Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

6 TOLVA MEGYEI NÉPÜJSAG 1965. december 21. A Szekszárdi Dózsában a nevelést tekintik a legfőbb feladatnak Egészséges bíráló hang a Dózsa vezetőségválasztó közgyűlésén Pénteken este a BM-klubban több mint száz érdeklődő előtt tartotta a Szekszárdi Dózsa ve­zetőségválasztó közgyűlését. Az elnökségben Pál László ismertet­te a tagság előtt a vezetőség be­számolóját. A beszámoló pozití­van értékelte a sportkör elmúlt évi munkáját. Ezzel kapcsolat­ban utalt a sportkörnek a tö­megsportban és az utánpótlás nevelésében elért eredményeire. Bírálta a vezetésben megmutat­kozott hiányosságokat, egyes ve­zetőségi tagok passzivitását, majd a szakosztályok teljesítményének értékelésére tért át. Az atlétikai szakosztály műkö­dését eredményesnek ítélte, de megállapította, hogy a férfi­utánpótlás tekintetében nagyfokú elmaradás mutatkozik. Kielégítőnek értékelte a be­számoló az ökölvívó-szakosztály munkáját is, annak ellenére, hogy nem sikerült az NB I B-be jutás. A labdarúgó-szakosztály tény­kedését bírálva meleg szavakkal emlékezett meg az ifjúsági baj­nokságot nyert fiatalokról és bí­rálta az NB III-ban a kiesést ép­pen csak hogy elkerült labdarú­gókat. Pál László meleg szavak­kal köszöntötte a bajnokságot nyert DVSE csapatát és sok si­kert kívánt a megye reprezen­táns labdarúgó-szakosztályának az NB II-beli szerepléséhez. A céllövőszakosztály szép he­lyezései mellett felhívta a be­számoló a figyelmet arra, hogy a szakosztályban kevesen van­nak képviselve a BM dolgozói. A vadászszakosztályról úgy be­szélt a beszámoló, amely az el­múlt hónapban alakult és új színfoltja lesz a Dózsa Sportkör működésének. Hogyan tovább? kérdésre adott válaszában a sportköri fegvelem megszilárdítását, az edzői tevé­kenység színvonalának emelését, a sportolók eszmei-politikai ne­velését, a baráti kör megszer­vezését jelölte meg a legfonto­sabb feladatként. A beszámoló után élénk vita alakult ki, amelyben Berta Já­nos, Vajda János, dr. Solymosi Mihály, Lakos István, Rácz Ká­roly, Lépő László, dr. Péter Szigfrid és Krajczár Sándor vett részt. Különösen nagy figyelmet keltett dr. Solymosi Mihály fel­szólalása, aki részletesen elemez­te a sportkör vezetésében mutat­kozó hiányosságokat, a szakosz­tályok eredményeit, hibáit, és azok okait. Azt kell elérni, hogy Szekszárd sportot szerető társa­dalma a Dózsa Sportkört a ma­gáénak tekintse. Lépő László a labdarúgó-szak­osztályban végbement sűrű edző­változást tette szóvá. Javasolta, hogy a sportkör több éves szer­ződést kössön. Elismeréssel szólt a Dózsa Sportkör nevelőmunkájá­ról, és bejelentette, hogy a ja­nuár I-gyel megalakítandó sport­iskola lényegesen könnyebbséget jelent majd az utánpótlás neve­lésében. Végül dr. Solymosi Mihály fog­lalta össze a vita tanulságait és kérte a tagságot, adja meg a fel­mentvényt a lelépő vezetőségnek. Beható eszmecsere után 17 tagú vezetőséget választott a tagság, majd a vezetőség Pál László al­ezredest választotta meg elnö­kéül, Brebán Jánost és Gál An­talt elnökhelyettesül, dr. Feny­ves Jenőt titkárul. A megválasz­tott elnökség nevében ezután Pál László reményét fejezte ki, hogy sikerül a Dózsa Sportkör­ben végzett sportmunkát olyan színvonalra emelni, amely azt eredményezi, hogy Szekszárd vá­ros sporttársadalma egy ember­ként áll majd a sportkör mellé. Szervezetlenség jellemezte az úttörők megyei sakkelöntőjét A Tolna megyei Úttörő Szö­vetség Szekszárdion, a 3. számú általános iskolában rendezte Tolna megye úttörő egyéni és csapat sakkbajnokságát. A já­rások három fős csapattal kép­viseltették magukat, akik egy­ben az egyéni bajnokságban is részt vettek. Az egyéni bajnok­ságot Rittmann László (Medi­na) nyerte, míg a csapatban a bonyhádi járás végzett az első helyen. A járási úttörőelnökök véle­ménye a megyei döntőről meg- oszló. Többségük azt reklamál­ja — panaszolja —, hogy a verseny nem viselte magán az úttörő jelleget, mert elmaradt a pajtások üdvözlése, az ünne­pélyes megnyitás, nem követel­ték meg a versenyzőktől az úttörőnyakkendő viselését. Fenyvesi József, dombóvári já­rási úttörőtitkár szerint, ha sürgősen nem történik válto­zás, és színvonaljavulás az út­törőversenyen, úgy a dombó­vári járás nem vesz részt a jö­vőben a megyei versenyen. A bonyhádi járásiak viszont azt kifogásolják, hogy a verseny szervezetlen volt, a verseny- bíróságnál az egyéni érdek ju­tott kifejezésre. A gyerekek előtt vitákra került sor, ami egyáltalán nem emeli a ver­senyrendezőség tekintélyét. Az egyéni és csapatbajnok­ság végeredménye: Csapatver­seny: 1. Bonyhádi járás 16 pont 2. Szekszárd város I. csapata J3,5, 3. Tamási járás 12,5, 4—5. Dombóvári járás 12, 4—5. Szek­szárdi járás 12, 6. Szekszárd ni versenyben: 1. Rittmann város 11. csapata 8 pont. Egyé- László (Medina) 4 pont, 2. Iva- nizs Lajos (Decs) 4, 3. Kerepe­si Zoltán (Bonyhád) 4, 4. Vesz Imre (Tamási) 3, 5. Bölcsföldi Árpád (Tengelic) 3, 6. Dern Pál (Gyulaj) 3. Zsarolás Az argentin labdarúgó-válo­gatott tagjai joggal elégedetle­nek: győztek a saját csoport­jukban (a 3. dél-amerikai cso­portban,), de a győzelemért járó prémiumot nem fizették ki ne­kik. Várták a kedvező pillanatot. Ezt pedig akkor látták elkövet- kezettnek, amikor Osvaldo Zu- beldia, az új edző kijelölte a válogatott keretet, amely majd a szovjet csapat ellen veszi fel a küzdelmet. És közvetlenül a mérkőzés el­kezdése előtt kijelentették, hogy közülük bizony senki sem fut ki a pályára, ha az esedékes prémiumot nem fizeti ki a szö­vetség. Mit tehetett az argentin labdarúgó-szövetség ? Kifizette a prémiumokat. Totóeredmények 1. Fiorentina—Napoli 0:0 X 2. Lanerossi—Foggia 0:0 X 3. Milan—Juventus 2:1 1 4. Sampdoria—Intern. 0:5 2 5. Spal—Atalanta 3:1 1 6. Torino—Bologna 2:4 o 7. V arese—Catania 1:2 2 8. Modena—Catanzaro 2:2 X 9. Novara—Potenza 3:0 1 10. Pisa—Genoa 1:1 X 11. Lille—Monaco 2:1 1 12. Lyon—Nantes 0:2 2 13. Nimes—St. Etienne 1:1 X Kit tart megyénk 1965. évi legjobb sportolójának? A Tolna megyei TS mellett működő agit.-prop. bizottság — lapunkkal közösen — megrendezi a megye legjobb női és férfi sportolóinak megválasztását. A lapunkban megjelenő szavazólapok beküldése 1963. január 8-án kerül értékelésre. A szelvényeket a megyei TS-hez (Szekszárd, Hunyadi u. 5.) kell beküldeni. Egy szavazó több szelvénnyel is részt vehet. A legtöbb szavazatot elérő sportolók értékes tiszteletdíj­ban részesülnek. Az első három-három helyezett értékes tárgyjutalomban részesül. Kit tart megyénk 1965. évi legjobb sportolójának? Nők: 1. ........................................................................................................... 2................................................................................................................. 1 . ................................................................. 2 .....................................................................................:. 3 . ................................................................ B eküldő neve, lakhelye: Beküldési határidő; 1966. január 7. +1 14. Angers—Toulouse 2:1) 1 Úttörő téli olimpia, KISZ-rcndczvények, kirándulások Felkészültek a vakációra az ifjúsági szervezetek A vakáció öröm az iskolás gye­rekeknek, de gond a szülőiének. Sok dolgozó szülő szeretné, ha gyermeke biztos helyen, hasznos szórakozással töltené a több mint kéthetes téli szünidőt. Az ifjúsági szervezetek ezért igyekeznek a ka­rácsonyi szünidőt jól kihasználni. A szünidő jelentős eseménye a parlamenti fenyőfaünnep lesz, ahová minden megyéből 30—50 gyerek érkezik. Valamennyi úttö­rőcsapat rendez fenyőfaünnepsé­get. Nem kevésbé izgalmas szó­rakozás az ajándékcsomagok elké­szítése sem, amelyekkel az úttörők mindenütt meglepik majd kisebb pajtásaikat. Sok csapat rendez ka­rácsonyi vásárt, ahol cserebere alapon lelnek új gazdára az el­olvasott könyvek, vagy régi játé­kok. Az „Úttörők a hazáért” moz­galom keretén belül is több ese­ményre kerül sor: az őrsök tovább folytatják a hasznos, nemes tet­tek végrehajtását, például segíte­nek a felnőtteknek a síkos utak salakozásában, vagy magányos, idős embereket látogatnak meg, el­látják a ház körüli munkát. Sport- versenyeket is rendeznek a csapa­tok, őrsi „Ki mit tud”-vetélkedő- kön versengenek, közösen készül­nek a rajbemutatókra, megnéznek egy-egv filmet a moziban, mű­sort a tv-ben, majd vitát rendez­nek a látottakról. Meghívnak egy- egy KISZ-tagot, vagy felnőttet, esetleg őrsük tiszteletbeli tagját baráti beszélgetésre, vagy hogy az őrsöt üzemi, termelőszövetkezeti, színházlátogatásra, kirándulásra vigye. Az általános iskolások arra is felhasználják a karácsonyi szün­időt, hogy az úttörőmozgalom 20. évfordulóiéra készülődjenek. Az elnökségek, az úttörőházak össze­hívják a tisztségviselőket, hogy megbeszéljék a feladatokat. Az úttörő téli olimpia is jó szó­rakozást nyújt majd a legifjabb sportolóknak. Csillebércen decem­ber 27—30 és Sátoraljaújhelyen január 3—6. között rendezik meg a nagy téli sporteseményt. A sí­és szánkóversenyre a sátoraljaúj­helyi szabad pályán kerül sor, a teremsportokat pedig a budapesti Úttörő Sporttelepen rendezik. Csil­lebércen lesz a korcsolya- és jég­korongmérkőzés. A középiskolások és ipari ta­nulók központi és megyei téli ve­zetőképző tanfolyamait a szünidő­ben rendezi meg a KISZ. A há­rom-öt napig tartó tanfolyamokon mintegy kétezer KISZ-vezető vesz részt. Mindenütt, de különösen a hegyes, erdős tájakon sok kirán­dulást rendeznek. A diákklubok gazdag programmal készülődnek országszerte a téli vakációra. Kul­turális bemutatókat, sportverse­nyeket rendeznek, közös mozi-, színházlátogatást terveznek, utá­na vitával. Az országban 56 úttörőház és 150 diákklub működik, ahova a vakációzó gyerekeknek csupán kis része fér. A közös programok meg­valósítását sok helyen akadályozza a helyhiány, a szünidőre bezárt, fűtetlen iskolák, másutt az üras helyiségekkel rendelkező művelő­dési házak vezetőinek merevsége, vagy a falusi ifjúsági szervezetek elzárkózása az iskolákhoz tartozó KISZ-tagok közeledésétől. Pedig biztosan sok gyerek vállalná is­kolájában a takarítást, kályhás helyiségekben a fűtést is, ha meg­engednék, hogy ott készüljenek a kulturális rendezvényekre, a ver­senyekre, vetélkedőkre. Ha a mű­velődési házak vezetői nem kér­nek megfizethetetlenül magas bér­leti díjakat egy-égy üres helyiség kölcsönadásáért, ha néhány tö­megszervezet is befogadja a szün­idő alatt a gyermekeket, és ha a falusi ifjúsági szervezetek hajlan­dók igénybe venni a szünidőre ha­zatérő, más városban tanuló diá­kok segítségét, egyszóval, ha min­denütt jó szívvel fogadják a va­kációzó gyerekeket, a dolgozó szülők gondja is csökken és a gye­rekek is jó kedvvel, hasznosan tölthetik a szünidőt. V. A. Mivel díszítették a pueblo indiánok agyagedényeiket ? Arizonában, Globe város mel­lett — amely jelentős rézbányái­ról ismeretes — vannak Kinisba romjai. Ezek a romok a pueblo indiánok telepei voltak. A város­név maga apacs indián szó, jelen­tése: barna ház. 1931-ben indul­tak meg itt az első ásatások, s már akkor kiderült, hogy a vala­mikori város igen jelentős, 1500— 2000 lakosú település volt. Az újabb kutatások igen érdekes eredményeket hozlak, nagyon sok lakásban megtalálták a festékes edényeket, amelyek némelyikébert még a festékek maradványai is megvoltak. A vörös és barna földfestékeket általában saját testük színezésére használták, ezekkel ékítették magukat s fes­tették fel hadiszíneiket. Agyag' tárgyaik díszítésére elsősorban fémfestékeket használtak. A vas- oxid, elsősorban a haematit el­pusztíthatatlan vöröset adott, a porrá tört limonittal sárga mintá­kat festettek edényeikre. Zöldes­sárga árnyalatot valamilyen urán tartalmú ásványból nyertek. Erős zöld színt adott a malachit, a kaolin segítségével nyerték a fehéret. Mangán tartalmú ásvá­nyok segítségével koromfekete festéket készítettek. A maga ide­jében Kinisba minden valószínű­ség szerint jelentős kereskedelmi központ volt, mert festékeik alapanyagának jelentős részét messze vidékről hozták. K. J. \ Helycsere (A Stern karikatúrája.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom