Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-25 / 20. szám
1966, január 25. ' TOLNA IrtEGYEI WEPÜ.ISÄG 5 Ahol már 1967-et írnak L PVC-üzemrészben készülnek a zebbnél szebb könyvborítók, ezekből láthatunk pár darabot könyvkötészet dolgozói a leg- iilönbözőbb minőségű és színű naptárborítókat készítik ▲ A Szekszárdi Nyomda dolgozói hozzákezdtek a jövő évi zsebnaptárak gyártásához. A kéziszedők egymás után készítik a legkülönfélébb nyomóformákat ◄ Simon János gépmester a már kinyomott íveket ellenőrzi Foto; Bakó Jenő Lesz-e általános iskolai diákotthon Zombán? A kérdésre egy mondatban h lehet válaszolni, de csak ilyen általános meghatározással: „Szükség lesz rá, de hogy lesz-e, az egyelőre még nincs eldöntve.” Mindenesetre nem érdemtelen egy kicsit elemezgetni, hogy voltaképpen hogyar is merül fel ez a szükséglet, s miért kétes a diákotthon megvalósítása. Néhány évvel ezelőtt jöttek a: első hírek arról, hogy valahol as ország másik sarkában általános iskolai diákotthont létesítettek e tanyai fiatalok részére. Ezzel e szétszórt településen, az iskoláié nagy távolságra lakó diákok hely. zetén igyekeztek segíteni. Csakhamar Tolna megyében is napirendre került e téma, s ez idő szerint Gyönkön és Deesen már működik is ilyen diákotthon. Ezek célja is a kültelki fiatalok oktatási körülményeinek megjavítása. Sokéves tapasztalai ugyan még nem áll rendelkezésre — nem is állhat — ám az egész kezdeményezés nagyon népszerű s pedagógusok és a tanácsi vezetők körében egyaránt. Tolna megyére ugyan nem a tanyasi település a jellemző, de a kültelki, iskolától távol lakó tanulók száma meglehetősen nagy, így érthető is, hogy mindenütt igyekeznek valami hathatósai tenni a körülmények javítása érdekében. Zombán is az a helyzet, hogy a pedagógusok és a tanács egyaránt ezt a formát látják megoldhatónak, s elképzelésükkel egyetértenek a felsőbb szervek is. A falu .általános iskolai oktatásának tech. nikai feltételei kétségtelenül sokat javultak, még akkor is, ha nem itt kezdődnék az ideális körülmények.-Uj iskolaépületet - kaptak, helyiséget kaptak a politechnikai oktatáshoz, napközi működik stb Persze, joggal panaszkodnak a pedagógusok, hogy a politechnikai felszerelés nagyon hiányos, a helyiségek is csak átmeneti megoldásnak fogadhatók el, de azért mindez nagyjából arányban van egy fejlődő és perspektívával rendelkező iskola átlagkörülményeivel. Talán éppen a fejlődés következtében merült fel nagyobb súly. lyal, hogy tenni kellett valami lényegeset a külteleki tanulók érdekében is. Jelenleg Paradicsom-pusztáról, Szentgál-pusztáról, Nagytormásról körülbelül 30 gyerek jár be Zombára mindennap —‘ki busszal, tó gyalog. A gyerekek becsületére legyen mondva, hogy tanulmányi eredményeik, ennek ellenére megütik az átlagot. Az igazgató, ahogyan végignézi a névsort, kiderül, semmiképpen sem lehetne tanulmányi átlagaik alapján a lemaradók csoportját azonosítani a kültelkiekkel. De például az iskolarend terén már annál nagyobb problémát jelentenek: az egyik gyereknek ekkor megy, vagy érkezik a busza, a másiknak akkor, s emiatt az első és utolsó órákkal legtöbb osztályban zavar van. Arról nem beszélve, hogy akik — például a patlaniak — nem tudnak busszal utazni, gyalog kénytelenek bejárni esőben, sárban, melegben, zimankós télben. Az állami gazdaság ugyan korábban adott fogatot részükre, ezt azonban bizonyos gazdaságossági megfontolásból beszüntették. A bejárók nem tudnak részt venni a szakköri foglalkozásokon, kiesnek a közösségi munkából, ami viszont ugyancsak szerves része a nevelési, oktatási tevékenységnek. Mindehhez jönnek bizonyos egészségügyi szempontok is, mindenek előtt az, hogy étkezésük nein rendszeres, nem tudják igénybe venni a napközit. Ezek csak a főbb szempontok, amelyek igazolják a diákotthon szükségességét. Valamikor ilyen tényezőkkel nem törődött senki, nem jelentett különösebb problémát, még az sem, hogy a kültelki, pusztai gyermekek egyáltalában megtanulnak-e írni- olvasni, a magasabb műveltségről nem is beszélve. Aki emlékszik a régi viszonyokra, megmondhatja, hogy a kültelki gyermekek hol tartottak az elemi tudományokban. Az ími-olvasni nem, vagy alig tudók nagy része innen került ki. Ma már azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos hátrányaik vannak, s éppen ezért külön becsülendő, hogy a zombai vezetők erről sem feledkeztek meg a sok egyéb fejlesztés mellett. Az egész diákotthon-ügy egyébként már jelenleg is több a puszta kívánságnál. Az iskola .melletti parkban van egy kastélyépület, amelyet jelenleg az állami gazdaság használ, s amely megfelelő átalakítással megfelelne erre a célra. Már tárgyalások is folytak az épület átadása ügyében. Az épületben laknak, s nyilván gondoskodni kell a lakók elhelyezéséről, mert addig nem lehet átalakítani, más célra használni az épületet. A tanács a szervezéssel kapcsolatos dolgok mellett bizonyos anyagiakat is tudna áldozni ilyen célra községfejlesztésből, A felsőbb művelődési szerveknek is van lehetősége arra, hogy anyagiakat fordítsanak az ilyen kezdeményezések támogatására. Persze, az is igaz, hogy egyik percről a másikra nem lehet elővenni a százezreket, hogy az egyébként jó elgondolás megvalósuljon. Inkább az látszik reálisnak, hogy néhány éven belül megvalósítható az elképzelés, ha az érdekeltek minden lehető módon szorgalmazzák továbbra is az ügyet, s fokozatosan elhárítják a megvalósítás akadályait. B. F. Tizenhét szarvast lőttek két hét alatt Az új év első cserkészésein két hét alatt 21 nagyvadat ejtett el három nyugatnémet vadószven- dég a havas hőgyészi erdészetben. A zsákmányból 17 gímszarvas, közte két bika, a többi őz és vaddisznó. Az új vadászati évben 120 gímszarvast, közte 27 selejt- és három kapitális agancsú bikát, 90 őzet és 30 vaddisznót lőhetnek ki a 22 000 holdas vadászterületet látogató bel- és külföldi vendégek. A dombos-völgyes Tolna megyei erdőséget az ország távolabbi vidékeinek vadászai is felkeresik, köztük a MALÉV és a Borsod-Abauj-Zemplén megyei bérkilövő vadásztársaság tagjai öt-öt gímszarvasbikát kaphatnak puskavégre.
