Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
4 TOLNA MEGYEI NßPCJSÄG 1966. január 16Blaha Lujza 1926. január 18-án, negyven esztendeje halt meg a nagynevű énekesnő. VÍZSZINTES: 1. Blaha Lujzát nevezték így. 14. Telhetetlenül, mohón evők. 15. Német festő, a müncheni akadémia tanáraként nagy hatással volt korára (1826—86). 16. Vadászkutya. 17. Kiejtett betű. 19. Álba. . . (Székes- fehérvár). 20. L. Y. D. 22. A teljes magyar ábécé kezdete. 24. Angol nyelvterületen elterjedt labdajáték. 26. Ügymint rövidítése. 27. Szigligeti Ede színműve, amelyben Blaha Lujza egyik legnagyobb sikerét aratta. 30. Lel betűi keverve. 31. Fogoly. 33. Hangjelzés. 34. Az ételt az asztalra helyezi. 36. A. K. 37. Apró részekre esik szét. 38. A magyar tenger. 39. Régi római súly és pénz (fordítva). 40. Régi űrmérték. 42. I. G. O. 43. S. T. 44. Hibás beszéd. 47. Itt van, fogd! 49. Z. H. 51. A rest kétszer. . . 52. Jelenleg. 53. Vízben élő növény. 54. A. A. K. 56. Móricz Zsigmond színműve, a bírónét alakította benne Blaha Lujza. 59. Fedd. 60. Dunakeszivel egybeépült község. 62. Indulatsió. 63. A verssor végén van. 64. Feleslegesen, sokat beszél. 66. Kicsinyítő kép- «ő. 68. ... Nitrogénművek (hazánk egyik legnagyobb vegyi üzeme). 69. Állatot tanít. 71. Végig gombolt, kötött kabát. FÜGGŐLEGES: 1. Tóth Ede színműve. Egyik szerepét Blaha Lujza játszotta. 2. Csiky Gergely népszerű vígjátékának címszerepe, amelyben Blaha Lujza először 1908-ban lépett fel. 3. Áruba bocsát. 4. Ilyen hamar? 5. Cink vegyjele. 6. Gazdasági eszköz. 7. A szájüregből a garatba vezető nyílás. 8. C. K. 9. A. P. 10. Shakespeare királya (kiejtve). 11. Orosz férfinév. 12. A „Holt lelkek” írója. 13. Díszes, zsinóros férfikabát (az első betűn felesleges ékezet). 18. Végzetes. 21. A töltés, gát szétbomlása a víz nyomása következtében. 23. Hozzávetőleges középértéket számítva. 25. Auber operája, Blaha Lujza első operaszerepe volt. 28. Régi hosszmérték. 29. A. A. A. A. A. 32. B. L. 35. Házi állat. 38. Furcsa szokásai vannak, hóbortos. 41. Idő előtt. 43. A nedvesség elpárologtatása. 45. A. F. 46. Becézett Ádám. 48. Az ón vegyjele. 50. A régivel szemben az újért harcoló, a fejlődésért küzdő. 52. Te én én 55. Folyó'' a Dunántúlon. 57; Község Baranya megyében. 58. Sír-... 60. Csepreghy Ferenc színmüve, amelyben Blaha Lujza a darab pompás menyecskealakját, Török bírónét játszotta kitűnően. 61. Ruházati kellék. 63. Az elmúlt időkből való. 65. Rabszolganő Puccini: ,,Turandot” c. operájában. 67. E. R. L. 68. Arcrózsa. 70. T. G. 71. Kicsinyítő képző. 72. Az alaphangsor 2. és 6. hangjegye. Beküldendő a vízszintes 1., 27., 56, függőleges 1., 2., 25. és 60. sorok megfejtése. WTfTYfTfl Rab Ferenc: Júdáópén<z Autó — Motor Versenyautó az 1000 M B Skodából Mlada Boleslavban, az ismert csehszlovák autógyárban is már régen felismerték a sport szerepének fontosságát. Ennek legújabb tanújele az a néhány Skoda versenyautó, amely a jövő idényben lesz hivatva öregbíteni a nagy csehszlovák gyár sport- sikereit. A kocsin a motor és a sebesség- váltó összes öntvényei azonosak a szériagyártmánnyal. Természetesen ez a sorozatban kovácsolt főtengelyre is vonatkozik. Persze a motoron történt módosítás: nemcsak teljesítményét növelték, hanem elhelyezési szögét is megváltoztatták, hogy mélyebb legyen a súlypont. A 68 milliméteres hengerfurato’t 72 milliméterre növelték, és a löketet 68 milliméterről 61.3 milliméterre csökkentették, ily módon sikerült a dugattyú középsebességét 7500 fordulaton 15,3 méter/másodpercre emelni. Természetesen ehhez változtatni kellett a szelepvezérlést: ennek alapján a 11:1 sűrítési aránynál a motor 76 lóerős, ami első kísérletre is szép eredmény. A megnövelt motorteljesítmény, illetve forgatónyomaték kiszolgálására egy erősebb kuplungot kellett szerkeszteni. Nagyon szellemesen oldották meg a sebességváltó-módosítást; hogy a versenypálya jellegének megfelelően lehessen a váltót használni, egy könnyen cserélhető, homlokfoga- zású kerék-párt tettek a váltó és a motor közé. Ez a megoldás még azt is lehetővé teszi, hogy a váltó az eredeti helyénél alacsonyabbra kerüljön. Egymástól elválasztva, de egy elembe foglalva helyezték el a víz- és olajhűtőt. A két oldalra készült, 30 literes benzintartályból két elektromos szivattyú szállítja a porlasztóhoz az üzemanyagot. Az elektromos energiát 12 voltos akkumulátor szolgáltatja. Az alváz alapja egy krómvanádium- csövekből hegesztett keret, amelynez ugyancsak hegesztéssel kapcsolódik a többi szerkezeti elem és a karosszéria. Á korszerűen felfüggesztett kerekek a legnagyobb berugózásnál is csak csekély mértékben változtatják a nyomtávot. A pálya jellegének megfelelően a kocsi talajmagassága a rugók helyzetének állításával 80 milliméterről 100 milliméterre emelhető. A kétáramkörös, hidraulikus fékrendszer a táresafékekre hat. A hűtővíz az alvázcsőben közlekedik a hűtő és a motor között. A kis méretű kormány mögött, a szerelvényfalon kapott helyet a tranzisztoros fordulatszámmérő, az olaj- és vízmérő és az olaj nyomásmérő. Áz országutak kertészete A rohamosan növekvő gépjárműforgalom egyre fokozottabb követelményeket támaszt az utakkal szemben. Az országutak korszerűsítése azonban nemcsak a műszaki igények kielégítését jelenti, az úttervezés ma már az útépítő mérnök és a kertészeti mérnök közös feladata. Az országot behálózó utak a legkülönbözőbb táj képű területeken futnak keresztül: a korszerű úttervezés az út- fásításra és a környező táj rendezésére is kiterjed. Az ország egyes vidékein már régebben is fákkal szegélyezték az országutakat, de legtöbbször sűrűn egymás mellé a padkára, az árokba, vagy az árok rézsűjébe gyümölcsfákat (eperfát, almafát, stb.) telepítettek. E helytelen ültetés rongálta az út állapotát, az egyenlő távolságú és azonos fajú fák, melyek hosszan követték az út vonalát, csak méginkább kiemelték az út egyhangúságát és az oldalról jövő fényt árnyékhatásukkal a vezető arcán táncoltatták és így bizonytalanná tették. Gazdasági szempontból nem sokat jelent a fák gyümölcse, lehulló termésük ugyanakkor csúszóssá, veszélyessé teszi az úttestet. Az útmenti fáknak és cserjéknek az utak közlekedésbiztonságát kell szolgálni. Nem alkalmasak erre az egyenes utakat kétoldalról kísérő, szabályos fasorok, mert egyhangúságukkal a vezetőt fárasztják, a figyelmet csökkentik. Csak az átgondolt tervek alapján, ligetesen, látszólag Ötletszerűen telepített fák és cserjék oldhatják fel az egyenes utak egyhangú hatását. Kanyarodó út esetében a külső oldalon kísérhetik az utat a szegélyező fák. A kanyar belső oldalára fa nem kerülhet, mert az csak a kanyar áttekinthetőségét zavarná. Ilymódon viszont a fasor már messziről jelzi a kanyart. Különös gondot kell fordítani a növényzet tervszerű elhelyezésére az útkereszteződéseknél. Kimutatták, hogy az olyan kereszteződéseknél, ahol semmiféle növényzet nincs, a balesetek száma sokkal nagyobb, mint az olyanokénál, ahol a fák, cserjék, gyepszőnyegek elhelyezkedését gondosan megtervezték. A növényeknek a keresztezésben pontosan jelezniük kell az utak vonalát, de nem szabad akadályozni a jó rálátást. A növényzet ugyanakkor segíti a gépkocsivezetők sebességérzékelését is. Az elválasztó útsávok növényzettel való tervszerű beültetése — nemcsak egyszerű gyepesítése — már csak azért is előnyös, a közlekedés bizton* sága szempontjából, mert kiküszöbölik a szembefutó gépkocsik reflektorainak vakító hatását. Télen, ha bőséges a havazás, sokfelé nagy gondot okoz a hófúvások elleni védekezés. Megfelelő fásítással, erdősávokkal, élősövényekkel, a kertészeti mérnök irányításával végzet* gondos telepítéssel, az utakat, vasutakat a hófúvások ellen biztosíthatjuk. Az országutak közvetlen környezetét botanikai szempontból meg kell tervezni: ez a növényanyag körültekintő, gondos válogatását igénylő munka. Nemcsak az őshonos növényzetet, a talajtani, klimatikai viszo nyokat kell figyelembe venni, a tervezőmérnöknek arra kell törekednie, hogy a felmerülő esztétikai szempon- tokát is kielégítse, A. Az út egyik oldalún erdősáv, a másikon szép facsoportok, cserjék: a kor» szerű fásítás jő példája. t — 133 — Szegedi becsukta az ajtót. Ismét egyedül maradt. A hamutartóban megpiszkálta a cigarettavégeket. Akadt köztük rúzsos is, ciklámenszínű, de ezekből a cigarettákból alig néhány szippantásra való hiányzott. Sólymossy Judit valószínű nem volt erős dohányos, félig sem tudta elszívni a cigarettákat. A többi cigarettavég nem volt rúzsos. Szegedi lebiggyesztette az ajkát. Végeredménybeh ezzel nem sokkal lett okosabb. Azt úgy is tudta, hogy valaki itt járt Sólymossy Judit lakásán, különben a nő nem halt volna meg. A cigarettákról legfeljebb azt állapíthatta meg, hogy a gyilkos huzamosabb ideig itt tartózkodott. Ez feltételezhető volt a két pohárról is. Judit rnegkínálta saját gyilkosát... De miből ittak? Megszagolta a poharat: bor. És vörös. Valami maradt a pohár alján, de olyan kevés, hogy ebből ő, mint „amatőr” borszakértő sem tudta megállapítani a fajtáját. S ez nem is érdekes. Fölemelte a földről a medvét. Az asztalon volt a kulcs, felhúzta, letette a parkettára, s a kis játékállat elindult, jobbra-balra bicegve, im- bolyogva, mint egy igazi medve. Hol látott ő már ilyen játékot? Valahol pedig látta már, talán kirakatban? Persze.. . Az egyik körúti játéküzlet kirakatában látott ilyent. Eszébe jutott, hogy gyermekkorában nem is ismert ilyen játékot. Falun?... Ugyan már! Csi- gáztak, a csigát is az apja faragta neki, egy darab puhafából, — aztán golyóztak tavasszal, a — 134 — letaposott, sima járdán, a golyókat meg hosszú fekete harisnyaszárba kötötték. Kinyitotta a kombinált szekrény ajtaját. Illatos fehérneműk, ruhák, a fiókokban harisnyák, fönt, az üveglap mögött könyvek. Zola, Sinclair, Tolsztoj, Ehrenburg, aztán műszaki könyvek... Megtalálta Judit táskáját: Tükör, fésű, manikűrkészlet, kicsi fehér rongydarabka, amellyel a nők szájukról törlik le a fáradt rúzst..., megtalálta a rúzst is, ciklámen színű, ez a szín valóban illett Judit szőke hajához. Judit arcképeit, — valami hármat — zsebretett. Felhívta a házmesternét. — Járt-e valaki, Sólymossy Judithoz? A házmesterné zsebkendővel takarta el a száját, pityergett, némán intett igent, a fejével. — Hogy nézett ki? '/ — Hát... nem tudnám megmondani. Magas volt, azt tudom. — Közelről sohasem látta? — Nem, fiam, nem — ingatta a fejét. — Ugye amikor este hazajött szegény Juditka, akkor a kapuban elváltak. Ha kapuzárás után jöttek, akkor először becsöngettek hozzám. Ha kiléptem a lépcsőházba, onnét láttam, hogy még egyszer összeborultak a kapuban, mert az alakjuk rávetődött a kapu tejüvegére. Nem siettem, kérem, mert hát... mégis fiatalok, ... hadd csókolózza- nak, míg oda nem érek. Nem igaz? Szegedi legyintett. Biztos, hogy nem a gyilkosával csókolózott. Rossz helyen tapogat. Udvarlója volt és kész. Melyik nőnek nincs? Pláne, ha ilyen csinos. Különben pedig úgyis jelent— 135 — kezik majd az udvarló és akkor kihallgatja őt is. Szegedi reggel nyolc óra körül hagyta el a lakást. Az ajtót lepecsételte, majd kilépett a bérház kapuján. Gyalog tette meg az utat a rendőrség épületéig. Fáradt volt, kimerítette ez a látvány is, bár igazán megszokhatta volna. Nem ez volt az első eset, hogy gyilkost kellett üldözőbe vennie. De a meggyilkolt áldozat mindig nyomasztóan hatott rá. Csak a ponyvaregényekben megrajzolt „G-mannok” képesek cinikus közömbösséggel megbámulni a lábuk előtt heverő hullát. Pedig ő. is ízig-vérig nyomozó, hivatása, életcélja a bűnüldözés, de az esztendőkön át szerzett gyakorlata soha sem párosult fásultsággal. Minden „ügy” új volt számára, minden „ügy” felháborította s talán ebből adódott az a mélységes szenvedély, amely áthatotta munkáját. Sólymossy Judit tehát meghalt. De miért? Kinek állt útjában...? Vagy cinkostárs volt, és túl sokat tudott valamiről, vagy v a 1 a kikről? A nő a geológiai intézetnél volt alkalmazásban. Halála összefügg-e munkakörével? összefügg-e azzal az egyelőre ismeretlen nyugati ügynökkel, aki valahol itt bújik meg a fővárosban, s akit már néhány hónap óta keres az elhárító csoport — eredmény nélkül...? Az őrnagy is csak gyanítja, hogy ez az a vonal, ame-’ lyet Judit esetével minden valószínűség szerint össze lehet kötni. De ez csak gyanú.
