Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

Oudah Waten HELLO, /víl.ilqoaiey. TECrYE ec. AZT /tH| ^vacakot. fo GAPNI /VI H Até/c, va Ff KAgMsfk igNGFOdc ye. A... cvv Afy/LVANm^ SONNy ANOeKSON% TA „ sza'an ysfrcdo. AZT H/SZJEAA a K/SASS20N Y^vdu. HOZ AAEG NEM. VOLT SZéJZENCSEAA BftTBAA ... A HBKUl VfZAtC. F/EAA XO­\aca7~ t-vo/vak. ds, ' Af\OS7~ SZC/KSé - A Güte. VAAJ <A'M • I CSAJCHOGV &ECÓ'- ILEAA NEAA CS/NAL. BESÚGÓT EEí-Ügyeli , Ófí. ... AAait /V\ oa/ - [OoTT AZ AE0/&Xjg |lW4 Z if&SA'G f -■ OK.UA/K. VAN fl | AFJZA , MOOV /TT AZ "k i Alv'la'g eöhadiszaíA l ÍAÍA . AZ- EAAELE TEN f CÖL r/K- EL. pä-NZUKETl AZ ORGAZDÁK ... TA- 4 Vua'aj A GYILKOS á/C- wU’i’/E« TOL VAJ fS. WA y? GA IS O/ZGAZ0A gWj ----«5LA4ä . fcftygy... fii A tkozott nevek viselőt Mit Csinálnak ma Himmler, Ribbentrop, Görin# és a többi náci gonosztevő gyermekei? A nürnbergi -per, befejezésének huszadik évfordulója alkalmából az olasz Tempo című lap munka- ársa Nyugat-Németországban járt, ás felkereste a Nümbergbsn el­ítélt náci gonosztevők gyermekeit. \z alábbiakban közöljük az olasz ' újságíró írását. * A sok közül az egyik müncheni automatikus ruhamosoda tulajdo­nosa nem más. mint Gudrun Himmler, Heinrich Himmlemek, Hitler után, n Harmadik Birodalom leghatal- nasabb emberének a leánya. Ha­tását emlékmúzeummá alakította át. Még a telífonkönyvben is igazi lévén szere' és nagy kényélem- >en él, sőt bízvást állíthatjuk, nogy meglehetősen nagy figyelem övezi ebben a nagyvárosban. — Büszke vagyok vezetékne­vemre. mint ahogyan büszke va­gyok apámra is — mondja Himm- .er leányá, s még most, húsz évvel n háború után is tagadja, hogy xpja volt. az emberiség egyik leg- íagyobb gonosztevője, s vezeték­iévé a leggyűlöletesebb név a vi­lágon. Gudrun Himmler nem az egyeb­en, aki büszke apja gonosztetteire. Göring, Ribbentrop, Bormann, less. Rosenberg, Frank gyermekei s Nyugat-Németországban élnek.- Vannak köztük, dúsgazdagok,.van-, lak, akik kialcnázzák vezetékne- /üket, kivételesen akadnak olya­nok is, akik igyekeznek megfeled­kezni apjukról, de a legtöbben mindenáron meg akarják óvni a nácizmust a feledéstől. Egy kellemes estét töltöttem Gudrun Himmlerrel, bizonyára azért, mert nem árultam el, hogy én is voltam a hírhedt Dachau foglya. Elmondta, hogy visszauta­sított több házassági ajánlatot, mert nem akart nevet változtatni — Mindig kell valakinek lenni, aki a Himmler nevet viseli — mondta. .............. Előr e értesültem, hogy házában Himmler-múzeumot találok, még­is megdöbbentett, amit láttam. A falakat valósággal elborítják Himmler SS-egyenruiiás fényképei. A Harmadik Birodalom nagysá­gát magasztaló könyvek, kitünte­tések, albumok, dokumentumok, levelek mindenütt. Gudrun Himm­ler évekig gyűjtötte, az anyagot, Svédországba, Franciaországba, Angliába utazott, hogy megszerez­zen valamit, ami apjára emlékez­teti. Most Washingtonba készül, mert értesült, hogy ott fontos do­kumentumok vannak apjáról... Anyagi problémái nincsenek. Bevallotta, hogy apja barátai rend­szeresén nagyobb pénzösszegeket küldenek címére egy titkos svájci bankbetétből. Persze, részleteket erről nem árult el. Wolf Rüdiger Hess ma 28 éves. Havonta levelet kap apjától Rudolf Hesstől, Hitler egy­kori helyettesétől, Göring után a Harmadik Birodalom legfőbb sze­mélyiségétől. Haszonöt év óta csak levél útján érintkezik apjával. Kezdetben Angliából, majd Nürn- bergből, a per befejezése óta pedig Spandauból érkeznek a levelek. Elolvastam belőlük néhányat. Egyikben még a jelét sem láttam annak, hogy Hess a legcsekélyebb mértékben is bűnrészesnek tartja magát a nácizmus gonosztetteiért, a világtörténelem legnagyobb gaz­ságaiért. . — Cellám Spandauban nagyon tiszta, s én egészen megnyugod­tam, Egész nap a kertben dolgo­zok, sárgarépát és krumplit ter­mesztek, valóságos szakértője let­tem a napraforgóinak — írja egyik levelében. '1859-ben az újságok sokat írtak a fiatal. Hessrői,' abból' áz alka­lomból, hogy megtagadta a kato­nai szolgálat teljesítését. — Igen egyszerű okból tettem T- mondta találkozásunk alkalmá­val. — A német hadsereg része a NATO-nak, s nem vagyak haj­landó azokat szolgálni, akik fogva tartják apámat. . * A perzsa uralkodó felesége 16 ezer üdvözlő táviratot kapott, ami­kor világra hozta a trónörököst. Amikor én születtem, szüleim 628 ezer üdvöz.’ö táviratot kaptak — mondta büszkén nél több pénzt keressen. Bátyja, Rudolf szintén milliomos, társtu­lajdonosa a Henkell pezsgőgyár­nak, neve azonban nem szerepel a cégtulajdonosok között. — A Ribbentrop név részvény- társaságunk nevében kész kataszt­rófa lenne — mondta a cég ve­zérigazgatója. — Ki inna pezs­gőnkből, ha Ribbentrop néven ke­rülne forgalomba? Ribbentrop harmadik fia, Adolf szintén a Henkell cég kötelékébe tartozik. Leánya Ursula egy arisz­tokratához ment feleségül. Csak Berthold nem dolgozik a pezsgő­szakmában, apja eredeti szakmá­jában. — Pénzem van, független va­gyok. A legújabb kori német tör­ténelmet tanulmányozom. Értsük meg egymást, nem vagyok náci, sőt ellenkezőleg, kerülöm vezeték­nevem használatát. Az átkozott vezetéknevek viselői között csak egyetlenegy akad, aki kezdettől fogva megtagadta apját, s nem érdekli, hogy él-e még: Martin Adolf Bormann, Hitler hírhedt tanácsosának. Martin Bor- mann-nak a fia. Sokáig álnéven élt- Ma 35 éves, 1958 óta katolikus pap. Rövid beszélgetést folytattam vele, s megtudtam, hogy csak azért öltött reverendát, hogy el­rejtse családnevét. De bárhova is kerül, hamarosan kiderül a szár­mazása, és ez sok kellemetlenség­gel jár. A nevére érkező pénzkül­deményeket nem veszi át, s nem veszi tudomásul az apjáról ke­ringő híreket, nevezetesen azt, hogy állítólag valamelyik dél-ame­rikai országban éí. — Egyetlen vágyam, hogy a Bor- man név örök feledésbe merül­jön. Bátaszékiek építették Ankarát Ha a mai bátaszéki unokák a pesti Nagykörúton, vagy a Felsza­badulás útján járnak, a bérpaloták tucatjainak köveiből nagyapáik ke­ze munkája néz vissza rájuk. A bá­taszéki kőművesek'jó híre nem új­keletű. A századforduló előtti év­tizedekben és a XX. század első éveiben valóságos kőműveskara­vánok rajzottak ki a faluból és könnyen találtak viszonylag jól fi­zetett munkát a gyors fejlődésnek indult főváros építkezésein. De el­jutottak a bátaszéki kőművesek a császári Németországba és Nyu- ga.t-Európa nagyvárosaiba is, így érthető, hogy ezek az évek a leg­idősebbek emlékezetében ma is a mesebeli aranykorként élnek. Az első vüágháborút követő esz­tendők véget vetettek az arany­kornak. A határok lezárultak, a hazai pénz elértéktelenedett, egy­re többen és egyre inkább meddő igyekezettel birkóztak a nyomor­ral. Csak 1924-ben jött híre annak, hogy a távoli Törökországban Musztafa Kemál, az Atatürk, vagy­is a törökök atyja, új fővárost építtet és tömegével van szüksége ügyes munkáskezekre. A kijutás azonban nem volt könnyű. Horthy állama, mely itthon nem adott Az aranykor vége munkát, külföldre csak akkor en­gedte az időlegesen távozni aka­rókat, ha a befogadó állam előze­tesen láttamozta szerződésüket. Hosszadalmas és drága procesz- szus volt, a bátaszékieknek pedig kellett a munka. Szongott Edvin főszolgabíró végül is kijárta, hogy a munkát kereső kőművesek az előzetes láttamozás nélkül utazhat­tak. Infláció volt, az első elutazók egymilliárd korona kölcsönt vet­tek fel a legszükségesebbekre. Ankara és Damaszkusz Nem ketten-hárman mentek. 1925-ben háromszázhetvenkét bá­taszéki kőműves dolgozott Ankara építésén. Az ottani szakmunkások többsége .magyar volt. Jutott be­lőlük azonban az egész Balkán­félszigetre, sőt Damaszkuszba és Iránba is. Nagyon jól kerestek. 1925-ben háromszázezer, 1926-ban négyszázezer pengőt utaltak át a Bátaszéki Bankba családjaik ré­szére egyedül csak Törökország­ból. Míg a községházán hosszú lajstrommá sokasodtak az árve­rési hirdetmények (a szőlősgazdák bora literenként 20—24 fillérért sem talált gazdára), addig az év f elét-háromnegy edét kül föl dön töltő családfők, hozzátartozók ha­vi 150—200 pengőt tudtak haza- küldeni az otthoniaknak. Megér­demelték. — Olyan hírünk van, mint sen­kinek! — mondta Scharer József, az egyik Ankarát építő csoport ve­zetője. Az otthontól távol élni sosem paradicsom, ezt még a legjobb kö­rülmények közt élő mai ingázó, hétvégeken hazajáró munkás is tudja. Bármilyen jó volt a kereset, amit ma már esetleg túlságosan is rózsássá szépít az emlékezet, a tö­rökországi élet sem volt csupa napsugár. „Az újjáépülő török városokban a nappal keményen dolgozó báta­székiek esténként muzsikálással keresik kenyerüket.” — írta az ak­kori évek újságírója. Miért kellett hónapokra, fél évekre távolra szakadni az asz- szörnytől, családtól? Ismét Scharer József szavai, me­lyet Az Est 1930. november 7-i ri­portjából idézünk: ..Kitörtünk, hogy el ne vesszünk és ha esetleg megtiltanák azt, hogy kenyérhez jussunk lent Tö­rökországban a jövő évben is, másfelé törünk ki, tétlenek nem maradunk, mert élni akarunk.” (ordas) Edda Göring, Hermann Göring leánya. Talán ő a legszerencsésebb az átkozott ve­zetéknevet viselő gyermekek kö­zül. Dúsgazdag. Értékes ajándé­kokkal halmozzák el, ő is rend­szeresen kap nagy összegű pénz­küldeményeket. Honnan? Azt nem árulja él, vagy maga sem tudja. De egészen bizonyos, hogy egy­kori náciktól. — Érdekes, hogy Németország­ban mindenütt megkülönböztetett tiszteletben van részem, mihelyt megtudják, hogy kinek a leánya vagyok ... — mondta. Ribbentrop kivégzett náci külügyminiszter Berthold nevű fia ma 25 éves és egyetlen ambíciója az, hogy mi­3200 éves híradás Ott, ahol évezredekkel ezelőtt az ókori kolhi néptörzsek éltek, a jelenlegi Krasznodár-kerületi Maj- kop városánál egy rejtélyes írás­jeleket tartalmazó kőlapra buk­kantak. Georgij Turcsanyinyov tudós megállapította, hogy az írás­jelek egy része hettita eredetű, de elolvadni nem tudta. Feltételezte, hogy abház nyelven olvashatók az írásjelek. Következtetése helyes volt. A ma is élő.abházok, ha ne­hezen is, de elovasták és meg­magyarázták az írásjelek értelmét. A felirat tudatja, hogy a távoli ősök, uralkodójuk parancsára egy város alapjait rakták le a biroda­lom határvidékén. A lelet helyén Majkop mellett további ásatásokat kezdenek, de az eredménytől függetlenül a tu­dósok máris megerősítették, hogy a máj köpi kőlapot 3200 évvel ez­előtt írták és ez a legrégibb írott emlék a Szovjetunió területén. KEPH.EGÍHY »- VA.ITOZAT: SAPÍÓS ÍA/DKe A FELÜGYELŐ MCGva'ÄM , /VI/G- A LA'Ny és AA/OEAsOFf GC-TA'vOZIK...

Next

/
Oldalképek
Tartalom