Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-01 / 283. szám
19C5. december 2. tolna megyei VEPÜJSAG A jelenleginél sokkal több mezőgazdasági szakmunkásra van szükség Tanácskozás a lengyeli szakiskolán Minisztériumi szakemberek Tol- Az elmúlt években mind a fia- művelődésügyi osztályvezetője na megyei vezetők, különböző talok,^mind a felnőttek körében hangoztatta, hogy a tanulóknak társadalmi szervek vezetői, kép- jelentős szániszerű növekedést a mezőgazdaságba való irányí- v iselői es tsz-elnökök tanácskoz- értünk el a szakmunkásképzés- tása csak akkor lehetséges, ha a tak kedden Lengyelben, a Mező- ben: 1964 júliusáig 4500-an sze- pedagógusok távlatokat tudnak gazdasági Szakiskolán. A mező- reztek szakmunkás-bizonyítványt, felvillantani. Viszont a nevelők gazdasági szakmunkásképzés De ez a szám a szükséglethez erre általában nem kéDesek te- helyzetét vitatták meg és meg- mérten még nagyon kevés. A hát szakeXrek ^özremflködfee határozták az ezzel kapcsolatos mezőgazdasági szakmunkáskép- szükséges, feladatokat. zést több körülmény nehezítette. A szülők konzervatív felfogását, Horváth József, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályzást több körülmény nehezítette. A fiatalok, de különösen a szülők, nem ismerték eléggé a mevezetője vitaindító előadásában tógazdasági szakmákat, és jónéegyebek között elmondta, menynyit fejlődött megyénk mezőgazdasága az utóbbi években: 1960a mezőgazdasági szakmunka lenézését, a szülői értekezleteken hány helyen a szövetkezet gyen ge eredménye miatt a pedagógu_ sok, csak mint végső tovább- _______ _ _____ _____________ h oz viszonyítva a mezőgazdaság ta"u.lási lehetőséget tudták java- lehet legjobban megváltoztatni, termelése 17—19 százalékkal, a ??, ai ezt a pal^at; Nem volt kel' Dr. Móró Gábor, a Földművelésfelvásárlás pedig 36—38 százalék- }okePpan meghatározva a mun- ügyi Minisztérium szakmunkáskai emelkedett. Tolna megyében kakor. es a *>erezes. Csak néhány képzési főelőadója felhívta a fi- 1938-ban körülbelül 400 traktor volt, jelenleg csaknem ezer a traktorok száma, hasonlíthatatlanul több háromösszeállami gazdaságban és egyik- gyeimet arra, hogy ügyeljenek a másik szövetkezetben fizettek a szelekcióra: ne a gyengébb képesszakmunkásoknak tíz százalék ségűek kerüljenek a mezőgazdaholdra jutó műtrágya mennyisége. Az elmúlt két évtizedben hazánkban több mint hatszáz új növényfajtát nemesítettek, továbbá korszerű trágyázási, talajmű- flip . . velési és öntözési eljárásokat dől- zetok mar látják- hogy goztak ki. Az elmúlt év végén a tsz-ekben megyénkben az egyetemet, illetve főiskolát végzett mezőgazdasági szakemberekre 4700 katasztrális hold jut átlagosan, a mezőgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező szakemberekre 1600 hold. Az állami egy bérpótlékot. Ezenkívül akadályoz- sági szakmunkásképző iskolákba. ta a továbbfejlődést, hogy az ed- Nem szabad elnézőnek lenni az dig végzett szakmunkásoknak idősebb emberek esetében, ne le- kórülbelül 25 százaléka nem dől- gyen olyan elv, hogy ,,a János gozik a szakmájában. a munkaerő pótlásának legbiztosabb forrása a mezőgazdasági szakmunkás- tanulók szerződtetése. A tamási bácsi már ötvenéves, kapja meg a szakmunkás-bizonyítványt akkor is, ha keveset tud.” A képzettség megszerzése tanulást, erőfeszítést kíván, de becsülete, rangja is csak így lehet. Fodor János, a lengveli szakiskola igazgatója egyebek között arról beszélt, hogy ebben az iskolatípusban ösztöndíjat is adnak, ami 110 forinttól 380 forintig növekedhet Vörös Szikra Tsz-ből a mostani Tehát nem a szülő fizet, hanem 21-en tanulnak Len- a tanuló a teljes ellátáson kívül gazdaságokban a felső- és közép- tanévben fokú végzettségű szakemberek g len Sok szövetkezetünk azon- mée zsebpénzt' is kap a tanul- szama sokkal több; egy-egy me- oovetlen nimatt roég zsebpenzt is_.kap- a tanuI zogazdasagi, illetve műszaki képesítésű szakemberre mintegy hatszáz hold terület jut. Az elmondottakból kiderül, hogy szövetkezeteink szakemberrel való ellátottsága. ■Ä? SS? “Ä“ « «"»«a t<teS«n megyei szakvezetés a lengyeli iskola és általában a szakmunkás- képzés helyzetét. Állítom — mondta a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője hogy a legjobb szövetkezeti szakemberek igényeit is kielégítő elméleti és gyakorlati oktatás fO' lyik Lengyelen, és a tanulók elhelyezése, ellátása megfelelő. A végzett hallgatók szívesen keresik fel tanáraikat. Tájékozódtunk az iskolában látogatást tett szü(g- j.) Autóstoppal Pennsylvaniából Szekszárdiba •— Szombaton este háromnegyed kilenckor ültünk repülőre, hétfőn este háromnegyed kilenckor már itthon, ágyban feküdtünk. Pennsylvániából jöttünk. Fiatalos mozgású asszony mondja ezeket, miután beült, idős bácsi kíséretében autónkba. Szekszárdra igyekeznek, jelentkezni. Mert kötelesség, és ezt elmulasztani bűn volna. Csapó Sándor pedig örökké kötelességtudó, szorgalmas ember volt. A hatos úton hagyjuk a Tengelicről jövő, defektet kapott Trabantot, a két utas idős ember és kísérője autóstoppal teszi meg a Pennsylvánia és Szekszárd közötti Utolsó kilométereket. Mikor ment ki, bátyámuram? Hátraszólok a kényelmesen ülő emberhez. — Régen, fiam, nagyon régen, 1907-ben. — És azóta nem is volt itthon? — De egyszer, 1928-ban, Két éve mentem ki hozzá — mondja az asszony — a férjem nagybátyja látogatni hívott, két évig voltam kint. most lejárt az útlevelem és hazajöttem, hoztam magammal Sándort is. ~ itt mit csinálnak, Csapó bátyám, mit vár a hazatol? — Pihenek, jó helyem lesz, bátyám két fia munkásember, jól élnek, dolgozgatnak, azután megélek. Talán el tudom intézni, hogy itthon is megkapjam kinti öregségi járulékomat, és akkor semmi baj nem lesz. — Talán haza akar jönni végleg? Egyelőre csak látogatok, ha megtetszik, itt maradok. .. Már miért ne tetszene. — Hány éves is, Csapó bátyám? — Nyolcvanöt. Már bent ^járunk a városban, a hátsó ülésen fényesre koptatott nyelű kampósbotot szorongat kezében Csapó Sándor. Fején amolyan kerek, rövid karimájú kalap, amilyeneket a_ kunok^ viselnek szívesen. Mosolyog, amint kiszáll a rendőrség előtt a kocsiból, és amikor azt kérdem tőle búcsúzóul, hogy érezte magát kint, oly hosszú éveken át így felelt. — Ügy mint a faddi ember, amikor elment Bácskába, azt mondta, hiába mentem, hiába volt ott jó, az ökör szarva mindig hazafelé mutatott.-Fél évszázad után is megmaradt emlékezetében a hazai föld egy darabja, egy anekdotája... Nyolcvanöt éves Csapó Sándor, látogatni jött, de bizonyára itt is marad. .. Érezze jól magát. — pálkoyács — dolgozóinak szakmai képzettsége elmaradt a mezőgazdasági termelés általános színvonalának fejlődésétől. Nem ismerték fel és több he- iők véleményéről is. Általában azt lyen még ma sem ismerik fel a mondják, hogy ha ismerték volna szakemberek és a szakmunkások az iskola körülményeit, ezt az tevékenységének jelentőségét, oktatási formát, minden aggoda- hasznát. lom nélkül ebbe az iskolába adA szakmunkások számának ará- íak gyermekeiket. Kedvezően fo- nya a mezőgazdaságban nemcsak gadták azt a rendelkezést, hogy a termelőmunkát, hanem a maga- ak* az iskola elvegzese után to- sabb képzettségű szakemberek vább akar tanulni, levelező utón munkájának hatékonyságát is be- k®i ev aistt gimnáziumi, illetve folyásolja. Országosan végzett számítások alapján a mezőgazdasági dolgozók 25—30 százalékának kell szakmunkás-képesítéssel rendelkeznie. Az MSZMP Központi Bizottságának 1964 februári határo- Megtárgyaltuk az Állami Gazda- zata és a legutóbbi országgyűlés ságok megyei Igazgatóságával a felhívta a figyelmet a mezőgaz- lengyeli tangazdaság korszerűsí- dasági szakmunkásképzés fejlesz- tésének célkitűzését. Javasoljuk, tésére, új rendszerének kidolgo- hogy nagyobb számban hozza- zására. Az MSZMP Tolna me- nak létre ösztöndíjalapot a szö- gyei Végrehajtó Bizottsága az ez- vetkezetek, elsősorban a jó tsz- zel kapcsolatos feladatokat megyei ek. Rendszeressé kell tenni az al- szinten a következőkben határoz- sóbb osztályokban is, hogy a taszakközépiskolai képesítést szerezhet. ta meg: A szakmunkásképzés meggyorsítása érdekében jobban ki kell hasznulókat állami gazdaságokba és tsz-ekbe vigyék az osztályfőnökök üzemlátogatásra, a gyerekek megismerkedjenek a mezőgazdasági munka szépségeivel, és nehézségeivel, meg a korszerűsítéssel. A tanácskozás vitájában sokan nálni a megyei és az országos kifejtették véleményüket. Általá- mezőgazdasági szakmunkásképző nos vélemény, hogy végső soron iskolák adta lehetőségeket, a be- legtöbbet a nőtanácsok tehetnek iskolázások előkészítését, jól meg annak érdekében, hogy a falusi kell szervezni. Az általános isko- gyerekek ne menjenek el vala- lákban a nevelők év közben is mennyien az iparba és más hefoglalkozzanak e célból a végzős lyekre. Az anyák meggyőzése, gyerekekkel. Szükséges változtat- megismertetése a mezőgazdasági ni azon a helytelen szemléleten, szakmák előnyeivel, a jövő ki- amely a szülőknél és egyes ne- látásaival: az egyik legfőbb teen- velőknél megnyilvánul a mező- dő. De valamennyi társadalmi gazdasági szakmunkával kapcso- szerv tartsa kötelességének az latban. A helyi pártszervezetek, ügy támogatását, konkrét segí- a KISZ-szervezetek, a megyei és tését. Természetesen elsőrendű járási művelődési osztályok és a szerep vár az iskolai munkában tömegszervezetek állandóan tart- a nevelőkre ebből a szempontból sák napirenden az ifjúságnak a is. a munkára nevelés kerüljön mezőgazdaság felé való irányi- előtérbe az általános iskolákban. lását. Mándi Gyula, a megyei tanács A szarvasmarha-állomány a vizsgált időszakban azonos szinten maradt Ülést tartott a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Kedden a délelőtti órákban a sékelt ütemben, mivel ezt az romai, részben Jersey, illetőleg megyei tanács épületének ülés- anyagi erőforrások mellett az dánvörös fajtával keresztezett kí- termében ülést tartott tagjai és építőipari kapacitás is korlátozta, sérleti célokat szolgáló tehénállo- az illetékes meghívottak részvé- A tehénállomány fejlesztésének mánya kivételével a megye egész telével a Tolna megyei Népi El- és a tejtermelés fokozásának fon- tehénállománya a magyar tarka- lenőrzési Bizottság. Az ülés részt- tos alapfeltétele a takarmányéi- fajtához, illetve jellegében túl- vevői a „tejtermelés, felvásárlás, látás, amely az állami gazdasá- nyomó részt annak bonyhádi tájellenőrzés és értékesítés időszerű gokban kisebb, a tsz-ekben és a fajta változatához tartozik. Ez kérdései” témakörben végzett háztáji gazdaságokban nagyobb utóbbi a kettős hasznosítású típus széles körű felmérésről, vizsgálatról készült összefoglaló jelentést vitatták meg. A vizsgálati munkában 88 népi ellenőr vett részt. Feladatuk annak megállapítása volt. hogy milyen tényezők gátolják a tehén- állomány mennyiségi növelését, minőségének javítását, az átlagos tejhozam emelését. A vizsgálat 23 mezőgazdasági termelő- szövetkezetre, hat állami gazdaságra, és 13 egyéb intézményre terjedt ki. A vizsgált időszak: az 1964-es esztendő és az 1965-cs év vizsgálatig eltelt része, a gazdálkodás dinamikáját mutató főbb adatok, 1960-ig visszamenő elemzésével. Az összefoglaló jelentés — amely pontosságában és részletességében felér egy tanulmánynyal — részletesen felméri az elmúlt öt év eredményeit és rögzíti a jelenlegi helyzetet. Megállapítja, hogy Tolna megye természeti és közgazdasági adottságai a fejlett színvonalú szarvasmarhatenyésztésnek kedveznek. gazdaságokban részben évről évre ismétlődően követelményeinek tej- és húster- megoldatlan, mennyiségileg és meló képesség tekintetében minőségileg is. Ez részben a kor- egyaránt jól megfelel, szerűden takarmányvetés-szerkeEz a fajta átlagosan 3209— 3500 literes évi tejtermelő- képességgel rendelkezik. A tejtermelés színvonala az állomány termelőképességének az állami gazdaságokban mintegy. 85 százalékát, a tanácsi szektorban pedig csak 70 százalékát érte el. Az előbbiekben az átlagos tejhozam tendenciája 1960-hoz képest csökkenő, az utóbbiakban csekély ingadozással, változatlan. Az összesen termelt tejből állami értékesítésre kerül az állami gazdaságokban 85 százalék, a tsz-ekben 72 százalék, a tanácsi szektor egészében pedig 56 százalék. A megyei tejfelvásárlás 1960-hoz képest 1964. évig 37 százalékkal emelkedett. A tej felvásárlását a megyei tejipari vállalat öt üzem- helytelen szemlélete med látja el, de emellett hét köznem utolsó sorban ség, a szomszédos megyei tejipari pedig a tejtermelés általánosan vállalatok működési területéhez magas, három-öt forintos önkölt- tartozik. A Tolna megyei^ Tejipari eve énoen kiváló tejtermelésével sége, az anyagi érdekeltség hiá- Vállalat fő profilja a sajtgyártás, és ió +ehénállományával szerzett nya> ugyancsak erősen fékezi a ezért a vallalat fo törekvésé, n'rs7áeos sőt külföldön is elis- tehenészeti ágazat fejlesztését. hogy minél több teljes tejet vá- orszagos, sót, Kunomon is eus ° ml ion fel és szállítson be a felmert hírnevet. A felszabadulas A megye szarvasmarha-, ezen saroljon tel es szállítson De a le. után a nagyüzemi tehenészetek belül tehén-létszáma a vizsgált dolgozo üzemekbe, kialakításához szükséges tartó- időszakban lényegében azonos A napirendi ponthoz sokan sabb jellegű és lassan megtérülő szinten maradt. Az állami gazda- szóltak hozzá. Ezután az elnöki beruházásokra csak később kerül- ságok állományának mintegy 15 beszámolóra és különböző bejehetett sor, de akkor is igen mér- százalékát kitevő, részben koszt- leütésekre került sor. zetre, részben az alacsony terméshozamokra vezethető vissza, amelyekben csak az utóbbi egy-két év alatt indult meg bizonyos egészséges fejlődési folyamat, A gazdaságok többsége nem fordít kellő gondot a takarmányvetőmagvak termesztésére és biztonsági tartalékolására. A rét- és legelőgazdálkodás a termelőszövetkezetekben az elmúlt évtől nagy fejlődésnek indult, de a területek nagyobb részén még alacsonyak a hozamok. Az összes takarmánytermő terület mindkét szektorban a szántó hatvan százalékát teszi ki. Az állomány és a termelésfejlesztés fenti alapvető, legfontosabb tényezőjén kívül még a szakember- és szakmunkás-ellátottság elégtelen volta, egyes üzemi vezetők és közönye, Több évtizeddel ezelőtt ez a me-
