Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-25 / 278. szám
1965. november 25. TOLNA MEGYEI NEPŰJSÁG s Hozzászólás a „Hol üdüljenek a tsz-tagok?” című cikkhez Csehszlovák agrármérnökök tanulmányozták a háztáji baromfitenyésztést megyénkben November 13-án a Tolna megyei Népújság a tsz-elnökok tanácskozásáról közölt „Hol üdüljenek a tsz-tagok?” című cikke a tsz-tagok által régen vért kezdeményezésnek lett szószólója. A tsz-vezetőket a gondolat, a megoldásra váró feladat régóta foglalkoztatja. Egynéhány tsz-ben kisebb létszámban üdültetnek tsz-tagokát. Az igényeket természetesen nem sikerült kielégíteni még ott sem, ahol az üdültetéshez kisebb-nagyobb lehetőségek állnak rendelkezésre. Az üdültetést megfelelő fürdési lehetőségekkel igyekszünk összekapcsolni. A tsz-tagok, de általában a dolgozó emberek szívesen veszik, ha a pihenéssel egybekötve reumatikus fájdalmaiktól is megszabadulnak az üdültetés ideje alatt. Tolna megye területén a hévíz feltárására alkalmas területtel Béldeky Lajos, a VITUKI tudományos osztály- vezetője cikke — mely az Országos Vízügyi Főigazgatóság folyóiratának második számában jelent meg — foglalkozik. A kutató szerint Simon tornyától nyugatra, illetve délnyugati irányban a tamási járás, illetve Tamási alatt húzódik nyugati irányba. Az idézett cikk térképet is mellékel, mely szerint Simontornyától nyugati irányban 10 kilométer széles sávban Pincehelyig húzódva, majd Pincehelynél hirtelen déli irányban kiszélesedve nyúlik le az országhatárig.. Nyugati irányban Nagykónyi, Értény táján ismét megváltoztatja az irányt, északnyugat felé húzódik a Balatonig, majd nyugati irányban az Alpokig. Ezt a tudományos megállapítást a gyakorlat is bizonyítja. Igaion, Tamásitól légvonalban 27 kilométerre két mélyfúrású kútból 7.3 Celsius fokos víz biztosítja a fürdésre alkalmas, termálvizet. Tamásiban 17 artézikét van. A 17 artézikét mélysége igen eltérő, 60 métertől 230 méter között változik a kutak mélysége. A kutak mindenütt pozitív vizet adnak. A község vízszükségletét ellátó vízmű kútja 196 méter, s ennek talphőmérséklete 27 Celsius fok. Az Országos Földtani Intézet által kiadott szakvélemény szerint 600—800 méter között 45—50 Celsius fokos termálvíz van. A Földtani Intézet által kiadott szakvélemény alapján készült termálvízfúrási terv költségvetése a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulásnál rendelkezésre áll, amelyet a társulat 1964 tavaszán elkészített. Még annyit tennék hozzá: Tolna megye területén az idézett szakiró másutt nem jelez termálvizet. Tsz-tagjaink üdültetésének megoldását közgazdasági szempontból is mérlegelni kell. Meg kell vizsgálni az utazási lehetőségeket, az elhelyezést, az ellátást és mindazokat a tényezőket, amelyek biztosítják a pihenni vágyó tsz-tagok üdültetését, nyugalmát. Tamásin keresztül átvezet a 61-es és 68-as országút, illetve műút. Ezenkívül Dombóvár—Veszprém, Budapest—pécsi vonalakon vasút biztosítja az utazást. Az ellátást a tamási tsz- közi társulás baromfi telepe, szőlő- és gyümölcstelepe, a mindennapi zöldségellátást és egyéb terméket a tamási Vörös Szakra Tsz kertészete állandóan tudná biztosítani. A jövőben épülő kórház az arra rászoruló betegeket gyógykezelésben tudná részesíteni. A tsz-üdülőn kívül a MÉSZÖV, s más vállalatok, intézmények, munkáltatók is gondolkodhatnának olyan irányban, hogy dolgozóik részére Tolna megyében megfelelő építkezéssel biztosítsák az üdültetést. Arra is lehetne gondolni, hogy Tamási 42 kilométerre van a Balatontól. A külföldi üdülők is szívesen keresnék fel a meleg vizű fürdőt különösen olyan időjárás mellett, mint az utóbbi két évben volt. 1964- ben 76 napot, 1965-ben 56 napot lehetett 22—23 Celsius fokos vízben fürdeni a Balatonon. A Balaton közelsége szintén elősegítené az épülő tsz-üdülők üzemeltetését, hiszen az ott beszedett összegekből továbbfejlesztést lehetne eszközölni. A felfejlesztésnél ismét a MÉSZÖV jöhetne számításba, annál is inkább, mivel a vendéglátásról neki kellene gondoskodni. A kútfúrás költsége a tervek szerint a kút teljes átadásával 1 500 000 forintba kerülne. Ezt a költséget szövetkezeti alapból kellene biztosítani. A szövetkezeti alapot pedig a megye tsz-eire lehetne felosztani. A tsz-ek a befizetett kútfúrási költségek arányában lennének az érdekeltség tagjai. A különböző vállalatok által befizetett összegből később ezeket a tsz-tagokat, mint törzsszövetkezeteket lehetne kárpótolni, olyan módon, hogy az általuk már befizetett fúrási költségek megtérülése után továbbfejlesztési alapul szolgálnának a különböző bevételek. Tekintettel arra, hogy a természeti kincs a társadalom tulajdonát képezi, a különböző vállalatok, községi és járási tanácsok, s egyéb közigazgatási szervek is részt vehetnének a létesítmény megépítésében. Megyénk területén egy ilyen létesítmény megszervezése nem ütközne különösebb nehézségbe, hiszen egy-egy család részéről oly kis összegű hozzájárulásra volna szükség, hogy azt mindenki szívesen biztosítaná. A fejlődés távlatait figyelembe véve érdemes lenne megfontolni a tamási melegvízű fürdő építését. Ismert dolog, hogy a megyén kívüli melegvízű fürdőhelyek menynyire zsúfoltak. Űj lehetőségeket kell keresni, elsősorban ott, ahol az adottságok megvannak. Nem kell különösebben bizonyítani, Vidéki autóvásárlók rohama a budapesti autószalonokban (Budapesti tudósítónktól). Amióta megjelent a tájékoztatás, hogy újra lehet új kocsit igényelni, megnőtt a budapesti autószalonok forgalma. A Lenin körúti és a Népköztársaság útján lévő szalonokat elárasztotta a vásárló közönség. November 21-én hétfőn zsúfolásig megteltek a pesti autószalonok vásárolni szándékozókkal. Voltak olyanok is, akik még aznap bevitték a vételár felét az OTP-nek, hogy az elsők között legyenek. Addig is nézegették a szalonokban lévő Skodákat és új Moszkvicsokat. Mindkét kocsi mindenben felveszi a versenyt a legszebb nyugati kocsifajtákkal is ebben a kategóriában. Miután sokakat érdekel, hogy a többi márkákban hol tartanak, jelentkezési számadatokban közöljük a jelenlegi számok sorrendjét: A Trabantnál a jelentkezések sorrendjében 2415 számnál tartanak. A Moszkvics száma 3007, Volgáé 256. Egyébként erre az évre a keret betelt. Hogy év végére pótszállítást eszközölnek-e, illetve, hogy a Skodára való új jelentkezés azt jelenti, hogy az idén szállítanak-e vagy sem, arra nem tudnak választ adni, mert nemcsak a belkereskedelemtől függ. Az bizonyos, hogy nagy a kereslet, amelyet kielégíteni nem lehet. Hogy jövőre lehet-e, az sok mindentől függ.... (zsolnai) mennyi pénzbe kerül mondjuk ezer tsz-tag Harkányba, Hévízre, vagy Hajdúszoboszlóra való utaztatása. Amennyiben a tamási melegvízű fürdő megépülne, a megye bármely pontjáról néhány óra alatt megközelíthető lenne. Sok szempontból hasznosnak látszik a tamási melegvízű fürdő megépítése, amelynek első lépése érintkezésbe lépni az Országos Kútfúró és Vízkutató Vállalattal annak megállapítására, milyen lehetőségek vannak a melegvíz feltárására. Szép és nemes feladat vár a tsz-üdültetési bizottságra, de megkönnyíti munkáját, hogy e feladat megvalósításában a társadalom széles rétegére számíthat. Kovács József, a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulás elnökei A háztáji gazdaságok árutermelésének hazánkban kialakult gyakorlatára felfigyeltek a szomszédos Csehszlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdaságának irányítói, akik behatóan tanulmányozták többek között a baromfi- és tojástenyésztés, illetve termelés módszereit hazánkban. A Földművelésügyi Minisztérium vendégeként egy hónapot tölt hazánkban Gérec Pál, a kassái kerület főállattenyésztő agrármérnöke és Csiszár Zoltán, a rima- szombati járás főállattenyésztő agrármérnöke. A két csehszlovák szakember a minap Tolna megyében járt, a háztáji baromfi- tenyésztést és a tojás-, baromfifelvásárlást tanulmányozta. AI vendégeknek Szendy Pál, a MÉSZÖV elnöke és Szórád Dá- nielné, a MÉSZÖV felvásárlási osztályvezetője adott tájékoztatást. A vendégek ellátogattak a szekszárdi hibdridbaromfi-tartó szakcsoport tagjaihoz, tanulmányozták a tartási viszonyokat. A baromfi- és tojásfelvásárlás gyakorlatát pedig a Tolna és Vidéke Körzeti Fmsz-nél nézték meg, ahol eszmecserét folytattak a felvásárlóval. A látottakról és hallottakról elismeréssel nyilatkoztak a csehszlovák szakemberek, s elmondották, hogy Tolna megyei tapasztalataikat gyümölcsöztetni fogják hazájukban. R. É. Bejáró gimnazisták PATINÁJA MÉG NINCS az iskolának, régi nagyhírű gimnáziumokkal sem veheti fel a versenyt, mindössze hároméves „múlt” áll a háta mögött. Akkor létesült gimnázium Nagydorogon, azzal a céllal, hogy könnyítsen a gimnáziumok zsúfoltságán, összegyűjtve a környékbeli diákokat. Három év nem hosszú idő, Nagydorogon mégis fontos dátum, számot lehet vetni, lemérni az eredményeket, meghatározni, hogyan tovább. Az általános iskola igazgatói irodájában beszélgetünk, ugyanis az általános és a gimnázium közös irányítás alatt áll, Somogyi György igazgatja mindkét intézményt. Tanulmányi naplókat, statisztikákat, kimutatásokat szedünk elő annak bizonyítására, mennyit fejlődött a gimnázium ez alatt a három év alatt. — Nem volt könnyű dolgunk az igaz, más gimnáziumok tekintélyével, konkurenciájával kellet — és a mai napig is kell — megküzdeni ünk. Valahogy úgy alakult, állandóan bizonyítanunk kell, nálunk is ugyanolyan nívós az oktatás, pontosan ugyanannyit tanulnak a gyerekek, mint akármelyik más, Tolna megyei gimnáziumban. Azitán vannak úgy nevezett „hagyományok”, amelyek szintén visszahúzó erőt jelentenek. Sárszentlőrincről például évtizedeken keresztül Bony- hádra mentek a tovább tanulni szándékozók, ez így van a mai napig is, nehezen jönnek át hozzánk. A nagydorogi gimnázium 1963- ban jött létre, az első évben 33 tanulót vettek fel az első osztályba, holott ötvenet lehetett volna. Azonban 33 jelentkezőnél nem volt több, így a válogatási lehetőség is igen szűknek bizonyult. A második évben a tervek szerint két első osztályt indítottak volna, ekkor 73 jelentkezési lap érkezett az iskolához, ebből 48-at vettek fel, mert a többi elhelyezésére nem nyílt lehetőség. A tantermek az általános iskolában vannak, most a harmadik évben elértek odáig, hogy a tanításhoz szükséges tárgyi feltételeket sikerült megteremteni. Az iskolától való „idegenkedés” egyik fő oka a nehéz bejárás. A gimnázium körzeti jelleggel alakult, a tanulóknak mindössze húsz százaléka dorogi, a többiek a környező községekből járnak ide, tehát mintegy nyolc- van-kilencven gyerek utazik naponta. Menzát biztosítanak a bejárók részére, tanulószoba is a rendelkezésükre áll, ettől függetlenül bejáró diáknak mindig nehezebb a dolga, mint a helybelieknek. Kollégium egyelőre nincs Nagydorogon, pótmegoldásként albérleti szobában laknak a gyerekek. A pálfaiak és a bikácsiak egyáltalán nem tudnak bejárni, megfelelő közlekedési eszköz hiányában, az albérlet pedig — gimnazista gyerekekről lévén szó — mindig csak félmegoldás. Az órának néhány perce lett vége, a bejárók most mennek ebédelni, hogy aztán nekilássanak a tanulásnak. Három másodikos diákkal beszélgetek, hogyan látják ők azt a bizonyos „bejárós” életet. LAMM KATALIN Györköny- ből jár be az iskolába, ő a szerencsések közé tartozik. Ugyanis nem kell korán felkelnie, mert a busz ami ideszállítja Őkét, nyolc óra öt perckor van a faluban. Negyed kilenc után, télen sokszor fél kilenc felé ér Nagy- dorogra, ami azt jelenti, hogy a györkönyiek naponta elkésnek. Igaz, hogy önhibájukon kívül, de zavarják az órát és nekik sem kellemes, hogy az első óráknak csak egyharmadát hallgatják meg. — Zavar a tanulásiján ez az állandó későnjövés? — Sokkal jobb lenne, nyolcra ideérni, úgy mint a többiek, az ember az óra elején soha nincs ott, a magyarázatot is csak félig- meddig halljuk, sokkal nehezebb így készülni. — Mikor érsz haza? — öt óra tízkor indul vissza a busz, addig a tanulószobán vagyok, készülök a másnapi órákra. Ha az ember igazán nekiül és fél háromtól ötig becsülettel tanul, akkor otthon már nem kell elővenni a könyvet. A KAJDACSIAK már korántsem ilyen szerencsések. Valamennyien fél hatkor kelnek reggel, hat tizennyolckor már indul a busz. Pedig Kajdacs mindössze néhány kilométerre van Nagydo- rogtól, ősszel, meg tavasszal kerékpárral is könnyen meg lehet tenni az utat, télen azonban kötve vannak a buszhoz. Kapás Júlianna azt mondja, megszokta már a korai felkelést „nem is érzem már, hogy álmos vagyok, ha korán is kelek”. — Ha ilyen korán indultok otthonról, mikorra értek az iskolába? — Rendszerint háromnegyed hétre már ott vagyunk. Még szerencse, hogy az osztályban már meleg van, bemegyünk és ott tanulunk. — Mikor szoktál este lefeküdni? — Kilenc óra felé, de legkésőbb fél tízkor minden este lefekszem, mert különben nem tudok reggel felkelni. — Délután mikor érsz haza? — Fél ötre már otthon vagyok, igaz, hogy előtte még gyalogolni is kell jó két kilométert, mert délután a busz nem jön fel az iskoláig, csak az állomásnál vesz fel bennünket. Még az a jó, hogy reggel legalább idáig hoz. — Aránylag kevés időt töltesz otthon. Mire fordítod azt a néhány órát? — Ha rendben vagyok a tanul- nivalómmal, akkor beszélgetek, vagy olvasni szoktam, rendszerint a kötelezőket. Most olvastam az Anyegint, meg a Szigeti veszedelmet, más könyvekre aztán nem igen futja az időből. — Szoktál televíziót nézni? — Nem. — Moziba hányszor mész egy héten? — Egyszer, általában vasárnap délután, de csak a jobb filmeket nézem meg. SÁRSZENTLŐRINCRŐL Rabi István jár Nagydorogra, ő is naponta hatkor kel. Fél hétre már ott van az iskolában. — Az állomásnál szoktunk át- szállni egy másik buszra, az hoz fel bennünket a faluba, amikor éppen nem maradunk le. Sokszor megtörténik, hogy gyalogolunk reggelente. — A tanulnivaló mellett sok elfoglaltságod van még délután? — Hát akad. Minden szerdán sportkör van, csütörtökönként KISZ-nap, kéthetente pénteken pedig szakkör. Ezeken a napokon a tanulószobán nem tudok tanulni, otthon kell készülnöm este. Szeretek olvasni is, de nem jut annyi időm rá, amennyi kellene, legutoljára a Napfényes Mongólia című könyvet olvastam, szeretem az útleírásokat. Idén többet is kell tanulnunk, mint elsőben, szeretnék jobb bizonyítványt szerezni, mint tavaly, ez persze csak rajtunk múlik, remélem. hogy sikerülni is fog. Csatai Erzsébet