Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
TOLNA MEGYElm vilacproletárjaiegyesüljetek■ NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 24. szám ÁRA: 60 FILLÉR Szombat, 1966. január 29. r Szövetkezeti tagok téli munkája 4. o. Rádiómelléklet 5. o. n Folytatja munkáját az országgyűlés Az országgyűlés pénteken, Pólyák János elnökletével folytatta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula* a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A pénteki tanácskozás első felszólalója dr. Erdei Ferenc, Bács- Kiskun megye képviselő volt. Hangoztatta, az idei év jelentőségét növeli, hogy a gazdasági életben már érvényesíteni kívánunk néhány, az irányítási rendszer reformjával összefüggő elképzelést, továbbá az a tény is, hogy 1966 a harmadik ötéves terv első esztendeje. Dr. Erdei Ferenc ezután beszélt a népgazdaság vezetésében érvényesült új vonásokról, majd a költségvetés néhány mezőgazdasági előirány- ■* zatát elemezte. Erdei Ferenc ezután beszámolt arról, hogy az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága sokoldalúan megvitatta a népgazdaság 1966. évi költségvetésének tervezetét Arra az álláspontra jutott, hogy az előterjesztést helyesli, elfogadja és az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlja. Erdei Ferenc végül rámutatott, hogy — mint a népfront megyei, járási vezetőivel folytatott tanácskozások sorozata is bizonyította —, a városok és falvak lakói jó ideje messze tekintő intézkedéseket igényeltek és sürgettek életünk gondjainak, problémáinak rendezésére, megoldására. Az igény őszinte segítőkészséggel, alkotó munkakedvvel párosult. Ä képviselő az 1966. évi költségvetés tervezetét elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután Gácsi Miklós, Borsod megyei, Walter Imre Somogy, Papp János Baranya és dr. Babits Antal budapesti képviselő szólalt feL Szünet után elsőnek Gáspár Sándor emelkedett szólásra. Gáspár Sándor felszólalása Gáspár Sándor előbb nemzetközi kérdésekről szólt, s megállapította, hogy ellenállhatatlanul nő a szocialista eszmék vonzóereje szerte a világon. Hangsúlyozta, a Magyar Népköztársaság kormányának egész külpolitikai tevékenysége az elmúlt időszakban híven tükrözte dolgozó népünk, munkásosztályunk békeakaratát, mély proletár internacionalizmusát. Á magyar nép erejéhez és lehetőségeihez mértein erkölcsileg, anyagilag is támogatta, és továbbra is támogatni fogja a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeket. Minden tőlünk telhető segítséget megadunk a hazájáért küzdő hős vietnami népnek. Országunk külpolitikájának helyességét mutatja, hogy tovább nőtt hazánk, a Magyar Népköz- társaság nemzetközi tekintélye. Tovább szélesítettük nemzetközi kapcsolatainkat. Tevékeny munkát végeztünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben. Mint ismeretes, a közeljövőben Kállai Gyula elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, kormánymeghívásnak eleget téve, kormánydelegációt vezet baráti látogatásra az Egyesült Arab Köztársaságba, Etiópiába, Tanzániába, Kuwaitba és Indiába. Pártunk és kormányunk fáradhatatlanul munkálkodik a világ dolgozóihoz és népeihez fűződő baráti kapcsolatainak erősítésében. Dolgozó népünk teljes mértékben támogatja a Magyar Népköztársaság békeszerető, internacionalista külpolitikáját. — mondotta Gáspár Sándor. Ezután második ötéves tervünk eredményeit méltatta, majd szó ciaíista tervgazdálkodásunkról be szélt. Ez évi programunk, III. ötéves tervünk első évének alapvető céljai ismeretesek. A terv a reáljövedelem 3,5 százalékos, a reálbérek 1,5 százalékos emelkedését irányozza elő. Mintegy 45 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, 340 új létesítményt helyezünk üzembe. 1965-höz képest az ipari és mezőgazdasági termelést egyaránt növeljük. A kivitel és a behozatal mintegy 6—8 százalékkal lesz magasabb az ezévinél. Nő a foglalkoztatottak száma, bár a termelés emelésének mintegy 80 százalékát továbbra is a termelékenység növelésével kell biztosítanunk. A feladatok teljesítésével lehetővé válik a lakosság szociális, kommunális, és kulturális ellátásának további javítása. Újabb lakásokat, iskolákat, gyógyintézeteket, kultúratthonokat építünk. A továbbiakban arról beszélt Gáspár Sándor, hogy hosszú előkészítő munka, a szakemberek százainak véleménye alapján a közeljövőben a párt Központi Bizottsága elé kerül a gazdasági irányítás reformjával összefüggő feladatok. Beszélt a február i-én életbe lépő árrendezésekről. Ezeket az intézkedéseket — mondotta —, következetesen végre kell hajtani. De a párt és a kormány nevében nyomatékosan felhívom az illetékes szervek figyelmét, hogy szigorúan tartassák be az árakat, ha kell a törvény erejével is lépjenek fel a lakosságot megkárosító burkolt áremelések, vagy spekulációs törekvések ellen. Beszélt a bér- és társadalom- biztosítási intézkedésekről, majd gazdasági irányítási rendszerünk reformjával foglalkozott. Ezután részletesen beszélt közéletünk további demokratizálásának feladatairól. A társadalmi élet demokratizmusa napjainkban azt jelenti, hogy még többet kell előzetesen tanácskozni a munkásokkal, » dolgozókkal a szocialista építés gondjainak, problémáinak, feladatainak megoldásáról — az egész népet érintő és a helyi intézkedések kidolgozásával kapcsolatban egyaránt. Más szóval: Még inkább közüggyé kell tenni építőmunkánk összes gondjait útján lehet és kell érvényt szerezni. Amikor a demokratizmus sokoldalú fejlesztéséről szólunk — folytatta Gáspár Sándor — világosan meg kell mondanunk, hogy ez nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is jelent. A demokráciának párosulnia kell a centvét, életkörülményeit és elősegítik, hogy a parasztság életszínvonala közeledjék a munkásosztályéhoz. Számítunk arra, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai élnek az intézkedések nyújtotta lehetőségekkel, javítják gazdálkodásukat és Feladataink megoldásának fontos feltétele, a párt politikájának továbbra is sarkalatos elve, hogy a dolgozókat bátrabban vonjuk be tennivalóink, országépítő gondjaink előzetes megvitatásába. A szocialista demokrácia gyakorlásához szükséges fórumok és szervezeti keretek a mi társadalmunkban adottak, városban és falun egyaránt Az ipari üzemekKádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Bognár József professzor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Tímár Mátyás pénzügyminiszter és László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tanácskozás szünetében. ralizmussal, a határozatok, a fokozottabban hozzájárulnak döntések fegyelmezett, pontos az egész lakosság életszínvo- végrehajtásával. Egyszóval: naiának emeléséhez. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. ben a munkások közvetlenül és osztályszervezeteik útján — közvetett módon is részt vesznek az ügyek intézésében. A termelőszövetkezeti parasztság közvetlenül beleszól a termelés megszervezésébe és a javak elosztásába is. Ami a dolog lényegét illeti, mindkét területen van tennivaló. A feltételek megérettek arra, hogy a szocialista demokráciát továbbfejlesszük. Különösen fontos napjainkban az üzemi demokrácia szélesítése. Még pontosabban az, hogy a munkások beleszólási, döntési jogát, felelősségérzetét minél teljesebbé tegyük elsősorban osztályszervezeteik útján. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít e fontos feladatok megoldására. Az e téren előttünk álló tennivalók közül külön ki kell hangsúlyoznunk a szakszervezeteknek mint a munkásosztály tömegszervezeteinek szerepét és tevékenységét. Tovább kell növelni a szak- szervezetek társadalmi súlyát. A szocialista demokrácia elengedhetetlen feltétele a dolgozó emberek részvétele a célok meghatározásában, a megvalósításban és a végrehajtás ellenőrzésében. Fejlődésünk mai körülményei között üzemi, vállalati szinten ennek az elvnek a szakszervezetek egész társadalmi és gazdasági életünkben több demokrácia szükséges, minden fontos kérdés előkészítésében és eldöntésében és több határozottság a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Ezután arról beszélt, hogy vannak akik visszaélnek a szocialista demokrácia adta lehetőséggel. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: pártunk politikai irányvonala egy jottányit sem változott, és nem is fog változni. Továbbra is megőrizzük rendszerünk humanizmusát, nem letérve sem jobbra, sem balra. Szigorúan őrködünk a szocialista törvényesség betartásán, de ez nem a gyengeség jele, hanem rendszerünk szilárdságát, erejét bizonyítja. Gáspár Sándor ezután így folytatta: — Most újra nagy feladatok előtt állunk, amelyek megvalósítása nemzeti felemelkedésünk egyedüli útja. Csakis ebben a nagy munkában, építésben ko- vácsolódhat még szorosabbra népünk szocialista nemzeti egysége. A szocialista nemzeti egység továbbfejlesztése feltételezi, hogy erősítjük a munkásosztály vezető szerepét egész társadalmi életünkben. Feladataink megoldásához továbbra is szükség van munkás- osztályunk minden nehézségen úrrá levő, szorgalmas munkájára és szövetségesének, a szocializmus útjára tért parasztságnak a támogatására. Az egységes szocialista paraszti osztály kialakításának irányában hatnak a párt és a kormány által elhatározott intézkedések, amelyek kedvezően befolyásolják a parasztság termelési kedIgy, csakis így erősödhet államunk, szocialista nemzeti egységünk alapja, a munkás-paraszt szövetség. Továbbra is, számítunk értelmiségünk alkotó munkájára, szaktudására; arra, hogy a magyar értelmiség — egyre jobban összeforrva a munkásokkal és a többi dolgozókkal — tevékenyen munkálkodik szocialista nemzeti céljaink megvalósításán. Pártunk és kormányunk mindig is támogatta és továbbra is támogatja a dolgozók törekvését, hogy életük egyénileg is szebbé és boldogabbá váljék, hiszen ez a szocializmus lényegéből fakad. Egyre többen ismerik fel azt is, hogy az egyéni boldogulás céljai nálunk csakis a közösség, a társadalom érdekeivel összhangban valósulhatnak meg. Itt szeretnék szólni arról, hogy bár a mi hazánkban az állampolgárok azonos jogokat élveznek, — vagyis nálunk jogegyenlőség van —, de nem vagyunk egyformák. Miért szólok erről? Mert aki a társadalomnak többet ad, annak nagyobb az emberi értéke és azt többre is kell becsülnünk. Nálunk az emberek döntő többsége elvégzi munkáját, de egyre nő azoknak a száma, akik a munka hétköznapjain az átlagosnál többet tesznek, időt, fáradságot, erőfeszítést nem kímélve dolgoznak, sőt áldozatokat is vállalnak szocialista hazánk gazdasági, társadalmi életének fejlesztéséért. Pártunk és kormányunk nagyra értékeli azoknak a kommunistáknak és nem kommunistáknak, aktivistáknak és egyszerű embe(Folytatás a 2, oldalon,)
