Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
F .4 S R>LNA MEGYEI NEPfTJSAO 1965. szeptember 12. Tudja-e mit jelent, ha valakinek viszket a tenyere? Az illető babonáé, de legfőképp azt, hogy meg kell vakarni. És mit jelent, ha valakinek a háta viszket ? Ez is azt jelenti, hogy meg kell vakarni. De hogyan vakarja meg az ember? Dörzsölje a hátát az ajtófélfának? Ez nem jó. Gusztustalan is, meg a ruha is kopik. Nos ezen segítettek a franciak. Feltalálták a hátvakaró készüléket. Ez a készülék egy műkar, elem van benne, a kar végén kézfej, a kézfejen ujjak, az ujjakon körmök. Ha bekapcsolja az ember a készüléket, akkor az ujjak működésbe lépnek és egykettőre megvakarjik a hátit. Elmés készülék. De még elmésebb lenne, ha feltalálnák végre a talpnyaló gépet is. Ez a gép ugyanis rengeteg embert mentene meg ettől a fáradságos és nagyon undorító munkától. Több talp- nyalót el lehetne bocsátani és egyes igazgatók, meg más vezetők részére be lehetne szerezni ilyen gépet. Óriási megtakarítást érhetnénk el vele és sok ember tanulhatna új, hasznosabb szakmát. Persze nem biztos, hogy ez a talpnyaló gép mindenkinek megfelelne. Lennének olyanok biztosan, akik ragaszkodnának a régi módszerhez. Ez onnan jut eszembe, hogy a napokban találkoztam Dianna Dorsttal, a kebeldús angol színésznővel, akitől beszélgetés közben, hogy, hogy nem, többek között megkérdeztem: zuhany alatt, vagy kádban fürdik szívesebben? 0 erre így válaszolt: — Tulajdonképpen a zuhanyt szeretem jobban, de kénytelen voltam lemondani róla, mert ilyenkor a lábam mindig száraz maradt. Tehát van zuhany, de ő mégis inkább a kádat válassza. Nehéz választás, mint ahogy nehéz választás az is, amiről Maurice Chevalier beszélt nekem egyik párizsi sétánk alkalmával. Szó szerint ezt mondta: — Amikor egy férfi meg egy nő házasságot kötnek, egy- személlyé változnak, A baj akkor kezdődik, amikor el kell dönteni, hogy kettőjük közül ki lesz az az egy személy. Fred Owen nem gondolkodott a dolgon. Meg is járta. Házasságszédelgés vádjával került a vádlottak padjára. A vádirat szerint hamisított csekkel fizette ki a negyedik felesége számára vásárolt jegygyűrűt, közben azonban elfelejtett elválni két feleségétől, ugyanakkor ellopta a harmadik felesége autóját, hogy a negyedikkel nászúira mehessen. Bonyolult lélek. * Mint általában a szerelmesek. Ha el nem ítélik talán meg szimatol ja még azt ir, hogy Mabei Phillips 71 éves angol leányzó nagy összeget nyert sorsjegyen. Talán fel is kereste volna. Persze nem járt volna eredménnyel, mert Mabei Phillips sajtóértekezletén az én kérdésemre így válaszolt: — Nem szándékozom férjhez menni. Mint eddig is, félek a kiábrándulástól. Attól tartok, hogy valaki csak a pénzemért vesz feleségül.... Ebben lehet valami igazság. Bizonyára ezt a dolgot már többször megvitatta önmagával. Ez az önmagával való vitatkozás pedig soha sem eredménytelen. Oliver Goldsmith angol humorista, amikor szóba hoztam a dolgot ezt mondta: — Én is szeretek magammal vitatkozni, mert ilyenkor mindig igazam van. Milyen igaza van. Csak az a baj, hogy nálunk gyakran akkor is a nagyobb beosztásúnak van igaza, ha másokkal vitatkozik. És ezen még Nikolasz Vldhosz 28 évet görög fiatalember sem nevetne, akinek pedig nemcsak a nevetőizmai. de a szive is felmondta a szolgálatot. Halálra nevette magát. Legalább is ezt állapították meg róla a boncoló orvosok. Úgy látszik, hogy ebből tanultak a tv-szerkesztők és a vicclap szerkesztői is, mert nálunk aztán senki sem röhögheti magát halálra. És még mondja valaki, hogy csak az orvosok vigyáznak az emberek egészségére?! De még jobban vigyázhatnának! Mexikóban láttam egy autókiállítást. Itt mutatták be többék. között a Crysler gyár legújabb termékét. Ezt az uatót az USA nagyüzemei kizárólag Mexikónak gyártják. Ezt nz autót nem benzin, hanem a teguila néven ismert mexikói pálinka hajtja. Mi is hozhatnámk be ezekből a kocsikból. Nem lenne probléma a tankolásukkal, hisz a mi útjaink mellett több a csárda, mint a benzinkút. így egyszerre két legyet üthetünk: az autók elfogyasztják a pálinkát, az emberek pedig megmenekülnek a korai haláltól: Tudtom, a főszerkesztő úr szereti a vicces dolgokat. Hát most elmondom, hogy min nevet Róma, illetve Olaszország, mert ott is itgy terjed a vice, mint nálunk — gyorsabban, mint a futótűz. rApa és fia közismert világlustája. A szobában heverész- nek. Kint beborul az ég és az apa így szól a fiához: — Menj már ki, nézd meg esik-e az eső. — Majd bolond leszek! — válaszol a fiú. — Behívom a kutyát. Ha esik. vizes, ha nem esik, száraz. Úgy hallom esik nálunk. Legyen szíves Főszerkesztő Ur nézzen utána. E kévés teljesítését várva zárom soraimat. ' Tisztelettel: 20 év bűnügyi krónikájából Látogatás a hősi halott Kramer Pál családjánál — Éjjel, nappal dolgozott, de fizetést csak valamikor nyáron kapott először. Még szerencse, hogy maradt itthon valami krumplin): és sok répánk. A Vöröskereszttől is kaptunk néha egy kis szója- lisztet... Azt ettük hónapokig. Soha életemben nem ettem annyi répát... Kramer Pál né mondja ezt, visszaidézve a 20 év előtti napokat Férje, Kramer Pál rendőrszázados, nem mondhatja ezt el, életét adta a banditák ellen, a közbiztonság megteremtéséért vívott csatéban. — Sokszor forgott férjem életveszedelemben — mondja az özvegy. — Még ma sem értem, honnan merítette a bátorságát. De bátor volt néhányad magával már a felszabadulás első napjaiban hozzálátott itt Budán a rend helyreállításához.. Segít a portás Igen, Kramer Pál ott volt amikor a Tárogató úti épületben megalakult a budai rendőrség. Február első napjaiban érték el a Vörös Hadsereg harcosai azt a rózsadombi villát, amelyben a Nemzetközi Vöröskereszt gyermekotthonában mintegy 80 üldözött gyermeket rejtegettek. Hamis papírokat használtak a gondozónők. Kramemé is köztük volt — álnéven. És senki nem tudta, csak néhány megbízható jóbarát, hogy a gyermekotthon portása az ő férje, Kramer Pál papírgyári munkás, katonaszökevény. Fur- fanggal, vagy éppen határozott fellépéssel gyakran szállt szembe razziázó nyilasokkal. És várta a percet, amikor sem neki, sem a gyermekeknek nem kell többé bujkálni. Munkásból rendőr A papírgyári munkásból rendőr lett. Mint a többieknek, karszalag volt az egyetlen felszerelésük. De dolgoztak. Bujkáló nyilasokat kutattak fel, fosztogató banditákat lepleztek le, s munkájuk nyomán — hiszen sok ezer Kramer Pál vállalta áldozatkészen a hálátlan munkát — lassan, fokozatosan erősödött a köz- biztonság. E hatalmas feladat végrehajtásában született meg, szerveződött a demokratikus rendőrség. Kramer Pált a II. kerületi kapitányság nyomozóosztályához osztották be, amelynek később vezetője lett És akkor 1947. nyarán történt Szabadságát töltötte a Római parton. Beosztottjai meglátogatták, elmondták, hogy folyik a nyomzás a Sántha ügyben. Sántha Dezső, alias Angelo, — mért az éjszakai életben csak így ismerték — körül szorult a hurok. Félbeszakította szabadságát, s átvette az akció irányítását. Sikerült megállapítani, hogy a bűnöző, akinek számos betörés, nagyarányú lopás és valutázás szerepelt a bűnlajstromán, július 24-én kettőkor találkozik bandájának tagjaival a Sanghaj bár előtt. Tűzharc és végső búcsú A nyomozók parancsnoka jóval fél tizenkettő előtt embereivel körülvette a színhelyet. A banda tagjai valóban pontosan megérkeztek a találkozóra. Az egyik nyomozó odalépett hozzájuk. Sántha, mintha az iratait akarná elővenni, a zsebébe nyúlt, s azon át három lövést adott le. Az egyik Kramer Pált, a másik Pozsonyi alhadnagyot találta. A két rendőrtiszt eszméletlenül esett össze. Társaik tűzharcban üldözték a banditákat. Egyikük Bachmann Gusztáv, amikor látta, hogy nem menekülhet, szívenlőtte magát. Sántha Dezsőnek azonban sikerült megszöknie. — Szörnyű volt, amikor férjem helyettese hajnalban felkeltett s közölte: Pali súlyos állapotban kórházban fekszik. Látogatásom alkalmával már a sebe- ■sülí ágya mellett tartózkodott dr. Münnich Ferenc budapesti főkapitány. Ű közölte velem a tragikus hírt is szombaton hajnalban, vígasztalt, s megosztotta velem a gyász első óráit... Két árvát hagyott maga után a hősi halált halt rendőrtiszt. Kisfia 10 éves volt. Kislánya 6 hete«. Temetésén ott voltak a rendőrség, sőt a kormány vezetői is. Több ezer gyászoló előtt méltatták az elesett emlékét, s tettek Ígéretet arra, hogy családjáról a rendőrség gondoskodik. Elvtársai, bajtársai díszsortűzzel búcsúztak a hőstől, kinek koporsójára ez volt írva: „Kramer Pál, élt 39 évet.” A rendőrgyilkos: Sántha Dezső A temetést követő napon tárgyalta a statáriális bíróság Sántha Dezső bűnügyét. Mindössze három és fél napig bujkálhatott. Hiába festette át a haját, a szemöldökét, a Zsigmond téren felismerte egy háziasszony, a felhívta rá az őrszem, Búrom László rendőrsza- kaszvezető figyelmét. Sántha ismét fegyverét használta, de lövedéke célt tévesztett. A szakaszvezető bátran üldözőbe vette a gyilkost, és „Angelo” ezúttal nem nyert egérutat. Három közelben kártyázó munkás, felismerve a helyzetet, ártalmatlanná tette. Kramer Pál gyilkosa a bíróság előtt tagadni próbálta tettét, Bachmann Gusztávra igyekezett hárítani a felelősséget. De a rendőrségi fegyverszakértő a holttestből kioperált és a Sántha fegyverével végzett próbalövésből származó lövedékek összehasonlít tásávaí, a csőhuzagolási barázdák alapján megállapította: a gyilkos lövedék Sántha fegyveréből származott. A statáriális bíróság Sántha Dezsőt halálra ítélte, és az ítéletet még azon a napon, 1947. augusztus 1-én végrehajtották. — Még mindig nem szoktam meg a gondolatot, hogy a férjem nem él — mondja a Mártírok útján levő lakásban özvegy Kramer Pálné. — Pedig sok idő telt el azóta. A fiunk már egyetemet végzett, az Egyesült Izzó jogásza. Két esztendővel ezelőtt avatták doktorrá. Nézze meg a fényképét. Erős, derék gyerek, akárcsak szegény apja volt annak idején... „Mégsem érzem magam egyedül" A rendőrség vezetői betartották ígéretüket, gondoskodnak Kramer Pál hozzátartozóiról. Minden hónapban nyugdíjat visz a postás a családnak. Kramerné is munkát vállalt, a Fővárosi Dohánybolt Vállalat dolgozója. De azért nem volt könnyű egyedül felnevelnie a fiát. Sokat küszködött, hogy művelt, becsületes és dolgos embert neveljen belőle. Hiszen a család másik tagját is elvesztette. Az apa halála után hat héttel végzetes betegség vitte el néhány- hónapos leánygyermekét. Kramemé egyedül maradt a fiával. — Mégsem érzem magam egyedül. Férjem egykori kollégái, elvtársai, barátai gyakran látogatnak meg bennünket. Ha segítségre volt szükségünk, segítettek. És a gyönyörű helyeken kellemesen eltöltött pihenésnél is jobban esik, hogy minden esztendőben gondoltak ránk a Belügyminisztériumban az üdülési beutalók szétosztásakor. De hogyan is lehetne ez másképp? Akik annak idején Kramer Pállal együtt léptek a közbiztonság és a rend szolgálatába, s akik azóta öltötték magukra az egyenruhát, azok a hősi halott iránti megbecsülésüket már csak a családdal szemben róhatják lei Kramer Pál azért halt meg, hogy az emberek százezrei biztonságban élhessenek. Büszkék vagyunk arra, hogy ilven hősei vannak a nép rendőrségének, hogy ilyen rendőrök kerültek ki két évtizeddel ezelőtt a nép fiaiból. Pintér István Jövő vasárnap: BRAVÜROS NYOMOZÁS Történelem a plakátokon Történelmi eseményekben gazdag utóbbi két évtizedünk tükörképét láthatjuk a Nemzeti Galériában, a Politikai plakátok 1945 —65 kiállításon, amely legalább olyan izgalmasan és tömören idézi fel az ország húsz esztendejét, mint egy történelemkönyv. WßmmM '■■■ií:V . päs 4- -s A népek barátsági hónapjának plakátja. (Filo alkotása.)
