Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
1965. október 24. TOLVA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Halálra ítélt világ! A völgyben, ahol a dombok ve- Endre és Szabó László. Pedagó- tik egymásnak a talpukat, ahol a gusnak készülnek. Ezt a pályát beszéd hangjai messzire futnak a választották élethivatásul, s bár a visszhang szárnyán, ahol nem jár autóbusz, meg üzletek sincsenek, ahová idegen csak nagy üggyel- bajjal jut el —, ott van Gyulaj- Pogányvár, meg Gyulaj-Üjbíród- szőlőhegy. A levegő tisztán illatozik. Messzi nézni ugyan nem tud a szem, de a dombok hajlatain túl valami széles, végtelen világ sejlik: mindenféle zajjal, modernséggel, technikával. Ide még a villany se nyújtózkodik el. Néhány apró ház, vályogból, összeeszká- bált vityiló, putri... és két iskola épülete. A tanító bátyám — Gyulaj? Öh, semmi az! Olyan 35—40 percnyi járás az egész — mondják az ott lakók. De azért, amikor visszaérnek az orvostól, vagy az üzletből, bizony fáradtan ülnek a putri elé a földre, s simogatják, dörzsölgetik a sok menéstől megfájdult lábukat. A putrik előtt a bográcsból étel gőze száll, a csöppségek odabenn sírnak, a nagyobbak szaladgálása visszadübörög a domboldalról és egy-egy veszekedést végighallgat az egész település. — Én mondom, tanító bátyám! Erre nem jön, az biztos! Erre nem megy az iskolába az ő gyereke! Nem bizony, arra esküszöm! Inkább lőjenek le! A tanító bátyám — Schland Ede, a két iskola igazgatója — sok perpatvarban tett már igazságot. Rá hallgatnak, tőle tartanak. Körülsompolyogják, ha valami baj van, lesik az alkalmas pillanatot, hogy megkezdjék a panaszkodást, az árulkodást, a szitkozódást. Beszélni tanulnak Kocsma volt még 1960-ban is az épület, ahol ma az iskola ütött tanyát. Rozoga ház volt, amikor 1961-ben megvásárolta a községi tanács. Aztán kicsit megrenoválták, padlót raktak le, s már két éve, hogy a régi pedagóguslakást átalakították konyhává, étkezővé és raktárrá, — napközis lett az iskola. Kicserélték a parányi ablakokat, új padokat, asztalokat vásároltak, fehérre meszelték az osztálytermeket. Pogányváron tanulnak a kicsik. Első, második osztályosok ülnek a padokban. Előkészítő jellegű is-* kóla ez. A normálkorú elsősöknek először a nyelvi készségüket, a szókincsüket kell fejleszteni. Inkább csak a második évben kerülhet sor az írás, olvasás, számolás oktatására. Aki aztán eléri, hogy tisztában van az alapvető fogalmakkal, ismeri a betűket, olvasni is megtanul valahogyan, meg a számjegyekhez is konyít valamit, az a gyerek harmadik osztálytól már Űjbíród-szőlőhegy- re jár. De ezt a követelményt elérni nem valami könnyű dolog. Akad olyan cigánylány is, aki Pogányvárról egyenesen az iskolapadból megy férjhez. Csak jönnek a többiek, s mondják, hogy nem jön többé, bekötötték a fejét. Fekete gyermekszemek — Tornaszőnyegen laktunk néhány hétig. Az egyik osztályteremből választottuk le egy függönnyel a lakosztályunkat, s ott éltünk. Most már elköltözött a házaspár, s így került részünkre is egy szoba. Ezenkívül berendeztünk egy másik osztálytermet is, s így nincs szükség a délutáni tanításra. _ ____ K épesítés nélküli tanítónak jöt- Bogdán Sanyi tek mind a hárman ide, erre a Gyulaj tói négy kilométerre eső autót. Rádió — táska, vagy tele- vidékre ezek a fiatalemberek, akik pes — azonban nagyon sok he- így beszélik el sorsukat. Mind a lyen szól. S itt élnek érettségi- hármán: Bujdosó Lajos, Lendvai zett emberek is. Bogdán Kati felvételi pontszámaikkal sem kell szégyenkezniük, nem jutottak be a főiskolára, egyetemre. Így kerültek erre a vidékre, képesítés nélküli tanítónak. ök is „tanító bátyám”-ok lettek. Rájuk is hallgatnak az emberek, lesik tanácsukat, kikérik véleményüket. — De igazán nagyon szívélyesek az itt lakók. Sokkal hálá- sabbak minden emberi szóért, minden velük szemben tanúsított jóért, mint a faluban, vagy a városban élők. Igaz, tudatlanabbak is, — de talán éppen ezért lesik annyira és fogadják olyan jó szívvel fáradozásainkat. Néhány hónap tapasztalata mondatja a fiatalemberekkel a szavakat. Sok borzas, fekete fej lesi a beszélgetést. Egyiken, másikon szedett-vedett, s tisztának sem mondható ruha. De a szemük, az beszél. Tekintetük beszél, magyar nyelvre még bizony nehezen álló szájuk helyett i& Sok figyelemről, mély értelemről, szeretet utáni vágyról beszél. Magukhoz vonzzák, meg- ragadjiák a látogatót ezek a gyermekszemek. Meg kell szeretni őket, nagyon kell szeretni őiket annak, aki foglalkozik velük. A falu négy kilométer, villany nincs, így televíziót sem nézhetnek: Szent áhítattal várják a ritkán arra vetődő művelődési — No, nem kell bennünket sajnálni! Azt igazán nem! Járnák folyóiratok, bemegyünk a faluba filmet nézni, meg szombatonként mindegyikünk hazalátogat., Az álmokból valóság lesz Ahol a dombok vetik egymásnak a talpukat, ott a völgyben van Gyulajtól négy kilométerre Pogányvár, Ujbíród-Szőlőhegy. Kis település, néhány vityiló, putri az egész. De iskolája vari! Csodálatos dolog ahogy a szur- tos apróságok kilépnek a szűk alacsony vályogviskóból, s a kitaposott ösvényen át elmennek az iskoláig és beülnek a padokba. Bizonytalanul rajzolják a betűket, sokáig gondolkoznak a számok összeadásán, de végül csak sikerül! S bár a Bogdán- gyerékek otthonában mégcsak egy asztal sincs —, a gyulaji iskoláig gyalogol minden reggel a nyolcadikos Sanyi, arról álmodik, hogy repülőtiszt lesz, s ősz- szel technikumba jelentkezik, hogy szakma legyen a kezében. Sikerülni fog neki, hiszen ötör sok sora jelzi, hogy sokszor feleltetik. Neki az is kevés. Messzi táj, a falutól 35—40 percnyi járásnyira esik. Halálra ítélt világ! Halálra ítéltek a vályogkunyhók, az agyontoldozott renovált iskola. Az emberek ítélik halálra, akik kinőnek ebből a környezetből. Azok a gyerekek, akik már tanulják a betűvetést, akik többre képesek, s akik többet akarnak, mint elődeik. Nemesebb, tisztább, értelmesebb életet. S, hogy ma még talán tudatlan eszmélésük, álmaik válóra váljanak nem is kell hozzá sok idő, nem kell hozzá sok generációk, nemzedékek sora. Méry Éva A simontornyai és a tereli ügyhöz Tóth József, a megyei KISZ-bizottság titkára október 9-én, a megyei mezőgazdasági operatív bizottság ülésén elmondotta, hogy egyes esetekben a diákok közreműködési szándékával a tsz-ikben visszaélnek. Állítását a simontornyai példával bizonyította, és a jelenlévőkkel közölte, hogy ott, a tsz főagronómusa nem szervezte meg kielégítően a diákok reggeli munkába szállítását. Ennek félnapos ácsor- gás lett a következménye. A Tolna megyei Népújság október 10-i számában a mezőgazdasági operatív bizottság üléséről részletes tudósítás jelent meg. A szóbanforgó simontornyai ügyről is beszámoltunk olvasóinknak. Valamint arról, hogy Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke utasítást adott a simontornyai ügy kivizsgálására és a megfelelő felelősségrevonás alkalmazására. Ezt követően a simontornyai Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium igazgató-helyettesének aláírásával levél érkezett a szerkesztőségbe, ebben az igazgató-helyettes közölte, „félnapos várakozásról nem volt szó, csupán fél óráig vártunk a brigádvezetőre, a mezőgazdasági munka első napján”. Egyúttal kéri a Népújság szerkesztőségét, helyesbítésre. A megyei tanács vb-elnökének utasítása értelmében, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a simontornyai ügyet kivizsgálta és megállapították, hogy a diákoknak nem kellett várakozniok. Tóth József, a megyei KISZ-bizottság titkára viszont továbbra is állítja, hogy várakozniok kellett. Az ellentmondó megállapításokból arra kell következtetni, hogy a simontornyai ügyben valaki nem viselkedik korrektül. A megyei lapnak elsőrendű és fontos feladata, pontosan tájékoztatni ebben a szorgos munkaidőben a lakosságot arról, ami a megyei mezőgazdasági operatív bizottsági ülésen elhangzik. Az viszont, szintén elsőrendű és fontos kötelesség, hogy aki ott valamit állít, vagy mond, annak fedezete legyen. Ilyen szempontból különösképpen tanulságos a simontornyai ügy. Ugyancsak október 9-én a Gépállomások Megyei Igazgatósága a Teveli Gépállomás igazgatójának közlése alapján arról tájékoztatta az operatív bizottság tagjait, hogy a Teveli Gépállomás igazgatóját jogtalanul büntették meg szabálysértés címén. A szóbanforgó tudósításban erről is beszámoltunk olvasóinknak. Szabópál Antal elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke a megyei mezőgazdasági operatív bizottság elnökeként ezzel az üggyel kapcsolatban is utasítást adott, a körülmények kivizsgálására, és tisztázására. A bonyhádi járás illetékes és érintett vezetői igazolták, hogy nincs szó semmiféle jogtalanságról. Az ottani szabálysértési előadó munkáját kifogástalanul látja el, és a Teveli Gépállomás igazgatóját a megyén kívül végzett szállítások miatt büntette meg. Jogosan járt el tehát. Ehhez Zsigovits Ferenc, a Tolna megyei Gépállomások megyei igazgatója annyit fűzött hozzá, hogy a Teveli Gépállomás igazgatóját gyakran jelentik fel jogtalanul is, s ebből származhatott a félreértés. A dolognak azonban végül ebben az esetben is az a lényege, hogy a megyei lap kötelességének tartja helyt adni a kivizsgálás végleges eredményéről. SZEKULITY PÉTER A mezőgazdasági szakmunkásképzés új formája A mezőgazdasági üzemek fejlődésével párhuzamosan mind több szakmunkásra van szükség az irányító közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberek mellett. A fejlődés tendenciája szerint egyre kevesebb az olyan munka, amelyet szakismeretek nélkül megfelelően el lehet végezni. A mezőgazdasági technika és az új módszerek térhódításával fokozatosan csökken azok szerepe, akik szakképesítéssel nem rendelkeznék, s nő a szakmunkásoké, éppúgy, mint az ipari üzemekben. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek szakmunkás-ellátottsága meglehetősen gyenge, már most elmaradt a követelményektől. Az ipari jellegű szakmákban ugyan jobb a helyzet az átlagosnál, de itt sem kielégítő. Érthető tehát, hogy mostanában nagy nyomatékkai került napirendre a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Ezzel kapcsolatban számos szervnek kijelölték a maga feladatát, mert a teendő olyan sok, hogy csak együttes erőfeszítéssel lehet viszonylag rövid idő alatt számottevő eredményt felmutatni. A Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó szervek éppúgy felelősek a kijelölt feladatok megoldásáért', mint a népművelési szervek, vagy az egyes társadalmi szervezetek. A korábbi képzési formák mellett most egy új forma megvalósításán is fáradoznak a Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat és az egyéb szervek képviselői, együttes erővel. Amint Szállási Ernőtől, a TXT Tolna megyei titkárától megtudtuk, ennek az új képzési formának a lényege az, hogy a hallgatók három éven keresztül 250—250 óra időtartamon keresztül megfelelő oktatásban vesznek részt, s a tanfolyam elvégzése egyben általános iskolai végzettséget is ad. Elsősorban ugyanis a falvak középkorú lakóit kívánják az oktatásba bevonni, illetve szakmunkássá képezni, mert hiszen elsősorban ezek dolgoznak jelenleg a mezőgazdaságban, s a jövőben is főként rájuk lehet számítani. Ugyanakkor közismert, hogy az ő gyermekkorukban még nem volt nyolcosztályos általános iskola, így többnyire legfeljebb hat elemivel rendelkeznek. A lehetőségekhez mérten természetesen igyekeznek bekapcsolni az oktatásba a fiatalabb korosztálybelieket is. Az oktatási anyagot is ennek megfelelően állították össze. Szükséges, hogy egyben megadják a nyolc általános iskolai végzettséget is a hallgatóknak, már azért is, mert ez minden további tanulás szempontjából alapvető. Ám a hallgatók egy részénél, már korukra való tekintettel sem léphetnének fél olyan követelménynyel, hogy a szakismeretek mellett az általános iskola minden anyagát elsajátítsák, így elsősorban azokat az általános iskolai tárgyakat tanítják, amelyek a szakma szempontjából alapve- tőek, s az egyéb, humántárgyakból csak kevesebb ismeretet kell elsajátítaniok. JEz érthető, hiszen a hangsúly a szakmatanuláson lesz. Ugyanakkor természetesen az általános iskolai végzettség is csak egyes tárgyakra vonatkozik. Tolna megyében mintegy 20 községben folynak az előkészületek a szakmunkásképzés e formájával kapcsolatban. Elsősorban azokban a falvakban kívánják megszervezni, ahol fejlettebb szövetkezet működik, •mert hiszen itt már többnyire kiforrtak a gazdálkodás szerkezeti perspektívái, nagyjából tudják, milyen szakmunkásokra lesz szükségük, mennyit tudnak majd fogr lal koztatni. Ahol állami gazdaság is működik, mint például Ger- jenben, ott az állami gazdasági dolgozók közül is vonnak be a hároméves tanfolyamra,
