Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

1965, november 21. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAO Kísérlet-e a koppányszántói ,demokrácia'1 ? ír jk tsz-elnököt elítélték 10 hó- napra, de ő nem tartja magát bűnösnek és to­vábbra is elnök, a szövetkezet­ben nincs fegyelem, például az lop, aki akar. Hiányzik a szerve­zettség is: a 12 traktorból egy sem jut a mélyszántásra, mind kukoricát hord, a pártszervezet kettészakadt és úgyszólván sem­mi szerepe nincs a szövetkezet irányításában, az idei 2 700 000 forint állami támogatás ellené­re nincs megfelelő munkakedv, s tegyük még hozzá: ez a lehetetlen állapot kisebb-nagyobb módosu­lásokkal egy év óta tart. Sőt, ha jól meggondoljuk, csaknem hat év óta, mert kezdettől fogva zi­lált a helyzet Koppányszántón. Mégis azt mondja a községi ta­nácselnök, Topa Lajos, hogy a koppányszántói helyzet még min­dig „nem érett toll alá’’. Már egy évvel ezelőtt tökéle­tesen érett volt a beavatkozó kri­tikára. Kár, hogy akkor nem ír­tuk meg. Az idei tavaszon újra megválasztották elnöknek Tóris Sándort, aki ellen büntető eljá­rás folyt és akiről olyan véle­ményt mondtak a járási párt­bizottságon, hogy neki nincs pers­pektívája Koppányszántón, nem tudja előre vinni a szövetkezetei. Sajnos, lebeszélt a cikkírásról a pártbizottság illetékes munkatár­sa azzal, hogy az eset nem tanul­ságos, nem volna helyes nyilvá­nosságra hozni, és lebeszélt az írásról a koppányszántói tanács­elnök is, mondván: kicsit később kellene megírni, most ártana a falunak, ha megbolygatjuk az embereket. Előtte ugyanis olyan forrongás volt Koppányszántón, hogy nemely emberek kést hord­tak a csizmaszárban. Semmit nem javult a faluban a helyzet, sőt romlott. Térjünk vissza egy kicsit ta­valy őszre és az idei tavaszra, hogy idézhessünk egyet-mást Koppányszántóról. A megyei me­zőgazdasági operatív bizottság ülésén jegyeztem fel körülbelül egy évvel ezelőtt a következő be­jelentéseket: „Koppányszántón búcsú volt és még kedden sem dolgoztak a traktorosok.” Továb­bá: „a Tamási Gépállomás három szerelőt küldött a koppányszántói tsz-be. A tsz-vezetők visszaküld­ték őket, hogy ne dirigáljanak a szövetkezeti gépek felett”. Hozzá­tehetjük, a kukoricaszedésben ta­valy a koppányszántói Március IS. Tsz volt az utolsó a megyében. A tsz-elnökök dunaújvárosi ta­nácskozásán tavaly elrettentő pél­dának hozták fel a koppányszán­tói szövetkezet esetét, ahol „108 féle elosztási forma volt”. A Ta­mási Járási Pártbizottságon a ta­vasszal ezt a tájékoztatást kap­tam Jankó elvtárstól, aki legjob­ban ismerte a dolgokat, mert ő foglalkozott Koppányszántóval: „Javasoltuk az ősszel, hogy Tö­vist mentse fel a közgyűlés a kö­vetkezők miatt: rosszul gazdál­kodtak, elhanyagolták a vezetést, nem tartották be a szövetkezeti demokráciát és hiányzott az őszin­teség is. Nem tudtuk megérteni akkor sem, miért nem akarják leváltani az elnököt. Csak a párt­taggyűlés, meg a tsz-vezetőség akarta a leváltását. A közgyűlés csak úgy fogadta el a javaslatot, hogy az elnök mondjon fel. Az idén aztán újra megválasztották, minden érvelés, minden igyeke­zet ellenére. A közgyűlés össze­hívása előtt brigádértekezleteken elmondtuk a tagoknak, miért nem tudjuk tovább kölcsönözni a bizalmat Tórisnak. Javasoltunk új elnököt, név szerint. Titkos szavazásról volt szó, de alig hogy megkezdődött a közgyűlés, kia­báltak, hogy nem kell itt titkos szavazás, megvan a mi emberünk éljen Tóris elvtárs. Tizen szavaz­tak ellene. Uj vezetőséget is vá­lasztottak és új ellenőrző bizott­ságot. A vezetőségben egyedül Tóris párttag ... Egy sor szabály­talanságot állapított meg a járá; si tanács és a bankfiók a tavalyi vizsgálaton, az ügyészségi eljárás megindult, de Tóris iránt van meg a község lakossága nagyobb részének bizalma. Mi úgy ítéljük meg, hogy nem tudtuk megértet­ni magunkat a koppányszántói emberekkel. A kommunistáknak azt mondjuk, a harag ideje le­járt, az a fórum döntött, amely a legilletékesebb és nincs joga senkinek megváltoztatni. Amit tenni kell a községért, mi meg­tesszük maximálisan. Tóris Sán­dor egyébként az enyingi járás­ból jött ide, rendes, becsületes embernek tartottuk. Most meg­mondtuk neki, hogy legtöbbet ő maga tehet, bizonyítson. De ha elvtelen ígérgetésekkel nyerte meg az embereket, nyilván kide­rül majd. Mindenesetre elég bo­nyolult a helyzet a faluban. Vi­szonylagos nyugalom tapasztalha­tó; a munka úgy tudom megy, viszont a bűnösséget meg kell állapítani. A nyomozás befejező­dött egy hónappal ezelőtt, az ügyészséghez került az anyag, és a koppányszántói emberekben ki fog alakulni olyan vélemény, hogy a járás csak azért is be­bizonyította Tóris bűnösségét.” Ez volt a tájékoztatás lényege. Mégis kimentem Koppányszántó- ra még akkor, -mert nem tudtam egyetérteni az ilyen felfogással: a tsz-elnök nem alkalmas a ve­zetésre, abszurdum, hogy újra őt választották meg, sőt az egész vezetőség lényegében egy nagy­hangú klikk, a pártszervezet szó­hoz sem jutott, de mindezek el­lenére nincs joga senkinek bele­avatkozni, mert a közgyűlés döntött így. De gyanús volt az egész választási mód is, a köz­felkiáltás. Nagyon érdekéit, va­jon miért ragaszkodnak annyira Tóris Sándorhoz, amikor elnök­ségének második esztendeje, 1964 2 160 000 forint mérleghiánnyal zárult, tehát a tagok részesedése kevés lehetett. Igaz ugyan, hogy az előző évben sokkal magasabb munkaegységértéket értek el, mint korábban és ez nyilván­valóan rokonszenvessé tette az emberek szemében Tóris Sándort. Csakhogy szabálytalanul, mérleg- hamisítással osztottak többet Tó- risék 1963-ban, mint elődeik. N os, tehát kimentem a falu­ba azon melegében. Topa Lajos tanácselnök és má­sok szavai megvilágították a ra­gaszkodás okát. Tóris már a har­madik elnök, az első nem tűrte a lopásokat, ezért megvádolták és lemondásra kényszerítették, a második elnök bíróságra került a társadalmi tulajdon hűtlen ke­zeléséért, teljesen meglazult a fe­gyelem és azóta sem javult, ami­óta Tóris Sándor az elnök. Sőt mellette aztán mindent lehet, la­zítani, lopni, csak azon vitatkoz­nak, ki mennyit lop. Persze leg­jobb a „Tóris-pártiaknak”. Ta­valy ősszel nagyrészt november­ben vetették el a búzát, úgy, hogy még a tanácselnök is zsákolta a vetőmagot. Azóta eltelt egy kis idő. Hal­lottam néhány véleményt a me­gyénél is a Tamási Járási Tanács mezőgazdasági osztályán. Például: a Tóris úgy csinálja, mintha most kezdődne a tsz-mozgalom. Sze­gények vagyunk, de jól élünk. Adjon az állam. Koppányszántón „szabad gazdálkodás” van. Ez mindig gyenge tsz volt és a ta­gok nem is tudják, milyen a ren­des szövetkezeti munka, mi az, hogy jó, tsz, vagy rossz tsz. Az­tán: a Tóris egyik fő „kortese” olyan ember, aki 5 liter borért egyszer kettéharapott egy varan- gyosbékát. A múlt hónap 19-én a tamási járásbíróság meghozta az ítéletet, járási szinten pontot tett a rég­óta húzódó büntető eljárás végé­re. A bíróság bűnösnek találta Tóris Sándor elsőrendű vádlottat társadalmi tulajdont károsító, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és társadalmi vagyont károsító hanyag kezelés bűntetté­ben, ezért 10 hónapi szabadság- vesztésre ítélte. Tóth István má­sodrendű vádlottat, a volt ker­tészt egy évi szabadságvesztésre, Frank József harmadrendű vád­lottat, aki főkönyvelő volt a Már­cius 15 Tsz-ben, 8 hónapi szabad­ságvesztésre ítélték. Az ítélet nem jogerős, fellebbezés folytán a megyei bíróság dönt majd. Most, hogy ismét eljutottam Koppányszántóra, megerősödött bennem a meggyőződés, hogy a jelenlegi vezetéssel képtelen ki- lábolni a bajból ez a szövetkezet ‘ Kétmillió 700 000 forint dotációt kapott ebben az évben (!) és még- . sem megy a munka, ahogy kelle- | ne. A 12 saját erőgép mellett j még 5—6 gépállomási traktor I dolgozott itt az ősszel; ha ezek' nincsenek • nem történik meg a gabonavetés. Jelenleg a kukorica- I hordással foglalkozik minden traktoros, a mélyszántás meg csak marad. November második felében! A tsz-elnök és az agro- nómus bérfeszültségről beszél, hogy azért nem megy a munka. Jelenleg azon dolgozik az elnök és az agronómus, hogy különbö­ző gazdaságok módszereit egybe­vetve kidolgozzon egy jobb pre­mizálási rendszert, ahelyett, hogy most a munkát irányítanák és próbálnák megakadályozni a lo­pásokat. Ükös János párttitkár szerint jó a termés, „be van SlSJÄ a górét, úgy marad és viszik. Nincs itt most már ellenőrzés. Nem hi­szem, hogy a ; tsz kibírja a jövő nyárig takarmánnyal, pedig sok a kukorica. Ha tudná az elvtárs, hogy itt mi megy! Azt visznek, amit akarnak. Fogalmam sincs, mi lesz itt! Első alkalommal még le tudtuk váltani a Tórist. mert akkor' vezetőségi' tagok’ Voltunk és akkor gerinces volt a vezető­ség.” Az elnök azt mondja, nem bű­nös. Személyi bosszúnak tulajdo­nítja a büntető eljárást,' az íté- , letet. Neveket nem mond. nem tud mondani. Amikor; megkérdezi az ember, 1 hogy mennyi még a szedetlen ku- ; korica, vagy 'mennyi árut adtak ! a népgazdaságnak az idén, meg1 tavaly, alig tudják előkapami, az adatokat. A jövőre vonatko-1 zóan csak az az elképzelésük az agronómussal, hogy nem lesz mérleghiány, aztán a munkaigé-, nyes növényeket „kiveszik” és a kukorica vetésterületét növelik, mert több sertést akarnak hizlal­ni. Ez helyes. De most is, a mind­össze 380 hold közös kukoricából még 150 hold betakarítatlan! Pe­dig a gépek állítólag mind kuko­ricát hordanak, nem tudnak szán­tani és a 864 hold felszántandó területből csak 210 holdat szán-, tottak meg. | A legérdekesebb, amit a ta- j nácselnök mond: „Talán kísérle­teznek ezzel a demokráciával, ■ami itt van?” — kérdezi. — „Hagyja a megye is, hogy mire változik,, ha teljesen szabadjára ■engednek egy falut, egy klikket? De itt olyan a demokrácia, hogy aki befér a szárny alá, az többet •kap. Az külön kap. Mint a kot- lóstyuk alá a csibék, úgy bújnak , .az elnökhöz N em! Nem kísérlet a kop­pányszántói demokrácia! Egyébként nem is demok­rácia, hanem anarchia, fejetlen- ’ ség) tűrhetetlen állapot. Ha volt kísérletezés, legfeljebb a járás részéről az, hogy mindent elné­zett. A megye majd rendet teremt, mert rendnek kell lenni Koppány­szántón is. Nemcsak a falu érde­kében, nemcsak a becsületes szö­vetkezeti tagok érdekében. Azért •is, hogy hat év után már ne tart­sa a markát Koppányszántó a milliókért, inkább ő adjon vala­mit a népgazdaságnak, az ország­nak. GEMENCZ1 JÓZSEF , Hogyan védekezzünk az influenza ellen ? Egy sokgyermekes családanya le­veléből idézünk: ,,Nagyon féltem családomat, úgy a gyermekeket, mint óz öregeket az influenzától. Úgy tudom Szlovákiában járvány- szérűén fellépett. Igen magas a niégb&tégedettek száma, st b. Ho­gyan Védekezzünk? Olvasójuk.’1 Kedves Olvasónk! Az influenza be­tegséggel sokat foglalkoztunk. Vála­szunkat ennek megfelelően rövidre szabjuk. Az influenza, rövid lefolyá­sa, igen ragályos, fertőző betegség. Okozójaíijtrálható vírus. A vírusnak többféle típusa van. Ez az oka a be­tegség sokféle megjelenési formájá­nak. A betegség hirtelen, 39—40 fok körüli, lázzal kezdődik, a következő tünetekkel: levertség, deréktáji és háttáji fájdalmak, kínzó fejfájás, a szemgolyók fájdalmassága, hasi-nyo- másérzékenység, émelygés, hányás, hasmenés, stb. Terjedése rendkívül gyors, cseppfertőzés útján történik, a belélegzett levegővel, vagy a be­száradt és felkavart porral. A fertő­zés ellen azzal védekezhetünk, ha a zsúfolt, zárt .helyiségeket Járványos Időben nem látogatjuk: a fertőzés ott a leggyakoribb, ahol zárt helyen sokan fordulnak meg, ahol a levegő elhasznált, vagy az emberek igen közel vannak egymáshoz. (Mozi, szín­házak, várótermek, áruházak, autó­buszok,. villamosok stb...) A kis­gyermek különösen érzékeny a fertő­zés iránt, a csecsemőkre egyenesen életveszélyt jelent. A fertőzés terje­désének megakadályozása érdekében, vigyázzunk embertársaink egészségé­re is. Köhögés és tüsszentés esc tér. zsebkendőnket, tartsuk szájunk és or­runk' elé. A meghűléstől óvakodjunk; mert az a szervezetet legyöngíti -ér kaput nyit a fertőző kórokozók meg­telepedésére. Alkalmazkodjunk az idő­járáshoz. Hűvös, esős időben öltöz­ködjünk melegen. Átázott ruhánkat mielőbb cseréljük át szárazra. Meleg helyiségből ne menjünk hirtelen hi­deg és főleg szeles, huzatos helyre. Fontos a megfelelő étrend biztosítá­sa, A . „C”-yitámin, kisgyermekeknél a „D”~vitamin a szervezet ellenálló képességét fokozza. A téli hónapok­ban minél több savanyú paprikát, sa­vanyú káposztát és paradicsomot fo­gyasszunk., Ügyeljünk a kielégítő fe­hérje-ellátásra is. (Tej, tejtermékek, húsféleségek.) A szeszes italok sem a betegség megelőzésében, sem annak gyógyításában nem segítenek! Gya­kori , , szellőztetéssel . gondoskodjunk lakásunk, inUnkahelyünk jó levegő­jéről: Sokat tartózkodjunk szabad le­vegőn. Mértékletes életmóddal, test­edzéssel, fokozzuk szervezetünk el­lenálló képességét. Ne látogassunk influenzás •’ betegeket! Használjunk zsebkendőkéi; * azt sűrűn cseréljük. Gyakran mossunk kezet. Megbetege­dés esetén azonnal forduljunk orvos­hoz. Szürke hályog Kaptuk a következő sorokat: „Tisztelt Négyszemközt! Családunk- bán nagyapám és. annak testvéré­nek szürke hályogba van. Úgy hal­lom, mostanában igen sok ember szenved e betegségben. Legyen szí­ves megírni, hogy milyen beteg­ség ez? Ragályos-e? Van-e gyógy­szer ellene? Vagy csak az operáció adfa vissza látását? A választ na­gyon várja egy szembajos család.” Szürke hályogról akkor beszélünk, ha a szemlencse részben vagy telje­sen elveszti átlátszóságát, elhomályo­sodik, elszürkül. A hályogok java­része haladó, a másik része úgyneve­zett állandó. Ez utóbbiak mindig egy állapotban maradnak. A szilrkehályog leggyakrabban a lencsekéreg szélén kezdődik, vessző, küllőalakú vagy alaktalan homályként. Ilyenkor a be­teg látását még nem rontja, mert a homályos lenpserészt a szivárvány- hártya takarja, A hályog ezután - egy­re szaporodik, s Hosszabb-rövidebb idő után eléri a pupilla területét, a beteg ilyenkor már észreveszi, hogy látása romlik, fekete foltokat, legyei két lát a szeme előtt, esetleg a tár­gyak széleit, vagy a Holdat is kettő­sen vagy többszörösen látja. Ha a, lencse közepe homályosult el, a szé­lei pedig tiszták, akkor a beteg este jobban fog látni, ha a közepe még tiszta, de egyebütt homályos a len­cse, akkor meg este fog rosszabbul látni. Ezek a látási zavarok, legyek, szúnyogok látása, stb. — egy idő múlva megszűnnek ugyan, jeléül annak, hogy a lencsehomály már meglehetősen elterjedt, de a be­teg látása most még rosszabb. Ha később a beteg már csak kézmozgatást lát, a pupilla egyen­letesen szürke, stb. akkor a hályog teljes lett, vagy mint mondják meg­érett. A fiatalkori hályogok egy ré­sze veleszületett, másrésze a gyér-* mekkor folyamán fejlődik. A vele­született hályog mindkét szemen tá­mad, gyakran öröklődik. A szürke hályog legnagyobbrészt öregkori je­lenség. Többnyire ötven éven túl ke­letkezik. Ilyenkor mindig mind a két szemen fejlődik, de nem egyfoiy- ma mértékben. Méhcsípáskor a szemcsarnokba jutó toxin (méreganyag) is előidézhet len­csehomályt. Az ergotin, naphtalin, thallium okozta hályog is van. A tompa vagy áthatoló sérülésből is ke­letkezhetik hályog. Lehetséges, hogy a szem más betegsége' idézte elő a szürkehályogot. Ilyenkor nem szoktak műtétet végezni. A hályogműtétek kitünően szoktak sikerülni. A mű­téti beavatkozást mindig a szemész orvos dönti el. Milyen ételek tartalmaznak C-vitamint? 'Kaptuk' az alábbi sorokat: „A Négyszemköztben olvastam az őszi hüléses betegségek fellépése esetén, sok C-vitamint kell a szervezetbe vinni. Legyenek szívesek ismertet­ni azokat az ételneműket, amelyek C-vitamint tartalmaznak. Hálás kö­szönettel: Egy szekszárdi olvasó­juk.” A legelterjedtebb főzelék- és zöld­ségfélék C-vitamin tartalma csökkenő adagokban, a következő: Legtöbb van a zöldpaprikában, kevesebb a bjm- bós kelben,, még kevesebb g karfiol­ban, tovább csökken az adag: kara­lábé, kelkáposzta; vöröskáposzta, pa­raj, sóska, fejeskáposzta, paradicsom, paradicsompüré, sült tök, spárga, bur­gonya, retek, zöldborsó, Zöldbab, sa­vanyú káposzta, cékla, hagyma, zeller, burgonya télen, főzőtök, uborka, fe­hérrépa. sárgarépa, gomba. Ezen anyagokat a leszedés után mi­nél hamarabb fogyasszuk el, mert 4—S napi tárolás alatt sokszor 60—70 százalékát veszítik el értékes C-vita­min tartalmuknak. Másik nagy ellen­sége a C-vitaminnak a főzés. Magas hőmérsékleten rövid idő alatt elbom­lik. A főzés lehető legrövidebb ideig tartson. Célszerű a főzeléket úgy ké­szíteni, hogy előre melegített forró vízbe tesszük a feldarabolt anyagot. A zöldfőzelékeket frissen készítsük és fogyasszuk, mert a többszöri fél- melegítés a C-vitamin teljes meny- nyiségét elpusztíthatja. Legfontosabb C-vitamin forrás a nyersen fogyaszt­ható gyümölcs és saláta. Csökkenő adagban az alábbiak tartalmazzák: friss csipkebogyó, fekete ribizke. na­rancs, földieper, fai eper, citrom, ri­biszke, málna, sárgadinnye, gesztenye, meggy, birsalma, kajszibarack, cse­resznye, őszibarack, görögdinnye, al­ma, körte, szőlő, mogyoró. Legidáli- sabb forrás a gyümölcs, mert min­den kezelés nélkül frissen fogyaszt­ható. A gyümölcsöt héjastól kell en­ni, mert abban van a legtöbb C-Vi- tamin. A salátákat az ecettel és tej­fellel való leöntés után azonnal fo­gyasszuk el, meri, savanyú oldatban a C-vitamin nagyrésze kioldódik és elpusztul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom