Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

föGti. január 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Ö Utazás NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT valakinek feltűnt, hogy a fejlődő Tolna megye székhelyén már sok minden van, de utcai óra még nincs. Felállították tehát ezt az idő múlását mutató szerkezetet egy vasvázra, közel a Kispipa ven­déglőhöz, a benzinkút tőszomszéd­ságában. S bekövetkezett a jó­szándék csődje, mert a város la­kói hosszú ideig a tanács rovására azon élcelődtek, hogy végre rá­jöttünk: mi is hiányzott eddig ne­künk. Többször mesteremberek foglalkoztak az óra kipróbálásával, beszabályozásával, majd javítgatá­sával. Hasztalan volt minden igye­kezet, mert ez a makacs krono­méter többet áll, mint jár. Később már megszoktuk, hogy hasznát venni nem lehet, s ezért tulajdon­képpen mostanság Szekszárdon már csupán óráskörökben téma. Egyébként van és kész. A városi tanács a legártatlanabb abban, hogy olyan amilyen. Az Órások Ktsz gyártmánya, s mindenesetre hitvány terméke a magyar óra- ipamaiki. Nyílt titok, hogy a magyar órák rosszak. „Az anyaggal van baj” — mondta egyszer egy amatőr szak­értő. Elég sok az ilyen amatőr szakértő. Vigyázni kell rájuk, an­nál megbízhatóbbak még ma is Szekszárdon a jóhírű maszekok: A Horváth órást, a Tóth órást a megyeszékhelyen túl is kiváló mesterként emlegetik. A magyar ébresztőórák viszont tényleg rosz- szak. A Vasipari Vállalat javító részlegében gyakran százszámra sorakoznak a polcokon, van, ame­lyik csupán annyi ideig járt, amíg gazdája megvásárolta és hazavitte. Az óra- és ékszerboltok eladói kü­lönben minden restellkedés nélkül nem a magyart, hanem a szovjetet ajánlják, mert a magyar vekker­ben nem lehet megbízni. Olcsók, tetszetősek, csupán az az előnyte­len tulajdonságuk, hogy rövid éle­tűek, és nehezen akarnak járni. Márpedig egy vekkerrel szemben az a minimális követelmény, hogy mutassa az idők Napjainkban az időbeosztás je­lentősége roppant nagy. A henye életű időmilliomosok korszaka rég lejárt. Mind több a kimondottan elfoglalt ember, aki kronométer hiányában létezni sem tudna. Gon­doljuk csak el: a másodállással is rendelkező dolgozónak minden perce előre be van táblázva, ki van számítva. Aztán vannak olyan napok, amikor az értekez­letek tömkelegében megbízható karóra nélkül egyszerűen nem tud­nánk eligazodni. Á káróra tehát már rég nem luxus, hanem hasz­nálati tárgy. A termelőhelyekre, az üzemekre is vonatkozik ez. Ve­gyünk csak példának egy mező- gazdasági üzemet. Az állattenyész­tésben dolgozó emberek karján ott ketyeg az óra. Dísz? Nem Az etetés rendjét, a kezdés, a befejezés ál­latélettani szempontból is roppant fontos pontosságát óra nélkül sacc- ra lehetne csak betartani. Már­pedig tudományos érvényű kísér­letek igazolják, hogy a pontatlan­ság rossz hatással van az állat szervezetére, a rendszertelen fejes, a hízó állatok más-más időpontban történő etetése naponta másfél-két literrel is csökkentheti a tejterme­lést, illetőleg rontja a hízó állatok takarmányértékesítését. A nem mindig népszerű időmé­rő, vagy másnéven normás, hogyan létezhetne óra nélkül? S ott a sport, ahol még a tizedmásodper- cek is döntőnek számítanak. Ez a ketyegő kis szerkezet tehát a nor­más kezében éppen az egyenlősdit segíti megszüntetni, és a termelé­kenység növeléséhez ad megfelelő segítséget. A közelmúltban egy al­kalommal fiatal mezőgazdasági technikusjelöltek ólával a kézben azt figyelték, mennyi hasznos és meddő munkával telik el a tsz- vezetők egy napja. Valósággal fel­térképezték a közös gazdaságok vezetőinek elfoglaltságát. A térkép birtokában könnyűszerrel lehetett kiszámítani, hogy az üzem, a kö­zösség érdekeit szem előtt tartva, mire kellene több időt fordítani, és mi az, ami haszontalan időpo- csékolás. Az üzemtani tudományok gyakorlati lebonyolításának nélkü­lözhetetlen segédeszköze az óra. Az idősebb pásztorok nyáron a Nap járásából szinte percnyi pon­tossággal mondják meg, hogy mi­kor van dél, vagy délután három óra. Gyakorlottság kell ehhez, bár a pásztorok készsége sem isteni adomány. Megfigyelésüket rend­szerint összehasonlításra alapoz­zák. A birkát legeltető juhász jó széljánásban meghallja a távolról hallatszó déli harangszót. Meg­figyeli, hogy ebben a pillanatban mekkora saját árnyéka, vagy megnézi egy jellegzetes fakoroná­hoz mérve a Nap állását. Szóval a pásztorok időérzékenysége is az órák segítségével fejlődik ki. MINDEN HÄZBAN VAN ÓRA, és ma már szinte mindegyik em­ber balkarján ott a karóra. Azért a bal karon, mert a jobb kézzel könnyebb felcsatolni. S érdekes, hogy erről a nélkülözhetetlen szerkezetről viszonylag keveset tudunk. Sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy például milyen gyárt­mányú, vagy elnevezésű óra van a karjukon. Példának okáért ke­vesen sejtik, hogy a rádióbemon­dó miért biztos benne, hogy ép­pen az a pontos idő, amit ő mond. Mi van akkor — teheti fel a lai­kus a kérdést — ha késik vagy siet a rádió, vagy a tv órája. Hogyan is áll ez a kérdés? Úgy, hogy mi a maradéktalanul pon­tos időt Greenwich-ből kapjuk. Ez a magyarázata annak, hogy Európában és itt Magyarországon Greenwich-i időről beszélünk. Bu­dapesten a rádióbemondó előtt ott van egy úgynevezett higany- kompenzálással működő óra ösz- szeegyeztetve a Greenwich-i pon­tos idővel. Ezt nézi a bemondó, de tizedmásodpercnyi, vagy má­sodpercnyi eltérések lehetnek, at­tól függően, hogy a bemondó mi­lyen szögből nézi ezt a higany- kompenzálással működő órát. Nemcsak a rádió és a tv, tele­fonhívásra a posta is bemondja a pontos időt. Budapesten és más városokban ennek önálló telefon­száma van. Tolna megyében, Szekszárdon a tudakozót kell fel­tárcsázni, a 00—8-at, Dombóvá­ron a 12—12-őt. A dombóvári a korszerűbb 'megoldás, mert ott hangszalagról halljuk a pontos időt. Szekszárdon a postán, a tu­dakozóban viszont egy régi inga­óra van a falra felakasztva, és ezt egyeztetik össze minden reg­gel hét órakor a dombóvári, vagy a budapesti hangszalaggal. Ha el­térés van, akkor ezen a régi órán elvégzik a szükséges előre-, vagy hátrai gazí tás-t. S van-e óradivat? Van. Az öt­venes években még a svájci volt a keresett márka. A zsebóra vi­szont kezdett kimenni a divatból. Általában az idősebb emberek ragaszkodtak hozzá. Virágzott a csempészkereskedelem, a bűvös svájci márka gyanánt nem egyszer bóvlit sóztak rá a gyanútlan ve­vőre a hajósok, a turisták és a maszek órások „élelmesebbjed”. Napjainkban már a dugi-kereske- delemnek kezd befellegzemi. Tíz­milliókban beszól hetünk az éw termelésről. A Szovjetunió pél­dául 1965-ban 26 millió külön­böző órát gyártott. A szovjet órák egyébként népszerűek és igen közkedveltek. Szakembereknek is az a véleményük, hogy „hétköz­napi” használatra férfiak részé­re kiválóan megfelel a Pobeda, nők részére a Zárja. Pontosak, tetszetősek és olcsók. A szovjet óra ma már nemcsak nálunk, más országban is méltó verseny­társa a svájcinak. Ismét kezd di­vatba jönni a zsebóra. Teljesen eltűntek viszont a kereskedelem­ből az úgynevezett schwarzwaldi faliórák. Itt-ott faluhelyen még láthatunk egyet-egyet, de nagy becsben csak azok tartják, akik­nek a kronométer-gyűjtés a hob- byjuk. A Szekszárdi Vasipari Vál­lalat órajavító műhelyében több olyan embert ismernek, akinek hobbyja az óra. Egy ilyen ember jóvoltából került hozzájuk a na­gyon régi, 200 éves ütő-verő zsebóra javításra. Ezt az ereklye­számba menő szerkezetet valami­kor egy Josef nevezetű órásmes­ter készítetté Bécs városában. Az egyik gyűjtő nemrég 81 éves schwarzwaldi faliórát vitt a Vasipari Vállalathoz. Radek Károly részlegvezető az egyik inassal szedette szét ezt a szinte elnyűhetetlen szerkezetet, főleg abból a meggondolásból, hogy a fiú lásson egy ilyet. Ki tudja láthat-e még? Érdekes, hogy ezeket a régi szerkezeteket a Ra­dek Károlyhoz hasonló vérbeli órásmester szinte áhítattal veszi kézbe. Gyakran olyan titkait fe­dezik fel az öreg időmérőknek, amilyenről még gazdájuk sem tud. Kimondottan meglepődött az egyik szekszárdi óratulajdonos, amikor javítás után már nem­csak a Westminstert harangjáté­kot, hanem az Ave Mariát is meghallotta. Az Ave Mariát a Vasipari Vállalatnál fédezték fel az órájában. A kakukkos órák­kal, a dupla harangjátékú órák­kal bíbelődni, bajlódni, babrál­ni ma már kicsit a mesterség művészete, mert ide nemcsak rutin kell, hanem más is. MEGBÍZHATÓ BECSI,ÉSEK szerint a Roskopf, a Cilinder és az Anker szerkezeteken belül je­lenleg mintegy 30 ezer típust gyártanak. Nálunk, Magyarorszá­gon ennek a töredéke van for­galomban. Az órásmesterek tart­ják számon azt is, hogy melyek a világ legértékesebb órái. Je­lenleg a Patek a legdrágább. Ára 14 és 40 ezer forint között váltakozik. Szekszárdon is volt egy asszony, aki a húsz valahány ezer forintot érő óráját bevitte javíttatni, vagy nincs benne sem­mi bizalmatlanság, vagy pedig nem tudta, milyen érték tulajdo­nosa, mert minden elismervény nélkül hagyta az óráját a javító­ban. Persze nem történt semmi hiba. Még csak a köveket sem cserélték ki. Sokan ugyanis úgy vélik, hogy némelyik órás ki­cseréli a köveket. Ezen az órá­sok egyébként jót mosolyognak, hiszen mese az egész, egy ru- bintkő ára ugyanis három forint 30 fillér. Többe kerülne a követ kipiszkálni és valamit a helyébe tenni, mint amennyit maga a kő megér. S ha már ennyi szó esett az órákról, akkor ne hallgassuk el a szekszárdi mesterek óhaját. Azt kívánják, hogy távolítsák el a benzinkút tőszomszédságából az utcai órát, mert ez állandóan kompromittálja az itteni meste­reket. SZEKULITY PÉTER Terhes nő ihat-e alkoholt ? Egy terhes asszonytól — közvet- ve — barátnője révén kaptuk az alábbi sorokat: „Megszoktam, hogy naponta az ebédnél megiszom egy pohár bort. Néhanapján egy kis sört is elfogyasztok. Ezt a szoká­somat terhességem alatt is megtar­tottam eddig. Most azt hallottam, hogy az olyan terhes asszony, aki szeszes italt fogyaszt, gyenge' elméjű gyermeket szülj Igaz-e ez? Kétségb esetten várom a választ... Kedves Olvasónk! A terhes nőnek semmiféle alkohol tartalmú folyadé­kot inni nem szabad! Sőt nagyon só­zott és fűszeres ételeket sem ehet. Erős kávét és teát sem ihat. Igen nagy a száma azoknak a gyógysze­reknek is, amelyeket egy terhes nő nem szedhet. Az orvos fel sem írhat­ja. Ha naponta egy borospohárka bort megiszik, s néhanapján egy- egy üveg sört elfogyaszt, nem hin­nénk, hogy attól elmebeteg gyerme­ket fog a világra hozni, de azért al­koholt terhessége alatt semmiféle formában (még sört sem!) ne fo­gyasszon. Ezt az áldozatot meg kell hoznia születendő gyermeke és sa­ját egészsége érdekében. Kedves Olvasónk! Egész biztosak vagyunk benne, hogy a minden ál­dozatkész anyai szeretet, az ön ese­tében is győzedelmeskedni fog egy rossz és ártalmas megszokással szem­ben. A jövőben gyakran járjon el a terhes-tanácsadásokra. Problémáit ott őszintén tárja fel, az orvos és a védőnő utasításait tartsa be, s aggo­dalmai meg fognak szűnni. Tanácsunk végrehajtásához, a teljes alkohol­absztinenciához a Négyszemközt erős ákarátót és kitartást Kíván Gyógyítható-e a hátgerinc merevsége? R. Józsefné, zombai lakos erre a kérdésre szeretne őszinte választ kapni, mert sok i helyen járt és sokfélét mondtak neki. A röntgen- lelet dz alsó háti csigolyákon és az ágyéki csigolyákon „csőrszerű és ajakszerű*’ csontf elrakó dósokat mu­tatott ki., Három kiskorú gyermeke van, akiket fel szeretne nevelni. Negyvenkilenc éves. Minden fizikai munkától eltiltottáky stb. Kedves Olvasónk! Szomorú, pana­szokkal telt, hosszú levelére azt vá­laszoljuk, hogy állapota nem remény­telen. Kórházunk kiváló sebészorvo­sai, műtéttel a merevségen is, de fájdalmain feltétlen javítani fognak. A. körzeti orvos beutalását elrendezi. Zavarok a házaséletben Egy negyvenéves férfi hosszú, panaszokkal tej.t leveléből idézzük az alábbiakat: „Munkás vagyok, tizennégy éve nős, két gyermek, apja. Feleségemet nagyon szeretem. Két éve, hogy körülbelül három hónapra házassági kötelezettségem­nek nem tudtam eleget tenni. Az­után helyre állott közöttünk a régi normális élet, bár idegileg ez en­gem nagyon megviselt. A múlt év augusztusa óta újból előállott ré­gi bajom, s azóta szenvedés és gyöt­relem az életem. Már odajutottam, hogy feleségemet meggyanúsítottam azzal, hogy megcsal, mivel én min­dig fáradt és tehetetlen vagyok. Feleségem minden munkájában hi­bát találok, mind sűrűbben veszünk össze, nem tudok aludni, a fejem már egy hete majd szét szakad ügy fáj. Éppen ezért megkérem a Népújság négy szemköztjét, ha tud adjon tanácsot. Utólag még meg­jegyzem, hogy nem dohányzom, he- tenkint két-három féldeci pálinkát és négy-öt korsó sört iszom. Mi le­het ennek az oka, hogy esetenkint, ha a feleségemmel kettesben ma­radok, félelemérzés jön rám„ Kedves Olvasónk! Válaszunkat és tanácsunkat, röviden az alábbiakban adjuk meg: A korai nemi elhidegü- lés (frigiditás), idegrendszeri meg­betegedés következménye. Levelének minden sorából ez feltűnően kivilág­lik. Ezt a betegséget lelki okok (be­tegségek) váltják ki. Erre mutat, hogy az érzés, ha kellemes érzelmi reakció során sokat veszít erejéből vagy teljesen megszűnik. Szexuális téren ez önállóan lép fel és nemi hi** degséget (frigiditást) okoz. Nemi el-* hidegülést okozhatnak még a központ ti idegrendszer és a gerincvelő egyes betegségei is, valamint bizonyos gyógyszerek, kábítószerek, altatók (morfium, kokain). Alkohol is ki-< válthatja. Betegségének elsősorban kiváltó okát kell megállapítani. Azt tanácsoljuk, hogy sürgősen menjen be kórházunk idegosztályára, ahol kiváló szakorvosaink a mai modern gyógykezeléssel visszaadják egészsé* gét. Gyógyítható-e az elmebetegség? Kaptuk az alábbi levelet: „Tisztelt Négyszemközt! Mint előfizető a Négyszemközt-rovatnak állandó ol­vasója vagyok. Olyan sokféle bajra és betegségre adnak jó tanácsot; hogy én is előállók kérésemmel. Talán szokatlan a kérésem, de ne­kem nagyon fontos. Édesapámat, mint csendes őrültet elmegyógy­intézetbe szállították. Legyen szíves megírni, hogy az elmebaj gyógyít­ható-e? Kedves Olvasónk! Feltett kérdése nagyon általános. Az elmebetegségek igen sokfélék és számuk nagy. Vannak veleszületett és szerzett elme­bajok. Vannak bizonyos betegségek után fellépő, hormonzavarokból szár­mazó, toxikus (alkohol, morfium; kokain mérgezések), szifilisztől ere­dő, ütőér-elmeszesedés, agydaganatok­hoz, agysérülésekhez társuló, aggkori stb. elmebánta Lm ak. Felkérem Olvasónkat közölje- ve­lünk, milyen elmebetegség érdekli? Mánia, melancholia, schizofrénia, pa­ranoia, epilepszia, kretinizmus, dip- szománia, lueszes, szifiliszes alapon keletkező, aggkori, stb. Érdeklődő sorait várjuk, a választ megadjuk. Egészségügyi kormányzatunk, meg­előzésként elrendelte, hogy az összes kórházak gyermekosztályain, bölcső­dékben, stb. az összes csecsemőket- szűrővizsgálatnak kell alávetni, hogy nem szenvednek-e veleszületett gyen­geelméjűségben? Ezt meg lehet álla­pítani a csecsemők vizeletéből egy pyrutest nevű anyaggal. A vizsgálat időpontja, az első héttől, a hatodik hónap közötti időszak. Ez a meg­betegedés olyan anyagcserezavar; amely már a csecsemőkorban jelent­kezik. Ha a megbetegedést idejében diagnosztizáljuk, s a beteget intézet­be küldjük, a betegség teljes bizton­sággal gyógyítható. Tizenhat hóna­pon túl segíteni már nem lehet! Mi­vel a betegség familiáris szokott len­ni, figyelmeztetni kell a szülőket, hogy újból megszületett csecsemőjü­ket különösen altkor, ha bölcsődébe vagy más csecsemőgondozó intézetbe nem viszik; feltétlenül vizsgáltassák meg veleszületett gyengeelméjűség­re! Az okok között nagy szerepe van a kóros öröklésnek. A szülök alkohol­élvezése különösen a fogamzás Ide­jén. A terhes nő senyvesztö beteg­sége (tuberkulózis, fertőző betegségek, ólom, kokain, morfiummérgezés, stb. nehéz szülés, a magzat agyvelejének sérülése, táplálkozásbeli és anyag- csereviszonyok, súlyos angolkór, a méhen belüli életben átszenvedett fertőző betegségek) elsősorban a kü­lönféle eredetű agyvelö és agyhártya­gyulladások is előidézhetik. Az elme- betegségek ma már olyan százalék­ban gyógyíthatók, mint a belbeteg- ségek, \

Next

/
Oldalképek
Tartalom