Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-27 / 253. szám

ÍB6A október 27. TOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG 3 Rendszeres segítség o pártalapszervezeteknek Beszélgetés a paksi községi pártbizottság titkárával A párt Szervezeti Szabályzatában előírtaknak megfelelően a járási székhelyeken és azokban a nagy községekben, ahol a párt­tagok, tagjelöltek száma megfelel a követelményeknek, pártbizott­ságot, ezen belül végrehajtó bizottságot választottak. Pakson ez év márciusában választották meg a pártbizottságot, ezen belül 11 taggal a végrehajtó bizottságot. A végrehajtó bizottság titká­rával, Dávid Endre elvtárssal beszélgetett munkatársuk. — Hogyan fogott munkához a pártbizottság, és milyen prob­lémákkal kellett megbirkózni? — Mint ismeretes, Pakson, ahol 18 pártalapszervezet műkö­dik, három év óta nem volt füg­getlenített párttitkár. A pártszer­vezetek a maguk módján éltek. A rendszeres ellenőrzés hiányában a szervezeti életben bizonyos pangás volt. Pártrendezvényeket, pártvezetőségi üléseket, taggyűlé­seket ritkán tartottak, a tag- és tagjelöltfelvételre nem fordí­tottak nagy gondot. Jelenleg is állandó felalatnak tartjuk a ren­dezvények ellenőrzését. Előfordul, hogy még ma is szorgalmaznunk kell egy-egy vezetőségi ülés, tag­gyűlés megtartását. Sanjos kísért még a régebbi lazaság. — Milyen módszerekkel segí­ti a pártbizottság a pártalaD­szervezetek munkáját? — A pártbizottság megalakulá­sa után féléves munkaterv ké­szült. A terv szerint pártbizottsá­gi üléseket háromhavonként, vég­rehajtó bizottsági üléseket kéthe­tenként tartunk. A napirendi pon­tok kidolgozásánál figyelembe vet­tük községünk politikai, gazdasá­gi, kulturális adottságait. Ülésein­ken, tanácskozásainkon gyakran foglalkozunk az üzemek, terme­lőszövetkezetek helyzetével, az 1964. decemberi párthatározat vég­rehajtásával. Két esetben tárgyal­tuk a községfejlesztést. A községi pártbizottság hatás­körébe 13 pártalapszervezet tar­tozik. A nagyobb üzemek, mint a konzervgyár, a birítói és a Ka- nacsi Állami Gazdaság és még néhány pártalapszervezet munká­ját a járási pártbizottság irányít­ja, ellenőrzi. A községi pártbizott­ság hatáskörébe tartozó párt­alapszervezeteknek egyrészt a pártbizottsági és végrehajtó bizott­sági tagokon keresztül, másrészt a gyakori ellenőrzésekkel adunk segítséget anélkül, hogy a segít­ségnyújtás önállóságuk rovására menne. Részt veszünk a párt­alapszervezetek vezetőségi ülésein, taggyűlésein, s ráirányítjuk a fi­gyelmet a fontosabb temivalókra. Oláh Mihály elvtárs vb-tagunk a paksi Halászati Termelőszövetke­zet pártszervezetének munkáját úgy segíti, hogy az ott dolgozó párttagokat minél nagyobb ön­állóságra szoktassa. — Pontosabban megfogalmaz­va, ez miben jut kifejezésre? — A pártdemokrácia kiszélesí­tésében, s abban, hogy nagyobb a bizalom a pártszervezetek iránt. Segítünk abban, hogy az alapszervezetek egységesen értel­mezzék a párthatározatokat. Se­gítjük, hogy jobban meglássák a helyi adottságokat és végrehaj­tásukért egységesen dolgozzanak Az a tapasztalatunk, hogy a mód­szer több szempontból jó. Le tud­juk mérni az egyes párthatáro­zatok hatását. A Paksi Konzerv­gyár példájára utalnék, bár nem tartozik közvetlenül a községi pártbizottság hatáskörébe. A gyár­ban baj volt a munkaidő-kihasz­nálással. Elharapóztak a késések és a munkaidő befejezése előtti lógások. Megszüntetésére a párt, a szakszervezet és a gazdaságve­zetés hatásos intézkedést tett. A dolgozók kis érmeszerű számot kaptak, amit a csoportvezetőnek, műhelyvezetőnek a munkakezdés­kor leadnak, s a munkakezdés után újra kézhez kapják. A mód­szer bevezetése óta megszűntek a késések, a munkaidő befejezése előtti lógások. A tsz-pártszervezeteknek az időszerű munkák elvégzésére a szervezeti élet fellendítésében, s a politikai oktatás megszervezé­sére adtunk segítséget. Az e-rel- mények mellett, az ellenőrzés so­rán felszínre kerültek, hol van javítani való. Vannak olyan ta­pasztalataink is helyenként, a tag­gyűlési beszámoló gyenge és fel­színes. Az ilyen beszámolók után a párttagok passzívak, vagy sze­mélyeskednek, s ezeken órákig vitatkoznak. — Volt-e előrelépés a paks pártalapszervezeteknél a tag- és tagjelöltfelvételi munkában? — A tag- és tagjelölt-felvételre néhány pártalapszervezetünk nem helyezett súlyt az elmúlt évek _ben. 1964-ben a 12 pártalapszerve zet nyolc párttagot és 11 tagje löltet vett fel. Az idén az első félévben hét párttaggal és nyolc tagjelölttel erősödtek a pártszer vezetek, tehát van előrelépés. pártépítő munkával mégsem le hetünk megelégedve, még ma sem folyik úgy, ahogy szeretnénk. A DÉDÁSZ-nál 1964-től a mai napi" nem volt tagjelöltfelvétel. Hasonló a helyzet a Vörös Sugár Tsz-nél a téglagyárnál és a pedagógus pártalapszervezetnél is. — Milyen a községi pártbi­zottság kapcsolata a tömcgszer- vezetekkel? — A községi pártbizottság és végrehajtó bizottság, éppen a párt­alapszervezeteknek nyújtott segít- ságadás és az ellenőrzés miatt kevesebbet tudott foglalkozni a tömegszervezetekkel. Ezen a té­ren kampányszerű volt a mun­kánk. Jóformán egy-egy neveze­tesebb ünnepség megrendezésé­ben a felszabadulási évforduló május elseje és az alkotmány ün­nepének előkészítésében kértük segítségüket. A községi tanács­csal viszont közvetlenebb a kap csolatunk. A tanács vezetői ülé­seinken képviselik magukat ugyanakkor párttag tanácstag­jaink rendszeresen részt vesznek a tanácsüléseken, s felszólalásuk­kal segítik a párt politikájának gyakorlati érvényesítését. — A közeljövőben milyen közvetlen célkitűzéseket akar megvalósítani a községi párt- bizottság? — Még ebben az évben össze­hívjuk a tagjelöltek és az aján­lók ankétját, ahol a párt Szerve­zeti Szabályzatát ismertetjük. So­kat várunk a téli pártoktatástól és az ideológiai irányelvek levi- telétől, amelynek részletes feldol­gozására rövidesen sor kerül. Sze­retnénk, ha a jövőben Pakson is előreléphetnénk a tudatformálás, a jobb közszellem kihasználása terén. P. M. Akadozik t Kevés a fuvaros A tüzelőellátás talán még egyetlen esztendőben sem volt olyan jó, mint az idén. A Pécs— szekszárdi TÜZÉP Keselyüsi úti telepén valóságos szénhegyek tornyosulnak. Akad minden faj­tából bőven, a legdrágábbtól a legolcsóbbig. A vállalatoknál, in­tézményeknél, a korábbi évek­től eltérően, új tüzelőakciót indí­tottak. így, akinél kevésnek bi­zonyult a 480 forintos tüzelő­utalvány, az október-november hónapra ismét igényelhetett. A dolgozók éltek is a lehető­séggel, amit mindennél jobban bizonyít a TÜZÉP-telep irodá­jában felhalmozott, elintézésre váró tüzelő-utalvány. Mindennap újabb utalványok érkeznek, nö­vekszik az aktacsomó, de sajnos a szállítás komoly nehézségekbe ütközik. A dolgozók igényüknek meg­felelően befizetik a rendelt tüzelő árát, beváltják utalványaikat, de a szén és fa elszállítása már nem megy ilyen simán. Kevés a szállítóeszköz, sok a vásárló. Az irodában nagy gondot okoz a kiszállítás. ! szállítás a — Sokszor nem tartják A 11-es AKÖV bonyolítja le a tűzifa, valamint a szén kihordá­sát, amelyre csupán öt magán­fuvaros és három tehergépkocsi áll rendelkezésre. Ilyen csekély szállítóeszközökkel nem lehet megoldani a feladatot. Beköszön­tött a fűtési időszak, mindenki szeretné, ha már a pincéjében lenne a téli tüzelő. A nehézsége­ket még csak sokszorozza, hogy néhány magánfuvaros nem tesz eleget a szerződésben vállalt kö­telezettségének. Egyszer egyik, máskor pedig a másik hiányzik reggelente, különböző okokra hi­vatkozva. Most szüretelni kell, holnap pedig kukoricát törni, vagy ehhez hasonló elfoglaltságra hivatkozik. A nehézségeket könnyen meg lehetne oldani. Egy időben fel­vetette a Városgazdálkodási Vál­lalat, hogy kocsijait egy-egy csúcsforgalmi időszakban nélkü­lözni tudná és ugyanolyan fel­tételek mellett, mint a 11-es AKÖV, besegítene a szállításba. A válasz az ajánlatra az volt, hogy megtiltották a vállalat kocsijainak belépését a TÜZÉP-teleprc. A helytelen döntés mindeneset­TÜZÉP-nél be a sorrendet re most érezteti hatását. A meg­növekedett szállítást a 11-es; AKÖV nem tudja zavartalanul lebonyolítani. Feltétlen helyes volna. ha a két vállalat közösen megbeszélné a lehetőségeket, gyors intézkedéseket hozna annak érdekében, hogy a hátra levő időszakban megkönnyítsék a vá­sárlók szállítási gondjait. A dolgozóknak nemcsak az a panaszuk, hogy sokszor egy hét is beletelik a kiszállításba, mi­után befizették a tüzelőt, hanem a magánfuvarosok munkájával sincsenek sokszor megelégedve. Előfordult több esetben, hogy szállításkor a vásárló nem tare tózkodott otthon. Ilyenkor a sze­net nem tudták mázsánként 5 forintos árért behordani, ezért a ház kapuja elé dobták. Jó volna, ha a 11-es AKÖV illetékesei többször ellen­őriznék a szerződéses fuvarosok munkáját, betartatnék a szállítási sorrendet, mivel a fuvarosok az ismerősöknek soron kívül szál­lítják el tüzelőiüket. A tüzelő- akció a jövő hónap véeélg tart. Még több mint egv hónap ál.1 rendelkezésre Érdemes volna er­re a rövid időre is változtatni a helvzeten, a vásárlók é^^kében! (Fertői) ! Mit adjanak a Sárközi jTkszintén szólva, nem kevés előítélettel fogadjuk a kü- lönböző napok rendezésére, lebonyolítására irányuló kezdeményezéseket. Evek során ugyanis túlságosan elszapo­rodtak nálunk az olyan rendezvények, amelyeket így, vagy amúgy — gyakran csak elnevezésében — kötnek hazánk egy-egy tájegységéhez. Hagyján lenne az egész, ha mind­egyik ilyen „nap" adna vált'.ni többletet a művelődéshez, vagy éppen a közös gazdaságok erősödéséhez, illetve ki­nyitná a kaput a táj kultúrája előtt, szárnyra- bocsátaná, újjáélesztené a legnemesebb hagyományokat. Ilyen követel­ményt támasztani hihetően fontos, különben az egész nem ér többet egy szimpla vasárnapmái. Tolna megye, talán egészen véletlenül az évek során ki­maradt a „nap-szériából’’. Ha nem számítjuk az ötvenes években Decsen rendezett sárközi napot, s az évről évre sorra kerülő, s megyénket inkább közvetve érintő koppány- völgyi napokat, tulajdonképpen csak hétköznapok és vasár­napok voltak Tolnában. Pedig, s ezt érdemes megjegyezni; van mit mutatni Tolna megyének. Itt van például az egyre inkább megújuló, a régi hagyományokat és újabb kezde­ményezéseket, kísérleteket egyaránt összegező sajátos sár­közi tájkultúra. Kétségtelenül ismepik az országhatárokon túl mindazt, amit a sárköpi népművészet szárnyrabocsát. Nem lehet ugyanezt elmondani azonban a Sárköz négy fa Injáról: őcsényről, Decsről, Sárpilisről és Alsónyékről. E fal­vak régebbi és mai történelmének nem jelentéktelen a helye az irodalomban. Inkább csak emlékeztetőül: Móricz Zsiy- mond a Sárközből írta rangos riportjait, millió szállal kö­tődik a mához Fája Géza: Sarjadása — hogy kettőt említ­sünk, s ne soroljuk fel azt a kiállításra váró szociográfiai anyagot, amely méltán versenyezhet országunk bármelyik tájegységének anyagával. Bezárt világ volt ez mindig. Érdekes módon még a kö­zösségben fogant, s gyakran csak szóbeliség útján terjedő népdalok, közmondások is más színt és ízt kaptak ezen a vidéken. Az egyik decsi népművész például a múltkor jóban énekelt. Olyan dalok csendültek fel a rádió nyilvános mű­sorában, amelyeket feltehetően ismernek máshol, hazánk más vidékein is, de nem így. S a különbség nem is a dal­lamban, vagy a szövegben található, hanem a Sárköz külö­nös és sajátos történetében és múltjában fogant mondani­valóban. Bogár István, a Sárpilisi Népi Együttes vezetője és szorgalmas társai derekas mentőmunkát végeztek. Ügy is lehetne ezt mondani, hogy gyakran ellenvélemények köze­pette is próbálták megőrizni és ismét életre kelteni a remek- veretű népdalokat, a tüzes ritmusú táncokat, a dicsérő, vagy éppen gúnyolódó, virtuskodó táncjátékokat. S ha már itt tartunk, jó szólni magáról az együttesről is néhány szót. Jövőre ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Azon ke­vés együttes közé tartozik, amely úgy őrizte meg a tájhoz kötődő jellegét, hogy közben országos rangot vívott ki ma­gának. z eddigiek már jelzik talán, hogy nincs abban semmi rossz ízű lokálpatriotizmus, flmikor a megye művelő­dési életének vezetői, s a sárközi kulturális munkások annyi év'Után ismét szeretnék megrendezni a Sárközi Napokat. Az időpont még kissé távoli, a tervek szerint 1966. tavaszán, vagy nyarán kerülne sor a rendezvényekre. Jó azonban, ha előre gondolkozunk. Annál is inkább, mert gondok azért már jó előre mutatkoznak. Leginkább annak megítélésében, mit is adjanak a Sárközi Napok? Egyszerű, csak a megye határain belül maradó külturális szemle legyen, vagy olyan, ami országosan is érdeklődésre tarthat számot. A lehetősé­gek az előbbi, a távlati gondolkodás pedig az utóbbi mel­lett dönt. Az igaz, amit most sokan felhozhatnak: nincs szál­loda, gyenge az elszállásolási, ellátási lehetőség. Az sem két­ségtelen, hogy ezeket meg kell oldani még azon az áron is, hogy esetleg ideiglenes turistaszállásokat rendeznek be az iskolákban, kollégiumokban. A végére maradt az, amiben minden megelőzőnél töb­bel kell adnia a Sárközi Napoknak: a program, a műsor. Ez látszik a dolog nehezebbik részének, mivel egyrészt kezdés­ről, nálunk kevéssé ismert kezdeményezésről van szó, más­részt a vonzást, de a napok jövőjét is jelentősen befolyá­solhatja és befolyásolja az, amit nyújt. Néhány dolog eleve rendelkezésre áll. A jubiláló sárpilisi együttesre lehet épí­teni egy dalos-táncos taláV.xzót. Erre az illetékesek meghívó- hatnak más csoportokat, ha az együteselc megpróbál­nak adni valamit a Sárköz népi kultúrájából. Jó alkalom­nak látszik ez arra is, hogy kiállításon mutassa be a Sár­köz négy községe legújabb történetének eredményeit, azt az egyelőre még nehezen megkörvonalazható, inkább csak ala­pokat mutató fejlődést, amely hovatovább átformálja régi arculatukat. Van mit mutatni a négy községnek,• s ezekről most már beszélni kell. /Jz eddigiekhez még egy javaslatot: ne holnap, hanem ma kezdjünk hozzá az előkészítéshez, a szervezéshez, a minden részletre kiterjedő propagandamunkához. Van 1 olyan tapasztalatunk, hogy egy-egy jó kezdeményezés nem azért vallott kudarcot, mert tartalmában keveset adott vol­na, hanem, mert keveset törődtek a szervezők az előkészí­téssel, a nyilvánosság megnyerésével. SZOLNOKI ISTVÁN í 1 I • I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom