Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
1965. szeptember 22. fOENÄ' MEGYEI NEPCJSÄG 3 Őszi feladatok megyénk Irta: Virág István, a megyei pártbizottság titkára Tolna megye mezőgazdaságának ez évi célkitűzései megfeleltek pártunk Központi Bizottságának múlt év decemberében hozott határozatának. E célkitűzések megoldására termelőszövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban, egyszóval a megye egész mezőgazdaságában párt- és állami szervezeteink, gazdaságvezetőink mozgósították a megye mezőgazdaságában dolgozó szövetkezeti gazdákat, állami gazdaságaink és gépállomásaink dolgozóit és a mezőgazdasággal összefüggő területeken munkálkodókat. A határozat szellemének megfelelően fogtak üzemeink a tavaszon, a nyáron egyaránt az időszerű mezőgazda- sági munkák végrehajtásához, s ennek következtében az időszerű tavaszi munkákat — talajmunkától a vetésig — a kukoricavetés és a kalászosok vegyszeres gyomirtásának kivételével, időben elvégezték. A kései és csapadékos kitavaszodás miatt a kukorica — mint legfontosabb abraktakar- mány-növényünk — erős két héttel késett meg. A nyári munkákat, főként a takarmány- és kenyérgabona betakarítását viszonylag zökkenőmentesen oldották meg. Megbirkóztunk a nehézségekkel Egész éves tervfeladataink részleteiben való megvalósítását a szokottnál szélsőségesebb tényezők zavarták. Ezek közé sorolhatók a késői tavaszom lokalizálódó fertőző száj- és körömfájás, a hosszan tartó, nagy anyagi, techni. kai, emberi erőt lekötő dunai árvíz, és ezzel összefüggő nagy felületeken kialakult árvíz- és belvízkárok, az elmúlt év mezeipo- cok-kártételének kihatásai, végül, de nem utolsó sorban a megye mezőgazdaságán több esetben végigvonuló, hatásában ma is számos helyen tapasztalható jégverés. Megyénk mezőgazdaságának mindez sok millió kárt okozott. Ez dolgozó parasztságunkat közvetlenül is érinti, a kár népgazdasági szinten is jelentékeny. Ilyen körülmények között dolgozó parasztságunk a mezőgazda- sági üzemeinkben munkálkodó dolgozók, szakemberek, vezetők nagy erőfeszítése nem maradt eredménytelen. Elismerésre méltó munkát végeztek a földeken, az állattenyésztő majorokban, gépjavító állomásokon, s a Duna gátjain. A nagy erőfeszítések eredménye, hogy féléves felvásárlási tervünket, — kivéve a tej- és zöldségfelvásárlási előirányzatunkat — termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink megyei szinten teljesítették, s az elmúlt évihez képest jelentékeny előrelépés tapasztalható. A kenyérgabona átlagtermése a szövetkezeti és állami gazdaságainkban meghaladja a tervezettet, és ennek következtében felvásárlási terveinket máris túlteljesítettük, annak ellenére, hogy mintegy tizenhat szövetkezeti gazdaság szerződéses kötelezettségének még e tekintetben nem tett eleget. Ezúton is kérjük a szövetkezeti gazdaságokat, hogy szerződési és állampolgári kötelezettségeiknek mielőbb tegyenek eleget. A viszonylag nehezebb körülmények között végzett tavaszi, kora nyári és nyári mezőgazda- sági munkák nagy erőfeszítéseket igényeltek, s ezek az eredmények gazdasági jelentőségük mellett nagyszerű politikai eredmények is. Az átlagosnál nehezebb, szeszélyesebb körülmények között végzett munka egyben nagy erőpróbája volt a még viszonylag fiatal szövetkezeti gazdaságainknak. Mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében végzett több éves erőfeszítéseink egyre eredményesebben realizálódnak, s ennek következtében ez évben is tovább erősödik, fejlődik megyénk szocialista mezőgazdasága. A felsorolt gazdasági eredmények egyúttal a falusi politikánk győzelmét is jelentik. A megyei pártbizottság elismerését fejezi ki dolgozó parasztságunknak, a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, példás helytállásukért, s meg van győződve arról, hogy az őszi mezőgazdasági munkák sikeres lebonyolításában is, — mely sok tekintetben nehezebb körülmények között bonyolódik le —, hasonló példás helytállást tanúsítanak. Az ősziek termése bíztató Ez évi kilátásainkról még nem lehet ugyan végleges képet alkotni, az már mindinkább világos, hogy a szokottnál rapszódi- kusabb időjárás és kedvezőtlenebb körülmények ellenére is célkitűzéseinket megközelítően teljesítjük, e gazdasági év a felsorolt nehézségek ellenére is eredményesnek mutatkozik. Jelenleg tényként kell tudomásul vennünk, hogy az őszi munka sem lesz könnyebb, sőt ha konzekvenciáiban végig gondoljuk, az év legbonyolultabb, legnehezebb szakaszával állunk szemben. Az őszi munkák időben való elvégzése nem lesz könnyű azért, mert a növények vegetációja megkésett. Méreteiben viszonylag szűk technikai felszereltségünk miatt elhúzódott az aratás, és még helyenként ma is folyik a cséplés, szalmabetakarítás, a siló- betakaritás teljében vagyunk. Nem sikerült komplex módon megoldani a nyári feladatokat, s a meglévő anyagi és technikai bázist sem sikerült annak érdekében kihasználni, hogy valamennyi tarló talajművelés alá kerüljön, s a nyári mélyszántási terveinket teljesítsük. Kapásnövényeinkből — siló, burgonya, cukorrépa és kukorica — az elmúlt évhez hasonlóan, bíztató terméskilátásaink vannak, de a kalászosokéhoz hasonlóan, beérésük, ennek következtében szüretük a szokottnál későbbi időpontra esik. Ez idő alatt földbe kell tenni a kenyér- és takarmánygabonát. Betakarításra várnak az őszi kapások. A mélyszántási feladatok is jelentősek. Így a szokottnál nagyobb erőfeszítéseket igénylő munkacsúcsok alakulnak ki. Az őszi munka jelentőségét tekintve azért nagy, mert befejezése az éves célkitűzéseink megvalósításának, másrészt megalapozója a következő gazdasági évnek, harmadik 5 éves tervünk első esztendejének. Ezért az őszi mezőgazdasági feladatok megoldása kiemelkedő népgazdasági, politikai feladat, de nem utolsó sorban minden szövetkezeti gazdaságnak, mezőgazdasági dolgozónak is egyéni érdeke. A feladat: tovább növelni az eredményeket A jövő év alapvető célkitűzése a mezőgazdasági termelés további növelése, hatékonyabbá váljanak a mezőgazdaságunkba befektetett anyagi, technikai eszközök, s ezen keresztül növekedjenek mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben a hozamok, növekedjék az árutermelés. Fontos célkitűzés, hogy az elmúlt években tervezett, kialakított kenyérgabonavetésterületünk szinten tartásával, az átlagtermés növelésével biztosítsuk az ország, dolgozó népünk kenyérszükségletét. Ezért változatlanul a kenyérgabona termesztése termelési politikánk egyik központi kérdése, mely meghatározza pártszervezeteink, állami szerveink és mezőgazda- sági üzemeink vezetőinek, dolgozóinak feladatát. Ugyanilyen nagy jelentőséggel bír vetésterveink maradéktalan teljesítésével párhuzamosan, gyorsan, veszteség nélkül takarítsuk be, jól tároljuk a megtermelt termékeket, és minden arra kijelölt talpalatnyi földön végezzük el az őszi mélyszántási feladatokat, mint a következő év eredményes növénytermelésének egyik legfontosabb feltételét. Ezért a mezőgazdaságban az őszi feladatok sikeres teljesítése gazdasági, s egyúttal nagyon fontos politikai feladat is. Ha áttekintjük az őszi mező- gazdasági munka helyzetét, különös tekintettel az ciszi talaj munka állását, a helyzet kedvezőtlenebb, mint az elmúlt évben. Az elmúlt év hasonló időszakában vetőszántási terveinknek több mint 40 százaléka készén Várta a vetési munkálatokat, s ma alig 30 százalékra állunk. Október végéig kerüljön földbe a gabona Ahhoz, hogy az őszi takarmány- és kenyérgabona-vetési terveinket az agrotechnikai követelményeknek megfelelően elvégezhessük, az eddigiektől lényegesen nagyobb,. összetettebb, tervszerűbb, átgondoltabb erőfeszítéseket kell tenni annak előkészítése érdekében. Alapvető feladatnak tekintjük a kenyérgabona-vetésterveink realizálását. E cél kitű zéis egyenesen megköveteli. hogy a vetés időszakában a legnagyobb gondot az agrotechnikai és technológiai fegyelem következetes betartására fordítsuk, és október végéig minden gazdaságban jobb minőségben mint tavaly földbe kerüljön a gabona. Míg az elmúlt esztendőben a búza fajtáit tekintve 50 százaléka volt külföldi intenzív, több mint 40 százalék hazai fél-intenzív fajta, addig — figyelembe véve Tolna megye viszonyait, a búza- termelés 2—3 éves tapasztalatait — célszerűnek tartjuk a külföldi intenzív búza, a szovjet Bezosz- tája 65—70 százalékra való növelését. Számos példa bizonyítja, ahol az elmúlt évben nem léptek e tekintetben a lehetőségeknek és körülményeknek megfelelően előre, ott nem takarítottak be magas átlagtermést. Az elmúlt év tapasztalatait a veitésidő tekintetében célszerű levonni, mert éppen az elmúlt esztendő bizonyította, hogy ahol nem kezdtek időben a búzavetéshez, várakoztak, ahol túlzott „optimális” szemlélet uralkodott, ott igen megkésett a búza vetése, sőt helyemként november 10-e után került földbe. A döbröközi Zöld Mező Termelőszövetkezetben azokon a táblákon ahol október első napjaiban elvetettek, ott 17 q, ahol november 10-e után került földbe a mag ott alig 9,5 q átlagtermést takarítottak be. A kapások kései érése miatt az eredeti elővete- mény-tervet tartani nem lehet, ezért a tervezettnél több lesz a kalászos elővetemény, s ezeken a területeken élni kell a talaj- fertőtlenítés lehetőségével. Nagyon kevés remény van arra, hogy kukorica után kerüljön a búza elvetésre, s éppen a biztonság érdekében erre vállalkozni nem szabad. Ahhoz, hogy a vázolt célkitűzések, az őszi feladatok maradéktalanul végrehajtásra kerüljenek — mind a betakarítást, vetést, mind az őszi mélyszántást illető1 en — néhány alapvető feltételt célszerű betartani, biztosítani. Mindenekelőtt kívánatos a cséplés és a szalma-betakarítás lehető leggyorsabb befejezése, a silóbetakarítás meggyorsítása, a rendelkezésre álló területeken a talajelőkészítő munkálatok gyorsított ütemben való befejezése. Minden gazdaságban az új helyzetnek megfelelően átgondolt ütemterv, munkaprogram alapján, — amely felméri a feltételeket is — lehet csak koncentrált és szervezett, erőfeszítések útján megoldani az adott feladatokat. E munkában mindenkinek tudnia keld személyes feladatát, célszerű a vezetőnek és dolgozónak egységes elképzelések alapján dolgozni. Az erő- és munkagépek jobb kihasználása a legfontosabb Nagyon fontos feltétel a mezőgazdasági erő- és munkagépek kapacitásának maximális kihasználása, s ezt sem egy, sem nyújtott műszákban biztosítani nem lehet. A gépkapacitás maximális kihasználásának feltétele éppen annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetben, gyorsabban haladjunk előre, elsősorban a talajelőkészítő munkában, a talaj- munkás gépeknek mintegy 70, szállítást végző erőgépeknek mintegy 30—40 százalékában két műszakban kell dolgozni. Jelenleg a két műszakban való munka nehezen megy. mert gazdaságaink vezetői nem teremtették meg annak feltételét, és számos kái'os szemlélet fékezi e lehetőségek teljes kihasználását. Az őszi munkában résztvevők, köztük a traktorosok, a talajmunkát, vetést. betakarítást gyorsító anyagi érdekeltség alapján találják meg számításukat. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium új intézkedése alapján az állami gazdaságainkban és gépállomásokon dolgozó két műszakos traktorosok műszaki normáját aképpen rendezte, hogy azon a traktoron, amelyen a nappali műszaknormát teljesítik, az éjszakai műszaknorma teljesítése után 50 százalékos bérpótlékot kaphassanak. Ezt a lehetőséget, vagy hasonlót javasoljuk a termelőszövetkezeti gazdaságok két műszakban dolgozó, éjiszakai műszakos traktorosai számára is bevezetni E vonatkozásban a jelenlegi helyzettel nagyon nehéz megbarátkozni, azonnali tennivaló, hogy minden üzemben annyi traktor dolgozzon két műszakban, amennyi biztosítja mind a talaj előkészítő, vetési és betakarítási munkálatokhoz szükséges gépi erőt. Minden mezőgazdasági gép, traktor, kizárólagosan csak mezőgazdasági munkát végezzen. üzemképes állapotban legyen, s ennek feltételeit minden mezőgazdasági üzem gyorsan teremtse meg. Az őszi mezőgazdasági munka csak úgy lesz eredményes, ha az egész falu összefog, minden szövetkezeti tag a szokottnál jobban kiveszi részét a jelentkező feladatok megoldásából, a családtagok és a besegítők is többet dolgoznak, a termelőszövetkezeteket patronáló ipari üzemek a szokottnál nagyobb segítséget adnak, szövetkezeti, gépállomás! és állami gazdasági traktorosaink megértik a két műszak jelentőségét. Az elmúlt évekkel szemben kedvezőbb körülmény, mely elsősorban a szövetkezeti gazdaságainkban jelentkezik, hogy tovább erősödtek, fejlődlek, nagyobb anyagi és technikai bázissal rendelkeznek általában a mezőgazdaság irányítói és dolgozói. Szinte minden gazdaságban a műtrágya, üzemanyag és egyéb feltételek, — kivéve egyes alkatrészeket és gumiféleségeket — rendelkezésre állnak, mezőgazdasági üzemeink vezérkara képes jól átgondolt szervező munkával, előrelátással a rendelkezésre álló anyagi, technikai és kézi erők koncentrálásával megoldani az előttünk álló feladatokat. A jelenlegi helyzet és a mező- gazdaság előtt álló nagy feladatok semmiféle kapkodást, szervezetlenséget, fejetlenséget, lazaságot nem engedhet meg, mert ez sem. miképpen nem vinné előre terveink megvalósítását. Verseny az őszi feladatok megvalósításáért E nagy feladatok megoldása érdekében a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa széles körű versenyt indít, mely nagymértékben elősegítheti őszi feladataink mielőbbi megvalósítását, ezért számos cél jutalmat tűz ki. Legcélszerűbb azonban az üzemen belüli talajelőkészítő-, betakarító- és szállítóbrigádok egymás közötti versenyének megszervezése. E nagy munkában nem nélkülözhető falusi pártszervezeteink, KISZ-szervezeteink hatékony politikai, szervező munkája, melynek középpontjába a mezőgazdaság előtt álló feladatok megoldását szükséges állítani. Segítsék elő a falu nagyjának-aprajának mozgósítását, a gépek kapacitásának kihasználását, a szántó és szállító gépek éjjel-nappali üzemeltetését, segítsék és szervezzék az üzemen belüli traktoros és betakarító-brigádok közötti verseny kibontakoztatását. Csak hatékony támogatásukkal, segítségükkel lehet viszonylag rövid idő alatt a vázolt nagyobb feladatokat elvégezni. Biztosak vagyunk abban, hogy mezőgazdaságunk minden dolgozója. szövetkezeti gazdái, állami gazdasági és gépállomási dolgozói a mezőgazdaság politikai és gazdaságii irányítói megértik e célkitűzések jelentőségét, s mindent megtesznek azért — a feltételek széles körű biztosításával —. hogy közös terveinknek megfelelően a jövő évi kenyerünk biztosítását közös erővel megalapozzuk, az őszi kapások veszteségmentesen betakarításra, az őszi mélyszántás időben elvégzésre kerüljön.
