Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-25 / 20. szám

1S6C. január 25.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

w

Uj rend

a termelőszövetkezeti beruházásokban

Január 1. óta új rendelet érvényes a termelőszövetkezeti beruházások, felújítások szabályozására. A négy országos főhatóság vezetőjének — az Országos Tervhivatal elnökének, a pénzügy-, építésügyi, és földművelésügyi miniszternek — együttes rendelete részletesen szabályozza a termelő- szövetkezetek, az államigazgatási szervek, a tervező és építőipari vállalatok tsz-beruházásokkal kapcsolatos feladatait, jogait és kötelességeit. Ezekről az intézekdések- ről beszélgettünk Kazareczki Kálmánnal, a Földművelésügyi Minisztérium Beruházási Igazgatóságának vezetőjével.

— Mi tette szükségessé a rendelet megalkotását, milyen célokat szolgálnak az intézkedések?

— A termelőszövetkezetek beruházási tevékenységének rendezése több éve megoldatlan, hiszen mindeddig nem volt egységes jogszabály. Most megszűnt ez az állapot és a január 1-én életbe lépett rendelet egységes jogszabályba foglalja a beruháaások, felújítások rendjét. Jelemző, hogy az új rendelet összesen 17 korábban érvényben levő jogszabályt helyezett hatályon kívül. Ám a nagyszámú jogszabály ellenére több olyan része volt a beruházásoknak, amelyet rendelet nem szabályozott. Igen hiányosak voltak az intézkedések például a beruházásokkal kapcsolatos szerződések megkötésére, tartalmára és teljesítésére. A hiányosságokra figyelmeztetett bennünket az is, hogy rendkívül megnőtt a beruházásokkal kapcsolatos peres ügyek száma és a bíróságok — egységes jogszabály híján — gyakran csak elvi állásfoglalást hoztak. A visszás helyzet miatt a beruházások megvalósításában a termelőszövetkezetek gyakran károsodtak. A tsz-ek sem a megyei beruházási irodák, sem a különféle kivitelező vállalatok tevékenységét nem voltak képesek megfelelően elbírálni, ellenőrizni, mert a sokféle jogszabály között nem tudtak kellően eligazodni.

— Az új rendelet egyik legátfogóbb célja, hogy biztonságos alapra helyezze a termelőszövetkezeti beruházásokat. Egyik alaptétele, hogy a vállalatok és a termelő- szövetkezetek egyenlő jogú partnerként kölcsönös megállapodások alanián működnek egvütt; a beruházások tervezésére és megvalósítására szerződést kötnek, amelyek betartása egyaránt kötelező

mind az állami vállalatokra, mind a termelőszövetkezetekere. Ilyenformán egyenlő jogviszony alakul ki. A rendelet tehát már tartalmaz olyan elemeket, amelyek átmenetet képeznek az új gazdaság- irányítási rendszerbe, például: figyelembe veszi a vállalatok és a termelőszövetkezetek növekvő önállóságát.

— A beruházások új rendje megköveteli, hogy mind az állami szervek és vállalatok, mind a termelőszövetkezetek megfontoltabb beruházási döntéseket hozzanak. Ezért is fontos a rendeletben; az önállóság jogi alátámasztása. Az intézkedés kimondja, hogy csak olyan beruházásokat szabad megtervezni és megvalósítani, amelyeket a termelőszövetkezet határoz el. Nincs jo. ga egyetlen állami szervnek vagy vállalatnak sem például arra, hogy a termelőszövetkezeti tagság akarata és szándéka nélkül beruházásokat, felújításokat szorgalmazzon.

— Fontos szerepet játszik a beruházások megvalósításában a gazdaságosság. Ennek érvényesítése egyik alapelve a rendeletnek, melynek mellékletei segítséget nyújtanak a gazdaságossági számítások elvégzéséhez. Ezeket a számításokat minden egymillió forintnál nagyobb beruházás esetében elvégzik és közgyűlés előtt ismertetik. Ilyen módon a termelőszövetkezetek tagjainak módjában áll érdemi vitát folytatni a beruházások célszerűségéről, várható eredményességéről.

— A rendelet — az eddigi gyakorlathoz képest — több egyszerűsítést is tartalmaz, csökkenti a beruházási bürokráciát. Azokban a termelőszövetkezetekben például, ahol távlati üzemfejlesztési tervek készülnek, amelyek hosszabb időre tartalmazzák a megvalósítandó beruházásokat, is, a fejlesztési terv jóváhagyása után nincs szükség külön beruházási eljárásokra. Vagy: ezentúl a tsz által elhatározott beruházás megerősítése, valamint a hitel- nyújtás elbírálása együtt történik és egyúttal fedezetigazolásul is szolgál. Az eddig szokásos majortelepítési tervek helyett áttérünk a telephely-dokumentációs rendszerre s ez is több egyszerűsítéssei jár.

— A rendelettel kapcsolatban milyen tudnivalókra és feladatokra érdemes felhívni a termelőszövetkezetek, az államigazgatási szervek és a vállalatok figyelmét?

— A legfontosabb, hogy mindenütt részletesen megismerjék a rendeletet és idejében tisztázzák mindazokat a problémákat, ame lyek esetleg nem eléggé egyértelműek. Különösen azok a tsz-veze- tők tájékozódjanak részletesen, akik beruházásaikat maguk intézik. Fontos, hogy pontosan ismerjék jogaikat és kötelességeiket, mert a szövetkezetét egyaránt kár érheti, ha nem teljesíti kötelességeit vagy nem él jogaival. Különösen időszerű a beruházási szerződéskötések rendjének tanulmányozása, hiszen a rendelet már az ezévi beruházások kivitelezésé re is érvényes és az új tervezési szerződések megkötésénél alkalmazni kell. Egyébként az átmeneti intézkedések pontosan kimondják, melyek azok az esetek, amelyeknél még a régi gyakorlatot lehet követni. Ez az átmeneti időszak egyúttal jó alkalom arra is, hogy az illetékes szakemberek megfelelően felkészüljenek a gazdaságossági számításokra

A tanácsok és vállalatok figyelmét arra érdemes felhívni, hogy ők is őrködjenek a rendelet betartása, a termelőszövetkezetek érdekeinek védelme fölött. A me gyei beruházási irodák tevékenyt ségében jelentős hányadot képez nek a tsz-beruházások, amelyeket mostantól kezdve az új rendeletnek megfelelően kell lebonyolítóinak. Kívánatos, hogy a jö vőben növekedjék a beruházási irodák felelőssége, javuljon munkájuk. Ennek segítésére mi rendszeres tájékoztatókat küldünk * vitás kérdések megoldására s ezeket a tájékoztatókat a Magyar Mezőgazdaság című hetilap Tanácsadó mellékletében is közöljük. Célunk és feladatunk, hogy tovább folytassuk a tsz-beruházások rendszerének javítását.

H. L. I

A befejezés és a kezdés a termelőszövetkezetek heti

A miszlai közös gazdaságban és Decsen, az Alkotmány Termelőszövetkezetben ma tartják a zárszámadó közgyűlést. E héten még néhány üzemben kerül sor erre a nagy jelentőségű rendezvény lebonyolítására. Ahogyan mqp- dani szokás, a közgyűlés tulajdonképpen már nem más, mint pont a mondat végén. Ami 1965-ben volt, azon változtatni már nem lehet, legfeljebb csak okulni. S ez a döntő kérdés. A zárszámadó közgyűlésnek ugyanis csak akkor pozitív az alaphangja, ha a beszámolók, a felszólalások a jövőt nézve foglalkoznak az elmúlt év eredményeivel és hiányosságaival.

A zárszámadó közgyűlés olyan befejezés tehát, amely egyúttal kezdés is. A mezőgazdasági üzem munkafolyamatai egymásba kapcsolódnak és tulajdonképpen be soha nem fejeződnek, mindig folytatódnak, újra kezdődnek. Kívánatos lenne tehát az egész közösség érdekeit szem előtt tartva megteremteni a zárszámadó közgyűlésnek a jó, előremutató alaphangját, úgy, hogy a tagok mindegyike megértse, a hátralévő időszakban, az elkövetkezendő hetekben már az idei elképzelések, tervek megvalósításán kell fáradoznia, olyan módon, hogy a tavalyi év tanulságai érvényesüljenek. A kívánatos alaphang, az úgynevezet termékeny, alkotó légkör kialakítása döntő fontosságú. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a zárszámadó közgyűlésen létrejött, jó, vagy rossz közérzet hosszú ideig, néha egész éven keresztül hatással van a tagok munkakedvére, szorgalmára. Ott, ahol a részproblémákat, személyes sérelmeket már korábban brigádértekezleteken, vagy más kisebb termelési egységek keretei között megbeszélték, ott valóban biztosítható az előremutató zárszámadás.

A nagyobb önállóság nagyobb és személyesebb felelősséget jelent. Érdemes már most gondolni erre. Egészen bizonyos az is, hogy a közös gazdaságok fejlődésére serkentő módon hat a szinte teljesnek nevezhető önállóság. De nem szabad elfelejteni, hogy ezzel együtt az eddig oly gyakori személytelenség a felelősségben ..konkrétizálódik” és minden esetben megtestesül. A zárszámadó közgyűlés jó alkalom arra hogy ilyen szempontból szintén félreérthetetlen legyen az indulás.

A miszlai Búzakalász Tsz, a decsi Alkotmány Tsz vezetőségi beszámolója arról tájékoztathatja a gazdákat, hogy az üzem a bíztató, a sokat ígérő megszilárdulás stádiumába lépett. Más tsz-ekben arról kapnak majd képet a tagok, hogy az üzem stabil, a jövedelem eléri, helyenként túlhaladja a tervezettet. Néhány tsz-ben sajnos kudarcokról, eredménytelenségekről lesznek kénytelenek beszélni. Mindent összegezve azonban a fő figyelmet már most az idői tervek teljesítésére kell fordítani, mert ha nem is hivatalosan, de ténylegesen a zárszámadás legalább annyira kezde'-. mint amennyire befejezés, •,

Szovjet —magyar baráti est Németkéren és Muesfán

A Magyar Szovjet Baráti Társaság az elmúlt héten tartotta kongresszusát. Ennek jegyében rendezte meg a Hazafias Népfront megyei bizottsága is a szovjet— magyar baráti esteket a hét folyamán Tolna megye különböző Községeiben. Szombaton Németkéren és Muesfán rendeztek találkozókat.

Szombaton délután Németkéren a tanács vezetői, a termelő- szövetkezet elnöke és a pedagógusok fogadták a találkozóra megjelent szovjet vendégeket. A fogadás után a vendégek 25 tagú csoportja a művelődési házba, az ünnepség színhelyére vonult ki. A baráti est megkezdése előtt fél órával már jóformán helyet sem lehetett kapni a kultúrház- ban. A találkozót Rauth Ferenc, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután Kiss Pál, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa tartott előadást, majd a helybeli termelőszövetkezet agro- hómusa Ambak Ede, szovjetunió- beli élménybeszámolóját hallgatta végig a megjelent 500 dolgozó.

A szovjet vendégek kultúr- csoportja orosz népi táncokkal, énekekkel tették emlékezetesebbé a találkozót. A helyi általános iskolások is részt vettek a műsorban. Orosz népdalok éneklésével és magyar versek szavalásával tarkították a baráti találkozó sikerét.

*

Muesfán is szombaton este rendezték a szovjet—magyar baráti estet a művelődési házban. Előtte Läufer Henrik tanácselnök és Kocsis Lőrincz, a Hazafias Népfront községi titkára adott fogadást a szovjet vendégek tiszteletére. Az est kezdetére zsúfolásig megtelt a kultúrterem. Több mint háromszázan voltak kíváncsiak László Antal a Hazafias Népfront megyei munkatársának előadására.

Az előadás után műsor következett, amelyben a szovjet vendégek kultúrcsoportja szerepelt. Az általános iskolások közreműködése egészítette ki a baráti est közös műsorát.

Zavartalan volt a hóviharban az áramszolgáltatás — Felkészültek az esetleges vezetékszakadások gyors kijavítására

Nyolcvanezer fogyasztó leste aggódva a nagy hóvihar idején, mikor huny ki a lakásokban a fény. Ez nem történt meg. Hogyan álltak helyt a Déldunántúli Áram- szolgáltató Vállalat szekszárdi üzletigazgatóságának munkásai? Mit várhatunk a közeli napokban? Kérdéseinkre Vári György igazgató válaszolt

— Mi biztosabbak voltunk erőnkben, ebből következik, hogy a nagy hóviharra, a télre már korábban fel kellett készülnünk. A második ötéves terv során több százmilliót költöttek az áramszolgáltatás korszerűsítésére. Ennek eredményeit naponta érezzük. A másfél hetes hóvihar nem okozott különösebb áramkimaradást.

— Amennyiben mégis bekövetkezik egyik fővezetéken szakadás, mennyi idő kell ennek kijavításához?

— A vihar első napján egy jelentéktelenebb zavar volt Medina térségében, ezt alig három óra alatt elhárítottuk, ha a korábbi évek gyakorlatát veszem alapul, akkor ez a munka két napig is betartott volna. De ez a hiba sem az időjárás rovására írandó, hanem egy szokvány meghibásodás fordult elő.

— Az idén ezek szerint még nem is volt jegesedés?

— Még nem. Nekünk ez a legnagyobb ellenségünk. Két évvel ezelőtt a Baja és Bátaszék közötti vezetéken tíz centiméter átmérőjű jegesedést észleltünk. A zúzmara

képződését sok minden befolyásolja, annak elhárítására is felkészültünk, hogy azonnal ki tudjunk menni a hiba felderítésére, majd kijavítására. Ugyanis a legtöbb időt a hiba keresése, lehatárolása veszi el.

— És ezen segít a terepjáró gépkocsik üzembe állítása.

— Valóban. Ma már elértük, hogy a fontos körzeteinkbe akár 3—4 szerelő részére is, rendelkezésre bocsátottunk terepjáró GAZ gépkocsikat, így a vezeték mentén bármilyen időben tudnak közlekedni, nem úgy, amikor még kerékpáron jártak szerelőink. És a hiba elhárítását rendkívül meggyorsítja, hogy az URH adó-vevő hálózat is kiépült igazgatóságunk területén. így előfordulhat, hogy menet közben tudjuk irányítani a szerelőket fontosabb vonal javításához, utasítások, segítségkérések szempontjából, szinte felmérhetetlen nagy szolgálatot tesznek a rádióval szerelt terepjáró gépkocsik.

— Mekkora területen vigyáznak a vállalat munkásai, vezetői arra, hogy lakásunkban mindig legyen fény?

— Több mint félezer dolgozónk három megyébe juttatja el a fényt. Több mint 80 000 fogyasztónk van, és 2700 kilométer nagy- és kisfeszültségű vezeték, csaknem ezer transzformátorállomás adja a gondot, a munkát. A múlt évben, s az idén is megfelelő mennyiségben tudtunk áramot adni a fogyasztóknak. Jelentősebb korlátozásra nem került sor.

— Vállalatunk munkájának jelentős részét azonban a hálózat- építés, bővítés, felújítás jelenti. A rendkívüli időjárásban úgy terveztük, hogy a külső szerelőmunkákat leállítjuk, ugyanis a mi műhelyünknek nincs teteje, a munkások sokat szenvednek a hidegtől. Amikor vezetőségünk kiment a szerelőkhöz, azt mondták az emberek, hogy dolgoznak, csali anyag, szerszám legyen készen. Mi bíztunk a munkásokban, teljesítményük alig csökkent a száz százalék alá, ugyanakkor biztosak vápáink abban, hogy arqint az idő kedvezőre fordul, ezt a jelentéktelen lemaradást pótolni tudjuk. A lemaradás pótlásában különösen a szocialista brigádoktól várunk nagy segítséget.

— Mit várhatunk a közeli napokban?

— Nem vagyunk jósok, lehet,

hogy ma reggel már jegesedés miatt vonalszakadás lesz több helyen, annyit azonban mondhatunk, hogy a hiba kijavítását órák alatt elvégezzük. Különös gonddal vigyázzuk a, Kapos völgyét, és. a Duna mentét, itt a leggyakoribb a vezetékek jegesedése. Vállalatunk felkészült a télre, tudjuk, hogy zavartalan áramszolgáltatást várnak tőlünk fogyasztóink. S mi, úgy, mint eddig, a lehető legjobban akarjuk feladatunkat, elvégezni, — Pj —