Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

1965. november 25. TOLNA MEGYEI NEPŰJSÁG s Hozzászólás a „Hol üdüljenek a tsz-tagok?” című cikkhez Csehszlovák agrármérnökök tanulmányozták a háztáji baromfitenyésztést megyénkben November 13-án a Tolna me­gyei Népújság a tsz-elnökok ta­nácskozásáról közölt „Hol üdül­jenek a tsz-tagok?” című cikke a tsz-tagok által régen vért kezde­ményezésnek lett szószólója. A tsz-vezetőket a gondolat, a meg­oldásra váró feladat régóta fog­lalkoztatja. Egynéhány tsz-ben kisebb létszámban üdültetnek tsz-tagokát. Az igényeket termé­szetesen nem sikerült kielégíteni még ott sem, ahol az üdültetéshez kisebb-nagyobb lehetőségek áll­nak rendelkezésre. Az üdültetést megfelelő für­dési lehetőségekkel igyekszünk összekapcsolni. A tsz-tagok, de általában a dolgozó emberek szí­vesen veszik, ha a pihenéssel egybekötve reumatikus fájdal­maiktól is megszabadulnak az üdültetés ideje alatt. Tolna megye területén a hévíz feltárására al­kalmas területtel Béldeky Lajos, a VITUKI tudományos osztály- vezetője cikke — mely az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság folyó­iratának második számában je­lent meg — foglalkozik. A kutató szerint Simon tornyától nyugatra, illetve délnyugati irányban a ta­mási járás, illetve Tamási alatt húzódik nyugati irányba. Az idé­zett cikk térképet is mellékel, mely szerint Simontornyától nyu­gati irányban 10 kilométer széles sávban Pincehelyig húzódva, majd Pincehelynél hirtelen déli irányban kiszélesedve nyúlik le az országhatárig.. Nyugati irány­ban Nagykónyi, Értény táján is­mét megváltoztatja az irányt, északnyugat felé húzódik a Bala­tonig, majd nyugati irányban az Alpokig. Ezt a tudományos meg­állapítást a gyakorlat is bizonyít­ja. Igaion, Tamásitól légvonalban 27 kilométerre két mélyfúrású kútból 7.3 Celsius fokos víz biz­tosítja a fürdésre alkalmas, ter­málvizet. Tamásiban 17 artézikét van. A 17 artézikét mélysége igen eltérő, 60 métertől 230 méter között változik a kutak mély­sége. A kutak mindenütt pozitív vizet adnak. A község vízszük­ségletét ellátó vízmű kútja 196 méter, s ennek talphőmérséklete 27 Celsius fok. Az Országos Földtani Intézet által kiadott szakvélemény sze­rint 600—800 méter között 45—50 Celsius fokos termálvíz van. A Földtani Intézet által kiadott szakvélemény alapján készült termálvízfúrási terv költségveté­se a Koppányvölgyi Vízgazdál­kodási és Talajvédelmi Társulás­nál rendelkezésre áll, amelyet a társulat 1964 tavaszán elkészített. Még annyit tennék hozzá: Tolna megye területén az idézett szak­iró másutt nem jelez termálvizet. Tsz-tagjaink üdültetésének megoldását közgazdasági szem­pontból is mérlegelni kell. Meg kell vizsgálni az utazási lehető­ségeket, az elhelyezést, az ellá­tást és mindazokat a tényezőket, amelyek biztosítják a pihenni vá­gyó tsz-tagok üdültetését, nyu­galmát. Tamásin keresztül átve­zet a 61-es és 68-as országút, illetve műút. Ezenkívül Dombó­vár—Veszprém, Budapest—pécsi vonalakon vasút biztosítja az utazást. Az ellátást a tamási tsz- közi társulás baromfi telepe, sző­lő- és gyümölcstelepe, a minden­napi zöldségellátást és egyéb ter­méket a tamási Vörös Szakra Tsz kertészete állandóan tudná biz­tosítani. A jövőben épülő kór­ház az arra rászoruló betegeket gyógykezelésben tudná részesíte­ni. A tsz-üdülőn kívül a MÉSZÖV, s más vállalatok, intézmények, munkáltatók is gondolkodhatná­nak olyan irányban, hogy dolgo­zóik részére Tolna megyében megfelelő építkezéssel biztosítsák az üdültetést. Arra is lehetne gondolni, hogy Tamási 42 kilo­méterre van a Balatontól. A kül­földi üdülők is szívesen keresnék fel a meleg vizű fürdőt különö­sen olyan időjárás mellett, mint az utóbbi két évben volt. 1964- ben 76 napot, 1965-ben 56 napot lehetett 22—23 Celsius fokos vízben fürdeni a Balatonon. A Balaton közelsége szintén előse­gítené az épülő tsz-üdülők üze­meltetését, hiszen az ott beszedett összegekből továbbfejlesztést le­hetne eszközölni. A felfejlesz­tésnél ismét a MÉSZÖV jöhetne számításba, annál is inkább, mi­vel a vendéglátásról neki kellene gondoskodni. A kútfúrás költsége a tervek szerint a kút teljes átadásával 1 500 000 forintba kerülne. Ezt a költséget szövetkezeti alapból kel­lene biztosítani. A szövetkezeti alapot pedig a megye tsz-eire le­hetne felosztani. A tsz-ek a be­fizetett kútfúrási költségek ará­nyában lennének az érdekeltség tagjai. A különböző vállalatok ál­tal befizetett összegből később ezeket a tsz-tagokat, mint törzs­szövetkezeteket lehetne kárpótol­ni, olyan módon, hogy az általuk már befizetett fúrási költségek megtérülése után továbbfejlesztési alapul szolgálnának a különböző bevételek. Tekintettel arra, hogy a termé­szeti kincs a társadalom tulajdo­nát képezi, a különböző vállala­tok, községi és járási tanácsok, s egyéb közigazgatási szervek is részt vehetnének a létesítmény megépítésében. Megyénk területén egy ilyen létesítmény megszerve­zése nem ütközne különösebb ne­hézségbe, hiszen egy-egy család részéről oly kis összegű hozzá­járulásra volna szükség, hogy azt mindenki szívesen biztosítaná. A fejlődés távlatait figyelembe véve érdemes lenne megfontolni a ta­mási melegvízű fürdő építését. Ismert dolog, hogy a megyén kí­vüli melegvízű fürdőhelyek meny­nyire zsúfoltak. Űj lehetőségeket kell keresni, elsősorban ott, ahol az adottságok megvannak. Nem kell különösebben bizonyítani, Vidéki autóvásárlók rohama a budapesti autószalonokban (Budapesti tudósítónktól). Ami­óta megjelent a tájékoztatás, hogy újra lehet új kocsit igényelni, megnőtt a budapesti autószalonok forgalma. A Lenin körúti és a Népköztársaság útján lévő szalo­nokat elárasztotta a vásárló kö­zönség. November 21-én hétfőn zsúfolásig megteltek a pesti autó­szalonok vásárolni szándékozók­kal. Voltak olyanok is, akik még aznap bevitték a vételár felét az OTP-nek, hogy az elsők között legyenek. Addig is nézegették a szalonokban lévő Skodákat és új Moszkvicsokat. Mindkét kocsi mindenben felveszi a versenyt a legszebb nyugati kocsifajtákkal is ebben a kategóriában. Miután sokakat érdekel, hogy a többi márkákban hol tartanak, jelent­kezési számadatokban közöljük a jelenlegi számok sorrendjét: A Trabantnál a jelentkezések sor­rendjében 2415 számnál tartanak. A Moszkvics száma 3007, Volgáé 256. Egyébként erre az évre a keret betelt. Hogy év végére pót­szállítást eszközölnek-e, illetve, hogy a Skodára való új jelent­kezés azt jelenti, hogy az idén szállítanak-e vagy sem, arra nem tudnak választ adni, mert nem­csak a belkereskedelemtől függ. Az bizonyos, hogy nagy a keres­let, amelyet kielégíteni nem le­het. Hogy jövőre lehet-e, az sok mindentől függ.... (zsolnai) mennyi pénzbe kerül mondjuk ezer tsz-tag Harkányba, Hévízre, vagy Hajdúszoboszlóra való utaz­tatása. Amennyiben a tamási me­legvízű fürdő megépülne, a me­gye bármely pontjáról néhány óra alatt megközelíthető lenne. Sok szempontból hasznosnak látszik a tamási melegvízű fürdő megépíté­se, amelynek első lépése érintke­zésbe lépni az Országos Kútfúró és Vízkutató Vállalattal annak megállapítására, milyen lehetősé­gek vannak a melegvíz feltárá­sára. Szép és nemes feladat vár a tsz-üdültetési bizottságra, de meg­könnyíti munkáját, hogy e feladat megvalósításában a társadalom széles rétegére számíthat. Kovács József, a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulás elnökei A háztáji gazdaságok áruter­melésének hazánkban kialakult gyakorlatára felfigyeltek a szom­szédos Csehszlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdaságának irányítói, akik behatóan tanul­mányozták többek között a ba­romfi- és tojástenyésztés, illetve termelés módszereit hazánkban. A Földművelésügyi Minisztérium vendégeként egy hónapot tölt ha­zánkban Gérec Pál, a kassái ke­rület főállattenyésztő agrármér­nöke és Csiszár Zoltán, a rima- szombati járás főállattenyésztő agrármérnöke. A két csehszlovák szakember a minap Tolna megyé­ben járt, a háztáji baromfi- tenyésztést és a tojás-, baromfi­felvásárlást tanulmányozta. AI vendégeknek Szendy Pál, a MÉSZÖV elnöke és Szórád Dá- nielné, a MÉSZÖV felvásárlási osztályvezetője adott tájékozta­tást. A vendégek ellátogattak a szekszárdi hibdridbaromfi-tartó szakcsoport tagjaihoz, tanulmá­nyozták a tartási viszonyokat. A baromfi- és tojásfelvásárlás gya­korlatát pedig a Tolna és Vidéke Körzeti Fmsz-nél nézték meg, ahol eszmecserét folytattak a felvásár­lóval. A látottakról és hallottakról el­ismeréssel nyilatkoztak a cseh­szlovák szakemberek, s elmondot­ták, hogy Tolna megyei tapasz­talataikat gyümölcsöztetni fog­ják hazájukban. R. É. Bejáró gimnazisták PATINÁJA MÉG NINCS az iskolának, régi nagyhírű gimná­ziumokkal sem veheti fel a ver­senyt, mindössze hároméves „múlt” áll a háta mögött. Akkor létesült gimnázium Nagydorogon, azzal a céllal, hogy könnyítsen a gimnáziumok zsúfoltságán, össze­gyűjtve a környékbeli diákokat. Három év nem hosszú idő, Nagy­dorogon mégis fontos dátum, szá­mot lehet vetni, lemérni az ered­ményeket, meghatározni, hogyan tovább. Az általános iskola igazgatói irodájában beszélgetünk, ugyanis az általános és a gimnázium kö­zös irányítás alatt áll, Somogyi György igazgatja mindkét intéz­ményt. Tanulmányi naplókat, sta­tisztikákat, kimutatásokat sze­dünk elő annak bizonyítására, mennyit fejlődött a gimnázium ez alatt a három év alatt. — Nem volt könnyű dolgunk az igaz, más gimnáziumok tekin­télyével, konkurenciájával kellet — és a mai napig is kell — meg­küzdeni ünk. Valahogy úgy ala­kult, állandóan bizonyítanunk kell, nálunk is ugyanolyan nívós az oktatás, pontosan ugyanannyit tanulnak a gyerekek, mint akár­melyik más, Tolna megyei gim­náziumban. Azitán vannak úgy nevezett „hagyományok”, ame­lyek szintén visszahúzó erőt je­lentenek. Sárszentlőrincről pél­dául évtizedeken keresztül Bony- hádra mentek a tovább tanulni szándékozók, ez így van a mai napig is, nehezen jönnek át hoz­zánk. A nagydorogi gimnázium 1963- ban jött létre, az első évben 33 tanulót vettek fel az első osztály­ba, holott ötvenet lehetett volna. Azonban 33 jelentkezőnél nem volt több, így a válogatási lehető­ség is igen szűknek bizonyult. A második évben a tervek szerint két első osztályt indítottak volna, ekkor 73 jelentkezési lap érke­zett az iskolához, ebből 48-at vet­tek fel, mert a többi elhelyezésé­re nem nyílt lehetőség. A tanter­mek az általános iskolában van­nak, most a harmadik évben el­értek odáig, hogy a tanításhoz szükséges tárgyi feltételeket sike­rült megteremteni. Az iskolától való „idegenke­dés” egyik fő oka a nehéz bejá­rás. A gimnázium körzeti jelleg­gel alakult, a tanulóknak mind­össze húsz százaléka dorogi, a többiek a környező községekből járnak ide, tehát mintegy nyolc- van-kilencven gyerek utazik na­ponta. Menzát biztosítanak a be­járók részére, tanulószoba is a rendelkezésükre áll, ettől függet­lenül bejáró diáknak mindig ne­hezebb a dolga, mint a helybe­lieknek. Kollégium egyelőre nincs Nagydorogon, pótmegoldásként albérleti szobában laknak a gye­rekek. A pálfaiak és a bikácsiak egyáltalán nem tudnak bejárni, megfelelő közlekedési eszköz hiá­nyában, az albérlet pedig — gim­nazista gyerekekről lévén szó — mindig csak félmegoldás. Az órának néhány perce lett vége, a bejárók most mennek ebédelni, hogy aztán nekilássanak a tanulásnak. Három másodikos diákkal beszélgetek, hogyan lát­ják ők azt a bizonyos „bejárós” életet. LAMM KATALIN Györköny- ből jár be az iskolába, ő a sze­rencsések közé tartozik. Ugyanis nem kell korán felkelnie, mert a busz ami ideszállítja Őkét, nyolc óra öt perckor van a falu­ban. Negyed kilenc után, télen sokszor fél kilenc felé ér Nagy- dorogra, ami azt jelenti, hogy a györkönyiek naponta elkésnek. Igaz, hogy önhibájukon kívül, de zavarják az órát és nekik sem kellemes, hogy az első óráknak csak egyharmadát hallgatják meg. — Zavar a tanulásiján ez az állandó későnjövés? — Sokkal jobb lenne, nyolcra ideérni, úgy mint a többiek, az ember az óra elején soha nincs ott, a magyarázatot is csak félig- meddig halljuk, sokkal nehezebb így készülni. — Mikor érsz haza? — öt óra tízkor indul vissza a busz, addig a tanulószobán va­gyok, készülök a másnapi órákra. Ha az ember igazán nekiül és fél háromtól ötig becsülettel tanul, akkor otthon már nem kell elő­venni a könyvet. A KAJDACSIAK már koránt­sem ilyen szerencsések. Vala­mennyien fél hatkor kelnek reg­gel, hat tizennyolckor már indul a busz. Pedig Kajdacs mindössze néhány kilométerre van Nagydo- rogtól, ősszel, meg tavasszal ke­rékpárral is könnyen meg lehet tenni az utat, télen azonban köt­ve vannak a buszhoz. Kapás Júlianna azt mondja, megszokta már a korai felkelést „nem is érzem már, hogy ál­mos vagyok, ha korán is kelek”. — Ha ilyen korán indultok otthonról, mikorra értek az isko­lába? — Rendszerint háromnegyed hétre már ott vagyunk. Még sze­rencse, hogy az osztályban már meleg van, bemegyünk és ott ta­nulunk. — Mikor szoktál este lefeküd­ni? — Kilenc óra felé, de legké­sőbb fél tízkor minden este lefek­szem, mert különben nem tudok reggel felkelni. — Délután mikor érsz haza? — Fél ötre már otthon vagyok, igaz, hogy előtte még gyalogolni is kell jó két kilométert, mert délután a busz nem jön fel az iskoláig, csak az állomásnál vesz fel bennünket. Még az a jó, hogy reggel legalább idáig hoz. — Aránylag kevés időt töltesz otthon. Mire fordítod azt a né­hány órát? — Ha rendben vagyok a tanul- nivalómmal, akkor beszélgetek, vagy olvasni szoktam, rendsze­rint a kötelezőket. Most olvastam az Anyegint, meg a Szigeti ve­szedelmet, más könyvekre aztán nem igen futja az időből. — Szoktál televíziót nézni? — Nem. — Moziba hányszor mész egy héten? — Egyszer, általában vasárnap délután, de csak a jobb filmeket nézem meg. SÁRSZENTLŐRINCRŐL Rabi István jár Nagydorogra, ő is na­ponta hatkor kel. Fél hétre már ott van az iskolában. — Az állomásnál szoktunk át- szállni egy másik buszra, az hoz fel bennünket a faluba, amikor éppen nem maradunk le. Sokszor megtörténik, hogy gyalogolunk reggelente. — A tanulnivaló mellett sok el­foglaltságod van még délután? — Hát akad. Minden szerdán sportkör van, csütörtökönként KISZ-nap, kéthetente pénteken pedig szakkör. Ezeken a napokon a tanulószobán nem tudok ta­nulni, otthon kell készülnöm este. Szeretek olvasni is, de nem jut annyi időm rá, amennyi kellene, legutoljára a Napfényes Mongó­lia című könyvet olvastam, szere­tem az útleírásokat. Idén többet is kell tanulnunk, mint elsőben, szeretnék jobb bizonyítványt sze­rezni, mint tavaly, ez persze csak rajtunk múlik, remélem. hogy sikerülni is fog. Csatai Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom