Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-23 / 250. szám

_ _ . ... _ VRAC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK . TOLNA MEGYEI^ mr am NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 250. szám. ARA: 60 FILLER. Szombat, 1965. október 23. Részletes rádióműsor 5. o. Fehér Lajos elvtárs Tolna megyei látogatása Amint arról tegnapi számunkban már hírt adtunk, csü­törtökön reggel kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett Fehér Lajos elvtárs, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megyei pártbizottságon Virág István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke, s több megyei vezető rész­vételével értékelték megyénk mezőgazdaságának eredményeit, valamint az őszi mezőgazdasági munkák állását. Sok szó esett a betakarításról, a vetőszántásról, az őszi mélyszántásról, az állattenyésztés kérdéseiről, s a gazdaságos takarmányozás le­hetőségeiről. A kormány elnökhelyettese megelégedéssel vette tudo­másul, hogy állami gazdaságaink már befejezték az őszi ve­tést, s termelőszövetkezeteink is tartják azt az ütemet, amit a jövő évi kenyér biztosítása érdekében korábban terveztek. Külön kérdésként szerepelt az ifjúság segítése. A jelenlévő megyei vezetők elmondták, hogy a fiatalok eddig 220 000 óra társadami munkával támogatták a betakarítást, igen sokat segített a részes művelés. Fehér elvtárs úgy vélekedett: Nem kell sajnálni azt a részt, amit például a kukoricatörés során a szövetkezeti gazdák kapnak, mert a részes munkával meg­gyorsított betakarítás annál sokkal több hasznot hoz a nép­gazdaságnak. Az a színes térkép Á csütörtöki tájékoztatón a me- területein gazdálkodó szövetke­gye vezetői egy többszínűre kisa- zetekbetn a mostaninál is nagyobb tírozott térképet mutattak Fehér gondot kell fordítani a pillangós elvtársnák. A több közül főként takarmánynövények termesztésé- a zöld érdekes. Az ezzel jelölt te- re és az állattenyésztés kiszélesí- rülsten gazdálkodnak ugyanis tésére. Ez két okból is hasznos- azok a termelőszövetkezetek, nak látszik: az évelő pillangósok amelyeknek körülményei igen jó takarmányalapot biztosítanak mostohák. A meredek, gyakran megfelelő kezelés esetén az áliat- 17 százalékosnál is nagyobb lej- állománynak, ugyanakkor a mag­tők megnehezítik a földek műve- fogással jelentős jövedelemhez lését, a modern gépek alkalma- juthatnak a gazdaságok. S többlet­zását, az erózió pedig jelentősen ként ott van még egy szempont: csökkenti a terméseredményeket. a lucerna, a vöröshere, a baltacím Virág elvtárs elmondotta: Felmé- valamennyit segít az erózió meg- réseket végeztek a nehéz körül- fékezésében. menyek között dolgozó gazdasá­gokról, s ennek során felszínre került, hogy nem sikerült meg­nyugtató módon kialakítani ezek­ben a termelés szerkezetét. Gyák­Arra is rámutatott a kormány elnökhelyettese, hogy azon a bi­zonyos térképen zölddel jelölt területeken a mostoha körülmé­nyek között gazdálkodó termelő­ran olyan terveket kapnak a szövetkezetek fordítsanak nagyobb gazdaságok, amelyek nem igazod- §ondot a szarvasmarha és birka nak megfelelően a domborzati vi- tenyésztésére. A férőhelyprobléma szanyokhoz. Szükség van bizo- kétségtelen. Vannak azonban nyos művelési ágváltoztatásokra. még kihasználatlan tartalékok, így például célszerűnek látszik a jelenleg üresen álló háztáji is- 17 százalékon felüli lejtők fásítása, tállók. Ezekben sok jószágot lehet­Fehér elvtárs felhívta a figyel- 9f e?óelyezni, még bémeyelés út­«* *™. k® »»»- * "w. mind a bonyhádi körzet dombos lan. Mőcsényi szövetkezeti gazdák között Délután ismét a nehéz körül­mények között működő termelő- szövetkezetek helyzete szerepelt napirenden. Fehér elvtárs több megyei vezető kíséretében meg­tekintette Mórágy és Mőcsény körttyékét. A tapasztalatokról és gondokról a mőcsényi Mező Imre Termelőszövetkezetben folytatott eszmecserét a közös gazdaság ve­zetőivel és tagjaival. Ruzics Ti­bor, a termelőszövetkezet elnöke rövid tájékoztatóban mutatta be a gazdaságot, s beszélt azokról a nehézségekről, amelyek körülmé­nyessé teszik a működést, befo­lyásolják a termelési eredmények, valamint a tagság jövedelmének alakulását. Fehér Lajos elvtárs több kér­dést tett fel, amelyekre az elnök, a főkönyvelő, valamint Fried- mann Gusztáv és Sikabonyi Mik­lós agronómusok, illetve a jelen­lévő vezetőségi tagok válaszoltak. Az elnök tájékoztatójából, vala­mint a kapott válaszokból alakult ki a teljes kép: amely szerint a mőcsényi szövetkezet gyengébb, mint mondjuk a bonyhádi Petőfi, de az elmúlt években sokat fej­lődött, s a mostoha körülmények, valamint a nagyméretű talajeró­zió ellenére eredményei megha­ladják a termelőszövetkezetek megalakulását megelőző évek szín­vonalát. Mőcsényben megint szó került a talajjavításról. Többen javasol­ták: az állam vállalja magára az erózió megfékezését. Fehér elvtárs hangsúlyozta: A kormány sosem zárkózott él a termelőszövetkeze­tek sokoldalú támogatásától. Most azonban azon is gondolkozni kell már, mit tehet a szövetkezet tag­sága saját erőből a talajjavításért. A kormány a csatornák szabályo­zásához jelentős anyagi támoga­tást nyújt, de mintha ezzel nem élnének kellőképpen. Pesszimizmusra nincs ok A közvetlen és sok témára ki­terjedő beszélgetés végén Fehér Lajos elvtárs rövid beszédet tar­tott. Bevezetőben elmondotta: fi­gyelmesen hallgatta az elnök tá­jékoztatóját, valamint a nehézsé­gekkel kapcsolatos megnyilatkozá­sokat. Nem kerülte el azonban a figyelmét az sem, hogy a mőcsé­nyi közös gazdaság az elmúlt évek alatt fejlődött. Majd így folytatta: — Az idei esztendő kritikus volt, nemcsak a mőcsényi szövet­kezeti gazdák, hanem az egész ország számára. Pesszimizmusra, elkeseredésre azonban semmi ok sincs. Nincs csatavesztés, terme­lőszövetkezeteink sikerrel zár­ják az esztendőt. A szélsőséges időjárás és az árvízkár ellenére is terméseredményeink nőttek és ez feltétlenül reménykedésre ad okot. Mőcsényben sem kell sen­kinek sem önmagát vádolnia: a nehezebb helyzetet főként a ter­mészeti okok idézték elő. A falu gazdái szorgalmas, törekvő em­berek. Úgy látom, hogy az aikarás megtalálható a vezetőségben és a tagságban egyaránt. Erkölcsi tőké­jük megvan, hiszen régen az egyé­ni gazdát egy-egy ilyen nehezebb év szinte a csőd szélére juttatta. A következőkben szólt a fiata­lok faluról történő elvándorlásá­ról. — Az az idő, amikor nagyobb méretű volt az elvándorlás — állapította meg — a vége felé közeledik. Befejeződött az ipar extanzív története. Gyárainkban található fölös munkaerő, s szá­múkra majd a mezőgazdaság nyújt munkaalkalmat. Ismét a nehezebb helyzetben lé­vő termelőszövetkezetek kerültek sorra; A kormány elnökhelyettese egyebek között megállapította: Rövid idő alatt történő kilábalást ígérni mindenki részéről felelőt­lenség lenne. Majd ezeket mon­dotta: — A dombos vidékeken nagy beruházásokra lenne szükség. Az ország erőforrásai viszont nem végtelenek. így a lehetőségeken belül kell gondolkozni és gazdál­kodni. Nagyobb teret kell szentel­ni a gazdaságok terveiben az éve­lő pillangósok termesztésének és az állattenyésztésnek. Legyen szerkezeti módosítás, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés javára. Ez nagy hasznot hoz a termelő- szövetkezeteknek és a népgazda­ságnak is. Vannak problémák a talajjavítás körül? Igen. Úgy tű­nik azonban, mintha mindig csak ezeket néznénk, s nem a meg­szüntetésükre alkalmas módokat keresnénk. Többet kell alkalmaz­ni a rétegvonalú szántást, be kell vetni a váltvaforgató ekéket. Ugyanakkor hozzá kell látni a völ­gyek vízrendezéséhez. Ebben a munkában azonban ne várjunk mindig a gépekre, meg a vízügyi szervekre. Még kiegészítő kereset­nek is jó az a köbméterenkénti 10 forint, amit államunk ad azok­nak. akik nekilátnak a patakok szabályozásának. (Folytatás a 2. oldalon.) A Komintern hagyományai élnek a kommunista pártok harcában A 35 kommunista- és munkás­párt prágai nemzetközi találkozó­ján, amelyet a Komintern hete­dik kongresszusának 30. évfordu­lója alkalmából tartanak, mint már jelentettük, beszédet mon­dott Borisz Ponomarjov, az SZKP küldöttségének vezetője, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Kifejtette, hogy a Komintern VII. kongresszusa a nemzet­közi kommunista mozgalom tör­ténetének kiemelkedő eseményei közé tartozott, elősegítette a moz­galom fellendülését, a marxista— leninista elmélet gazdagodását, a munkásosztály, a néptömegek alapvető érdekeiért, a fasizmus és a világháború ellen vívott harc stratégiájának és taktikájának ki­fejlesztését. A Komintern-kong- resszus határozatai hozzájárultak a jobboldali opportunizmus és a baloldaliaskodó doktrinérség ellen vívott harchoz. A kongresszus eszméi ma is segítséget nyújta­nak a kommunistáknak világtör­ténelmi feladataik megoldásában. — A Komintern hagyományai élnek a kommunista pártok har­cában, amelyet a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a bé­kéért és a szocializmusért, a nem­zetközi kommunista mozgalomnak a marxizmus—leninizmus elvein alapuló egységéért vívnak — foly­tatta a szónok. — A kommunisták egységének megszilárdítása a marxisták—leninisták elsőrendű feladata. Az SZKP véleménye sze­rint ma még jobban szükséges, mint valaha a kommunizmus vi-. lághadserege sorainak összefogá­sa. — A Szovjetunió Kommunista Pártja világosan látja a nemzet­közi kommunista mozgalomban fennálló nehézségek teljes ko­molyságát — folytatta. — Ezért az SZKP mindent elkövet, hogy elvi, marxista—leninista alapon kiküszöbölődjenek ezek a nehéz­ségek. Lankadatlanul arra törek­szik, hogy megszűnjenek a nézet­eltérések, egységes akciók bonta­kozzanak ki a közös célokért ví­vott harcban, két- és sokoldalú ta­lálkozókat tartsanak valamennyi kommunista párt egyetértésének megteremtése céljából. Pártunk szilárdan arra törekszik, hogy a szocialista közösség összeforrjon a marxizmus—leninizmus, a szocia­lista internacionalizmus elvei alapján. Az SZKP Központi Bi­zottsága minden lehetőt megtett, hogy rendezze kapcsolatait a Kí­nai Kommunista Párttal. Mint a nemzetközi kommunista mozga­lom előtt ismeretes, az általunk tett lépések nem vezettek pozitív eredményre. — Az SZKP a többi marxista— leninista párttal együtt magasan lobogtatja a nemzetközi kommu­nista hadsorok marxista—leninis­ta elvek alapján való összefogásá­nak zászlaját. Nem széthúzás, ha­nem összefogás: ez pártunk jel­szava — mondotta Ponomarjov. Á munkalehetőségekről, a jövő éri tanácsi költségvetés tervezetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, a délelőtti órákban a megyei tanács üléstermében ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb-ülés első napirendi pontjában dr. Pol­gár Ferenc, a végrehajtó bizott­ság titkára tette meg jelentését a lejárt határidejű vb-határoza- tok végrehajtásáról) Ezután került sor dr. Teszler Vendel előterjesztésében a máso­dik napirendi pont megvitatásá­ra, amely Tolna megye munka­erő-helyzetével, a fiatalok sajá­tos foglalkoztatási problémáival foglalkozott. Tolna megye népessége az el­múlt öt év folyamán valamivel több mint 10 ezer emberrel csök­kent. Ez a rendkívül magas csök­kenés részben abból adódott, hogy kevés a megyében a foglal­koztatási lehetőség. A mezőgazda­ságból a nagyüzemi termelés tér­hódításával felszabaduló munka­erő számára a megye területén nem állt megfelelő munkahely rendelkezésre, s így érvényesül­hetett ilyen nagymértékben más rohamosan iparosodó területek szívóhatása. Ezer főt meghaladó foglalkoztatottságot biztosító üzem csupán egyetlen van — Simon tor­nyai Bőrgyár — s 500—1000-es létszámú vállalat is csupán hét van a megyében, így. bár a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével az ágazat munkaerőigénye csökkent, a leg­fontosabb foglalkoztatási ág té­továbbra is a mezőgazdaság ma­radt. A keresők 54 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. A ter­melőszövetkezeti tagok magas korösszetétele miatt, a csökkenő munkaerőigény mellett is, a jö­vőben a jelenleginél nagyobb mértékű új fiatal munkaerő belé­pése válik szükségessé. A felmé­rések azonban arról tanúskodnak, hogy a nyolc általános iskolát el­végző fiatalok zöme továbbtanul; Általános jelenségnek mondható, hogy a középiskolát végzettek mezőgazdasági munkára nem kí­vánnak elhelyezkedni, és ameny- nyiben megyén belül más elhe­lyezkedési lehetőség alig van, in­kább az elvándorlást választják. Ezen a‘ helyzeten csak úgy lehet segíteni, ha a jövőben a beiskolá­zási keretszámok kialakításánál jobban figyelembe veszik a kü­lönböző népgazdasági ágak mun­kásigényeit. A harmadik napirendi pontot Vancsa Sándor, a tanács pénz­ügyi osztályvezetője terjesztette elő. Tolna megye tanácsainak 1966 évi költségvetési és község- fejlesztési tervjavaslatát a vég­rehajtó bizottsági ülés elfogad­ta«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom