Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

3965. december a. TOLNIA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Hatásosabb küzdelem a gümőkór ellen Tolna megyében Közeledik az év vége, s egyben a második ötéves terv befejezése is. Eljön a számadás ideje nem­csak az ipari üzemekben és a me­zőgazdaságban, hanem az egész­ségügyi intézményekben is. A Tol­na megyei Tbc-gondozó Intézetben érdeklődtünk, hogy miket valósí­tottak meg a tbc elleni küzdelem­nek azokból a megyei feladataiból, terveiből, amelyeket a második ötéves terv utolsó évére rögzítet­tek. Bár végleges számadatok még nem állnak rendelkezésre, a hoz­závetőlegesen várható eredmé­nyekről tényekkel alátámasztva kaptunk összképet. Dr. Reglődi Jó­zsef, a megyei tbc-gondozó intézet igazgató-főorvosa kérésünkre, nagy elfoglaltsága ellenére is időt szakított arra, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit. Bevezetőül közöl­te, hogy kiemelkedő jelentőségű a megye gümőkór elleni küzdelmé­ben Szekszárdon, a megyei kór­házban épített és mindenféle kor­szerű eszközzel, berendezéssel el­látott, 300 ágyas tbc-osztály, amelyben 200 ágyat már a tbc-s betegek gyógyításának szolgálatá­ba állítottak. Jogos büszkeségünk ez a megyeszékhely arculatát ‘esz­tétikailag is gazdagító új tbc-pa- vilon. A köztudatban szanatóri­umként emlegetett új gyógyintéz- mény nagy lépéssel viszi előre a gümőkór felszámolását, mert ad­dig csak 120 tbc-s betegágy volt. Bár — előreláthatólag két évig — háromszáz helyett kétszáz ágy áll a tbc-s betegek rendelkezésére, mert száz ágyat „kölcsönadtak” a belgyógyászatnak. A megyei kór­ház ■ rekonstrukciójához tartozik ugyanis a belgyógyászati osztály újjáépítése is, s arra az időre ott­hont nyújtanak a belgyógyászat­nak. Máskülönben a háromszáz ágyból ötvenet a Baranya megyei gümőkóros betegek elhelyezésére engedtek volna át, mivel ez szük- cges. Ugyanígy ötven ágyat tar­nt tak fenn a budapesti Korányi ! " ( -gyógyintézetben a Tolna me­gyei betegek részére. Az elmúlt években 30—40 beteg várt általá­ban a kórházi beutalásra, az ágyaik megüresedésére, s ezt lassacskán felszámolják. A változás jele az is, hogy a megyei kórház tbc-sebésze- ti osztálya tízágyasra csökkent, mert egvre kevesebb gümőkórost kell műteni, Az új tbc-pavilon a mai legfej­lettebb gyógyászati eszközökkel rendelkezik, a szakszolgálatok is teljesen kielégítőek — a megyei gondozóintézet igazgató-főorvosá­nak véleménye szerint. — Nagy jelentőségű fejlődésünkben az a körülmény is, hogy a tbc-baktéri- umtenyésztő laboratórium új, kor­szerű elhelyezést kapott a most felépült 300 ágyas tbc-pavilonban. Ez az egész megye — köztük a járási gondozóintézetek — tbc- bakteriológiai igényeit hivatott el­látni — hangsúlyozta dr. Reglődi József. A gyógyászati munkáról szólva, megemlítette még az 58 ágyas grábóci szociális otthont, ahol olyan tbc-s betegeket helyeznek el, akik idült fertőzők, másrészt rokkant állapotban levők, akiknek ápolásáról otthonukban kielégítő­en nem gondoskodhatnak; Fordu'at a szűrővizsgálatokban A betegség megelőzésének egyik módja a betegek felkutatása. En­nek legeredményesebb módszere a lakosság szűrővizsgálata, amely­ben november 1-től fordulat kö­vetkezett be: újabb szállítható röntgenberendezést kapott a me­gyei tbc-gondozóintézet emyőkép- szolgálata. Ezzel együtt most már két mozgó röntgenapparátussal végzik — a megyei gondozó ál­landó gépéin kívül — a megye la­kosságának szűrővizsgálatát. Várható, hogy a két gép hasz­nálatával a felkutatott új betegek száma átmenetileg emelkedni fog. A felkutatás azonban meggyorsult, előbb találják meg a rejtett bete­geket, s így a gyógyítási eredmé­nyek is jobbak lesznek. Ezentúl Tolna megyében is évenkénti be­Mit tesz a társadalmi összefogás ? — Fácánkert 8-at kérem — közlöm kívánságomat a pos­tával. S 55 év után először kapcsolják, válasz is érkezik. Nem nagy községről van szó, hanem egy pusztáról. Neve: Fácán­kert — Júlia-major. Régi kívánság teljesült ezzel. Ezért érdemes e hírnél többet is mondani róla. Az 1910-ben elhallgatott telefon ma már szinte jelképpé magasodik. Jelkép, mely a majoriak felemelkedését, kulturálódását jelzi. Jelez egy megváltozott életformát, mely a megváltozott időket mutatja. 1945-ben kezdődött ez a változás, s folytatódott, kitel­jesedett a mezőgazdaság szocialista átszervezésével. Uj Ba­rázda néven mintegy 100 taggal, 600 hold földön indult meg az új élet, a további felemelkedés útja. A szorgalmas, s immár felszabadult emberek, erejüket nem kímélve dolgoztak magukért, az országért. Az elmúlt évi mezőgazdasági verseny eredményei a legjobb bizonyíték erre. Jó munkájukért elnyerték a járási tanács vándorzászla­ját. — A zászló kötelez — mondották, s cselekedtek, de az ősziek időbeni elvégzésével a jövőt is megalapozták. Az idei évre 46 forintot terveztek munkaegységenként, de számítá­suk szerint ezt is megfölözik. S közben gyarapodott a major másként is. Villanyt kap­tak. Kövesútjuk még nincs, ezért jelentős a „külvilággal összekötő kapocs” a telefon a major megnövekedett gazda­sági, kulturális, egészségügyi követelményeinek szempontjá­ból. Es most hangsúlyozzuk azt a segítséget, amely „kívül­ről” jött a majoriak számára. A hat kilométeres telefonveze­ték 123 ezer forintba került volna. Ezt a major községe — Fácánkert — nem tudta volna biztosítani a közeljövőben. A népfront jött segítségül. A Hazafias Népfront Szekszárd járási bizottságának műszaki akcióbizottsága — név szerint Cziráky János és Németh István postai műszakiak — társa­dalmi munkában végezték el a tervezést. A népfront az építéshez is mozgósította a lakosságot. Ott volt a tanácselnök Uj Gyula, a népfront elnöke Györkő József, és a puszta fiataljai, öregjei. így olvadt le az eredeti egyelőre megvalósíthatatlannak vélt létesítmény ára, meg­valósíthatóvá, mintegy 22 ezer forintra. Kell ennél beszédesebb példa? (i—e) ütemezésben folytathatják a szű­rővizsgálatokat, az eddigi két esz­tendeihez képest. Minden község­ben az év azonos időszakában tér­hetnek vissza a mozgó röntgennel, s ez a közreműködő tanácsok és társadalmi munkaerők felkészülé­sét is megkönnyíti. A jövő évre már el is készültek ezek a tervek. Röntgenemyővel derítették fel az új betegeknek hatvan százalé­kát. A BCG-oltás nagy szerepe Figyelemre érdemes, hogy az új betegeknek több mint a hatvan százaléka ötven éven felüli; A gyerekíkorosztályok tbc-szűré- se továbbra is tuberkulin-oltással történik, melynek folyamán az ar­ra alkalmas egyes korosztályokat rendszeresen BCG-védőoltással oltják, illetve újraoltják. A gümőkór megelőzésének hat­hatós fegyvere a BCG-oltás, ame­lyet a kötelező korcsoportoknál csaknem száz százalékban megva­lósítottak a megyében az eltelt időszakban. Ennek tulajdonítható zömében, hogy az új betegek kö­zött egyre kevesebb a fiatal. Á megyei röntgenkataszter Az igazgató-főorvos büszkesége az úgynevezett röntgenkataszter. Körülbelül 1960 óta szorgalmas szűrővizsgálatokkal sikerült meg­valósítani, hogy a megye minden felnőtt lakosáról több évben ké­szült röntgenfelvételt tárolnak egy személyi kartonhoz csatolva. A filmfelvételeket egymáshoz rak­ják, s így az esetleges bekövetke­zett elváltozásokat láthatja a szakorvos. Ott jártunkkor éppen négyszáz pusztahencsei lakos rönt­genfelvételét láthattuk. A felvé­teleket a paksi járási gondozót ve­zető főorvos már kiértékelte, de beküldte Szekszárdra a megyei igazgató-főorvosnak is. így a szak­emberek kettős kiértékelése alap­ján a betegségre gyanúsakat be­hívják vizsgálatra, vagy a részle- -teket jobban megmutató nagy fel­vételeket készítenek róluk; Csaknem félmillió foiint a rászoruló betegeknek Jelenlegi feladat & jövő évi célkitűzés is a betegfel derítés fo­kozása, az idült fertőző betegek problémáinak megoldása, a be­teggondozási feladatok intenzitá­sának növelése minden gyógyít­ható beteg kórházba juttatása, és a rehabilitálandó gyógyult tbc-s betegek foglalkoztatottságának a megvalósítása. A rászorult bete­gek segélyezésének céljaira is nagy pénzösszegek vannak. Tol­na megyében csaknem ötszázezer forint kerül évente felhasználás­ra. Befejezésül az igazgató-főorvos elmondotta: — összefoglalva, megállapíthat­juk: Tolna megyében a tbc le­küzdésének mind gondozói, mind fekvőbeteg-ápolási vonalon min­den feltétele megvan ahhoz, hogy a gümőkór elleni küzdelmet jobb hatásfokkal bontakoztassuk ki. A mu- kán- k a személyi feltételei jelenleg biztosítottak, de az or­vosellátás — elsősorban a gondo­zói vonalon — a jövőt illetőleg nem látszik megnyugtatónak. En­nek egyik oka az, hogy orvoslaká­sok gondozóvezetők számára nin­csenek. Hozzátehetjük azt, hogy a me­gyei gondozóintézet is kinőtte ön­magát, helyiségei már szűknek bizonyulnak, s a jövőben erre is gondolni kell. Ennek ellenére nincs torlódás a lakosság kötele­ző szűrővizsgálatában, sőt olyan jól szervezték meg, oly zavarta­lanul és gyorsan bonyolítják le, hogy mintaképül szolgálhat más megyék megfelelőbb adottságú gondozóintézetében is. Ballabás László Újítók a terv sikeréért A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkásai köré­ben igen népszerű az újítómozgalom. Sok éves hagyománya van már annak, ezzel kapcsolatban, hogy a vállalat vezetői egy-egy fontosabb feladat megoldása érdekében a munkásokhoz fordulnak segítségért, hogy segítsék ötleteikkel, javaslataikkal a terv teljesí­tését. Ezúttal a feladat az volt, hogy az épület-szerelvények gyár­tását gyorsítsák meg. Számos érdekes javaslatot megvalósítottak, amelyek eredményezték a nyílászárók, ajtók, ablakok, pontosabb, gyorsabb készítését. Ugyanakkor az újítások jelentős anyagmeg­takarítást is eredményeztek. Az idén benyújtott újítások közül kettőt mutatunk be. Mind­két újítást már a termelésben alkalmazzák* s ezek, is segítik a vállalat tervének teljesítését. A hagyományos eljáráshoz viszonyítva hatvan százalék famennyi­ség megtakarítását jelenti a tokszerkezetek újszerű előállítása. Husztí Pál főépítésvezető újításának lényege a belső ajtók, üveg­falak tokszerkezeteinek készítésénél az olcsó hazai farostlemez fel- használása fenyőfa helyett. Pakular László üzemvezető újítása az ablakkeretek és ajtótokok derékszögű enyvező szorítója. Nagymértékben megkönnyíti és meggyorsítja az asztalosrészleg munkáját, mivel már nincs szük­ség a sok időt igénylő szögmérésre a tokok összeállításánál. Gyümölcsfa-ültetési mozgalom a megyében Mozgalom indult el a MÉSZÖV kezdeményezésével a házikertek, gyümölcsösök felújítására, re­konstrukciójára, amely öt év alatt kerül lebonyolításra. Az öt év alatt a földművesszövetkeze­teken keresztül félmillió gyü­mölcsfacsemetét bocsátanak a la­kosság rendelkezésére, az elöre­gedett gyümölcsfák pótlására. Az almától a dióig és a bogyós g/ü- mölcsökig, az igényeknek meg­felelően biztosítják a facsemetét, illetve a bogyós gyümölcsfélék szaporítóanyagát. A házikertek, a ház körüli gyümölcsfák rekonstrukciójánál az a célja, hogy új termőterüle­tek kialakításával biztosítsák aj önellátást. A népgazdaság érde­keit tekintve is nagy jelentősége van a kezdeményezésnek. A házikertekben a gyümölcsfa­ültetési mozgalom az ősszel kez­dődött. Eddig 18 000 alma-, 23 00<] őszibarack-, 6000 kajszibarack- és 1800 körtefacsemete került leszál­lításra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom