Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-21 / 248. szám
1365. október 21. TOLVA MEG VEI VEPCJSAG Az ember és a technika vizsgája az őszi csúcsforgalomban Az őszi csúcsforgalom most tetőzik. Ilyenkor vizsgázik az ember, a közlekedési technika. Évenként megismétlődő nagy erőpróbája a MÁV-nak az őszi csúcsforgalom. Idén a sok évi átlagnál több árut kell továbbítani, hisz az év elején számos ipari és mezőgazdasági termelvény szállítása késett. Szinte hősi munkát végeznek ezekben a napokban a vasút munkásai. A vasutas szakszervezet megyei titkárával folytattunk beszélgetést arról, hogyan állnak helyt Tolna megyében a vasút munkásai, vezetői, hogyan teremtették meg a zavartalan munka feltételeit a forgalom, a vontatás, a pályafenntartás és más szakszolgálati helyeken. — A nagyközönség a vasút munkáját elsősorban a személyszállító vonatok közlekedéséből tudja lemérni. Mi a véleménye a titkár elvtársnak, most is ez a mérce? — A személy- és teheráru-szál- lítást egymástól elválasztani, külön értékelni nem lehet — mondotta Martinka István, a szakszervezet megyei titkára. Nekünk mind a két dolog fontos, és munkánk mércéje. A cél idén is az, hogy a személyszállító vonatok a maximális menetrendszerűséggel közlekedjenek. Ez most körülbelül ugyancsak a tetőzésnél tart. hisz Tolna megyei viszony latban 90 százalék felett vagyunk, ez azt jelenti, hogy száz személy- vonat közül 93—96 a menetrend szerint közlekedik. A közönség nem látja Tolna megyében öt- és félezer vasutas erőfeszítését, amelyet a tehervonatok menetrend szerinti közlekedtetéséért folytatunk. Sajnos itt a fuvaroztatók sok kellemetlenséget okoznak nekünk, de maguknak és szállíttató társaiknak is. Naponta körülbelül háromszáz vagonigénylést nem tudunk kielégíteni. Ez pedig a további torlódást jelenti. és eredményezi. — A szakszervezetek milyen munkát végeznek a csúcsforgalom idején? — Feladatunk a termelés segítése, jó módszerek felkarolása és támogatása. A csúcsforgalom kezdetén megyei bizottsági ülésen beszéltük meg a tennivalókat, a munka e szerint folyik. A gazdasági vezetés gondoskodik az általunk szervezett munkaverseny értékeléséről, és a mi feladatunk hogy népszerűsítsük az élenjáró munkásokat, segítsük vállalásaik teljesítését. A munka azonban nem mentes a hibától sem. Nem értük el mindenütt, hogy az élenjárók népszerűsítése megtörténjék. — Mit tettek ennek megszüntetésére? — A gyakorlat az volt, hogy termelési tanácskozásokon beszéltünk az élenjáró munkásokról, most a faliújságokat, hangosbeszélőket is felhasználjuk, fényképes anyagokat készítünk a kiváló brigádokról, és módszereikről. — A szocialista brigádok munkájáról szeretnénk hallani. — Tolna megyében 189 brigádban 1740 dolgozó versenyez a szocialista címért. Négy munkahelyen pedig a szocialista munkaműhely címért folytatnak versenyt a dolgozók. Elmondhatom, hogy a szocialista brigádok a munka élenjárói, biztos támaszai a gazdasági vezetésnek az őszi forgalomban. — Tehát jól megy a munka minden területen, nincs a dolgozóknak panasza...? — Ezt nem mondtam, mert a valóság az, hogy munkásainktól nagy erőfeszítést kíván az őszi csúcsforgalom. Nem ritka, hogy a jegyvizsgálók 240 órát dolgoznak, de a tehervonatokon szolgáló dolgozók a háromszáz órát is ledolgozzák egy hónapban. Sok szór bizony a vasutas csak éppen köszönni jár haza. A vontatási szolgálatnál sajnos még rosszabb a helyzet. Itt is a Munka Törvénykönyve azt írja elő, hogy 18 órai szolgálat után pihenő jár. Nagyon sok dolgozónk az idő lejártával váltást kért. és ha nem kapott, akkor is leszállt a gépről, mert fáradtan nem lehet dolgozni. Gyakori, hogy azután az ilyen „munkafeladásért” a dolgozót, ha nem is kézzelfoghatóan, de hátrányos helyzetbe hozzák. Ezt bi zonyítani nagyon nehéz. De sajnos van olyan fordánk is, amely tizennyolc óránál hosszabb időt vesz el a dolgozótól. És nem ritka, amikor dombóvári mozdonyvezető felvisz egy vonatot Ferencvá rostaa, és onnan elküldik még Miskolcra, vagy Székesfehérvárra, s így három-négy nap múlva kerülhet csak haza. Gyékényesre pedig egyenesen félnek elmenni a mozdonyvezetők. A vágányátépítés miatt húsz órába telik, míg a vonat lemegy Dombóvárról Gyékényesre, itt a személyzetnek pihenni kell, és újabb húsz óra, mire a pihenő után hazaér. — S hiába teremtünk meg, a lehetőség szerint minden ellátást — ételmelegítési lehetőséget, jó pihenőket, tiszta laktanyákat — ha a fuvarszervezéssel nem lépünk előbbre. — A fuvaroztatókat okolják? — Azokat is, meg úgy tapasztaljuk, hogy minden évben csak beszélünk az előrelépésről, de a vasutas dolgozók mindig nagyobb erőfeszítésébe kerül az őszi forgalom lebonyolítása. — Titkár elvtárs említette a tizennyolc óránál hosszabb munkaidőt igénybe vevő fordát, ha ilyen úton a dolgozó balesetet okoz, vagy szenved, ki a hibás? — Még rágondolni is rossz, mi történne, ha szerencsétlenség érné az ilyen munkást. A felelős megtalálása bizonyára nagyon nehéz volna... Hasonló például az is, hogy az egyszemélyes vonatoknál a vonatvezető a zárféken utazik. Ez már magában olyan megpróbáltatás a dolgozónak, hogy sokan nem is csinálnák. Évek óta csak Ígéret, hogy valami megoldást találnak majd a vonatvezetők munkájának könnyítésére. Külföldön már csak a mozdony személyzete utazik a vonattal, mi még nem jutottunk el eddig. — Hogyan győzik ennyi nehézség ellenére az őszi csúcs- forgalom feladatait teljesíteni? A szakkönyv segítség a munkához A Mérőműszergyárban nyitották meg a műszaki könyvnapokat — Jó szervezettség, kitűnő szakemberek és fegyelem kell a vasúti munkához. Ez pillanatnyilag van és úgy-ahogy elég. de ha a munkások nagy megértésével nem párosulna, ha lelkiismeretes munkájukat nem kísérné ilyen siker, nagyon sok áru maradna a feladóknál. — Szakszervezeti szerveink rendszeresen ellenőreik a jövőben is a dolgozók munkakörülményeit, gondoskodnak a megfelelő ellátásról, a törvények betartásáról. A mostani eredmények, a példák azt bizonyítják, ha a vasút partnerei csak egy kicsit is szervezettebben dolgoznának, akkor rajtunk sokat segítenének. Mi a kapcsolatot fenntartjuk a szállíttatókkal, érünk is el részeredményeket, de sokkal többre volna mindkét fél képes — fejezte be nyilatkozatát Martinka István. Amint arról korábban hirt adtunk, az idén Tolna megyében is szélesebb keretek között rendezik meg november 6-ig a műszaki könyvnapokat. A fővárosban a Technika Házában lezajlott országos megnyitót követően tegnap Szekszárdon a Műszergyárban is megnyitóra került sc*r. A rögtönzött, s terjedelmében még nem nagy könyvvásárban Selmeczy Sándor, az üzem főmérnöke szólt a gyár dolgozóihoz. Többek között elmondotta: a fiatal üzemben, ahol a munkásgárda átlagéletkora 22 év. különösen nagy szükség van a szakirodalom forgatására. A szakkönyv kitűnő segítője a munkának, könnyít a dolgozók szak- gondjain. Az üzem különben nemcsak a mostani könyvvásár alkalmával hanem egyébként is igyekszik kielégíteni a szakkönyvek barátainak igényeit. Jelenleg 700 kötetes műszaki könyvtárat főként a vezető műszaki szakemberek és technikusok látogatják, de tervezik az „olvasótábor” kiszélesítését. Ezt a tervet igen jól szolgálta a tegnapi megnyitó és vásár. A Babits Mihály könyvesbolt készletéből a megnyitót követően számos, a szakemberek érdeklődésére számottartó könyv talált gazdára. S hogy van érdeklődés, igény, azt egyebek között az is mutatja, hogy a vásár alkalmával több olyan előjegyzést eszközöltek amelyekre könyveket az Állami Könyvterjesztőtől külön kell beszerezni. 0 város húsz esztendeje A megyeszékhely felszabadulá- a sebesültek részére felállított tá- sának és a demokratikus kibonta- bori kórházak felszerelése és be- kozás, a város politikai, társadal- rendezése, a közellátás megszer- mi és gazdasági életének feltárá- vezés érdekében hozott. Most, a sán dolgozik az MSZMP Tolna szekszárdi tartózkodása idején, megyei Bizottságának archívuma, miközben eszmecserét folytat Az aprólékos munka során már egykori harcostársaival, munka- eddig is számos eredeti dokumen- társaival — tanulmányozza, fel- tumot sikerült összegyűjteni. A frissíti emlékezetében a húsz esz- dokumentumok kiegészítéseként tendóvel ezelőtti eseményeket, fontos szerepet szán az archívum hogy a visszaemlékezés a lehető a húsz esztendővel ezelőtt fontos leghitelesebb legyen. Választ ad szerepet játszó személyek vissza- olyan kérdésekre, mint például: emlékezéseinek. Már eddig is szá- hogyan lett rendőrkapitány, a fel- mottevő az archívum visszaérnie- szabadulást követő időben milyen kezes-gyűjteménye. _ Volt a város politikai és közbiznetón^tóltáíásáfkfvSja6 helyzete, milyen intédregíteni Chmelár Károlyné is, aki leseket tett a város biztonsága 1944 végén és 1945-ben Szekszár- érdekében stb, dón, a rendőrfőkapitányi tisztet töltötte be. A kutatások során már eddig Is számos olyan rendelkezése, intézkedése került felszínre, amelyeket húsz esztendővel ezelőtt a város nyugalmának biztosítása, a fosztogatások meg- I akadályozása, a rend megőrzése. Terv és valóság Kiváló eredmények a máj ősi Aranykalász Tsz-ben Közeledik az esztendő vége, lassanként betakarítanak minden terményféleséget, és lehet számolni: milyen az év, mennyi a jövedelem. Különösen ott könnyű már most számot vetni, ahol jól előrehaladtak a betakarítással. A majosi Aranykalász Tsz ezek közé tartozik. Már csak kukorica van töretlen, a cukorrépát és a napraforgót mind betakarították. Szabó Dezsővel, a szövetkezet főkönyvelőjével sorba vesszük a tervszámokat és a tényeket. Rendkívül jó eredmények mutathatók ki, aminek alapján természetesen sokkal jobb lesz a zárszámadás, mint az előző években, bár akkor sem volt éppen rossz. Kezdettől fogva történt emelkedés a munkaegység-részesedésben, és tavaly 34 forintban állapodott meg, amihez még a részes művelésből eredő természetbeni jövedelem járult. Az idei évben elsősorban a növénytermesztés fizetett jól Majoson. A vártnál sokkal több jövedelme lett a szövetkezetnek. A tervezett 17 vagon helyett 41 vagonnal takarított be. A Bezosztája búza- fajtának köszönheti a kitűnő termést; a tervezett 12 mázsa helyett 17,90 mázsát adott holdanként. A hazai búzafajta átlagtermése 12,30 mázsa. Tehát érdemes volt nagy területen termeszteni a legjobban bevált fajtát. A cukorrépát mind elszállították már a majosiak. Óriási termést takarítottak be: holdanként 255 mázsát, 105 mázsával többet a tervezettnél. Ez 265 ezer forint többletbevételhez juttatta őket. A napraforgó, amit 60 holdon termesztettek, a tervezett 8 mázsával szemben 13,1 mázsát adott holdanként. összesen a többletbevétel napraforgóból 114 ezer forint. Könnyen megtalálhatók az okok, amik elősegítették, hogy ilyen eredményekkel büszkélkedjen a szövetkezet. A főkönyvelő szerint a legfőbb ok a jó munkaszervezés és vetés- előkészítés, ehhez járul még a cukorrépánál a megfelelő tőszám. Természetesen legalább ugyanekkora szerepe van a jó eredmények elérésében a tagság egészen rendkívüli szorgalmának. Tavaly alkalmaztak először premizálást, és annak hatására az idén szinte minden család gyermekei segítettek a növényápolásban, azok is, akik egyébként máshol dolgoznak. Megtörtént, hogy akinek éjjeli műszakban kellett dolgoznia valamelyik héten, az is kiment a határba fél napra. Végeredményben tehát a rendkívüli időjárás ellenére időben megtörtént Majoson a növényápolás, és nem is akárhogyan. A cukorrépa magas tőszámának kialakítása nem volt könnyű, nem akarták elhinni sokan, hogy ilyen „sűrű” állomány is adhat nagy termést. Most már látják, hogy a szövetkezet szakvezetői nem kísérleteztek, hanem a legcélszerűbb eljáráshoz ragaszkodtak. Az állattenyésztés és hizlalás ugyancsak többet produkál a tervezettnél, de a többlet nem nagy, mert száz sertéssel kevesebbet tudtak meghizlalni, mint amennyit kellett volna. Nem volt elég hízónak való süldő. A szarvasmarha-tenyésztés és a baromfinevelés jó eredménnyel zárul az idén. annak ellenére, hogy a tehenészetet gyengítette a száj- és körömfájás. Mindebben a szakszerű és igen jó munka eredményét lehet föllelni. Eddig úgy tartották számon a majosi Aranykalász Termelőszövetkezetet, hogy „jó közepes szövetkezet”. A mostani eredmények után közel jutott ahhoz a lehetőséghez, hogy bekerüljön a jó szövetkezetek közé. G J. Képünkön: Rácz János, a szekszárdi járási pártbizottság titkára. Chmelár Károlyné és Tóth István, a Népbolt osztály- vezetője. A visszaemlékezéseket a megyei pártarchivum őrzi, s azok a helytörténeti kutatás fontos forrásául szolgálnak majd. A megyei kórház felvételre | keres építéstechnikust és vizsgázott magasépítőipari művezetőt, valamint segédmunkásokat Jelentkezés a személyzeti előadónál. (183)
