Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

TOLNA MFG TFT VEPÜJSÁfl 3 1965. október 31. A szavak fedezete A KÖZELMÚLTBAN arról pa- bán reklamált, a cikket a ktsz sek meggyőződéssel, teljes igaz­naszkódott egy idős regölyi pa­rasztember, hogy gyermekei — lánya és veje — rosszul bánnak veié. Körülményesen, de igen nagy meggyőződéssel ecsetelte a részleteket. Panaszát kivizs­gáltuk. Nincs igaza. Egy békétlen öregember portréjá­val ismerkedhettünk meg, akiről a községben elmondták, hogy éle­te során több munkát adott a kü­lönféle szerveknek, a bíróságok­nak, mint Regöly lakossága együttvéve. Gyakran derül ki, hogy a panaszkodók valótlant ál­lítanak, szavaik mögött nincs fe­dezet. Ebből sok-sok bonyodalom és még több felesleges időpocsé- kolás származik. A magánéletben ugyanúgy, mint a közéletben, egyre nagyobb hang­súlyt kap az az igény, hogy a sza­vaknak legyen fedezete. A köz­életben betöltött tisztségnek egyéb­ként velejárója, hogy a vezető embernek szinte mindennap tá­jékoztatnia kell valakit valami­ről. A tsz-elnöktől számtalanszor megkérdezik, mennyire elégedett a közös gazdaság üzleti partne­reivel, a vállalatokkal. S elég gyakori az elfogult válasz, nega­tív, vagy pozitív előjellel. A ta­nácselnöktől nem egyszer arról kémek felvilágosítást egy-egy ügy kivizsgálása során, hogy Y-t, vagy X-et milyen embernek ismeri. Nem ritkán itt is előfordul a fe­lületesség. A gazdasági vezetőnek számtalanszor kell tájékoztatást adnia, hogy hol ki, vagy mi nehe­zíti a termelésit. E kérdésekre adott válaszok jó része tárgyilagos, és elfogulatlan, de jócskán akad példa sajnos en­nek az ellenkezőjére. A félretájé­koztatásból pedig rendszerint jó­vá alig tehető károk 'keletkeznek, erkölcsileg. A pontatlan, elfogult, vagy részrehajló megállapítások befeketítik a fehéret, vagy fehérre festik a feketét. Ilyen helyzet állt elő legutóbb a pincehelyi ktsz munkájának a megítélésében. Ozo- rán a községi tanács vb-elnöke a ktsz építési részlegének a munká­járól negatív értelemben nyilat­kozott. Elmondotta, hogy a közsé­gi tanács épületének egyik falát már háromszor csinálták, a jár­dát lucasaék módjára építik, az egyik állami ház rendbehozásá­nál sok hibát vétettek. Tekintet­tel arra, hogy ezt az információt nem egy utcai őgyelgő, hanem ve­zető ember adta, a pincehelyi ktsz építési részlegének munkájáról e lap hasábjain is megjelent egy bíráló írás. A ktsz vezetősége pedig nyom­— Az ideológiai irányelveket ne tekintse senki valamiféle élettől elvonatkoztatott dolognak. Mun­kahelyenként adódnak a gondok, a problémák. Az ideológiai irány­elveket a mindennapi munkában lehet és kell alkalmazni. Nem kampányszerű dolog az ideoló­giai kérdésekkel való foglalkozás. Minden időszaknak megvoltak az ideológiai munkával kapcsolatos feladatai. Az ellenforradalom után a párt, a revizionizmus el­len, a szektáns baloldali nézetek edlen, a helyzet konszolidálásá­ért harcolt. A munkásosztály ve­zetésével, a szocialista ipar és a kereskedelem megteremtése után, leraktuk a szocializmus alapjait a mezőgazdaságban is. Vélemény- cserét, vitát folytattunk a pa­rasztsággal. A kollektív gazda­ság kialakításával olyan alapot hoztunk létre, amely minden te­kintetben többet ad a társada­lomnak, mint amit és amennyit a kapitalista gazdaság valaha is adhatott. Ezekben az időszakok­ban, a maihoz hasonlóan, ideo­lógiai vitát folytattunk. Válaszolt a vitába bekapcso­lódott Erdős Lászlónak is, aki a hazafiasságról beszélt, és fel­szólalásában azt mondta: — Jó hallani a hazafiasságról. Őszin­tén szólva, leginkább csak ak­kor gondolt-m a magyarságom­ra, amikor a magyar futballcsa­tagjaira nézve sértőnek és igaz­ságtalannak minősítve, helyre- igazítást kért. Az ügyet megvizs­gáltuk és megállapítottuk, hogy a tanácselnök néhány körülményt vagy nem ismert, vagy elhallgat­ta azt, és így helyezhette kedve­zőtlen megvilágításba a ktsz mun­káját. Igaz ugyan, hogy a tanács­háza oldalát például már három­szor csinálták, de a tájékoztatás során a teljes igazsághoz az is hozzátartozott volna, hogy ez azért van, mert az épületnek az eredeti elhelyezése eleve rossz. A dolognak ebben az esetben is az a tanulságos lényege, hogy bizonyos tények, összefüggések el­hallgatásával is lehet valakit, vagy valamit kedvezőtlen beállí­tásban feltüntetni, de egyre nehe­zebb az igazságon erőszakot elkö­vetni, főleg akkor, ha egy-egy megállapítás, ítélkezés nyilvános­ságot kap. Bebizonyosodott, hogy a pincehelyi ktsz általában jól dolgozik. Ha már erről beszé­lünk, akkor ne hallgassuk el, hogy sok egyéb mellett, a na­gyobb nyilvánosság arra is jó, hogy egyes emberek jobban rá­szokjanak arra, hogy minden helyzetben körültekintően, a pon­tosságra, a teljességre törekedje­nek, ne pedig az olcsó, hatáskel­tésre, bármilyen áron. A VEZETŐ EMBERNEK, bár­melyik poszton, nemcsak dolga, kötelessége beszámolók, felszóla­lások formájában a felsőbb szer­veket, nyilatkozatok, vagy infor­mációk adásával, a sajtó igénybe­vételével a dolgozókat a hibák­ról, vagy az eredményekről tájé­koztatni. E kétirányú feladat a mi rendszerünkben soha nem szívesség, mindig kötelesség. A dolgozók lebecsülésének kell te­hát minősíteni azokat a megnyil­vánulásokat, amelyek a tájékoz­tatási kötelezettséget úgy könyve­lik el, mint szükségtelen rosszat, vagy pedig a nyilvánosság igény- bevételével valótlan jelentésekkel próbálkoznak jó színben feltüntet­ni rossz dolgokat, s fordítva, rossz színben tüntetni fel jó dolgokat. Itt volt a minap ez az elgondol­kodtató és fonák helyzet, hogy egy felelős besztásban lévő em­ber pozitiven nyilatkozott az ár­víz okozta épületkárok helyre- állításáról, amit a KISZÖV osz­tályvezetője később megcáfolt. Mire lehet ebből következtetni? Tájékozatlanságra, nagyvonalú­ságra? Elsősorban arra, hogy né­melykor a szavaknak nincs fede­zete. Arra, hogy esetenként egye­pat valamelyik külföldi csapat­tal mérkőzött. A vitában tisztázódtak a kér­dések. A megnyugtató válasz ha­tása az arcokra volt írva. Egyet­értettek abban, hogy nem ár­tana egy kicsit jobban szeretni ezt a hazát. Vannak eredmé­nyeink, amelyekre méltán büsz­kék lehetünk. Egyetértettek ab­ban, nem mindegy, hogyan mu­tatjuk be a szocializmus építé­sét. Úgy, hogy nálunk minden szép és minden jó, vagy úgy, hogy a szocializmus építésében nálunk a hibák jellemzőek. Be­szélni kell az eredményekről szé­pítés, lakkozás nélkül. A való­sághoz hűen őszintén tárjuk fel a hibákat, anélkül, hogy túlzá­sokba esnénk. A z Állattenyésztési Kutató Intézet Alsótengelici Kísér­leti Gazdaság kommunis­tái a gazdasági és ideológiai kér­dések összefüggéseit tárgyalták. Volt amiről ugyan nem beszél­tek, de ezen a területen is lát­ják, mit kell tenniök. Látják és tudják, hogy nem formai dolog, nem kampányfeladat az ideológiai kérdésekkel való foglalkozás. Nem elvont tétel, és a kommu­nisták tegyenek meg mindent -'('ért, hogy mindennapi kenye­rünk legyen a tudatformálás. P. M. Ságként hangoztatnak fél, vagy részigazságokat. Ez a fajta nagy­vonalúság ütött vissza a simon- tornyai ügyben is, s ez a gyakor­lat nemcsak itt, mindig, minde­nütt visszaüt. A megyei tanács vb-elnöke — amint erről a Nép­újság olvasói tudomást is szerez­hettek — utasítására a sdmontor- nyai ügy kivizsgálása megtörtént. Megállapították, hogy a megyei KISZ-bizottság, információja, eny­hén szólva, felületes volt. Ám az ilyen „kicsire nem adunk” felületesség azzal a sú­lyos következményekkel járhat, hogy méltóságukban, önérzetük­ben sértenek meg rendes, jórava- ló embereket. Azzal a következ­ménnyel járhat, hogy érdemtele­nül jutalmaznak, dicsérnek eset­leg olyanokat, akik erre nem szol­gáltak rá. A közelmúltban egy alkalommal — ez is elgondolkod­tató példa — a megyei operatív bizottság ülésén úgy került szóba az izményi tsz-elnök neve, hogy az ránézve egyáltalán nem volt hízelgő. Az operatív bizottság — szerencsére — ezt az információt nem vette készpénznek és elren­delte az ügy alapos kivizsgálását. Mi derült ki? Az, hogy megint produkálta magát a túlbuzgó fe­lületesség és a felelőtlen fecsegés, mert egyetlen szó nem igaz abból, amit az izményi elnökről állítot­tak. Elgondolkodhatunk azon, hogy mi van akkor, ha az újbóli kivizsgálás elmarad. Erkölcsi rangja és tekintélye csorbul meg egy embernek úgy, hogy fogalma sincs róla, miért. A szavak fede­zetéhez ide kívánkozik az is, ami a jelentések körül tapasztalható. A paksi járás hétfőn jelentette a megyei tanácsnak a vetés befeje­zését. Mire jó ez, hiszen a paksi járásban, Bölcske község határá­ban még kedden is vetették a ke­nyérgabonát. NEM TÚLZÁS TEHÁT kitérni ebben a kérdésben a presztizs- veszteségre. és a fedezet nélküli szavak politikai következményére. Ahol a vezető ítélkezései, meg­állapításai mellőzik a higgadtsá­got, a körültekintő alaposságot, a minden esetben kötelező tárgyi­lagosságot, ott ez a vezető előbb- utóbb hitelét veszti, nem veszik komolyan sem „lent”, sem „fent”. Az ítélkezések, a megállapítások felületessége, pontatlansága politi­kai károkat is okoz, ha egy tiszt­ségviselő lelkiismeretfurdalás nél­kül elhallgat, elferdít a teljesség­hez nélkülözhetetlen tényeket, vagy ha restelli egy-egy ügy kap­csán azt mondani, hogy nem tu­dom, nem ismerem, esetleg utána nézek. A felelőtlen fecsegés, a „hasra- ütés” mindig lelepleződik. Akad­nak azonban emberek, akik meg­feledkeznek arról, hogy ebben a felszabadult, nyílt, őszinte és al­kotó politikai légkörben már rég nem minősül értékálló cikknek a tényeket elferdítő, hangulatkeltő, fedezet nélküli szó. Szekulity Péter tí • Ülést tartott a vasutas-szakszer vezet megyei bizottsága Csütörtökön Dombóváron ülést tartott a Vasutasok Szakszerveze­te Tolna megyei Bizottsága. A munkavédelmi bizottság és a munkásellátási bizottság jelen­tése alapján megvizsgálták, ho­gyan készültek fel a megye vas­úti szolgálati helyein, üzemeiben a téli forgalomra. A megyei bi­zottság megállapította, hogy az elmúlt évekhez képest mind a balesetelhérítás, mind a munkás­ellátás, munkásszállások területén javult a felkészülés, azonban a tél beállta előtt még sok hiányos­ságot kell megszüntetni. Több helyen még nincs megoldva a mű­helyek, melegedők fűtése, a me­legvíz biztosítása a mosdáshoz, zuhanyozáshoz, a dombóvári fű­tőházban a világítás nem meg­felelő. Lényeges javulás követke­zett be a munkásszállásoknál is, a bérelt szállásokon csaknem teljesen megszüntették az egész­ségtelen, földes lakásokat. Né­hány, meg nem felelő szállás­hely felszámolása azonban még sürgős megoldásra vár. A megyei bizottság megvitatta a Dombóvári Fatelítő üzemben működő társadalmi bíróság tevé­kenységét is, valamint a vasutas dolgozók állami oktatásának hely­zetét. Az üzletekben vannak már az 1966-os zsebnaptárak Január eleién megkezdik az A Szekszárdi Nyomda több, mint egymillió zsebnaptárt állít elő az idén. Az egész országban egyedüli „gazdája” a zsebnaptár­készítésnek. A belkereskedelem részére összesen nyolcszázötven- ezer zsebnaptárt kellett készíte­ni, ezt a mennyiséget már tel­jes egészében leszállították, je­lenleg a belföldi reklámnaptára­kon dolgoznak. 1967-es naptarak nyomását A jövő évi „naptár-program” hasonló az ideihez. Jelenleg foly­nak az előkészületek az 1967-es naptárak nyomására. A kézira­tokat már megkapta a nyomda. Az év végéig a naptárszövegek egy részének a szedését végzik el és már kész nyomóformák állnak majd rendelkezésre az év végén. Az 1967-es naptárak nyomását január elején kezdik meg. Beethoven-est, irodalmi előadás, szabadegyetem — A TIT-klub novemberi terveiből — Hasonlóan a korábbiakhoz a szekszárdi TIT-klub november hónapban is gazdag programot ígér látogatóinak. November 4-én színes diafilmmel kísért műsor­ban mutatják be a szekszárdi múzeum történetét. Másnap, no­vember 5-én a régi megyeháza nagytermében Beethoven szonáta­estet rendeznek, amelyen közön­ség elé lép Kovács Dénes hegedű- és Becher Mihály zongoraművész. Hétfőn, november 8-án kettős program kínálkozik. Az irodalmi szabadegyetem keretében Sükösd Mihály író a modern francia iro­dalomról, Aradi Nóra egyetemi docens pedig a francia képzőmű­vészet kérdéseiről tart előadást. Az állatorvosi akadémia hallgatói november 12-én találkoznak, a megyei elnökség pedig 13-án ren­dezi soron következő ülését. Több szokásos rendezvény mel­lett kerül sorra a nevelők akadé­miájának következő előadása, s itt Büchler Róbert főiskolai do­cens az ismeretelsajátítás pszi­chológiájáról tart érdekesnek és hasznosnak ígérkező előadást. November 30-án Szekszárd régi kedves ismerősét Fischer Annié zongoraművésznőt köszönthetjük a régi megyeháza nagytermében egy zongoraesten. A programot végül a méhészeti szabadegyetem műsora zárja december elsején, szerdán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom