Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-17 / 271. szám

ÍOT-NA SfBGTEI NePŰJSÍ« Í9SS. november 17. 2 Vajdahunyad: A Szaktanács öttagú küldöttsége, amely Brutyő Já­nosnak. a Szaktanács elnökének vezetésével tartózkodik Romániá­ban, ellátogatott a helyi vas- és fémkombinátba. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Megkezdődött az 1966 — 67 évi szakmunkástanuló igények tervezése Megkezdődtek a lengyel—jugoszláv tárgyalások Belgrád (MTI) A jugoszláv szö­vetségi végrehajtó tanács új-belg­rádi palotájában megkezdődtek a hivatalos lengyel—jugoszláv tanácskozások. A megbeszélése­ken részt vevő lengyel küldött­séget Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára és Józef CyranHe- wicz, a lengyel minisztertanács elnöke, a jugoszláv delegációt Joszip Broz Tito, a JKSZ Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke vezeti. A tanácskozások során nagy fi­gyelmet szentelnek a két ország kapcsolatainak és megvizsgálják az együttműködés továbbfejlesz­tésének lehetőségeit, különösen az üzemi kooperáció terén. A két küldöttség véleményt cserél a legégetőbb nemzetközi problémákról. Az érdeklődés központjában — hangoztatják Belgrádban — természetesen az európai biztonság kérdése áll. flz indonéziai parlament az 1KP betiltását követeli A harmadik ötéves terv szak­munkás-ellátása szempontjából nagyfontosságú lesz a szakmun­kástanuló-intézetek 1966—1987. tanéve, ezért a tanuló fel vételek előkészítése már . most megkez­dődött. Az Országos Tervhivatal elnöke és a munkaügyi minisz­ter együttes utasítást adott ki szakmunkástanulók 1966—1967. tanévi felvételének tervezéséről. Az utasítás értelmében a vállala­toknak november 20-ig kell be- nyújtaniok igényüket a szakma szerint illetékes szakmunkás­intézetekhez és ebben fel kell tüntetniök, hány tanulót akarnak felvenni az 1966—1967. tanévre. A korai igénybejelentésre azért van szükség, hogy a Munkaügyi Minisztérium 1966. februárjáig kiadhassa a felvételi tervet és az intézetek ennek alapján idejé­ben lebonyolíthassák a felvéte­leket. Felhívja az utasítás többek között a vállalatokat, fordítsanak nagy figyelmet arra. hogy mivel az általános iskolákból és a kö­zépiskolákból kikerülő fi atalok- nak körülbelül a fele leány, szak­munkástanuló igényeik összeállí­tásánál az ide vonatkozó rende­let értelmében az előírt arány­ban igényeljenek leány, szakmun­kástanulókat is. A közös utasí­tás az eddiginél nagyobb bele­szólást biztosít a vállalati igé­nyeikbe a megyei tanácsok mun­kaügyi osztályainak. A szakmun­kástanuló igényeket az illetékes megyei tanács munkaügyi osztá­lya véleményezi, hogy megfelel­nek-e a reális szükségletnek, a megye szakmunkás-utánpótlásá­nak, a fiatalok továbbtanulási le­hetőségeinek- A tanácsi munka­ügyi osztályokra vár, hogy a me­gye szakmunkástanuló, szükség­letét összehangolják az általános iskolákból és középiskolákból ki­kerülők továbbtanulásával. Tartósnak ígérkezik a hideg, a hét végére újabb havazás várható A szokatlanul korán beköszön­tött tél hatalmába vette csaknem egész Európa légterét: a hideg légtömegek elözönlötték már a Földközi-tenger vidékeit is, tér­hódításukat esők, sokhelyütt ha­vazások kísérték. A Meteorológiai Intézethez érkezett legutóbbi je­lentések szerint a London—Pá­rizs, Milano—Belgrád, Rosztov vonaltól északra a nappali maxi­mumok nem haladták meg sehol a nulla fokot. A meteorológusok szerint a jelenlegi hidegeloszlás nagyon emlékeztet az évszázad egyik leghidegebb telére, az 1928- 1929-esre, tehát az analógia alap­ján hideg télre kell felkészül­nünk. Elgondolkoztató, hogy az utóbbi 30 év alatt csupán két esetben — 1941-ben és 1956-ban — volt a mostanihoz hasonló hideg novemberünk. Havazás, hideg, esők Lengyelországban beköszöntött a kemény tél. A lehullott hótö­megek zavarókat okoznak a vas­úti és közúti közlekedésben, sok község elszakadt a külvilágtól, különösen az ország keleti felé­ben. Az Azori-szigetekről szélvihar­ról és felhőszakadásról érkezett jelentés.- A dél-afrikai Johannesburg térségében emberemlékezet óta először esett hó november dere­kán. Az évnek ebben a szaká­ban a déli féltekén általában száraz az idő, sőt hőség uralkodik. A kellemes éghajlatú Hawaii­szigetekre négy napon át szakadt az özönvízszerű eső. Honolulut, a szigetek fővárosát elöntötte a folyékony iszap, amely egyes ut­cákban egy méter magasain áll. A családok százai voltak kény­telenek elhagyni otthonukat. A repülőteret lezárták a forgalom elől. A szigetek fő útvonalait több helyen földcsuszamlások tették járhatatlanná. Djaikarta (MTI). Az indonéz parlament, amelyet Sükarno ma­ga nevezett ki, hétfőn idei őszi ülésszakának első napján hatá­rozatban követelte, hogy tiltsák be az Indonéz Kommunista Pár­tot. Az ülésen nem voltak jelen a kommunista képviselők, aki­ket mér korábban eltávolítottak a testületből. A határozat köve­telte, hogy a kormány terjesszen jelentést a szeptember 30-a moz­galomról a parlament elé és jó­váhagyta a kommunista képvi­selők mentelmi jogának felfüg­gesztéséről hozott korábbi intéz­kedéseket. Nasution tábornok, indonéz hadügyminiszter hétfőn utasítást adott, hogy a fegyveres erőket tisztítsák meg a kommunisták­tól. Nasution kijelentette, hogy még számos kommunista és a szeptember 30-a mozgalom szá­mos támogatója bújik meg a hadseregben és a biztonsági szol­gálat sorai között Az utasítások szerint mindenkit el kell távolí­tani a fegyveres testületek sorai­ból, aki tagja az IKP-nák, vagy más baloldali szervezetnek és nem ítélte el kezdettől fogva a szeptember 30-a mozgalmat; aki közvetve, vagy közvetlenül bele­sodródott a mozgalomba; aki tu­dott róla, de nem szólt róla a hatóságoknak; aki ugyan nem sodródott bele, de később elárul­ta, hogy támogatta annak cél­jait. Az öregasszony lassú, óvatos léptekkel jön lefelé a keskeny, két agyagjai közé bevágott szur­dokon, hátán fél zsák kukorica. Keze görcsösen markolja a zsá­kot, egyensúlyoz, nehogy elcsúsz- szon a bokáig érő, ragadós latyak­ban, az ormótlan félcipő minden lépésnél cuppanva vág a sárba. A keskeny, vékony korlátú deszka­lapokból összerótt hidacskánál ne­hézkesen megáll. Sóhajt, a zsákot egyik válláról a másikra teszí, rálép a hídra, megbillenti d ka­pát, aztán eltűnik a kerítés mö­gött. Följebb, a túlsó soron kő­művesek dolgoznak, egy pince be­járatát falazzák, megállnak, utá­nanéznek az öregasszonynak, aztán újra adogatják a téglát. Valahol gyerekre kiabál az anyja, kihallatszik az Utcára a hang. * — Szokott fűteni? — Nem nagyon kell itt, ez a szoba jól tartja a meleget, most is hideg a kályha. Aztán hűvös mégsincs. Van valami kevés tüze­lőm, abban a lavórban tartom a szenet, mellette a fát. Begyújtok azért mindennap. A csöppnyi, lyukszerű kis szo­bában valóban meleg van, de ez a meleg dohos, savanyú szaggal keveredik. Percei Miklósné. nehéz­kesen támaszkodik az asztal sar­kának, megigazítja a kendő alól cArcok kibukó őszes haját. Vizsgálhat egy darabig, aztán megkérdezi: — Talán a tanácstól jött lel­kem? A ház amiben lakik, csak félig, vagy talán addig sem nevezhető háznak. A part agyagos falába fúrt pince elé egy kis téglából épült szobácskát emeltek. Mö­götte a másik helyiség, ajtaja nincs, belátni az ágyra, ott al­szik a fia. Percelné fölegyenesedik, kinyit­ja a szekrény ajtaját: — Ez a néhány göncünk van, nézze meg, milyen kopottak. Amióta szegény jó uram meghalt, én tartom el beteg fiamat. Az is jól benne van a korban, dolgozni nem tud, jár ide-oda, aztán a cimborák beleviszik az ivásba. Van nekem bajom elég. Igaz, hogy kapok innen-onnan valami kis segélyt, azért megvagyunk valahogyan. Szorosabbra húzza a kendőjét becsukja a szekrény ajtaját, vá­rakozóan néz. — Hogyan kerültek ebbe a la­kásba? — Még annak idején vettem, az A Pravda a kínai sajtó szovjetellenes megnyilvánulásairól Moszkva (TASZSZ). A Pravda keddi számában a lap pekingi tu­dósítója „Szovjetellenes anyagok a kínai sajtóban” címmel a követ­kezőket írja: „Válasz az SZKP új vezetősé­gének az akcióegységről hangoz­tatott fecsegéseire” címmel terje­delmes cikk jelent meg a Kínai KP központi sajtóorgánumában a Renmin Ribaóban és a Vörös Zászló című folyóiratban. A szer­kesztőségi cikk rendkívül durva és támadó hangjával kitűnik a kínai sajtóban rendszeresen közölt ha­sonló anyagok közül. A cikk ar­ról tanúskodik, hogy a Kínai KP vezetősége az imperializmus és a vietnami amerikai agresszió ellen, a békéért és a népek társadalmi előrehaladásáért folytatott harc­ban végképp elutasította az SZKP- vel és más marxista—leninista pártokkal való akcióegységet. A cikk rágalmazó módon revizioniz- musnak minősíti a Szovjetunió harcát a béke fenntartásáért és az új világháború veszélyének el­hárításáért, s azt állítja, hogy a Szovjetunió tagad és ellenez min­den antiimperialista forradalmi harcot. A cikk továbbá azt állít­ja, hogy a világ feletti közös uralkodás érdekében a Szovjet­unió összeesküdött az amerikai imperializmussal. Ennek egyik „bizonyítéka” a Szovjetunió által aláírt moszkvai atomcsend-szerző- dés, amelyhez — mint ismeretes, — a világ több mint száz orszá­gának kormánya csatlakozott A szovjet—amerikai összeesküvés másik „bizonyítékaként” a Ren­min Ribao és a Vörös Zászló az atomfegyverek elterjedését meg­akadályozó szerződésre vonatkozó szovjet javaslatot hozza fel, amely megakadályozná a nyugatnémet revansistákat az atomfegyverek megkaparintásában. Mindazt a segítséget és támoga­tást, amelyet a Szovjetunió a VDK kérésére és kétoldalú meg­állapodása alapján nyújt a viet­nami népnek az amerikai agresz- szió elleni harchoz, a cikk az amerikai imperializmussal való összeesküvésnek tünteti fel. Az SZKP irányvonalát, amely a kommunista társadalom felépíté­sére, a jólét növelésére, a ter­melőerők fejlesztésére és a szó cialista gazdaság tartalékainak hasznosítására irányul, a cikk a szovjet nép „burzsoá átalakítása’1 irányvonalának kiáltja ki. Azokat az intézkedéseket pedig, amelye­ket az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány tesz a kol­hozfalu termelőerői szüntelen nö­velése érdekében, s ezzel össze­függésben az SZKP Központi Bi­zottságának márciusi plénumhatá- rozatait, a szóban forgó cikk a következőképpen tálalja: „Az SZKP új vezetősége a tőkés fej­lődést gyorsítja falun is. Fejleszti a magángazdálkodást, növeli a háztáji gazdaságok nagyságát, a magántulajdonban lévő állatok számát, bővíti a szabadpiacot és ösztönzi a szabadkereskedelmet’' A szeptemberi plénumhatározato- kát a cikk úgy értékeli, mint a kapitalizmus visszaállítását a Szovjetunióban. Pártunknak azt az irányvonalát, hogy az állam életében helyreállítsák a lenini normákat és elveket, hogy fejlesz- szék a szocialista demokráciát, ki­bontakoztassák a dolgozók alkotó kezdeményezését, a szerkesztő­ségi cikk revizionizmusnak állítja be. Miközben a közös ellenség — az imperializmus elleni aktív harc kibontakoztatása céljából az SZKP és más marxista—leninista pár­tok sürgetik az összes kommu­nista párt akcióegységét és ezen az alapon törekszenek tömöríteni a kommunista mozgalom sorait, a cikk szerzői kijelentik, hogy a Kí­nai KP és az SZKP között csak az van, ami elválasztja őket és nincs az, ami egyesíti, csak az van, ami ellentmond egymásnak és nincs az, ami közös lenne, hogy a Kínai KP és az SZKP ak­cióegysége lehetetlen, mivel a két párt merőben ellentétes álláspon­ton áll. Válaszul az SZKP és más marxista-leninista pártok fel­hívásaira, hogy küzdjék le az el­lentéteket, a cikk kijelenti, hogy mind politikai, mind szervezeti szempontból határvonalat kell húzni a Kínai KP és követői, va­lamint a többi kommunista és munkáspártok között Valamennyi kitétel elejétől vé­géig hemzseg a megengedhetetlen és teljesen alaptalan rágalmaktól, provokációs koholmányoktól, ame­lyeket a szovjet nép, az SZKP, valamint az antiimperialista és haladó erők összefogását célzó politika elleni ellenséges érzület hat át. Az ilyen megnyilatkozások óriási károkat okoznak az impe­rializmus ellen, a békéért, a né­pek biztonságáért, a nemzeti füg­getlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc kö­zös ügyének), annak az ügynek me­lyért önfeláldozóan küzd a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a szocia­lista országok világközössége és a nemzetközi kommunista mozga­lom. a Székelyi útról uram halála után, nem is kevés pénzért. Fizettem érte vagy ezer­ötszáz forintot. Rendbehoztam, amennyire lehetett, azóta itt élünk. Jó ez nekünk, engem már innen visznek el. Megöregedtem, megszoktam. Nem mozdulok se­hova. * Luka Ferenc bácsi megkavar- gatja a tűzhelyen fövő krumpli­levest, rácsapja a fedőt, aztán ko­mótosan kétfelé simítja a baju­szát. — Itt Simontornyán a Székelyi út, egy külön világ, azt elhiheti nekem. Mindenkit ismerek én, aki itt lakik, volt velük elég dolgom, esküdt ember vagyok, hivatalból is számon tartok min­denkit. Nyolc évig voltam éjjeli­őr, aztán meg szőlőcsősz, elég ba­jom volt nekem ezekkel. A szeme csöppnyi megvetést fejez ki, legyint: — Laknak itt rendes népek is, de van közöttük nagyon sok, aki­ket legjobb lenne messze el­zavarni. Furcsa egy világ ez. Feri bácsi „házatája” szinte ra­gyog a tisztaságtól, a boltíves falakon régi, megfakult fényké­pek, odébb két ágy, szekrény, az ablak előtt asztal. — Ilyen szoba nincs még egy a Székelyi úton, kitéglázatt ez végig, aztán az ablakon is, meg az ajtón is üveg van. Nyolc éve élek itt magam, azóta nem volt nap, hogy ne takarítottam volna. Néha elmegyek a lányomékhoz Ercsibe, meglátogatom őket, de hamar visszajövök, visszahúz a szívem. Nyugdíjas vagyok, van egy kis szőlőm is, nem lehet azt bitangba hagyni. Az asztal alól előveszi a boros üveget, kitölt két pohárral, az egyiket a világosság felé emeli, átnéz rajta, elég tiszta-e, úgy mondja: — Hívnak vissza, megint men­jek csősznek. Azt hiszem, el is megyek, ez nelcem való. Megőr­zők én az utolsó szögig mindent, nem vesztem össze senkivel, a ceruza meg a papír az, ami be­szél. — Nem kívánkozik el innen a Székelyi útról? — Nem én. Bár mondták már, hogy menjek le a faluba, az egyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom