Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-26 / 21. szám

n TOLNA MEGYEI NÉPG.ISAC 1966. január 36. Röplabdasportunk alacsony színvonaláért nemcsak a sportköröket, de a szövetséget is felelősség terheli A sportvezetők közömbösek a sportág iránt — Kevés a játékvezető — Ahol csak terveznek az állami támogatásért — Kakasd már készül Az elmúlt hónapokban több esetben foglalkoztunk megyénk rcplabdasportjának helyzetével és mindig ugyanazt a tényt állapítot­tuk meg: alacsony a színvonal, ke­vés a csapat. Munkatársunk An- dorka Sándorral, a megyei röp­labdaszövetség megbízott titkárá­val folytatott beszélgetést, aki e sportág helyzetéről a következő nyilatkozatot adta: — A Tolna megyei Népújság megállapítása, hogy megyénk röp­labdasportjának színvonala ala­csony, helytálló. Ha az 1965-ös év eredményeit nézzük, akkor meg­állapíthatjuk, hogy megyeváloga­tottunk egy alkalommal szerepelt, a férfiak vereséget szenvedtek, a nők győztek. A megyebajnokságot nyert dombóvári férficsapat az NB Il-es osztályozón minden mér­kőzését 3:0 arányban elveszítette, és ráadásul még sportszerűtlenül is viselkedtek, mert az utolsó mér­kőzésükre Győrben nem álltak ki. Tehát az említett eredmények is igazolják, hogy a röplabdasporttal megyénkben baj van. — Ebben több tényező játszik közre. Színvonal szempontjából nagyon káros, hogy a megycbajnolcságban mind­össze 7 női és 8 férficsapat vett részt az elmúlt évben. A csapatok között nincs megfelelő Versengés, legtöbb játékosnak kö­zömbös, hogy a csapat győz, avagy éppen vereséget szenved. Sajnos a sportkörök vezetői is keveset foglalkoznak e sportággal. Leg­többjük csak „hivatalból” tudja, hogy vari az egyesületnek röplab­dacsapata, de még a hazai mér­kőzéseket sem látogatják. Szeren­csére van kivétel is, például a var­sád! Mészáros János, a hőgyészi Danka Vilmos, vagy a mázai Der- ner Béla. ök szívükön viselik e sportágat, a csapat eredményét és ez meglátszott eredményességben, színvonalban és sportszerűségben egyaránt mindhárom csapatnál. — Mint játékvezető vettem részt a Bogyiszló—Hogy ész mérkőzésen. A mérkőzés után a hőgyészi lá­nyok csodálkozva és meglepődve kérdezték a bogyiszlóiaktól, hogy ti csak így játszotok? ők maguk lepődtek meg legjobban, hogy mi­lyen gyenge játékerőt képvisel Bogyiszló, annak ellenére, hogy Hőgyész sem áll magas szinten. A bogyiszlói lányok nevetve így válaszoltak: Az állami tá­mogatásért elég ennyi. És itt kell legelőször a hibát ke­resni. Több sportkör megelégszik azzal, hogy az állami támogatást felveszi, és csapatát benevezi a bajnokságba. Hogy ott milyen eredménnyel szerepelnek az már közömbös, lényeg az, hogy a csa­pat induljon, a bajnokságban és nem utolsó sorban, hogy az állami támogatást megkapják. De ez még a jobbik eset. Vannak olyan sportkörök, ahol minden évben betervezik röplabdaszakosztályt, kérnek rá állami támogatást — azt meg is kapják —, de csapa­tukat nem szerepeltetik. Hiba lenne azonban csak a sportkörökben keresni a hibát. Sajnos a megyei röplabdaszovét- ségnél sem mennek a dolgok úgy, mint kellene. Bár van a szövet­ségnek elnöke és több elnökségi tagja, mégis egy ember végez min­den munkát. így fordulhat elő, hogy jóindulatú, de helytelen in­tézkedés nyomán bonyodalom tá­mad. Például a Varsád—Cikó női mérkőzést május helyett csak ok­tóber közepén sikerült lejátszani. Sok problémát okoz a játékvezetők biztosítása is. Az őszi fordulóban összesen 4 játékvezető működött. Ezen a téren várható valami ja­vulás, de nem sok. Pillanatnyilag heten végeznek tanfolyamot és re­méljük nem elégszenek meg ezzel, hanem tavasszal már működni is fognak. A sportkörök részéről több jogos reklamáció hangzott el a já­tékvezetői díjakkal kapcsolatban. Egyik játékvezető többet, a másik kevesebbet kér. Nincs egységes ki­alakult tarifa, mint például a lab­darúgóknál. A közeli napokban javaslatot terjesztünk a megyei TS elnöksége elé, és amennyiben ezt elfogadja, úgy tavasszal már egy­ségesek lesznek röplabdában is a játékvezetői díjak. Mindent összefoglalva: hogy megyénkben a röplabda­sport alacsony szinten áll, eb­ben a sportkörök és a szövet­ség egyaránt hibás. Sok esetben azonban a szövetség hiába igyekszik a helyzeten változ­tatni, a sportkörök passzivitása ebben megakadályozza őket. Pél­dául a tatai országos tanácskozás anyagát tudnánk biztosítani a röp­labdaszakosztályok részére. Ezt körlevélben közöltük az egyesüle­tekkel, de erre a Máza-Szászvári Bányászon kívül senki nem tar­tott igényt. Van azonban örvende­tes tény is: például Kakasdon 18 —20 lány tervszerű program alap­ján készül a megyebajnokságra, Szekszárdon a Garay gimnázium­ban szakképzett testnevelő irányí­tása mellett ismerkednek a tanu­lók ezzel a szép és látványos sport­ággal. Ha az ő példájukat követ­nék mindenütt, rövid időn belül nemcsak mennyiségi, hanem mi­nőségi fejlődést is érhetnénk el megyénkben — fejezte be nyilat­kozatát Andorka Sándor. Sporthorgászat A dunaföldvári horgászok 780 kiló ivadékot mentettek át az élővizekbe „Sok víz, sok hal” szólás-mon­dás a víz mellett lakó emberek között. Ha a természetes vizek kiöntenek, akkor rendszerint na­gyobbak a fogási esélyek, a hor­gászoknál és halászoknál egy­aránt. A nagy víz sok halat hoz magával. így volt ez az elmúlt évben is, amikor a Duna hosszú, tartós áradásban volt és elöntötte az árterületeket. A hal az áradó vízzel az újonnan elöntött terü­letekre igyekszik, mert az bősé­ges élelmet biztosít számára, ezen­kívül az íváshoz is jobb a lehető­ség, mint a folyó természetes medre. A természetes vizeink hal­fogyásának egyik oka, — a víz­szennyeződés mellett —, hogy fo­lyóink szabályozása kőgátak és földgátak magasítása csökkenti a kiöntéseket és így a hal nehezed tud leívni. A múlt évi nagy víz alkalmas ívást biztosított halaink­nak, közülük is elsősorban a pontynak. . Bizonyítja ezt az a nagymeny- nyiségű apró ponty, amely a víz visszahúzódása után az elöntött területeken árkokban, gödrökben, búzaföldeken rekedt. Ezek a kis halak azután elpusztulnak, rész­ben mert a víz elpárolog róluk, vagy a vizimadarak eszik fel, esetleg az emberek a baromfiak­kal etetik meg. A horgászok és a halászok azon­ban tudják, hogy kint rekedt iva­dékok megmentése mennyire fon­tos és ezért a lehetőségekhez ké­pest mindent elkövetnek ezeknek a halaknak az átmentésére. A kint rekedt ivadékok megmenté­sében eredményesen dolgoztak az elmúlt években a dunaföldvári horgászok, akik 780 kiló ivadék­pontyot vittek át az élővizekbe. A horgászok közül elsősorban Mészáros János, Jankó Árpád, Simon Béla és Szabó József ér­demel említést, akik jó példá­jukkal élenjártak. De rajtuk kí­vül részt vett majdnem az egész tagság, ki vödörrel, ki autóután­futóval szállította a kis halakat, gyakran 3—4 kilométer távolság­ról az élővízbe. A dunaújvárosiak 270, a dunavecseiek 170 kilo­gramm kispontyot mentettek át. Minden valószínűség szerint az átmentett pontyokat — ha meg­nőnek — nemcsak a háforn egye­sület horgászai, hanem a többi egyesület tagjai is kifogják, így részesülnek a kimentett állo­mányból. Éppen ezért fontos, hogy minden egyesület tekintse szívügyének a halak átmentését, mert nemcsak szeretni kell a horgászatot, hanem a halak fel­neveléséről is gondoskodni kell. És ebben a sporthorgászoknák kell élenjárniok. NAGY SÁNDOR Érdekességek A CÉLLÖVÖBAJNQK SZERENCSÉJE Az ausztráliai Perth városában Len Howart 16 éves asztalos- ipari tanuló azzal csinálta meg a szerencséjét, hogy kitűnően tu­dott nyíllal célbalőni. Vállalatának karácsonyesti ün­nepségén egy táblára sorsjegye­ket szögeztek ki és felszólították az alkalmazottakat, hogy nyilak­kal próbálják eltalálni. A fiatal­ember kettőt eltalált és ezeket meg is kapta ajándékba. Az egyikkel megnyerte az osztály- sorsjáték 8 ezer fontos első díját, a másikkal 50 fontos vigaszdíjat nyert. NÉVTELEN FUTBALLCSAPAT Létezik a világon egyetlen olyan futballcsapat, ahol a já­tékosok nevét sohasem hozzák nyilvánosságra: a labdarúgók a Wakefield-i fegyház rabjai közül kerülnek ki. Az MTS Tolna megyei Taná­csa 1965. december havi Sport­híradójában megjelent „Kará­csonyi Sportfejtörő”-re 15 hibát­lan megfejtést küldtek be. A ja­nuár 21-én megtartott sorsoláson a következő öt megfejtő nyert egy-egy szépirodalmi, illetve sportkönyvet: Cziner Ferencné, Bátaszék, Csurgai Zoltán, Tolna, Maszler Józsefné, Bátaszék, Ra- kiczki Zoltán, Szekszárd, Hóhmann Jánosné, Bátaszék. A nyerteseknek a könyveket n megyei TS postán küldte meg. I Ahol az alumínium hajók születnek A teljesen alumíniumból készülő tengeri motoros hajó (MTI­Több mint egy évszázada já­tékszernek ható kis gőzös pöfö­gött a régi Pestről Vác felé. 1846- ot írtak, amikor az első vasút­vonal — Pest és Vác között — országos szenzációnak számított. Azóta a hajdan szunnyadó kis város, Vác, világhírre tett szert különleges alumínium- hajóival. Az alumínium alkalmazása a hajóépítésben csak a legutolsó évtizedben terjedt el. Hazánk eb­ben a tekintetben előkelő helyet foglal el. A Magyar Hajó- és Darugyár váci telepén már 1948- ban gyártottak kisebb alumínium hajótesteket, 1952-től pedig terv­szerűen építenek alumíniumból hajókat, valamint acélkonstruk­ciójú hájótestekre alumínium fel­építményeket. Az alumínium viszonylagos k!s fajsúlya, korrózióállósága és könnyű megmunkálhatósága meg­teremtette az egyre szélesebb körű alkalmazás lehetőségeit. Ma­gyarország bauxitkészleteit tekintve a 2. helyen áll Európá­ban. A magyar alumínium-feldol­gozás tudományos megalapozott­ságú fejlesztése megteremtette az alumínium hajók gazdaságos gyár­tásának előfeltételeit. Szerény körülmények között 1952-ben indult meg a tervszerű gyártás. Azóta az alumínium mentőcsónakok egész sorát dol­gozták ki és a jól bevált tervek nyomán jelentős mennyiséget gyártottak. Az egyes típusok be­fogadóképessége: 12—60 személy. A csónaktestek kitűnő korrózió- álló ötvözetből készülnek. A későbbiek során a mentő­csónakok mellett más rendelte­tésű alumíniumcsónakok gyártá­sára is sor került. Ezek közé tar­tozik az alig 60 kilogrammos vadász-horgászcsónak; e típus so­kat ígérő exportja 1963-ban in­dult meg. Világhírre tett szert a NIXY motorcsónak, melynek nagy elő­nye, hogy csekély súlyú, ugyan­akkor mentes a polimer műanya­gokból készült, (sajtolt) sport­csónakok hátrányaitól, nevezete­sen a hidegre érzékenységtől. Csúcssebessége (26 lóerős motor­ral) eléri az 50— 55 km óra értéket! A NIXY továbbfejlesztett vál­tozata egy hordszárnyas alumí­niumcsónak. A hordszárnyak al­kalmazása megnöveli a csónak­testre ható felhajtóerőt. Ennek következtében haladás közben 10 —15 cm-rel a víz színe fölé emel­kedik, haladási ellenállása kisebb, így azonos teljesítményű motor­ral nagyobb sebesség is elérhető. Lelkes, fiatal gárda dolgozik a foto — Vadas Ernő felvétele.) Magyar Hajó- és Darugyár váci részlegében, akik olyan ered­ményt értek el, amelyek európai színvonalon is úgyszólván egye­dülállóak. A tengerentúlon ugyan­csak ismert 301 sorozatú vízibu­szok alapkonstrukciójának kiala­kítására az 1950-es évek közepén került sor. Ebben az időszakban — ilyen nagyságrendben — Ma­gyarországon gyártottak először teljesen alumíniumból készült hajókat! A 150 fő befogadóképes­ségű, 170 LE beépített motortel­jesítménnyel rendelkező alumí­nium hajó viszonylag tekintélyes sebességű, s nemcsak jó, hanem gazdaságos is. Világszerte 20—40 százalékkal drágábban épülnek az alumínium hajók, mint a meg­felelő befogadóképességű, acélból készülő hajók. Mégis, az üzemel­tetés során fellépő előnyök ellen­súlyozzák a nagyobb árat. A ma­gyar alumínium hajókkal szerzett tapasztalatok meggyőzően bizo­nyítják ezt a megállapítást. Az említett típus önsúlya például — éppen az alumínium alkalmazása következtében — alig 29,5 tonna. Országúti szállítása biztosított: Ausztriában, Jugoszláviában. Csehszlovákiában, sőt legutóbb Olaszországban nem egy esetben sok száz km-es szállítás után ju­tottak el rendeltetési helyükre a magyar alumínium hajók. így a magyar konstrukciók előnyei mellé (pl. többletsebesség az acélkonstrukciókhoz képest) egy további is felsorakozik: csak szá­razföldön megközelíthető vízi- utakra is elszállíthatok. Sörléből pezsgő A sörléből pezsgőhöz hasonló ital készíthető úgy, hogy 5 napon át különleges élesztőtörzzsel er­jesztik. Ekkor nagyobb alkohol- tartalom és boraroma alakul ki benne, valamint emelkedik az ol­dott széndioxid-tartalom. L j borospalaehok Az üvegből készült italos­palackok felett lassan eljár az idő. Törékenységük, és a betétes rendszerben való visszaváltással járó nehézségek indokolják ezt. A PVC-ből készült hengeres, vagy csonkakúp alakú műanyag­palackokat az automaták ma már 2500 db óra teljesítménnyel ál­lítják elő sok országban, olcsó áron. A borok forgalomba hozatalára gyártanak belül lakkozott fém­dobozokat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom