Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-08 / 237. szám

1965. október 8. TOLNA WEG TEJ NEPOlBÜO 3 Lendületes versengés megyesxerte — Mit mond két osztályvezető a kritikus tsz-ekről ? — Gerjen ígérkezik elsőnek A Tolna megyei Tanács koráb­ban közzétett versenyfelhívása nyomán a termelőszövetkezetek­ben lendületes és jó iramú mun­ka folyik az őszi mezőgazdasági munkák sikeres lebonyolítására. Az idei rendkívüli időjárás a kö­zös gazdaságok vezetőinek, tag­jainak a munkáját eddig nagy­mértékben nehezítette. Az ősz azonban mintha min­dent kárpótolni akarna, mert kimondottan kedvez az idő­járás a vetésnek, a betakarí­tásnak, valamint a két mű­szaknak. Ezt a kedvező körül­ményt a mezőgazdasági üze­mek dolgozói mindenütt ki­használják. Szinte alig akad elmarasztalás­ra jogot adó ok. Ha a jelenlegi ütemet a földeken dolgozó embe­rek tartják, akkor minden lehe­tősége megvan az optimális ha­táridők betartásának. Ez év őszén megyeszerte az a gyakorlat érvényesül, hogy a ha­gyományosan jól dolgozó közös gazdaságokat a járási emberek feleslegesen nem zaklatják. Az irányító és segítő munka tervszerűen az úgynevezett kri­tikus tsz-eket tartja szem előtt. Erről Rumpl József, a bony­hádi járási tanács vb mező­gazdasági osztályvezetője a következőket mondotta: — Örömmel közölhetem, hogy járásunk területén jelenleg olyan termelőszövetkezet nincs, amely­ben bizonytalan lenne a határ­idők betartása. A múlt napok­ban erről személyesen győződ­tünk meg. Megállapítottuk, já- rásszerte szépen haladnak a munkák és az utóbbi tíz napban tartottuk az ütemet. Bizakodó vagyok és úgy ítélem meg a hely­zetet, hogy továbbra is tartani tudják a közös gazdaságok az ütemet. Korábban, napokkal ez­előtt még volt néhány kritikus termelőszövetkezet. A vártnál gyengébben folyt a munka Vár­alján, Szálkán, Bátaapátin, va­lamint Cikón. Mindezt nemcsak megállapítottuk, hanem ezzel egyidejűleg megfelelő segítséget nyújtottunk. Gondoskodtunk a felsorolt községek termelőszövet­kezeteiben a területátesoportosí- tásról, megbeszélést folytattunk a termelőszövetkezetek vezetőivel és megállapodtunk a nehezítő tényezők kiiktatásáról. Ennek meglett az eredménye, mert ma már az előbb említett községek tsz-ei sem tartoznak a kritikus gazdaságok közé. A napi mun­kák során helyenként adódnak nehézségek, problémák, ám ezek megoldhatók. Végső soron járá­sunk, ha az időjárás továbbra is így kedvez, október végéig a ke­nyérgabona-vetést befejezi — mondotta Rumpl József elvtárs. Kiss Antal, a szekszárdi járási tanács vb mezőgazdasági osztály- vezetője rövid nyilatkozatában a következőket mondotta: — Ma már a járás területén kritikus tsz-ről nem beszélhe­tünk. Ilyen nincs. A medinai' Béke és a Rákóczi Tsz-ben, a sióagárdi Siógyöngye Tsz-ben, a decsi Uj Élet Tsz-ben voltak nehézségek, de ezeket megol­dottuk és menet közben oldjuk meg. Kilenc szakember jelenleg is a helyszínen nyújt megfelelő segít­séget, főleg és elsősorban az előbb említett négy tsz-t tartjuk szem előtt. A tamási járási tanács mező­gazdasági osztályán közölték, hogy a koppányszántói Már­cius 15. Tsz, a miszlai Búza­kalász Tsz, valamint a gyönki Petőfi Tsz számítható kritikus gazdaságnak. A három terme­lőszövetkezet vezetői ezt min­denütt megcáfolták. A koppányszántói Március 15. Tsz-ben a főkönyvelő elmondta, hogy néhány nappal ezelőtt még valóban nehéz helyzetben voltak, ám a kilátások nagymértékben javultak, miután három újabb erőgépet kaptak. Ennek követ­keztében a vetés, a betakarítás meggyorsult és idejében befeje­zik a nagy munkát. A gyönki Petőfi Termelőszövetkezet veze­tői és tagjai szintén bizakodóak. Kenyérgabona-vetéstervüket ed­dig 40 százalékra teljesítették. A miszlai tsz. elnöke sem tart at­tól, hogy megkésnek. Egyébként e héten számítani lehet arra, hogy néhány közös gazdaság a vetési tervét teljesí­ti. A munkák ütemét figyelembe véve máris arra lehet következ­tetni, hogy a gerjeni közös gaz­daság és a dunaföldvári Virág­zó Tsz végzi el az idén a me­gyében leghamarabb a vetést. Az OKISZ szeptemberi modellversenyén a Kövendi Sándor Tol­na megyei Cipész Ktsz 3. helyezést ért el. A nyújtott orrú, szür­ke betétes, fekete férficipő nagy sikert aratott a szakemberek körében. A tervezőmunka elismeréséül Bognár Ferenc és Huth Jó­zsef a szövetkezet dolgozói megosztott dijat kaptak. Foto: Túri Mária Betéttuskó — exportra A Bátaszéki Kádár- és Fatömeg­cikk Ktsz a hagyományos kádár­ipari termékeken, a különféle hordókon kívül számos egyéb cikket is állít elő. Az utóbbi évek­ben egyre nagyobb jelentőségű a szövetkezet exporttermelése. Most újabb exportcikk gyártását kezdik el, betéttuskókat gyártanak Szíria részére. A betéttuskót vasúti vasbeton­aljba építik be a sínek rögzítésé­re. A magyar gépipar komplett betonalj-gyártó berendezéseket ál­lít elő exportra, többek közt Szí­1 ria részére is. A Bátaszéken ké­szülő betéttuskókat a Szíriái gyár­ban használják majd fel. A szövetkezetnek az év végéig kétszázezer betéttuskót kell le­szállítania, a jövő évi rendelés pedig egymillió-négyszázezer da­rab. Az elmúlt hónapokban ké­szültek fel a nagybani gyártásra, különféle célgépeket készítettek, illetve a meglévő gépekből néhá­nyat átalakítottak erre a célra. Jelenleg a faanyag előkészítése folyik és rövidesen megindul a nagybani gyártás. 4 dombóvári fiúkollégium kezdeményezése A KOLLÉGIUM TÁRSAL­GÓJÁBAN fiúk, lányok ülték körül az egymás végébe tolt asztalokat. A Dombóvári Gyenis Antal fiúkollégisták összejövete­lükre vendégeket is hívtak. Meg­hívták a Gőgös Ignác Gimnázi­um, az Apáczai Gimnázium és az Iparitanuló Intézet fiataljait, KISZ-titkárokat, diáktanács-ta- gokat, KISZ-vezetőségi tagokat. Ezúttal nem ismerkedési estet rendeztek, ezen már túl vannak. Esti összejövetelüknek komo­lyabb oka volt. A kollégiumban a politikai-ideológiai tanfolyam vette kezdetét. A dombóvári fiúkollégium ne­velői, tanárai nem először kez­deményeznek. Az elmúlt évek­ben a fiatalok politikai fejlődé­sének elősegítésére marxista kö­röket szerveztek, de olyan komo­lyan vették, hogy a tanfolyam műves, meg a két segédmunkás Dunaszentgyörgyön motorra ül, és indul a munkába. Somogyi István a brigád legfiatalabb segédmun­kása, naponta Tengelic-Szőlő- hegyről kerékpáron hajt a mun­kahelyre, este meg haza... Há­rom évenként szaggatnak el egy- egy motorkerékpárt, évenként csupán néhány héten át nem utaznak motoron, amikor az utak járhatatlanok. Ilyenkor szálláson tanyáznak, és csak hét végén mennek haza... Mit tanulhatnak még a brigád­tól mások? Elsősorban azt is, hogy egymás egészségére, épségére vi­gyáznak. A tizenöt év alatt mind­össze két alkalommal volt táp­pénzes betegük — a munkából ki­folyólag. És természetes az is, hogy nemcsak a munka tartja össze ezt a brigádot. Már akkor olyan családias kapcsolat volt kö­zöttük, összejártak az asszonyok, egy gondja mindenkié volt, egy örömén mindenki felvidult, ami­kor még a szocialista brigádmoz­galomnak híre sem volt... Na, és a leglényegesebb dolog: sokat kell dolgozni, munka nélkül nem telik a boríték... Néhány megoldatlan dolog is kíséri a brigádot évek óta. He­lyesnek tartanák, ha melléjük rendszeresen beosztanának ipari Akik ezer forinttal többet keresn ek: Somogyi István, Tibai Lajos és Drubics Sándor. tanulókat. Megoldásra vár, hogy a munkahelyre történő utazásaik költségét — kilométerpénz — megtérítsék. Jobb, tökéletesebb pallérterveket kémek. És szeret­nék, ha egyszer már úgy tudná­nak egy létesítményen dolgozni, hogy ne kelljen valamilyen anyagra várni... A héttagú szocialista kőműves­brigád története tizenöt éve kez­dődött. Mennyi szép épületet ad­tak már át, mennyi erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesül­tek! Van értelme a munkának, a lelkiismeretes tevékenységnek. Ér­demes kitartani egy vállalatnál, éveken át jól dolgozni. Ez a leg­főbb dolog, amit a gyengébb kőmű­vesbrigádok tanulhatnak Resch Ferenc brigádjától. Hasznos volna ha a vállalat tapasztalatcserére hozzájuk vinne tanulni egy most alakuló brigádot. PÁLKOVÁCS JENŐ ünnepélyes vizsgával fejező­dött be. A tanulók a vakáció után rendszerint visszatérnek a kollégiumba, az elsősök pedig megkezdik a kollégiumi életet. Az elsősök már jól beleillesz­kedtek a kollégium rendjébe, s közülük többen részt vesznek a KISZ-szervezet és a diáktanács munkájában. És a KlSZ-munká- val együtt igénylik a politikai oktatást tájékoztatást. A kollégium vezetősége az általános műveltséget adó tan­tárgyak tanítása, ellenőrzése mellett segíti a fiatalok politi­kai, világnézeti fejlődését is. A tanároktól választ kapnak a kérdésekre, s magyarázatot ké­telyeikre. A diákok sokirányú elfoglaltságuk mellett is találnak módot és lehetőséget arra, hogy időközönként politikai tájékoz­tatót halljanak a nemzetközi helyzetről aktuális politikai és gazdasági problémákról. Az ilyen természetű előadások megtartá­sára rendszerint a járási párt­bizottság tagjait, munkatársait fel. Az idei évben ismét hasznos kezdeményezés Indult el a dom­bóvári fiúkollégiumban. Kapcso­lódva a Központi Bizottság ide­ológiai irányelveiből adódó fel­adatokhoz, tanfolyamot indítot­tak a tanulók világnézeti tisz­tánlátásának elősegítésére, „A vallás és az ateizmus története” címmel. önkéntes jelentkezés alápján középiskolások vesznek részt, a tanfolyamon. A két gim­názium és az iparitanuló-intézet növendékei. Az előadáson va­ló részvételre 35-en jelentkeztek KISZ-titkérok, diáktanács-tagok, fiúk, lányok. AZ ELSŐ ELŐADÁST októ­ber 5-én este tartották a kollé­gium barátságosan berendezett társalgójában. A fiatalok érdek­lődéssel és fegyelmezetten vár­ták az előadás kezdetét. Az elő­készületekből már tudomást szereztek arról, hogy az első előadás megtartására Harsing Lászlót, a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egye­tem filozófiai tanszékének ad­junktusát kérte fel a kollégium vezetősége. Harsing Lászlót, mint előadót már ismerték a harmadikos-negyedikes tanulók. Érdeklődésüket nyilván ez is nö­velte és nem csalódtak. A megnyitó előadásnak bizo­nyos ünnepélyes keretet adott maga a rendezés is. Az elnöki asztalnál, az előadó mellett he­lyet foglalt Borsi Sándomé, a járási párt vb. mellett működő oktatási bizottság elnöke, aki már szintén tartott előadást a kollégistáiénak. Nagy Tibor a kollégium igazgatója nyitotta meg az idei tanév politikai és ideológiai előadássorozatát. Utalt a VIII. pártkongresszus határo­zatára és a KB ez év márciusá­ban előterjesztett ideológiai irányelveire, az ifjúság nevelé­sének feladataira, problémáira. A fiatalok világnézeti nevelését szolgálja a hat előadásból álló sorozat, amelynek keretében ha­vonta egy előadást, kéthavonta pedig szemináriumszerű vitát tartanak. Nagy Tibor megnyitója után Harsing László adjunktus ismertette az első bevezető té­mát. „Az egyház és a modern világ” címmel. A tudományos megalapozottságú előadás törté­nelmi áttekintést adott az egy­ház és az ateizmus fejlődéséről, ismertette a modern tudomány megállapításait és néhány fon­tos kérdésre, így az állam és az egyház viszonyának kérdéseire is választ adott. A fiatalok ér­deklődését úgy lehetne jelle­mezni: komolyan és fegyelme­zetten figyelték az előadást. Töb­ben közülük jegyzetet készí­tettek. mert mint mondották, ké­szülnek a szemináriumi vitákra, s esetenként tanulótársaik meg­győzésére. BARÁTKOZÁSSAL FEJEZŐ­DÖTT BE az első előadás. A kollégisták vendégül látták az ipari tanuló fiatalokat, tanulótár­saikat. Szívesen vették, hogy együtt maradhattak, s a tanulás után együtt szórakozhattak. A dombóvári fiúkollégium kezde­ményezése jó és hasznos kezde­ményezés. A politikai, ideológiai előadássorozattal kialakult fó­rum ugyanis alkalmas lesz arra. hogy a fiatalokkal világnézeti elvekről, politikai kérdésekről, bizonyos magatartásbeli normák­ról, követelményekről tanács­kozzanak. vitatkozzanak. POZSONYI IGXÁCNÉ Kihasználni a jó időt

Next

/
Oldalképek
Tartalom