Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-18 / 298. szám
ISŐ5. december 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Kommunista nők tanácskozása a dombóvári járásban A Dombóvárott megtartott kommunista nők aktívaértekezle- tén fontos dolgokkal foglalkoztak. A beszámoló, amelyet Kurucz Géza, a pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője ismertetett, átfogó képet adott a nők körében végzett politikai munkáról. A dombóvári járási pártbizottság munkájában hagyományosan kialakult módszer, hogy évente összehívja a járás kommunista asszonyait. A régi harcosok mellett akik annak idején részt vettek a termelőszövetkezeti mozgalom szószólóiként az agitációban, néhány új arcot láttunk. Fiatal párttagokat, akik az elmúlt években részt vettek a társadalmi munkában, s akik e munkavégzés közben eljutottak a pártig. Nőtt a párttag nők aránya a dombóvári járásban, de még mindig van tennivaló. A tanácskozás összehívásának több célja volt: ráirányítani a kommunista, nők figyelmét a politikai kérdésekre, a közvetlen és a távolabbi tennivalókra, s arra, hogy növekedjék a nők közéleti, társadalmi szerepe, s növekedjék a női párttagok száma. A tanácskozáson foglalkoztak a háború és béke kérdésével. Elítélték az Amerikai Egyesült Államok szennyes vietnami háborúját. A magyar nők számára nem lehet mindegy, hogy Vietnamban véres harcok dúlnak, s e véres harcoknak férfiak, nők és gyermekek esnek áldozatul. Visszapillantottak a nők felszabadulás előtti helyzetére, de leginkább a mával és a holnappal foglalkoztak. Ki mérsékeltebben, ki szenvedélyesebben beszélt a napi gondokról, a kicsinek látszó, de mégis nagy horderejű dolgokról. A kommunista nők dombóvári járási tanácskozásán bizonyságát adták a nők, hogy élni tudnak az egyenjogúság adta jogokkal. Az üzemekben, akár a cementüzemet nézzük, vagy a tsz-eket, akár a vasútnál dolgozó asszonyok munkáját, azt láttuk, hogy a nehézségek közepette is megállják helyüket, s erről csak az elismerés hangján lehet szólni. Azt is elmondották, hogy néhol már a férfiak részéről bizonyos aggodalmat tapasztalnak, s nem egyszer úgy vélekednek, hogy a nő nem képes a férfiakkal egyenlő értékű munkát végezni. A szülésre, a gyermekek betegségére utalnak, s ezzel próbálják igazolni állításukat, amelyet úgy juttatnak kifejezésre, hogy a nő nem stabil munkaerő. Akik így vélekednek, leegyszerűsítik a gyermek nevelését vállaló, otthont védő anya szerepét, s lebecsülik a dolgozó nőt, ahelyett, hogy segítenék problémáinak megoldását. A dombóvári nők foglalkoztatása, bár van javulás, még mindig nem megoldott. A dombóvári üzemek: Cementipari Vállalat, a Magtermeltető, s nem utolsó sorban a MÁV, szép számban foglalkoztat nő dolgozókat. A fejlődés előtt álló kesztyűgyár, s az épülő kórház szintén hozzájárul a nők foglalkoztatásához. Az ipar fejlődése kedvezően befolyásolja a kisfizetésű családok helyzetét, de nem oldja meg a középkorú nők foglalkoztatását. A járási pártbizottság ezért szorgalmazza a háziipari bedolgozórendszer bővítését. A bedolgozó nő, amellet, hogy családjáról gondoskodik, havi pár száz forintos keresetével gyarapítja a család jövedelmét. Munkaalkalom, családi életen belül jelentkező konfliktusok, tanulás, világnézeti problémák, gyermek- és ifjúságnevelés, pályaválasztás, megannyi problémával foglalkoztak a dombóvári járás kommunista asszonyainak tanácskozásán. Közös dolgukat beszélték meg. Mérlegre tették, az elmúlt évben megtartott tanácskozás óta mennyit léptek előre és mit kell tenniök azért, hogy a nők között javuljon á pártpolitikai munka. Csaknem 5000 holdat megszántottak a héten A paksi járás szövetkezeteiben már csak száz hold szántatlan — Öt százalékra csökkent a betakarítatlan kukoricatermés Szombati jelentésében arról ad hírt a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya, hogy az elmúlt egy hét alatt tudtak dolgozni a földeken Tolna megyében. Az előző jelentéshez képest felére csökkent a még kint lévő kukorica mennyisége, tehát mindössze öt százalék betakarítatlsn. A szántás is haladt a héten, összesen 4783 holdat szántottak meg a szövetkezetek. A kukoricatörésben első a szekszárdi járás 98,9 százalékkal, lyen a szekszárdi járás áll 84,S százalékkal, utolsó pedig a tamási járás 39,3 százalékkal. A szántásban változatlanul a paksi járás vezet, messze maga mögött hagyta a többi járást. A megyei tanács mező- gazdasági osztályának jelentése szerint 99,5 százalékát elvégezték a paksi járás szövetkezetei az őszi szántásnak. Ezek szerint már csak száz hold- nyi terület maradt szántatlan a hét végére, Sorrendben második a szekszárdi járás, ahol a szövetkezetek 80,8 százalékot szántottak meg, harmadik Szekszárd város 65,2 százalékkal, negyedik a dombóvári járás 64,9 százalékkal, ötödik a bonyhádi járás 55,5 százalékkal, ' hatodik a tamási járás 44,6 százalékkal. Sajnos az időjárás nem annyira kedvezett ezen a héten sem, hogy a lánctalpasok kivételével más gépek is megbirkózhattak volna a felázott talajjal. Az enyhe éjszakai fagy napközben felengedett, és a gumikerekű traktorok nem boldogultak. Trafósserelők Túri M. felvétele Író-olvasó találkozó Harcon író—olvasó találkozót rendeztek szombaton a délutáni és az esti órákban Harcon. A délutáni órákban házról házra könyvvásárt tartottak igen szép eredménnyel. A késő délutáni órákban a művelődési házban megrendezett találkozón részt ivett Jobbágy Károly, József Atti- la-díjas és Kerekes András költő. A találkozó irodalmi műsor keretében zajlott le, a műsorban fellépett a közgazdasági technikum. művészegyüttese, valamint a tolnai fmsz mözsi Bartók Béla vegyeskórusa. A gyenge tsz-ek háza táján Változás második a paksi járás 98,3 százalékkal, harmadik a bonyhádi járás 95,6, negyedik a dombóvári járás 91,5, ötödik a tamási járás 90,3 százalékkal. A kukorica be- hordása nem követi közvetlenül a törést. A hét végéig a letört mennyiségnek 90,8 százalékát takarították be a határból a szövetkezetek. Ennek oka kizárólag az, hogy a mélyen felázott utakon rendkívül nehéz, sőt, korábban lehetetlen volt a szállítás. Viszont a kukoricaszár vágását sok helyen halogatják, így mindössze 60,3 százaléka kerüli le a földről a kukoricaszárnak. Ezen a héten lehetett volna dolgozni, mert nem esett az eső és nagy hideg sem volt. Helytelen, hogy elhanyagolják a kukoricaszár letakarítását, hiszen később, ha megjön a nagy hideg, vagy a hó, már egyáltalán nem mennek ki az emberek a határba és a tavaszra marad. Egyrészt a tavaszi szántást akadályozza, hátráltatja majd, másrészt bizonyos kártevőknek menedékül szolgál a lábon álló kukorica szár. Egyedül Szeikszárd város szőve'k—t~ib~" jó a helyzet ebben a tekintetben: több mint 90 százalékát letakart tották a szárnak. Második heKakasdon pénteken cukrot osztottak; a termelőszövetkezetben termelt cukorrépa utáni járandóságot. Volt olyan tag, aki másfél mázsát vitt haza, de általánosan, az egy tagra jutó mennyiség is meghaladta az egy mázsát. Még karácsony előtt kifizetik a fűszerpaprikáért járó összeget. A cukor és a paprikapénz azonban csak egy kis része a kakasdi tsz-tagok keresetének. Nagyon megnyugtató dolog ezt így kijelenteni, mert ez a tény annyit jelent, hogy az idén valami megváltozott Kakasdon. Amióta csak termelőszövetkezetek léteznek, azóta áll fenn az igazság a munkakedv és a jövedelem kölcsönhatásáról. És Rakasd most kitűnő példa ennek a a tételnek az igazságára. Az előző években állandóan visszatérő téma volt, hogy az itteni szövetkezet tagsága nem dolgozik úgy, ahogyan azt el lehetne várni, állandó volt az elégedetlenség az alacsony jövedelém miatt. De mivel hiányzott a szorgalom a munkában, alig volt, miből osztani. — Az idén valami elkezdődött, — mondja Baumann Károly, a szövetkezet elnöke, — valami elkezdődött, ami bíztató arra, hogy elkerüljünk arról a holtpontról, amelyen éveken keresztül vergődtünk. Ebben sok minden közrejátszott. Részben az, hogy szerencsés évet hagyunk magunk mögött, hiszen egy-két kisebb dolgot kivéve, mindenből túltel- jesítettük a tervünket. Gabonából például huszonhat vagonnal többet értékesítettünk a tervezettnél. Burgonyából öt vagon, napraforgóból egy vagon, cukorrépából 22 vagon többlettermésünk volt. Kukoricából — csövesben számolva — mintegy 25 vagonnal termett több a tervezettnél. Ez különösen sokat jelentett számunkra, mert a takarmánymérleggel így egyenesbe jövünk. Eddig mindig kölcsönre kényszerültünk. így is teljesítettük hízósertés- és hizómarha-ter- vünket. ami azért is nagy szó, mert hétszáz hízót adtunk az államnak. Kevés szövetkezet ad ennyit. — Azt is hozzá kell tenni — folytatja Tihanyi István főkönyvelő, — hogy az idén minden hónapban kifizettük a tíz forint munkaegység-előleget, amire ezelőtt nem volt példa. Az előző években 5—6 forint volt az előleg, de voltak hónapok, amikor ezt sem tudtuk kifizetni. Pedig a száj- és körömfájás is munkaegységenként egy forintot vitt el. — Es, mire Kakasdon még nem volt példa sajnos, az idén a föld- járadékot is megkapta a tagság, öt kiló búzát aranykoronánként. Ez ismét jó hatással lesz a tagságra. — A munkaegységet azért tudtuk rendszeresen fizetni — mondja az elnök —, mert az a munkán alapult. És azon, hogy a tervtárgyaláson elfogadott határozatoknak megfelelően, a vezetőség tartani tudta az ígéreteket. Nem ígértünk sokat, de azt következetesen véghez is vittük. És más volt az emberek munkakedve is. Bevált a családi művelés, mindenki jól megművelte a vállalt, és neki kimért területet. — Az is sokat számított, hogy a talajelökészítés is jobb volt, mint azelőtt — teszi hozzá Kovács Ferenc főagronómus. — A traktorosok, fogatosok munkája ellen nem lehet mondani semmi kifogást. Pedig volt munkájuk, hiszen novemberben például csak gépekkel százhetven vagon terményt szállítottunk el. A traktorosok például rendszeresen segítettek a rakodásban. A kocsisok is havonta 50—60 munkaegységet teljesítettek. Az idén tehát nem volt kifogás a kakasdi tsz-tagság munkakedvére. De hogyan tükröződik ez majd a zárszámadásban? — A zárszámadási előkészületek folynak, a leltározó bizottságok karácsonyra befejezik munkájukat, az állatállomány számbavételét kivéve — mondja a főkönyvelő. — Úgy számítunk, hogy február tizediké körül tartjuk meg a zárszámadó közgyűlést. — Mit várnak, milyen részesedésre számíthat a tagság? — Pontos adatokat még nem mondhatunk, de a tervezett 28 forintnál több lesz. Ebbe természetesen nem számít bele a részes művelésből jutó termények értéke. — Tavaly mennyi volt? — Tizenkét forint... és a részes termények. — Az idén végre sikerült előbbre jutnunk — mondja az elnök — és ez a jövőre nézve is bíztató. . Reméljük, végleg eltűnik mindaz a sok rossz, ami eddig volt) Nekünk, vezetőknek továbbra is az a dolgunk, hogy szót értsünk a tagsággal. És bizonyítanunk kell nap, mint nap, hogy nem ígérgetünk felelőtlenül. Hazugsággal nem lehet gazdálkodni.
