Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-28 / 254. szám

19öS. október 28, TÖTtfA WEGfTrt ISTEPÍIJSAG „Megtalálják számításukat’’ Ocsényhen, frad^ácse^t tabló áll. Érdekes adatokat tar­talmaz a falu utóbbi 20 éves tör­ténetéből. íme néhány beszédes szám: ,,A község lakóinak száma 2780, ebből 625 tsz-tag. A 711 ház kö­zül 197 épült a felszabadulás utón. Százhúsz ember motorke­rékpárral. hat pedig személygép­kocsival rendelkezik. A faluban 620 rádió, 124 tv-készülék és 780 háztartási gép működik. A lakók takarékbetét-állománya megha­ladja a hárommillió forintot.” A néhány számadathoz nem kell magyarázat. Öcsényben jól élnek az emberek. Szeretnek szó­rakozni, művelődni, de emellett dolgozni sem restellnek. A mun­kához viszonyítva a számok nem hatnak csodának. Nagyon is ter­mészetes ez így; Molnár Albert tanácselnök na­gyon elcsodálkozott, amikor azt kérdeztem tőle, évenként hányán költöznek el a faluból, és meny­nyivel szaporodik az új lakók száma? — Ide csak jönnek, de innen bizony nem megy senld. Megta­lálják az emberek számításukat, miért kívánkoznának idegen fa­luba? Az emberek megtalálják számí­tásukat máshol is az országban, ez, az igazság. De nem is erről van szó. érdekes, főleg tanulsá­gos háttere van a dolognak. A tanácselnök még azt is mond­ta, hogy nemcsak az idősebb em­berek közül költöznek néhányan Öcsénybe, hanem, ami ritka do­log, a fiatalok is egyre többen szállingóznak vissza a tsz-be. Pe­dig közel a város, még az utazás is mindössze néhány kilométer. A helyhezkötöttségnék egy a nyitja: a munkaszeretet! Az őcsényiek már hosszú évekkel ez­előtt összefogtak, és közös erő­vel azon munkálkodtak, amit most mindannyian, egyenként is élveznek. Kihasználják a kör­nyék jó legelőit, rétjeit, szántó­földjeit és szőlőit. Igaz, termelő- szövetkezetük nem a legkiemel­kedőbb a megyében, de az erős közepesek közé tartozik. Náluk is akadnak gyenge évek, de ha összefogásról van szó, egy ember­ként fogják meg a munka bol­dogabbik végét. — Az év elején József-pusztá­ról költözött ide Latinovics Jó­zsef és Kovács Károly családjá­val. Bevette őket a tsz. azóta itt dolgoznak. Elégedettek, többé nem vágynak máshova — mesél­te az elnök. Idecsalogatta KemíS szóval, hanem jó példával. Ajiol olyan emberek vezetik a közös gazdaságot, mint Széki János tsz- elnök, meg Papp József főagro- nómus, ott minden évben csak jobb lehet a tagoknak. Tavaly is sok gonddal küzdöttek. Talajvíz, egészségügyi zárlat és vadkár. Ezek mind lecsíptek egy darabot a munkaegységből, mégis 30 fo­rintot fizettek. Az idén pedig 36- ot szeretnének. Ebben a faluban még a cigá­nyokat is fellelkesítette a jó példa. Néhány évvei ezelőtt a belső legelőn számos cigánycsa­lád tengette embertelen életét a putrikban. Vigyázni kellett a fa­luban a jószágra, a veteményes kertre, de a tsz portáját is foko­zottabb figyelemmel kellett tar­tani. Különbeni sokszor lába kelt ennek is, annak is. Ma már csu­pán két cigánycsalád él putri­ban, a belső legelőn. A többiek beköltöztek a községbe, becsüle­tes tagjai lettek a termelőszövet­kezetnek. Uj házakat építettek, melyek környékén ugyanolyan háztáji földek húzódnak, mint a törzslakóknál. Mondott is néhány példát az elnök: — Itt van az öreg Ignácz Já­nos. Mindig 4—500 munkaegysé­get teljesít. Két házat is épített a faluban, egyiket magának, a másikat a fiának: A nagyobbik fiú az egyik leg­jobb traktoros a környéken. Ha szükség van rá, éjjel-nappal egy­folytában képes dolgozni. Ifjú Nyilaski Frigyes is a tsz-ben dolgozik, de már nem gyalog. hanem gyönyörű, új Pannónia motorkerékpárral jár. Hasznos kezdeményezés Bolt us iskolában A dolgos falu a cigányokat velte. Szegény ember ma már nem létezik és éppen ez a nyitja annak, hogy öcsényben mindenki otthonra talál, nem kívánkozik el idegen faluba. Sárosak a jár­dák? A tanács lebetonoztatja, de a munkát el sem lehetne kép­zelni a lakók segítsége nélkül. Társadalmi munkában végzik a község csinosítását, de egymás­nak ugyanígy segítenek. A falu KISZ-esei éppen az elmúlt héten beszélték meg. hogy özvegy Ka- lányos Józsefné összedőlt házát felépítik. Az őcsényi házak csinosak, az utcák gondozottak. Uj óvoda, modem presszó, művelődési ház, iskola, mozi, korszerű zuhanyozó teszi kultúrálttá a község lakói­nak életét. Az emberek szeretnek dolgozni, tanulni, szórakozni, mint ahogy azt a tanácselnök irodája előtt álló tabló is bizo­nyítja. Fertői Miklós Éles, messzehangzó csengetés hangzik, de még ezt is felül­múlja a nagyszünetre kitóduló gyermektömeg zsivaja a szek­szárdi III. számú általános is­kola egyik emeleti előterében. S indul a „roham” az előtér­ben álló építmény felé. És mire a „rohamozok” éle odaér a háttér szétnyílik, ki­tárulkozik: csokoládé, cukorka, sütemény, s a tanuláshoz szük­séges füzetek. — Csokoládét kérek. — Tessék, egy forintot kérek. — Négy darab süteményt ké­rek. — Egy hatvanöt kérek, tes­sék. így megy ez 20 percen át, mint a nagyoknál, mindenki előbb akar valamit vásárolni a kis boltban. És az eladók — szintén általános iskolások — Reith Erzsébet és Ranga Mária példás szorgalommal és für­geséggel elégítik ki a türelmet­lenek igényeit. A megyében elsőként kezdett működni ebben az iskolában a kis fiókbolt. Bolt mivoltjukat A Tolna megyei gépállomások túlteljesítették aw. éves tervet Jelentős munkasikerről érkezett hír: a Tolna megyei gép- és gép­javító állomások október második felében az idei tervet túlteljesí­tették. Ezen belül 104,9 százalé­kos eredményt értek el a talaj­munka tervteljesítése terén is. Ez év őszén egyebek között 36 036 holdon végeztek vetőszántást és 26 974 holdon mélyszántást. Az erőgépeknek több mint 50 száza­léka dolgozott az utóbbi időben két műszakban. Jórészt ez a ma­gyarázata az eddig elért nagysze­rű eredményeknek. Kedvezett az elmúlt hetekben az időjárás is és az időjárás adta lehetőségeket a földeken dolgozó traktorosok, a gépeket kiszolgáló műszakiak a legteljesebb mértékben kihasznál­ták; mutatja bélyegzőjük is: „Tolna megyei Népbolt 55/a számú Népbolt, Szekszárd.” Kezdemé­nyezésként említettük e bolt­nyitást. A Népbolt Vállalat és az iskola közötti közös meg­állapodás alapján született. Az eddigi tapasztalatok szerint hasznos kezdeményezés volt. Kovács Antalné tanárnő, a fiatalok patronálója részlete­sebben is beszél erről. — Több haszna van ennek a kezdemé­nyezésnek — mondja. — Leg­főbbnek tartom, hogy nagy se­gítségünkre van a fiatalok be­csületességre nevelésében. Az sem elhanyagolható, hogy a fegyelem terén is eredménye­sebb a munkánk ezáltal. Míg nem volt kis boltunk, a gye­rekek külön-külön szaladgál­tak vásárolni. Ellenőrzésük ne­hezebb volt. A forgalmas úton jártak keresztül, ezzel a bal­eseti veszély is fokozott volt. — Anyagi hasznáról is be­szélhetünk. Az elmúlt nyáron 120 tanulónk táborozott abból a pénzből, amit az áruk el­adása után kaptak. A gyere­kek pályaválasztásánál is nagy segítséget kapunk ezzel. S valóban, amint a Népbolt szakemberei elmondják, a szak­ember-utánpótlásban számotte­vően jelentkezik az iskolában tanulók közelebbi kereskedel­mi ismerete. 1964-ben 5 gye­rek került innen tanulónak a kereskedelembe, az idén pedig tizenkettő. A tapasztalatok ha­tására Nagymányokon is meg­valósították e kezdeményezést. Sőt az idén a szekszárdi Garay Gimnáziumban is beindult a fiatalok közelebbi ismerkedé­se a kereskedelemmel. > (i—e) Határidő előtt készült el a paks—tolnai gerincvezeték A nyár elején láttak munkához a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat hálózatépítői Paks és Tol­na között, hogy megépítsék az új, 20 kilovoltos gerincvezetéket. Az új vezetékre azért volt szükség, mert a régi már nem bírta el az évről évre növekvő terhelést, gya­kori volt ezen a környéken az áramzavar, a feszültségesés. A mintegy hárommilliós beru­házás célja az volt, hogy megja­vítsák, biztonságosabbá tegyék Paks, Dunaszentgyörgy, Fadd és Gerjen, valamint a környéken lé­vő állami gazdasági, termelőszö­vetkezeti majorok villamosener- gia-ellátását. Üj nyomvonalat is jelöltek ki a vezetéknek. A hálózatépítés befejezési ha­tárideje november 30-a volt. Ez­zel szemben már október elején, tehát közel két hónappal a ha­táridő előtt átadták rendeltetésé­nek a 20 kilovoltos, 95 négyzet­milliméteres keresztmetszetű, „acal” huzalból készült távveze­téket. Kiemelkedő teljesítményt ért el az építkezésen a szekszárdi Sági-csoport, valamint a paksi üzemvezetőséghez tartozó Klein-1 és Tumpek brigád, _ | Miért nem beszélünk nyíltan? Ami az árvizes építkezések mögött van A Tolna megyei Népújság ok- illetékesei vállalták, hogy a bán, pontosabban Mohácson, no­tóber 26-i számában „Nemcsak a TÜZÉP-telepen zárolt anyagot a vember 5-én egy egész sorház­társadalom gondja” címmel tudó- helyszínre szállítják, illetve a tömböt adnak át az ám'zkárosul­sítás jelent meg az árvíz okozta szállításról gondoskodnak, bizto- taknak. Ezek szerint néhány na­károk helyreállításával kapcsolat- sítják az építkezéshez szükséges pon belül már el is felejtik az bán. A cikk több olyan tényt kö- vizet és a KISZ-bizottsággal kar- árvizes építkezést. A mi megyénk- zöl, amely nem felel meg a való- öltve megszervezik az a-lapárok ben az építkezés még lényegében Ságnak. A benne foglaltak alkal- kiemelését társadalmi munkában, el sem kezdődött. Nem hiszem el. masak arra, hogy a mintegy négy Mindezt október 21-re vállalták, hogy a mi megyénkben ne lenne hónap óta húzódó építkezés mu- Ugyanakkor kérték, hogy a kivi- olyan szerv, vagy személy, amely lasztásait eltakarja. A valóság rö- telező szövetkezet október 22-én és aki ne tudna véglegesen ren- viden a következő: júliusban meg- vonuljon fel az építkezés színhe- det teremteni ebben az egész ár­állapították, hogy megyénkben hu- lyére. vizes építkezési huzavonában, szonhét lakóházat kell újjáépíteni. Október 26-án az anyagnak csu- Ma már késő vitatkozni arról, Azóta Pakson három lakóház épí- ^ töredéke volt a helyszínen, de hogy mennyiben volt helyes a két tssc egyéb ökok rni&tt elmarad, ^ napon még nem volt biz- fél, hárommillió forint érté­egy megépítésre var huszonnégy, ^ogj^va a vízvételi lehetőség, s a leu lakóházépítés szervezései tár- Jóllehet már az építkezést be kel- KISZ társadalmi munkája — a sadalmi akcióban indítani. Ezzel lett volna fejezni, ezzel szemben a nydron felajánlott sok ezer mun- nem pótolnánk a mulasztásokat, mai napig azok lényegében el edengre _ elmaradt, az esetleg csak növelnénk a már alapárok kiemelése nem történt egyébként is jelentős árvizes sem kezdődtek. A megjelent újságcikk közli, meg. hogy Decs községben kilenc la- Jelenleg egy vontató - a Fá- kohaz alapja es lábazata elkészült. cdllkertj Növényvédő Állomás tu- Nem ^ tudom, hogy a^cikk íróját lajdonát képezi — hordja az épí­tési anyagot. Az ÉPFU a vállalt 120 000 téglából 25-én leszállított ki informálta erről, de tény az, hogy egyetlen alap sincs kiásva, s egyetlen lába­zat sem kész. Állításom he­lyességét bárki a helyszínen ellenőrizheti. Ugyancsak a cikk rögzíti: a ta­nács építési osztályának csupán az a feladata, hogy elkészítse a terv­háromezret, 26-án azonban már nem szállított semmit. Ilyen ütem mellett az építke­zés még hosszú hetek múlva sem kezdődhet el. Úgy vélem, hogy joggal felve­tődik a kérdés: ha rövid időn be­helyreállítási tanácskozások szá­mát, illetve a lassan kilóban mér­hető ügyiratok súlyát. Magam is részt vettem szá­mos érdekelt szerv képviselő­jével együtt öt ilyen tanácsko­záson, s ha ezek helyett az elmúlt hónapok során inkább érdembeli intézkedések tör­téntek volna, akkor talán már mi is elfelejthetnénk az árvi­zes építkezéseket. dokumentációkat és az úi iáém'tést lül esős> hid&g időjárás köszönt A.kivitelező szövetkezetek ere- entaemkat es az újjáépítést ^ g g telajviszonyok miatt az Juket meghaladó vállalást tettek lóságnak. Október .«n, . iárási épftkerés, cs* , teád- f ^ Vincze hetjük el, akkor ki lesz a felelős épít^ elvállalták. Az építkezést vincze azonban mindaddig nem tudják tanács elnökhelyettese, József elvtárs az érdekeltekkel azért’ h°Sy Decsen tizenegy ci- ‘ ,".“‘^uls IKa,‘ Luajaf Jozser eivtars az érdekeitekkel ’ . , megkezdeni, amíg az elemi félté megbeszélést tartott, amelyen lé- Sany-csalad valamennyien ar­nyegében szerződést kötöttek a vízkárosultak nem költözhetnek huszonegy ház megépítésére. Ek- ^ otthonba? kor vállalta a ktsz is a kilenc Tudomásom van arról, hogy a decsi ház felépítését. A tanács szomszédos megyében, Baranyá­teleket az illetékesek nem bizto­sítják. Ha már négy-öt hónapja nem csinálunk mást, csak vitat­kozunk, akkor most már végre nyújtson segítséget minden érde­kelt szerv, ha késve is, de teljesí­teni tudjuk ezt a mindenki szá­mára fontos kötelezettséget. Samu Lajos KISZÖV-osztályvezető — Samu elvtárs válaszát tel­jes terjedelmében közöltük. Ö arról tesz említést, hogy nem tudja ki adta a megjelent cikkhez az információt? Ide ír­juk két okból. Az egyik: nem titok. A megyei tanács építési és közlekedési osztályának ve­zetője, Imre József elvtárs in­formálta így a lap munkatár­sát, aki, mivel felelős vezető­ről van szó az adatok helyes­ségében nem kételkedett. A cikk megjelent és végered­ményben lapunk önhibánkon kí­vül álló okok miatt félretájé­koztatta az olvasókat. A Po­litikai Bizottság határozata ki­mondja: mindenről, még a ké­nyes kérdésekről is tájékoztat­ni kell az állampolgárokat. En­nek a határozatnak mindenki örül, mi is. De az ilyen félre­tájékoztatásnak sem az újság­olvasó, sem mi nem örülünk. Elítéljük! Az újságírót becsap­hatják, félrevezethetik mint magánembert, ebből még külö­nösebb baj nem származikDe az újságírót, aki a közvéle­ményt tájékoztatja legjobb tu­dása szerint, félrevezetni, fél­retájékoztatni, enyhén szólva felelőtlenség. Az állampolgá­rok tájékoztatása fontos és megtisztelő feladat. E feladatun­kat a jövőben is teljesíteni kí­vánjuk annak reményében, hogy ebből az esetből minden olyan vezető tanult, aki bizony gyakran sportnak tekintette az újságírók félretájékoztatását. Ez a másik ok, amiért teljes terjedelemben és e kis meg­jegyzéssel közöltük Samu elv­társ cikkét. A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom