban a mezőgazdasági árszínvonal nem adott lehetőséget, mert lényegesen — mintegy 26 százalékkal — alacsonyabb volt, mint azt a ráfordítások indokolták volna. A nehézségeket fokozta még az is, hogy amíg 1953 és 63 között a mezőgazdasági felvásárlási árszínvonal 11 százalékkal, a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari eredetű anyagok és felszerelések ára mintegy 23 százalékkal emelkedett. Közben a mezőgazdaság eszközfelhasználása lényegesen gyorsabb ütemben növekedett, mint a termelése. Ez pedig tovább növelte azt a már egyébként is meglévő különbséget, amely a mezőgazdasági fel- vásárlási árszínvonal és a társadalmilag indokolt ráfordítások által meghatározott, szükséges árszínvonal között fennállt. A Minisztertanács határozata az egyes mezőgazdasági felvásárlási árak felemeléséről jelentős lépést jelent tehát a szövetkezetek önálló gazdálkodásának a fejlesztése útján. Lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági árszínvonal tükrözze a társadalmilag szükséges ráfordításokat, s ezen- belül fedezetet nyújtson a termeléshez felhasznált álló- és forgóeszközök — kezdetben legalábbis egy részének — pótlásához, a mezőgazdaságban dolgozók anyagi érdekeltségének megfelelő érvényesítéséhez szükséges személyi jövedelemhez és tartalmazza az átlagos társadalmi tiszta jövedelmet. A mostani árintézkedések még nem biztosítják a tsz-ek önálló gazdálkodásához szükséges teljes pénzügyi fedezetet, ezért egyideig továbbra is érvényben marad a mezőgazdaság támogatási rendszere. Ebből következik, hogy az intézkedések csupán az első, — kétségtelenül igen jelentős — lépéseket jelentik a tsz-ek önálló gazdálkodásának a megvalósításához. Dr. DANKOVICS LÁSZLÓ Bizonyitványosztás az iskolákban Elkésett hóesés — Az ajándék és a bizonyítvány — Friss Korcsolyapályát szeretnének... A Garay téri I. számú általános iskolában hétfő délben még nem osztották ki a félévi bizonyítványt, az utolsó órára szánták ezt az eseményt. — Különben felzavartuk volna az amúgy is zaklatott kedélyeket — mondja mosolyogva az iskola igazgatóhelyettese, Tancz József- né. — Milyen lett az iskolaátlag? — Három egész ötvenhárom század. — A nyolcadikosok, akiknek ez a félév különösen fontos, hogyan végeztek? — Négy egész öt század az „A” osztály eredménye. — Kitűnő tanulójuk? — Negyvenegy az ötszázötven diákból. Bukásra harmincegyen állnak. A leggyengébb eredményű osztálynak azonban 3,5 az átlaga, és ez nem is rossz eredmény. — A kicsinyek szorgalmasabbak voltak? — A második osztály 4,1-es eredményt ért el, de a mostani nyolcadikosainkra sem lehet panasz, régen volt ilyen vállalkozó szellemű, segítőkész osztályunk. Most korcsolyapályát szeretnének csinálni az iskolaudvaron. — Hogy telt el az első tanítási nap a szünet után? — Még nehéz visszailleszkedni a rendes tanítási ütembe. Sajnállak nagyon, hogy most esett le a hó, nem a szünidőben. A szülők pedig örülnek, hogy á bizonyítványt most osztjuk ki. — Csak a szülők? — No, meg azok a gyerekek, akik tudják, hogy a- félévi bizonyítvány erősen befolyásolta volna a karácsonyi ajándékokat... Olyan, mintha nem is lett volna szünet... — Félévi iskolaátlagunk? Most nem kellett statisztikát készítenünk, de ha egy kicsit vár, kiszámoljuk. Igen, 3,66 az egész iskolának. Körülbelül azonos az elmúlt évivel — mondja a II. számú iskola igazgatója. — A bukási százalék változott? — Előnyösen. Az elmúlt évben 5 százalék volt, most 4 százalékra csökkent. Tekintve, hogy 672 diákunk van, ezt kedvező aránynak mondhatjuk. — A nyolcadik osztályok eredménye? — Az „A” osztályé 3,6, és a „B” osztályé 3,4 százalék. — A szünet erős kiesést okozott? — Nálunk zökkenőmentes az első nap. Tele vannak új tervekkel, ambíciókkal a gyerekek, pihentek. Dolgoznak a kulturális szemle mákedvvel sodik részének feladatain, és sokan teljes lendülettek vetették magukat a tanulásba. Mintha nem is lett volna vakáció. — Az elmúlt félév tapasztalatairól? — Kicsit kísérleti év az idei. Jó, hogy eltörölték a rendűséget, és átlagot számolunk. Nekünk különösebb problémát nem okozott a félév előrehozása, mert év eleje óta folyamatosan oktattunk. Talán a falusi iskoláknál volt kiesés, ahol a gyerekek segítettek a mezőgazdaságban. A szünet utáni bi- zonyltványosztás mindenképpen hasznos. És még egy eredményről szeretnék beszámolni. — örömhír? — Nekünk igen. Évek óta a legjobb százalékot értük el az orosz nyelvoktatásban, az idén csak 8 tanulónk bukott meg, az elmúlt évi tizenöt helyett. Ebben a megváltozott érdeklődésben sokat számít, hogy rendszeresen megrendezzük a város felszabadulásának évfordulóján a közös ünnepséget a szovjet vendégekkel, diákokkal egyetértésben. Vigyázz, mert elesel... A csatári iskola vezető tanára, Gacsályi László már hazaengedte az elsősöket, akiknek az idén nincs még bizonyítványuk. A nagyobbaknak ő is az utolsó órán osztja ki a bizonyítványokat. — Átlageredményünk három egész két tized. Körülbelül ennyi volt minden évben, egyszer sikerült. a három egész öt tized, de akkor remek képességű gyerekeink voltak, bár a mostaniak is szorgalmasak, nem panaszkodhatom rájuk. Itt a hegyen, a szülők nem tudnak annyi gondot fordítani a tanulás ellenőrzésére, mint a városban dolgozók, de a kisebbek szülei azért rendszeresen érdeklődnek. — Hány kitűnő tanulójuk van? — Három. Nálunk négy alsó osztály van, összesen huszonhét fővel, és elég nehéz ilyen körülmények között dolgozni, de azért figyelnek az órákon, és magam is alig vártam már, hogy megkezdőd, jék a tanítás, úgy hiányzott a zsivajuk. — örültek a hónak a gyerekek? — Nem győzöm őket figyelmeztetni a szünetben: Vigyázz, elesel! Mert csúszkálnak, úgy élvezik a friss havat. Aztán van dolgom az igazságtevéssel is. Jön panaszra az egyik kislány: Megdobott az a fiú! Azt persze már nem árulja AI, hogy először ő találta el hógombóccal. — moldován — Hatmillió forintos beruházással művelődési ház épül Tamásiban Tamási az egyetlen olyan járási székhelye a megyének, ahol nincs művelődési ház, jóllehet ma már csaknem minden községben van. A község azonban most már nem sokáig marad művelődési ház nélkül. A tavasszal megkezdődik az építkezés a község központjában, a jelenlegi 1-es számú kisvendéglő helyén, a Szek- szárd—siófoki út nyugat' oldalán. Hatmillió forintot fordítanak a négyszáz személyes befogadó- képességű művelődési ház építésére, a beruházási összeg kétharmadát községfejlesztési alapból fedezik. A kivitelezési tervdokumentáció már elkészült. — A Középülettervező Vállalat által készített típustervet adaptálta a Tolna megyei Tanácsi Tervező Iroda — az É. M. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál most tanulmányozzák a terveket és készítik elő a szerződést. A bontási munkákat már elkezdték, mintegy háromszázezer forint értékű munkát végzett a bontásnál és terep- rendezésnél a község lakossága. A hatmilliós összegből mintegy két- és fél millió forint értékű építkezést végeznek el az idén, a munkákat 1967-ben fejezik be.
