Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-21 / 300. szám

s TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19C5. december 22. Miért esett ki Nagymányok Spartacus az NB III és a Dombóvári-bál? KÉT ÉVVEL EZELŐTT azon örvendeztünk, hogy öt Tolna me­gyei résztvevője van az NB in­nak. Most pedig ott tartunk, hogy a résztvevők száma kettőre csök­kent. Hiába került fel ugyanis az elmúlt két évben még két csapa­tunk, 1964-ben a Máza-Szászvár és a Szekszárdi Petőfi, 1965-ben pedig a Dombóvári Spartacus és a Nagymányoki Brikett SK mon­dott. búcsút az NB III-nak. A Dombóvári Spartacus újonca volt ennek a bajnokságnak. Saj­nos mindjárt a rajtnál nehézségek támadtak, hiszen az a csatársor, amely 1964-ben ontotta a gólokat a megyei bajnokságban, különböző betegségek és egyéb okok miatt szétesett. A védelem megerősítése ugyan sikerült, de góllövő csatárok nélkül, akármilyen nagyszerű vé­delem áll is a csatársor mögött, nem lehet mérkőzéseket nyerni, így aztán, különösen az őszi idényben, csak döntetlen eredmé­nyek születtek még a hazai mér­kőzéseken is. így kezdettől fogva a Spartacusnak vállalnia kellett a sereghajtó szerepét, amely bizony eléggé idegesítő volt. Az őszi idény elején úgy látszott, hogy a csapat reménytelen helyze­téből is megússza a kiesést, de az­tán ismét jöttek a megtorpanások. Eléggé reménytelen helyzetben került sor Szekszárdon a Dózisa elleni mérkőzésre és ennek a mér­kőzésnek az 1:0-as eredménye a Dózsa bentmaradását és a Sparta­cus kiesését jelentette. így adó­dott aztán, hogy a Vasút feljutása és a Spartacus kiesése miatt Dom­bóvár egyszeriben NB Hl-as csa­pat nélkül maradt. AMENNYIRE SZOMORÚ azon­ban a Spartacus kiesése, annyira örvendetes a Vasút sikere. Éppen ezért Dombóvárott a két sportkör­nek, de a község sportközvélemé­nyének is, félretéve a klubsoviniz­must össze kell fogni a Vasút NB Il-beli eredményes szereplése érdekében. A Spartacusnak to­vábbra is a nevelőmunkára kell fektetnie a fő súlyt és ha ennek ellenére még sikerül olyan együt­test összekovácsolnia, amely a me­gyei bajnokságban az első három hely egyikén végez, akikor Dombó­várnak ismét NB III-as csapata is lesz az 1966-os bajnokság végén. A Nagymányok kiesésével nagy múltú, sok sikert megért csapat mondott búcsút az NB III-nak. Kevés olyan peches csapata volt a Tolna megyei labdarúgásnak, mint Nagymányok. Annak idején számtalan esetben állott az NB II kapujában, azonban az akkori ká­ros feljutási rendszer miatt min­dig elcsúszott az utoisó pillanat­ban az osztályozón. A mai labdarúgók korántsem képviselnek olyan játékerőt, mini az akkoriak. Lényegesen kisebb táborral is rendelkeznek, és ha azt tekintjük, hogy a csapatnál le­zajlott edzőváltozások. Molnár műtété, a kiállítások miatt meg­bolygatott együttes harci szelleme sem volt megfelelő, akikor nem vé­letlen a csapat kiesése, pedig erre az első fordulóban aratott 8:0-as győzelem után aligha gondolt va­laki is. VÉGEREDMÉNYBEN azonban a csapat kiesése miatt Nagymá- nyokon sem kell megkongatni a vészharangot. Mint mondani szok­ták, a labda a megyei bajnokság­ban is gömbölyű. Minthogy 1966 végén a megyei bajnokság első három helyezettje kerül majd fel, van lehetőség tehát az elvesztett pozíció visszaszerzésére. Még két bajnokság szervezése is nehéz A paksi járás adottságai, és nem utolsó sorban a járás kis területe miatt nehéz helyzetben van a járási TS, amikor szövet­ségi bajnokságokat rendez. Kun­falvi János, a Paksi járási TS el­nöke a jövő évi bajnokságokról a következő nyilatkozatot adta: — A járás 15 . községében 14 labdarúgócsapat működik. Ebből Paks és Nagydorog a megyei baj­nokságban, míg Dunaföldvár, Bölcske, Kanacs, Dunaszent- györgy és Gerjen a megyebaj­nokság B-csoportjában szerepel. Ez teszi nehézzé, hogy labda­rúgásban járási bajnokságot szer­vezzünk. Pillanatnyilag Madocsa, Németkér, Bikács, Kajdacs és Pálfa közölte, hogy hajlandó részt venni a járási bajnokság­ban. Az öt csapat viszont kevés, így most tárgyalunk Puszta­hencsével, a Biritói Állami Gaz­dasággal, hogy indítsák labda­rúgócsapatukat. Szóba került az is, hogy Pakson a ktsz-ek egy közös csapatot szerveznek és az­zal vesznek részt a bajnokság­ban. — Kézilabdában — bár furcsa, — de könnyebb járási bajnoksá­got szervezni. Dunaföldváron, Nagydorogon, Bölcskén, Mado- csán, Dunaszentgyörgyön, Pak­son, Kajdacson, Györkönyben, Bikácson, és Németkéren műkö­dik kézilabda-szakosztály. Az elő­zetes megbeszélések alapján tíz női és nyolc férficsapatra számí­tunk a járási bajnokságban, ahol páros sorsolással könnyítjük az utazást, tehát a női és férfi­csapatnak egy helyen lesznek a mérkőzései. Sporthírek— Érdekességek — Eredmények A városi röplabda-szövetség Szek­szárdon, a Il-es számú általános is­kola tornatermében rendezi — ja­nuár 8-tól — a városi teremröplabda- bajnokságot. Eddig a következő nyolc férficsapat jelentette be részvételét: Vasipari, Honvéd, Szövetkezeti Bi­zottság, Műszergyár. Városi Tanács. Gimnázium, Gépjavító, Közgazdasági Technikum. Női csapatok közül ed­dig négyen jelentették be, hogy indul­nak a bajnokságban. • Ma, december 22-én kerül sor Szekszárdon a városi TS-en a ,,Kit tart Szekszárd város legjobb női és férfi sportolójának” eredményhirdeté­sére. • A bonyhádi járásban — mint a já­rási TS közölte — folytatódnak a vezetőségvál osztó taggyűlések. A Bonyhádi Közgazdasági Technikum­ban küldöttgyűlésen választották meg az iskolai sportkör vezetőségét. Kls- dorogon nagy érdeklődés kísérte a MEDOSZ közgyűlését, ahol a tagság ismét Ulvári Mihályt választotta meg elnöknek. Lengyelben a MEDOSZ Sportkör közgyűlésén közel kétszá­zan vettek részt, ahol Fodor Gyula testnevelőt választották a sportkör el­nökének. • Szekszárdon a közéoiskolák és az általános iskolák között pontverseny folyik. A legjobb eredményt elérő iskola ézer forint értékű felszerelés­ben részesül. A verseny jelenlegi ál­lása: 1. I-es számú Általános Iskola 237 pont. 2. Il-es számú Általános Iskola 139 pont. 3. III-as számú Ál­talános Iskola 116 ponttal. A közéo­iskolák versenyében: 1. Mezőgazda- sági Technikum 945 oont. 2. Közgaz­dasági Technikum 641, 3. ITSK 475, 4. Garay Gimnázium 437 ponttal. • Befejeződött Pakson a kosárlabda- bainokság. melven öt csaoat vett vett részt és körmérkőzések formá­jában döntötték el a helyezéseket. A bajnokság végeredménye: 1. Paksi Gimnázium I. 2. Paksi Gimnázium n. 3. Paksi Kinizsi I. 4. Paksi Kini­zsi n, 5. Paksi Gimnázium III. • Madocsán közel százan gyűltek össze a vezetőségvála«?2tó taggyűlés­re. ahol a beszámoló és az azt követő vita, különösen az iflúság helyzeté­vel foglalkozott. Megállapították: an­nak ellenére, hogy a községben több jó képességű szakember van. még sincs aki a fiatalokkal foglalkozzon. A tagság kérte a vezetőséget, hogv sze­mélyesen beszélgessenek ezekkel a szakemberekkel és győzzék meg Őket, mennvlre fontos, hogy segítse­nek a szakosztálvoknak. A községi tanácstól azt kérték, biztosítson meg­felelő helyiséget. • Bikácson a harminc sportköri tag­ból huszonnégyen vettek részt. A közgyűlés aktív, lelkes hangú von A tagság elhatározta, hogy a latv^- rűgó»osapat mellett a kézilabdacsa^r- tot is szerepelteti az 1966. évi nr»n r*ok!sághan. A tagok javaslata a^an- lán a közeli napokban megkezdik e tagtoborzást, a tagdíjak beszedését. Kit tart megyénk 1965. évi legjobb sportolójának? A Tolna megyei TS mellett működő agit.-prop. bizottság — lapunkkal közösen — megrendezi a megye legjobb női és férfi sportolóinak megválasztását. A lapunkban megjelenő szavazólapok beküldése 1966. január 8-án kerül értékelésre. A szelvényeket a megyei TS-hez (Szekszárd, Hunyadi u. 5.) kell beküldeni. Egy szavazó több szelvénnyel is részt vehet. A legtöbb szavazatot elérő sportolók értékes tiszteletdíj­ban részesülnek. Az első három-három helyezett értékes tárgyjutalomban részesül. Kit tart megyénk 1965. évi legjobb sportolójának? Nők: 1. ......................................................................................................................•_____.'......... 2............................................................................................ 3 . ........................................................................................................ F érfiak: 1............................................................................................................ 2................................................................................................. 3........................................................................................................... Be küldő neve, lakhelye: ^ Beküldési határidő: 1966. január 7. Üzenetváltás a tengerrel Aradi Ernőné a távírókészüléknél CQ CQ CQ de har... CQ CQ CQ de har... — hangzik a mor­se finom, halk rezgéssel a Magyar Tengerhajózási Rt. budapesti székházának rádióközpontjából. Néhány pillanat és a parányi szobában a 400-as típusú kom­munikációs rövidhullámú rádió­adó-vevő készülék máris kontak­tust teremt a Földközi-tengeren állomásozó 10 magyar tengerjáró hajóval. A Badacsony, a Csepel, a Ha­zám, a Duna-menti Galacon, a Balaton Izmirben, a Dunaújvá­ros Antályában — Törökország déli részén —, a Szeged a viha­ros Alexandriában, a Székes- fehérvár Latakián, a Tihany Pi- raeuson és a Tokaj Otrantóban az olasz csizma sarkán, az Új­pest pedig indulásra készen vár­ja vételre az otthon üzenetét. S a fenti jelzés köznapi nyelv­re fordítva ennyit jelent: — Figyelem! Mindenkinek szóló közlemény következik! A fiatal és csinos Aradi Ernő­né — keresztnevén Marika — fürge ujjai ördöngős ügyességgel közvetítik a morse nemzetközi jelzéseit: tá tá ti ti táti tátiti ti tá... és az üzenet száll az éter hullámhosszán: — Minden kinn lévő hajósnak kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánunk. Jó hajózást! Szerencsés utat! Az ember nem is gondolná, hogy egy ilyen kis szobácskába, mint ez, egy egész Földközi-ten­ger „belefér”. Szinte varázslat­nak tűnik, hogy az Apáczai Csere János utcai kis forgalmi szoba hívására néhány pillanat múlva az Antalyában állomásozó Duna­újváros tengerjáró hajó adását hallhatjuk. A „helyszíni közve­títés” — nyugodtan nevezhetjük annak — így hangzik: Bessenyői János, a hajó elektri- kusa a rádió mellett. — „Itt Antályában nem is gondolja az ember, hogy decem­ber közepén járunk. Verőfényes időben állunk a festői kikötő előtt. A viharos napok után egy kis nyugalom van. Utunk vég­célja Trieszt. A hajó valószínű­leg ott vagy Rijekán tölti az ün­nepeket. A körülményekhez ké­pest igyekszünk az otthoni meleg hangulatot valamelyest pótolni. Mi pedig, akik hazalátogatunk néhány napra, visszatérve ma­gunkkal hozunk valamit az ott­hon hangulatából. Ebből élünk aztán újra néhány hónapig. így készülünk az ünnepekre. A ten­gerészeknek talán ez jelenti a legnagyobb izgalmat”. így hangzott az üzenet, melyet Marika boldogan továbbít a Bu­dán lakó Bessenyői családnak. Ök egy tengerészcsalád legszebb ajándékát kapják: ha sikerül, együtt tölthetik az ünnepeket. 15 óra 45 perc ... Újabb hívást jelez a készülék. Néhány köl­csönös jelzés, mely a tudomásul­vételt, a megtalált kapcsolatot jelenti és máris egy újabb hajó, a Szeged motoros tengerjáró je­lentkezik: — „Alexandriában vagyunk. A berakodást tegnap este fejeztük be. Most a külső kikötőben hor­gonyozunk, mert a nagy kikötőt lezárták a vihar miatt. Reméljük holnapra már kifuthatunk. Innen Latakiába, majd Triesztbe me­gyünk, Talán szilveszterre ismét kikötőben leszünk. Mindezt vég­leg természetesen a viharos idő­járás dönti majd el. A hajó va­lamennyi tagja köszönti családját és üzeni, hogy az ünnepeken gon­dolatban együtt lesznek szeret­teikkel.” A Székesfehérvár 17 órakor szintén a viharos tengerről küldi üzenetét: — Latakián vagyunk. Bera­kodnánk, de olyan erős szélvihar van, hogy az egész kikötőben szünetel a munka. Az ünnepi ké­szülődést az üdvözlőlapok vásár­lása jelenti, mivel ez az utolsó hely, ahonnan jókívánságainkat még ünnep előtt továbbíthatjuk.” A tengeri üzenetváltást a te­lefon berregése töri meg. Brindza Emma — a másik rádiós — nyúl a kagylóért. Szigorú arcára ha­mar mosolyt varázsol a felisme­rés. Érezni, hogy kedves isme­rős jelentkezett. — Pillanat. Kérlek várjál, ho­zom a papírt, ceruzát. Miközben óvatosan leteszi a te­lefonkagylót — elmondja, hogy Lados Antalné Szekszárdról üzen tengeren hajózó férjének. így megy ez nap, mint nap. Üzenetek jönnek, mennek. Van úgy, hogy szomorú hírt kell to­vábbítani. Ez hálátlan feladat. De ők vállalják, hiszen ez a szűk kis helyiség köt össze városokat, tengereket — s ami a legfonto­sabb : embereket, érzelmeket. VAJEK JUTKA A Bessenyői család levelet ír — apunak. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom