Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-26 / 279. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. november 26. cS i.P ♦ 81~c81 ♦*g) KISZ-szervezeteink is hozzájárulnak a sportegyesületi közgyűlések sikeres lebonyolításához Az MTS alapszabálya alapján tótévenként újjá kell választani iportegyesületi közgyűlésen az egyesületek elnökségeit, és szám- vizsgáló ' bizottságait. A fiatal, alig több, mint két éves sporttömegszervezet életé­ben jelentős esemény ez. A ve­zetőségek számot adnak a sport- cöri tagságnak eddig végzett nunkáj ükről, a jövő terveiről, s > tagság pedig élve jogaival meg­választja vezetőit, akik újabb két jvig irányítják az adott terület '.portmunkáját. A KISZ-eseknek a választások ■ikeres lebonyolításában is — nint eddig, a mindennapi életé­ben a sportmozgalomnak — részt xll vállalnunk. Segítenünk kell i sportegyesületek további szer­ezeti megerősödését, a munka ovábbi javulását. Ennek érdeké­ben: a fiatal sportköri tagok kö- »tt végzett hatékony nevelőmun- cával segítsük elő a tagokban az egyesülethez tartozás, a felelősség­érzet kialakulását. Továbbra is lágy figyelmet kell szentelni a .portegyesületi, szakosztályi bei­éi élet javítására, a kollektív élet kibontakozására. Dolgozzunk ki blyan programokat, melyek meg­valósításában szívesen vesznek ■észt a fiatalok. Teremtsünk olyan légkört, hogy a sportegye- bületekben jól is érezzék magu­kat a tagok. Növeljük továbbra is a sportegyesületek taglétszá­mát, vegyünk részt a sportegye­sületi, a szakosztályi programok kidolgozásában. Bátran javasol­juk az ifjúság kívánságait az egyesületi vezetőknek. VEGYEN RÉSZT MINÉL TÖBB KISZ-ES A SPORTMUNKÄBAN Az elmúlt években több száz KISZ- és sportaktivistát képez­tünk ki megyénkben. Az alapszer­vezetek és bizottságok vizsgálják meg a fiataljaink részvételét a sportmunkában. Bízzák meg őket, hogy a KISZ-munkában továbbra is segítsék az egyesület sport- munkáját. Küldjünk KISZ-megbizatássaJ fiatalokat a sportköri elnökségek­be, a különböző bizottságokba. Kísérjük figyelemmel munkájukat az év folyamán és rendszeresen számoltassuk be őket a végzett munkájukról, s a beszámoltatás után adjunk .újabb feladatokat. Éljenek KISZ-alapszervezeteink az MTS alapszabályában leszöge­zett lehetőségekkel és javasolják a legrátermettebb mozgalmi ta­pasztalatokkal rendelkező fiata­lokat — lehetőleg az alapszerve­zet sportfelelősét — a sportkörök vezetőségeibe elnökhelyettesnek. SEGÍTSÜK a sport­egyesületi KISZ-G YÜLÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁT A közgyűlések sikere a tagság aktivitása, a jövő célkitűzései nagyban függnek a közgyűlési be­számolók tartalmától. Éppen ezért szükséges, hogy KlSZ-alapszerve- zeteink nyújtsanak segítséget a beszámolók elkészítéséhez. Se­gítsék az elmúlt időszak munká­jának helyes értékelését és a he­lyes célkitűzések kialakítását. Őrködjenek azon, hogy a felada­tok megjelölése, a határozati ja­vaslat helyesen tartalmazza az adott terület fiataljainak igé­nyeit. A sportegyesületi közgyűlések csak akkor eredményesek, ha azo­kon minden sportköri tag aktívan részt vesz. Éppen ezért KISZ- alapszervezeteink hívják fel a fiatalok figyelmét a közgyűlésen való részvételre. Segítsék a fiata­lok hozzászólásaikkal, javaslataik­kal, állásfoglalásukkal ezt a mun­kát. Mindezen túlmenően gondos­kodjanak arról, hogy megfelelő számban képviselve legyenek a nők is a sportvezetőségekben. Varga István MTS Tolna megyei elnökhelyettese Negyedik helyet szerezték meg a Szekszárdi Petőfi kosaras lányai A kosárlabda NB II-ben befeje­ződtek az 1965. évi bajnokság küzdelmei. Ebben a cikkünkben a Szekszárdi Petőfi női csapatának eredményeit, s a csapatról szóló értékelést adjuk közre: A bajnokság beindulása előtt a Szekszárdi Petőfi női csapatának Szabó Ödön edző a következő célt tűzte ki: 50 százalék feletti telje­sítmény elérése, és az első öt kö­zött végezni. Döntő feladatnak szánták a pozitív kosárarány el­érését, valamint a támadószellem növelését. Ez a célkitűzés reális­nak nézett ki az 1964. évi bajnok­ságban szerzett ötödik hely után. A célkitűzés valóra is vált, hiszen a szekszárdi lányok a negyedik helyen végeztek. Utólag vissza­tekintve az egész bajnokságra, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy akár még jobb helyezést is elér­hettek volna a szekszárdi lányok, ha nem éri a csapatot egy-két vá­ratlan vereség. A negyedik hely az eddigi leg­jobb helyezése a csapatnak az NB II-ben. Emellett a pozitív ko­sárarányt is elérte a csapat Az 1232 dobott ponttal szemben 1029 pontot kapott a Petőfi. Mérkőzé­senként 56:47 az átlag. Az együttes teljesítményét viz gálva, arra a megállapításra jut­hatunk, hogy a tavaszi idény volt a sikeresebb. Ebben az időszak­ban jobban ment a játék és ennek volt eredménye, hogy három ve­reséggel a második helyen vé­geztek. Az őszi négy vereség után végül is „csak” a negyedik hely elérését tette lehetővé. A Szekszárdi Petőfi együttese nem sorolható a szerencsés csa­patok közé. A tavasszal sikeresen szerepelt gárdából Csemé és Rozsnyainé visszavonult. Az őszi idény kezdete előtt Borcsáné megbetegedett. Mindezt az egyre jobban feltörő fiatal játékosokkal ellensúlyozni tudták. De amikor már úgy nézett ki, hogy a csapat ismét magára talált, következett Csepreghy sérülése. Ebben az időben került Budavári a nagy- válogatott-keretbe, ahol részt vett az edzőtáborozáson és megterhelő edzéseken esett át. Ez magával hozta, hogy visszaesett formájá­ban. Az igen tehetséges és komoly reményekre jogosító Geiszt pedig több mérkőzésen kellett nélkü­lözni — éppen a bajnoki hajrá­ban —, egészségi okok miatt. Ha a felsoroltakat figyelembe vesz- szük még értékesebbé teszik a ki­vívott negyedik helyet A csapat mindkét idényben a jól bevált, kétcenteres támadó­játékot produkálta. Védekezésé­vel legtöbbször területet-zónát védett. Emberfogással csak hazai pályán próbálkoztak. Kialakult a stabil kezdőcsapat: Borcsáné, Budavári, Csepreghy, Kurucz és Varga személyében. Az egész évi teljesítményeket figyelembe véve Budavári Zsuzsanna bizonyult a legjobb játékosnak, ha csak az őszi formákat tekintjük, úgy Csepreghy Ágnes és Kurucz Má­ria is megelőzte Budavárit. Bor- cséné és Varga Teréz az idei baj­nokságban értek formájuk tető­fokára. Az idén nyújtották a leg­egyenletesebb, legmegbízhatóbb teljesítményt. A fiatalabb játéko­sok nem véletlenül követelnek maguknak egyre nagyobb felada­tokat A rendszeresen, és állandó edzéslátogatás feltétlenül gyorsít­ja és biztosítja a fejlődést, mely elsősorban — a játékosok szor­galma mellett Szabó Ödön edző érdeme. Ezúttal nézzük, hogy ki hány­szor játszott, hányszor kezdett é. Serdiiltt és ifjúsági ökölvívók seregszemléje Szekszárdim hány pontot dobott az idei baj­nokság során. Varga Téréi 22 22 200 Budavári Zsuzsanna 22 22 518 Borcsa Károlyné 21 20 102 Csepreghy Ágnes 20 20 209 Kurucz Mária 16 11 28 Fusz Zsuzsa 12 — 10 Rozsnyal Béláné 11 7 32 Gelszi Éva 10 4 28 Dr. Péntek Zoltánná 9 — 11 Cser Jánosné • 4 6 Faival Mária 8 — 5 Tltte Klára 8 — 2 Dr. Szili Ferencné 1 — — A Tolna megyei Ökölvívó Szö­vetség november 28-án, vasárnap Szeks7árdon, a Soós Sándor mű­velődési otthonban rendezi Tolna megye 1965. évi serdülő és ifjú­sági seregszemléjét. Ennek célja a versenyzők színvonalának, tu­dásának felmérése, valamint a fejlődés biztosítása. Megyénkből valamennyi ökölvívó-szakosztály- lyal rendelkező egyesület nevezte serdülő és ifjúsági versenyzőit így Dunaföldviár, Tolna, Bortv­hád. Dombóvár, Máza-Szászvár és a Szekszárdi Dózsa fiataljai lépnek szőri tóba, hogy a szakve­zetők előtt bemutassák tudásu­kat, felkészültségüket. Az ökölvívósport további nép­szerűsítése érdekében a megyei ökölvívó-szövetség a seregszemlét belépődíj nélkül rendezi, és így minden bizonnyal nagy érdeklő­désre tarthat számot. A szemle kezdési időpontja vasárnap dél­előtt tíz óra. Az NB H. végeredménye: l. Kecskemét 22 31 1 1396:867 43 2. Szigetvár 22 17 5 1223:980 39 3. PVSK 22 16 6 1207:978 38 4. Szekszárd 22 15 7 1230:1027 37 5. Székesfehérvár 12 14 8 1115:926 30 6. SZEAC 22 12 10 1067:1105 34 7. MAFC 22 12 10 965:912 34 8. Izzó 22 9 13 1055:1161 31 9. PEAC 22 8 14 1008:1161 30 10. Bp. HSC 22 5 17 875:1155 27 11. ONYI 22 2 20 882:1292 24 12. Betonútép. 22 1 21 821:1200 23 Második ötéves tervünk nagyszerű szülötte Átadás előtt a Tiszai Vegyikombinát A Tiszai Vegyikombinát ammóniaüzeméből november 15-én örömmel közölték, hogy leszakították a naptár valamennyi hátra­lévő lapját, és a maguk részéről beléptek 1966-ba. Az ilyen hírre, hogy csaknem másfél hónappal hamarabb telje­sítették az éves tervet, öreg, rangos üzemeknél is felfigyel az em­ber, hát még ha olyan fiatal óriásról van szó, mint a gyors iram­ban fejlődő magyar vegyipar egyik jelentős központja; a Borsod megyei Tiszapalkonya és Tiszaszederkény községeket egymáshoz ölelő új kombinát. Igen: fiatal óriás második ötéves tervünk szülötte. Igen: óriás, amelynek méreteit, kapacitását milliárdos beruházással alakították ki. A TVK távlati képe. előtérben a reclrkulációs vízhűtők Épül az új üzem, a karmabidgyár. A Mechanikai Mérőműszerek gyárának szakemberei műszereznek Világos, korszerű üzemrész (MTI fotók — Mező Sándor, Kovács László és Birgés Árpád fel­vételei.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom