Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
\ 2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. január ti. •• Ötödik napja tart a /Vet« York-i közlekedési sztrájk Újabb megszorítások Rhodesiában Az alkotmányos erők úgy döntöttek, hogy megvonják támogatásukat az ideiglenes kormánytól, amiért Godoy elnök bejelentette az alkotmányos erők több tisztjének eltávolítását A képen: kerékpáron és görkorcsolyán munkába sietők a. Brookly hídon január 3-án. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) reskedelmi forgalma még min- téseket tesznek a forgalmi csőd dig jóval az átlagos alatt maradt, megakadályozására. Különösen a Egyes nagyobb vállalatok bérelt Manhattan városrégzbe vezető kulonautobuszokkal próbáljak , megoldani dolgozóik szállítását, hidak es alagutak forgalma, U- Csak a különautóbuszok bizto- letve a hirtelen megnőtt vasúti Új egységes jogszabály a termelőszövetkezeti beruházások rendjéről Hector Aristy, a Caamano-kor- mány volt minisztere nyilatkozatában vitába szállt az elnökkel, aki a december 19-i véres santiagói incidens felelősségét elhárította a katonákról. „Az alkotmányos erők — mondotta Aristy — nem engedhetik, hogy legyilkolják őket. Az elnök állásfoglalása nem más, mint a bűn legalizálása — hangsúlyozta. Ezért az alkotmányos erők nem működhetnek együtt tovább a kormánnyal”. Bosch elnök dominikai forradalmi pártja felsorakozott Caa- mano ezredes alkotmányos erői mögé, s a kormány elítélésére és tüntetésekre szólított fel. A „június 14-e” mozgalom sajtónyilatkozata hangsúlyozza, hogy a kormány büntesse meg a testvérgyilkosokat, biztosítsa az alkotmányos jogokat, az alkotmányos erők katonáinak biztonságát és a jenki csapatok távozását Caamano ezredest támogatja a dominikai diákszövetség és a volt frontharcosok országos szövetsége is. Egy angol hajó 250 hordó benzint szállított Tanzánia fővárosába. A benzint légi úton továbbítják Zambiába, Lusaka városába. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) New York (MTI, Reuter), ötödik napja tart New Yorkban a közlekedési dolgozók sztrájkja. Hírügynökségi jelentések szerint a városi hatóságok és a szakszervezet képviselőinek tárgyalásai mind ez idáig eredménytelenek vol tak. Michael Quill, a közlekedési dolgozók szakszervezete vezetőjének kórházi kezelőorvosa kijelentette. hogy Quill állapota súlyos, de nem válságos. Mint ismeretes, kedden Quillt és nyolc társát bebörtönözték, amiért szembehelyezkedtek a legfelső bíróság döntésével és sztrájkot szerveztek. Két órával ezután a szakszervezeti vezetőt szívroham gyanújával kórházba szállították. Quill íhég letartóztatása előtt kijelölte a szak- szervezeti vezetőség néhány tagját. akik folytatják a tárgyalásokat. Az MTI tudósítójának helyszíni jelentése New York lakói gyalog, vagy zsúfolásig megrakott személygépkocsikon járnak harmadik napja munkába, s a város utcáin nem ritkaság a kerékpár sem. A földalatti és az autóbuszvállalat dolgozóinak újévkor kezdődött sztrájkja súlyosan kihat ugyan a nagyváros életére, de nem bénította meg azt. Szerdára már csak kevesen maradtak távol munkahelyüktől, de a város kesítják például, hogy a nagy napilapok rendesen megjelenhessenek. A New York Times menet- rendszerű járatokat indított dolgozói számára, a híres Metropolitan opera is csak így tudja helyükre szállítani a művészeket és a színházi munkásokat. A város lakói meglepő fegyelmezettséggel viselik el a nehézségeket, s a városi hatóságok nagy erőfeszíutasforgalom okoz gondot. Kedden este például a Long Island-i vasútvonal állomásán tízezrek várakoztak hazaszállításra. A tömeg egyízben áttörte a kordont és egy rendőrt valósággal eltaposott, hogy a vonathoz jusson. A vasúti dolgozók szerint szükségessé válhat a forgalom leállítása, mert a vonatokon életveszélyes a zsúfoltság. Lindsay, New York új polgár mestere, aki egyébként maga is naponta hat kilométert gyalogol lakásáról a városházára, kijelentette, nincs szándékában teljesíteni a sztrájkolok követeléseit. A szakszervezeti vezetők viszont azt hangoztatják, mindaddig nem szüntetik meg a sztrájkot, amíg ügyüket nem intézik el kedvezően. Az alkotmányos erők nem támogatják Godoy elnököt Kedden, a késő esti órákban Salisburyben bejelentették, hogy a fehér-telepes kormány újabb megszorításokat léptet életbe a benzinadagolás terén. Eszerint a jövőben további 50 százalékkal csökkentik a magánfogyasztók számára biztosított mennyiséget. Az intézkedés — az eddigiekkel ellentétben — a diplomatákra is vonatkozik. Az AFP ismerteti a Sun című angol lap Rhodesiával kapcsolatos cikkét, amely megállapítja, hogy az angol kormány március végéig fel tudja számolni Smith törvénytelen rendszerét. A lap értesülései szerint Wilson a jövő heti lagosi nemzetközösségi konferencián kifejti erre vonatkozó tervének részleteit. Márciusban az elképzelések szerint az olaj-embargó hatására megbénul minden közlekedési szolgáltatás, beleértve a biztonsági szolgálatot is. Az utolsó csapást Kaunda zambiai elnök döntése jelentené, aki kijelentette, hogy leállítja Rhodesia Zambiából származó importját. Ez Rhodesia össz-árubehozatalának egyharmad része. Amikor aztán .nyilvánvalóvá válik, hogy Smith nem tudja kézben tartani a helyzetet, sir Humphrey Gibbs, Rhodesia angol kormányzója utasítaná, hagyja el hivatalát. Ha e felszólításinak Smith nem tesz eleget, akkor Gibbs követelni fogja, hogy a rhodesiai hadsereg ne álljon ellen az országba érkező jelképes brit katonai alakulatnak, amely törvényes rendet kívánja helyreállítani. Sajtótájékoztató a Földművelésügyi Minisztériumban közvélemény-kutatással Dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes szerdán délután tájékoztatta a sajtó képviselőit a- termelőszövetkezeti be- rűházások és felújítások új rendjéről. Az Országos Tervhivatal elnökének, a pénzügyminiszternek, az építésügyi miniszternek és a földművelésügyi miniszternek erről szóló együttes rendelet« a Magyar Közlöny 1965. december 31-i számában jelent meg. Az új rendelet megalkotásával egységesítették, teljes összefüggésében szabályozták a termelőszövetkezeti beruházások rendjét. Erre elősorban azért volt szükség, mert az 1961-ben megjelent beruházási kódex csak az állami beruházásokra vonatkozik, a termelőszövetkezeti beruházásokról mostanáig 17 különböző, de főként csak részkérdésekre kiterjedő jogszabály intézkedett. Az új rendelet egyik legfontosabb alapelve, hogy a termelőszövetkezeti beruházásokat elsősorban a közös gazdaság saját eszközeiből, helyi erőforrásainak teljes mozgósításával kell megvalósítani. További fontos alapelv a gazdaságosság, mégpedig úgy, hogy a beruházásokat elsősorban azokban az ágazatokban, ahol a leggyorsabban és a leghatékonyabban térülnek meg. A termelőszövetkezeti beruházások előkészítésének és kivitelezésének eddig igen bonyolult, hosszadalmas módját lényegesen egyszerűsíti az új rendelet. Azokban a szövetkezetekben, amelyek üzemfejlesztési, távlati tervvel rendelkeznek, ezentúl nincs szükség beruházási programra, és még igénylőlapra sem. A program-kötelezettség általában az eddiginek 10—15 százalékára csökken, s csupán a spec!ális egyedi létesítményekhez kell ilyet készíteni. Egy további intézkedés az esetek nagy részében feleslegessé teszi a külön területfelhasználási és építési engedély megszerzését. A népgazdaságilag fontos koordináció és az anyagi-műszaki megalapozás érdekében szükséges állami megerősítés általában járási, kiemelkedő létesítményeiméi megyei szinten történik. A termelőszövetkezetek új beruházási rendje előkészíti az új gazdaságirányítási módszerek későbbi alkalmazását is. Az új rendelet január 1-én lépett érvénybe, s ezzel a termelő- szövetkezet beruházási rendjére vonatkozó valamennyi korábbi Tervkészítés: A közös gazdálkodás kezdete óta gondot okoz a termelőszövetkezetek vezetőinek és tagjainak egyaránt, hogy vannak hetek és hónapok, amikor kpvés a munkaerő, máskor viszont nem tudnak elegendő munkát adni az embereknek- Az eféle ellentmondás a mezőgazdasági munka jellegéből következik. A növényápolás és az őszi betakarítás idején a legtöbb helyen kevés az emberi munkaerő, különösen, ha még az időjárás is kedvezőtlen. Télen, kora tavasszal és nyár közepén pedig általában a dologra alkalmas kéz több és a tennivaló kevesebb. Ezért érdemes azon elgondolkodni: miként lehetséges, hogy vannak szövetkezetek, amelyekben a dolgozó tsz-tagok munkaerejének negyede, harmada kihasználatlanul marad, miközben kapálatlan a kukorica egy része, késlekednek a betakarítással és több munkáskéz kellene az állattenyésztésben is. Más szövetkezetekben pedig évek óta az ismétlődik, hogy olyan munkaigényes növényeket vetnek, amelyek megmunkálására még akkor sem futja erejükből, ha a tsz-családok apraja-nagyja reggeltől estig a közösbe» dolgozik. Sok helyen tehát baj van az elvégzendő munkák" mennyiségének és a meglévő emberi munkaerő teljesítőképességének összehangolásával. A bajok forrása a tsz-ek tervezésében található. A szövetkezetekben év végén ugyan pontosan leltárba veszik anyagi javaikat, terményeiket, állataikat, gépeiket, a tervkészítést megelőzően minden tényezőt igyekeznek a lehető legkörültekintőbben figyelembe venni, csak éppen a legfontosabb tényező: az emberi munkaerő számbavételét hanyagolják el. A szövetkezetek tervkészítéshez szolgáló nyomtatványai között ugyan szerepel a munkaerő- mérleg és a megfelelő oszlopokat többnyire ki is töltik, — de általában ezek a számok nem fedik a gazdaság tényleges munkaerő- helyzetét. Jogos a kérdés: milyen módon lehet egy-egy szövetkezetben az emberek munkáját egy évre előre megtervezni? A kiválóan gazdálkodó termelőszövetkezetek több éves gyakorlata tanulságos választ ad erre. Alapvető igazság, hogy a szövetkezeti közösség elsőrendű kötelessége: munkát és tisztességes megélhetést biztosítani minden tagjának. És az is a közösség érdeke, hogy csak ólyan vállalkozásba fogjon, amelyet győz is erővel, mert különben nem haszon, hanem kár származik az igyekezetből. Az is kétségtelen, hogy e feladat megoldása — a közgyűlés felhatalmazása alapján — a vezetőségek dolga. A ma már országos hírű termelőszövetkezetekben évekkel ezelőtt felismerték, hogy a munkaerő helyes számbavételének és foglalkoztatásának egyik legegyszerűbb módja, ha például a kapásnövényeket egyéni vállalás alapján családokra osztják fel. Ez a forma lényegében kétoldalú megállapodás a szövetkezeti közösség és az egyes tsz-gazdák között. A közösség végzi a talajművelést, a vetést — a családok pedig a növényápolással és betakarítással járó kézi munkát. A módszer rövid idő alatt általánosan elterjedt, mert biztonságot jelent mind a szövetkezetnek, mind az egyénnek. Mindenki pontosan ismeri feladatát, s jobb munkára ösztönzi nemcsak a közösség, hanem saját jól felfogott érdeke is Több helyen a munkaelosztásilletve üzemekben kell létrehozni, jogszabály hatályát vesztette.
