Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-09 / 290. szám
’ a * *'»» "TOLNA MEGYEI világ proletárjai, egyesüljetek * NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 391. szám ARA: 60 FILLÉR Péntek, 1965. december 10. f Túl nagy-e a demokrácia 3. o. Jövő heti tv-műsor Z o. ícia Adócsaló lepleztek iló kisiparost le Szekszárdon I 8 ‘ _ZJ Vége! ért a Legfelső Tanács vitája a népgazdaság fejlesztési tervéről és a költségvetésről Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán befejezték a vitát az 1966. évi népgazdaságfejlesztési terv és költségvetés tervezete felett. A vitához 55 képviselő szólt hozzá. A tervvel kapcsolatos vita Nyi- kolaj Bajbakov miniszterelnökhelyettes zárószavaival ért véget. Kijelentette, hogy a beruházások növelésére, a termelés fejlesztését szolgáló további tartalékok felkutatására, és az áruforgalom kiszélesítésére tett javaslatokat figyelmesen fogják tanulmányozni; A törvénynek megfelelően, az ipari termelésnek 1965-höz viszonyítva 6,7 százalékkal kell emelkednie. Ezen belül a termelőeszközök termelése 6,9 százalékkal és a fogyasztási cikkeké 6 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem az előirányzat szerint 6,4 százalékkal emelkedik, amit fogyasztási célokra és felhalmozásra használnak majd fel. Az egy lakosra jutó reál- jövedelem 6,5 százalékkal növekszik. 11,4 százalékkal több lakást építenek 1966-ban, mint az előző évben. Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter záróbeszédével befejeződött a vita a Szovjetunió 1966. évi költségvetése fölött. A Legfelső Tanács jóváhagyta a szovjet kormány által előterjesztett 1966. évi költségvetést. A költségvetés bevételi része 105 535 158 000 rubel, kiadási része 105 393 761 000 rubel, vagyis 141 millió 397 ezer rubellel haladják meg a bevételek a kiadásokat. A védelmi célokat szolgáló előirányzatok összege 13 430 000 000 rubel. Podgornij a Legfelső Tanács Elnökségének új elnöke A TASZSZ gyorshírben jelentette, hogy Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának csütörtöki ülésén felszólalva, kérte, hogy mentsék fel a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöki tisztségétől, A Legfelső Tanács teljesítette Mikojan kérését. A TASZSZ újabb gyorshírben jelentette, hogy Nyikolaj Podgor- nijt jelölték a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökévé. A Legfelső Tanács megválasztotta Podgomijtj Változások a szovjet kormány összetételében Moszkva (TASZSZ.) A Szovjetunió Legfelső Tanácsa csütörtökön hozott törvényeinek megfelelően változásokra kerül sor a Szovjetunió minisztertanácsának összetételében. Ezentúl a Szovjetunió népi ellenőrzési bizottságának elnöke, a szakmai és műszaki oktatási állami bizottság elnöke és mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó főhatóság elnöke is a kormány tagja. Ugyanakkor a rádió és televízió bizottságának a filmművészeti állami bizottságnak, a sajtóügyek állami bizottságának és a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságának elnöke nem tagja ezentúl a Szovjetunió minisztertanácsának. Megszüntették azokat a miniszteri tisztségeket is, amelyeket olyan vezetők részére létesítettek, akik irányítása alá nem tartoznak minisztériumok. A Szovjetunióban a párt és állami ellenőrző bizottságot átalakították állami népi ellenőrzési bizottsággá. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának csütörtökön elfogadott törvénye rámutat, hogy e rendelkezés célja: széles körben bevonni a dolgozókat az ellenőrzésbe, növelni szerepüket az ellenőrző szervek tevékenységében. A Szovjetunió népi ellenőrzési bizottságának elnökévé Pavel Kovanovot nevezték ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége felmentette Alekszandr Selepint, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökhelyettesének tisztsége alól, mert az SZKP Központi Bizottságának Elnöksége szükségesnek tartja, hogy Alekszandr Selepin egész tevékenységét a párt Központi Bizottságában végzett munkának szentelje. Alekszandr Bulgakov a szakmai és műszaki oktatási állami bizottság elnöke, tagja lett a szovjet kormánynak. A szovjet kormány tagja lett Alekszandr Jezsevszkij is, a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó főhatóság elnöke. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Georgij Kaznyint a Szovjetunió Legfelső Bíróságának tagjává választotta. Kaznyin az utóbbi három évben az SZKP Központi Bizottságában tevékenykedett. Gromiko külügyminiszter beszéde Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön délután a Legfelső Tanács két házának együttes ülésén egyórás, külpolitikai tárgyú beszédet mondott, amely tartalmában és jelentőségében túlnőtt azoknak az interpellációknak a megválaszolásán, amelyeknek előterjesztésére a szovjet alkotmány 71. cikke hatalmazza fel a képviselőket. Az első interpelláció az ENSZ- közgyűlés mostani ülésszakára és az ott előterjesztett szovjet javaslatok fogadtatására vonatkozott. A szovjet külügyminiszter válaszában rámutatott, hogy a nemzetközi helyzet éleződése, amely az Egyesült Államok vietnami agressziójának következménye, rányomta bélyegét a 20. ülésszak egész munkájára. Hozzáfűzte, hogy Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országainak túlnyomó többsége elítéli az Egyesült Államok indokínai magatartását. Ismeretes, hogy a Szovjetunió az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakán két fontos határozati javaslatot nyújtott be az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, illetve a más államok bel- ügyeibe való be nem avatkozásról. A szovjet külügyminiszter rámutatott, hogy a két javaslat nyomban az érdeklődés előterébe került. Az első határozati javaslatot az Egyesült Államok is megszavazta, „de sajnos magatartása merőben eltérő” — jegyezte meg Gromiko. A másik javaslattal kapcsolatban Gromiko kijelentette: a Szovjetunió e javaslat előterjesztésével nem a saját közvetlen érdekeiről gondoskodik; a Szovjetunió helyt tud állni magáért. A világon azonban sok állam van, amelyeknek kellő nemzetközi biztosítékot kell nyújtani a külső beavatkozás ellen. A szovjet külügyminiszter az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok jövő januárban esedékes havannai szolidaritási értekezletét, amely az első a maga gémében, az antiimperialista és'antikolonialista erők széles képviseleten alapuló fontos fórumának nevezte, ahol a Szovjetunió, mint a találkozó részvevője, mindent megtesz, hogy erősítse a békeharc és a nemzeti felszabadításért folyó harc frontját. Andrej Gromiko beszédének második felében a nyugatnémet kormányprogramra vonatkozó interpellációra válaszolt és itt lényegében négy kérdést érintett: a német békeszerződés kérdését, az európai határok kérdését, a nyugatnémet atomfegyverkezési törekvéseket és Nyugat-Berlin kérdését. — Nyugat-Németországnak még kifizetetlen adóssága van a népekkel, mindenekelőtt a Szovjetunió népével szemben — mondotta a német békeszerződésre utalva, majd hozzáfűzte, „ha azok politikai rövidlátása, akik a politikát Nyugat-Németországban meghatározzák, szükségessé teszi, népünk benyújtja a számlát”. Á szovjet külügyminiszter a továbbiakban rámutatott: az NSZK igyekszik megtorpedózni az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést, s „vannak körök, amelyek lépésről lépésre engednek az NSZK követeléseinek”. — Az Egyesült Államoknak világos választ kell adnia — hangsúlyozta —, mert a Bundeswehr atomfegyverekhez juttatása és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása nem egyeztethető össze egymással. Az NSZK kormányának nyugatberlini provokációira kitérve Gromiko kijelentette: — Minden olyan kísérlet, amely ennek a városnak az NSZK-ba történő beolvasztására irányul, megfelelő visszavágásban fog részesülni. Andrej Gromiko végül azt mondta, a szovjet nép jól tudja, hogy Nyugat-Németországban nem kizárólag hét.próbás militaristák és revansra vágyó elemek élnek. A szovjet külügyminiszter beszédét a Legfelső Tanács képviselői, valamint az ülésteremben nagy számban megjelent diplomaták és külföldi tudósítók élénk érdeklődéssel hallgatták. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette az egészségügyi miniszternek a szocialista országok egészségügyi miniszterei berlini értekezletéről és a nehézipari miniszternek kubai útjáról szóló beszámolóját. A kormány megvitatta és elfogadta a közlekedés- és postaügyi miniszternek és a Fővárosi Tanács VB elnökének jelentését a budapesti földalatti gyorsvasút munkálatai menetéről. Ezután a kormány megtárgyalta és elfogadta a Fővárosi Tanács VB elnökének ismertetőjét a budapesti lakosság számának alakulásáról. Ötmilliárd forint és -feldolgozd Az Országos Tervhivatalnak a szőlőtermesztés és -feldolgozás, a bortárolás és -forgalmazás fejlesztéséről benyújtott előterjesztése a bevezető részben utal arra, hogy a második ötéves terv időszakában 82 ezer kh szőlőt telepítettek. A következő öt évben ezek termőre fordulnak és jelentősen növelik a szőlő- és bortermelést. Emellett a meglevő szőlőterületek termése is tovább növekszik a fokozatos rekonstrukció, a jobb agrotechnika és a tápanyag utánpótlásának növelése révén. Jelentős minőségi változással is számolni lehet, miután a fiatal, nagyüzemileg művelhető és nagy termőképességű szőlők aránya növekszik. E tények és a lehetőségek számbavétele alapján a harmadik ötéves terv időszakában nem szükséges a szőlő termőterületét lényegesen növelni. Tovább kell folytatni a kiöregedett szőlők kivágását és helyükre új szőlők telepítését. A második ötéves terv folyamán végrehajtott telepítések termőre fordulása és a rekonstrukciók eredményeként a termő szőlők területe 1970-ben mintegy 50 ezer kh-dal nagyobb lesz a jelenleginél. Az előterjesztés a szőlőültetvények gazdaságos üzemelése, az előirányzott szőlő- és bortermés feldolgozása és tárolása céljából a következő ötéves tervben mintegy 5 milliárd forint összegű beruházás biztosítását javasolja. Az Országos Tervhivatal elnöke ismertette, milyen irányelvek alapján javasolják a harmadik ötéves terv időszakában fejleszteni a szőlőtermesztést és -feldolgozást, a bor tárolását és forgalmazását. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok vb-elnökeinek november 26-i értekezletéről tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács megtárgyalta a saját, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1966. első félévi munkatervét. a szőlőtermesztés s fejlesztésére Ebből az összegből jelentős részt kell összpontosítani a megelőző öt esztendőben telepített és termőre forduló szőlők járulékos beruházásaira. Biztosítani kell a szőlőültetvények felneveléséhez és üzemeléséhez közvetlenül szükséges eszközöket és berendezéseket (növényvédelmi berendezések, csomagolószínek stb.), valamint a szőlő feldolgozásához és tárolásához szükséges kapacitásokat. A fejlesztésre előirányzott összegek egy részéből a már meglevő kapacitásokat gazdaságos üzemnagyságúra kell kiépíteni. Az előterjesztés hangsúlyozza: a beruházások leggazdaságosabb megvalósítása érdekében biztosítani kell az illetékes szervek jó együttműködését. A Minisztertanács az előterjesztésben javasolt beruházási összeget és irányelveket jóváhagyta és utasította az érdekelt minisztériumokat és szerveket, hogy a fejlesztéshez szükséges műszaki terveket, valamint a megvalósításhoz szükséges építőkapacitást és anyagokat. csomagolóeszközöket, gépeket a szükséges ütemben biztosítsák. Az említétt intézkedések mellett a kormány továbbra is szükségesnek tartja és támogatja a háztáji gazdaságok és a szakszövetkezetek termelési, feldolgozási és tárolási tevékenységét. Folytatni kell a fővárosi munkahelyek számának korlátozását Az 1960-ban tartott népszámláláskor Budapest lakossága 1 864 600 volt, azóta 1 935 400-ra növekedett. Az emelkedés egyedüli forrása a „bevándorlási többlet”, hiszen a természetes szaporodás mutatószáma a fővárosban az említett időszakban negatív előjelű volt. 1960-ban kerek számban 42 ezren telepedtek le a fővárosban. A kormány néhány évvel ezelőtt intézkedett, hogy ez az egészségtelennek minősíthető növekedés ne folytatódjék. Ennek eredményeként a Budapestre irányuló vándorlás évről évre csökken, 1964-ben mintegy 18 ezer volt. A születések alacsony száma lés egyidejűleg az átlagos élettartam emelkedése azzal járt, hogy a gyermekek részaránya egyre kisebb, ezzel szemben a munkaképes korúaké, különösen pedig az idősebbeké egyre nagyobb. Budapest környékén a népesség növekedésének üteme meghaladja a fővárosét. A budapesti munkaképes férfiak foglalkoztatási aránya néhány tized híján 100 százalék, a nőké is több mint 90 százalék. Ez lényegileg a teljes foglalkoztatottságot jelenti. 1960-tól 1965- ig 140 ezerről mintegy 170 ezerre nőtt a vidékről bejárók — az (Folytatás a 2. oldalon)
