Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-17 / 297. szám

»«ryVliVoSaoksZÓXd . mi. Koü^ y&­t • * * \ * • * t • * * * • % = .tó 2& TOLNA MEGYEI* VBAO PROtETAHJAl, EGYESÜLJETEK NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA T XV. évfolyam, 298. szám ARA: 60 FILLER Szombat, 1935. december 18. Módosították Rhodesia alkotmányát 2. o. Kallódó iparosok 3. o. Rádiómelléklet 5. o. 540 millió tojás a háztájiból 8. O. 1 J Hová? A kérdőjelek ismét sokasodnak. Közeleg a fél év és az általános iskolákban a végzős nyolcadikos diákoknak el kell majd dönte­niük, milyen pályán kívánnak elindulni az életbe. A tavalyi és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a falusi fiatalok elenyésző töredéke kívánkozik a mezőgazdaságba, a döntő több­ség az úgynevezett divatos szak­mák felé vonzódik. Legtöbbször úgy, hogy a pályaalkalmasság követelményeinek a jelentkező megközelítően sem felel meg. Pusztahencsén ennek az esz­tendőnek a tavaszán ilyen szem­pontból végeztünk a nyolcadiko­sok között közvéleménykutatást, és arra a lehangoló végkövetkez­tetésre kellett jutni, hogy a fiúk és a lányok a kiválasztott diva­tos szakmáról, szákközépiskolák­ról az égvilágon semmit nem tudnak. Leginkább a környezet ráhatása érvényesül, hozzátehet­jük, negatív előjellel. A puszta- hencsei gyerekek többsége arról sem tudott — vagy nem akart tudni —, hogy milyenek a lehe­tőségek a mezőgazdaságban. Ez azért is furcsa, mert Tolna me­gye egészét tekintve mezőgazda­sági jellegű megye, a jelent, a -jövőt illetően, az állami gaz­daságokban, a termelőszövetke­zetekben való elhelyezkedés- szakmát és biztos egzisztenciát jelent. A mezőgazdasági szakmák nem ismerése különben általános je­lenség. Zombán ugyanúgy meg­figyelhető, mint Kurdon, vagy Iregszemcsén. A falusi fiatalok körében is még mindig nagy az íróasztal varázsa. A szülő igye­kezete érthető, de sokan arról feledkeznek meg, hogy a régi mércék ma már elavultak, az íróasztal nem minden, másrészt pedig nincs értelme erre tenni fel mindent, mert a népgazda­ság igényei éppen a fordított arányokat kívánják. Kár tehát kitenni az életbe induló fiata­lokat a csalódásnak, a kiábrán­dulásnak. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az országos igé­nyeket figyelembe véve, az álta­lános iskolákból kikerülők há­romnegyedére, mint fizikai dol­gozóra lesz szükség. Mindezek szem előtt tartásával, a szülői munkaközösségek jól felfogott érdeke, megszívlelni a tanárok, az iskola tanácsait és a reali­tásokkal számolva dönteni arról *a nagy kérdésről, hogy hova, merre induljon a gyerek. A lengyel! szakmunkásképző iskola szakmát ad azoknak, akik élethivatásnak akarják tekinteni a mezőgazdaságot. A lehetőségek és az igények összehangolása azonban a közös gazdaságok ve­zetőitől fokozottabb közreműkö­dést kíván. Az a tsz-vezető szol­gál jó ügyet, aki veszi a fárad­ságot és a gyerekek, a szülői munkaközösségek előtt már ecse­teli a mezőgazdaságot, mint biz­tos egzisztenciát. Mórágyon, Hő- gyészen és még nagyon sok termelőszövetkezetben a vezetők gyakran panaszkodnak, hogy ke­vés a fiatal. Ez az időszak is jó alkalom arra, hogy ők maguk megfelelő erőfeszítéseket tegye­nek annak érdekében, hogy le­gyen, maradjon kellő számban a gazdaságban fiatal erő. Bizonyos programszerűségre van szükség. Már a pályaválasztási lapok ki töltése előtt célszerű hozzálátni az ilyen természetű szervező munkához. El kellene érni ebben a kérdésben is, hogy ne kullog­junk az események után. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége a Ganz Villamossági Művekben A Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttsége P. J. Seleszt- nek, az SZKP Központi Bizott­sága Elnöksége tagjának, az Uk­rán Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Legfelső Tanács Szövetségi Ta­nácsa törvény-előkészítő bizott­sága tagjának vezetésével péntek délután látogatást tett a Ganz Villamossági Művekben. A dele­gációt elkísérte dr. Korom Mi­hály, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Vass Ist­vánná, az országgyűlés elnöke, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Kin­cses István kohó- és gépipari miniszterhelyettes, valamint G . A. Gyenyiszov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A vendégeket az üzem bejá­ratánál Papp György, vezérigaz­gató és Györkös István, az üzemi pártbizottság titkára üdvözölte, KISZ-fiatalok virágcsokrokat nyújtották át a delegáció tagjai­nak. Az üdvözlés után a gyár vezetői üzemlátogatásra hívták meg vendégeiket. Az üzemlátogatás és tájékoz­tató után a küldöttség tagjai az üzem új nagy csarnokában ren­dezett nagygyűlésen találkoztak a gyár dolgozóival. Ezután a nagygyűlés részt­vevőinek meleg ünneplése közben P. J. Seleszt lépett a mikrofon­hoz. Köszönetét mondott a szí­vélyes, baráti fogadtatásért, a vendégszeretetért, majd a kül­döttség magyarországi látogatásá­nak tapasztalatairól szólva hang­súlyozta: — Bármerre jártunk is az or­szágban, mindenütt azt láttuk, hogy a Magyar Népköztársaság dolgozói — történelmileg rövid idő alatt — A Szovjetunió kormánya — népünk akaratát és internacio­nalista kötelességét teljesítve — eddig is megadta és a jövőben is megadja a szükséges gazdasági és katonai segítséget a testvéri vietnami népnek. A Szovjetunió soha nem hagy­ta és nem hagyja a bajban magukra a szocialista közös­ség országainak dolgozóit. Eltökélt szándékunk, hogy in­ternacionalista kötelezettségeink­nek ezután is következetesen eleget teszünk. P. J. Seleszt utalt arra, hogy a Szovjetunió, Legfelső Tanácsának a napokban véget ért ülésszakán felhívta a világ valamennyi par­lamentjét: tegye meg a szükséges erőfeszítéseket az Egyesült Álla­mok vietnami agressziójának meg­szüntetéséért. A felhívás, amely­re máris sok ország parlamentje kedvezően válaszolt, az egész ha­ladó emberiség támogatására ta­lált, — mondotta, majd a nyugat­német revansisták atomfegyver- igényéről szólva hangsúlyozta: — A világ becsületes emberei nem engedhetik meg, hogy újra föl­fegyverkezzenek és háborút rob­bantsanak ki. A nyugat-német revansizmus sötét erőivel valamennyi nép­nek, de elsősorban Európa népeinek szembe kell száll- niok. — Mi kommunisták, nagyon jól tudjuk, hogy a béke nem valósul meg önmagától, hogy amíg léte­zik az imperializmus, mindig fe­nyegetni fogja a népeket. A szov­száguk védelmi képességét, fej­lesztik hadseregüket. — Nagy megelégedésünkre szol­gál, hogy pártjaink és kormá­nyaink, országaink dolgozói ko­runk minden kérdésében azonos nézeteket vallanak, teljes az egyetértés közöttünk Ez a nézetazonosság további sikereinknek záloga — hangsúlyozta P. J. Seleszt, majd a szovjet nép országépítő munkájának eredményeivel fog­lalkozott. P. J. Seleszt a továbbiakban ki­tért arra, hogy a szovjet emberek ezekben a napokban az SZKP 1966. márciusában összeülő 23. kongresszusára készülnek, mély meggyőződésük, hogy az SZKP 23. kongresszusának határozatai fontos történelmi szakaszt jelente­nek majd a kommunizmus építé­sének útján. Hangsúlyozta: a szocialista kö­zösség országainak ereje törekvé­sük és cselekvésük egységében rej­lik. Ennek az egységnek minden feltétele megvan nálunk — mon­dotta, s hozzátette: — Pártjainkat és népeinket a marxi—lenini tanítás vezérli, kö­zös a célunk, a kommunista tár­sadalom felépítése. Közös az el­lenségünk, az imperializmus, amely az agresszív háború és a népek leigázásának kalózpolitiká­ját folytatja. P. J. Seleszt hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéde után Györkös István zárszavával ért a Magyar Szocialista Munkás- Jet emberek ezért fokozzák or- véget a nagygyűlés. párt és a forradalmi munkás- paraszt kormány vezetésével Véget ért az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának ülésszaka Moszkva (TASZSZ) Moszkvá­ban a Kreml nagy palotájában véget ért az Oroszországi Föde­ráció Legfelső Tanácsának ülés­szaka. A legnagyobb szovjet szövet­ségi köztársaság parlamentje egy­hangúlag jóváhagyta a köztár­saság 1966. évi népgazdasági tervét és állami költségvetését. Az ülésszakon elfogadott tör­vények értelmében megszüntetik a korábbi gazdasági körzeteket, új minisztériumokat létesítenek. A párt- és állami ellenőrzési szerveket népi ellenőrzési szer­vekké változtatják. Föld körüli pályán a Kozmosz—100 Moszkva (TASZSZ) A Szovjet­unióban felbocsátották a Koz­mosz-sorozat 100. szputnyikját. A mesterséges holdon elhelye­zett tudományos műszerek a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett kutatási program to­vábbi végrehajtását szolgálják. A tudományos műszereken kí­vül a szputnyikon rádiórendszer működik a pályaelemek pontos mérésére, valamint rádió táv­mérő rendszer, amely adatokat szolgáltat a műszerek és a tu­dományos berendezések működé­séről. A szputnyik valamennyi mű­szere kifogástalanul működik, a földi koordinációs számítóközpont feldolgozza a beérkező informá­ciót. nagy eredményeket értek el. Sikereik meggyőzően bizonyítják, hogy milyen életerős a marxiz­mus—leninizmus nagy eszméje, hogy nagy történelmi tettekre ké­pes a kizsákmányolok igája alól felszabadult nép, ha kezébe veszi sorsának irányítását. — A szocialista építés tapasz­talatai meggyőzően bizonyítják a testvéri országok barátságának, az igazi együttműködés és köl­csönös segítség sokoldalú fejlesz­tésének előnyeit. Jó példa erre a magyar és a szovjet nép barát­sága is, amely az élet minden területén gazdagon kamatozik. Országaink tevékenyen kiveszik részüket a KGST keretében meg­valósuló sokoldalú gazdasági együttműködésből, s kapcsola­tainkban mind nagyobb szerepet kapnak az együttműködés új for­mái, a nemzetközi munkamegosz­tás, az ipari termelés szakosítá­sa és összehangolása. így még jobban érvényesülhetnek a szo­cialista gazdálkodás előnyei, még jobban fejlődhetnek valamennyi szocialista ország termelőerői. — Pártunk és kormányunk kül­politikájának célja a szocialista országok összeforrottságának erő­sítése, a szabadságukért és füg­getlenségükért, az imperializmus ellen küzdő népek harcának tá­mogatása, a világ békéjének, a népek biztonságának védelme. Á Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat tevékenységét, fejlesztését tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Szabópál An­tal vb-elnök elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága. Az ülésen meg­jelent Virág István, a párt me­gyei bizottságának titkára is. A végrehajtó bizottság első napi­rendi pontjában a vb jogkörében tett intézkedéseket és a lejárt határidejű határozatok végre­hajtását tárgyalta. A második napirendben a Si­montornyai Bőr- és Szőrmefeldol­gozó Vállalat tevékenységét, va­lamint a fejlesztéssel kapcsolatos problémákat vitatta meg. A simontornyai vállalat 1958- ban alakult és ezt az évet alapul véve, termelése több mint har­minchatszorosára emelkedett, meghaladja a 36 millió forintot. Az eltelt hét és fél év munká­ját az állandó fejlesztés, bőví­tés, valamint az újabb profilok bevezetése jellemezte. A terme­lés növelésével együtt járt a ter­melő munkások létszámának nö­vekedése is. -----­A zonban sok hibát eredménye­zett az elmúlt évek során a ter­melésbővítést megelőző ügyvite­li előkészítés hiánya. A vállalat törekvése kizárólag csak a ter­melés beindítására irányult, de az ehhez szükséges ügyviteli fel­adatokat nem vették figyelembe. A termelésnövéléssel nem járt párhuzamosan az anyagok és termékek tárolásához szükséges raktárak létesítése sem. A válla­lat az üzemek területén kívül különböző helyeken tárolta anyagait, termékeit, nem ritkán egyszerre 8—10 különböző — többségében magánosoktól — bé­relt raktárhelyiségekben. A végrehajtó bizottság az el­múlt év novemberében hozott határozatában elrendelte a hő- gyészi és tamási részlegek levá­lasztását, új vállalattá alakítását. Lehetővé tette, hogy a vállalat tevékenysége Simontornyán két fő profil, a bőr- és szőrmegyárt­mányok köré összpontosuljon. A széttagoltság csökkentése egyben lehetőséget nyújtott, hogy a vál­lalatvezetés megszilárduljon, az irányítás szervezettebbé váljon. A vállalat nagyarányú fejlesz­tés előtt áll. Most készül Simon­tornyán, Tamásiban, Dombóvá­ron a harmadik ötéves terv idő­szakára a sportszeráru gyártá­sára létesítendő üzemek beruhá­zási javaslata. Előreláthatólag ezek a beruházások mintegy 15 millió forintot tesznek ki. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a vállalat a megalapítás óta a helyi ipar ter­melésének fejlesztésében, a bőr­és szőrmeipari profiljának kifej­lesztésében, az exporttermelés fokozásában, jelentős előrehala­dást ért el. További feladatnak tartja az értékesítés területén a szőrmeipari fejlesztést, a bőr- labdatermelés nagyütemű növelé­sét és a beruházás előkészítését és megvalósítását. A vb e napirendi pont meg­vitatása után, bejelentésekkel foglalkozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom