Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-08 / 211. szám

TOLUA MEGYEIi VILÁG PBOLETABJAI. EGYESÜLTETEK i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r~ Nehéz Ssz előtt... | Gépek a határban Képriport az 5. oldalon. Gyorslista az V. és VI. Békekölcsön sorsolásáról XV. évfolyam, 211. szám. ARA: 60 FILLÉR. Szerda, 1965. szeptember 8. 7. o. Pakisztán a CENTO segítségéi kérte Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni külügyminiszter a keddre virradó éjjel lakásán sajtóértekezletet rendezett. Közölte a sebtében ösz- szehívott külföldi és belföldi saj- tótudósítókkal, hogy kormánya az indiai „agresszióval” szemben a CENTO cikkelyeire hivatkozva, ké­ri szövetségeseinek segítségét. Sajtóértekezletén a pakisztáni külügyminiszter azt hangoztatta, hogy a pakisztáni diplomácia, Pakisztán barátsági és szövetségi viszonyainak további alakulása a különböző országok mostani ma­gatartásától függ majd. Kedd reggel érkezett a jelentés, hogy Bhutto külügyminiszter sür­gős üzenetben fordult a Biztonsá­gi Tanács soros elnökéhez. Köve­telte tőle. hogy az ENSZ állítsa meg az indiai „agressziót”, bizto­sítson bókét a vitatott körzetben. Indiai légitámadások A pakisztáni rádió bejelentette, hogy az indiai légierő gépei ked­den bombatámadást intéztek Ra­walpindi ellen, s további „ki nem provokált támadásokat” hajtottak végre Karachi, Dacca és Chitta- gong ellen is. A pakisztáni rádió azt állítja, hogy a légvédelem 24 indiai gépet megsemmisített. (Elő­ző nap pakisztáni részről másik 22 gép megsemmisítését jelentet­ték.) A hadműveletekről és a légitá­madásokról az indiai hadügy­minisztérium szóvivője is nyilat­kozatot tett közzé kedden délelőtt. Az indiai közlemény szerint indiai gépek megtámadták a Nyugat- Pakisztán Sialkot övezetében levő Sargodha légitámaszpontot és ott erős ellenállásra találtak. Indiai gépek, mint a hadügyminiszté­rium közölte ezenkívül az éjsza­ka folyamán bombázták a Rawal­pindi közelében levő Chaklala lé­gitámaszpontot is. Az indiai köz­lés említést tesz arról is, hogy a pakisztáni haderő kedden hajnal­ban Kasmír Chamb szektorában „tank-mentő expedíciót” indított, traktorokat vonultatott fel, hogy elszállítsa a megsemmisített, illet­ve megrongált Patton és Sher­man típusú harckocsikat. Az indiai erők — közölte a szó­vivő — „tovább javították hely­zetüket” Kasmír Haji Pir szekto­rában, s innen öt kilométernyire nyugatra, elfoglaltak egy újabb pakisztáni állást, a pakisztáni el­lentámadásokat pedig meghiúsí­tották. Az egyéb szárazföldi had­műveletekről szólva az indiai hadügyminisztérium megjegyzi, hogy az indiai haderők az elmúlt órákban „fokozódó ellenállásba” ütköztek, heves harcok folynak Lahore-tól északra, a Ravi-folyó egyik hídjának körzetében. Indiai részről azt is bejelentették, hogy a hétfői nap folyamán lelőttek ki­lenc amerikai gyártmányú pa­kisztáni gépet, megsemmisítettek sok tankot és páncélgépkocsit. A nyilatkozatból kitűnik, hogy kedden a reggeli órákban újabb pakisztáni ejtőernyősöket dobtak le Punjab állam területére, pa­kisztáni gépek az állam leg­nagyobb városának, Amritsarnak lakott területeit, továbbá a Cal­cuttái Kalaikunda légitámaszpon- tot bombázták, s ezzel „a konflik­tust kiterjesztették a keleti szek­torra is”. Az AP-hírügynökség szerint az újabb pakisztáni ejtőernyős beve­tések célja az, hogy 150 kilomé­ternyire az indiai front mögött, tönkretegyék az indiai utánpótlást szolgáló útvonalakat és távköz­lési vonalakat. Az indiai tájékoztatási iroda kedden délelőtt közzétette Szva- ran Szingh külügyminiszter vála­szát az ENSZ Biztonsági Taná­csának a harcok beszüntetésére vonatkozó felhívására Az indiai álláspont szerint a kasmiri tűz­szünet csak akikor köthető meg, ha Pakisztán többé nem lépi át a Kasmíron áthúzódó, 1949-es tűzszüneti vonalat, visszavonul azokból az állásokból, amelyeket eddig már elfoglalt, ,s a jövőben tiszteletben tartja a két ország határvonalát. Kínai kormány- nyilatkozat Az Uj Kína hírügynökség je­lentése szerint a kínai kormány kedden nyilatkozatot tett közzé India és Pakisztán fegyveres konfliktusáról. A nyilatkozat az összetűzésért Indiát teszi fele­lőssé, akcióját ^leplezetlen ag- ressziós cselekedetnek” nevezi, és súlyosan elítéli. Hozzáfűzi, hogy az események „India vala­mennyi szomszédját érintik” és hogy „a kínai határ nyugati szek­torán sem akarnak véget érni az indiai határsértések”. Harmadfokú árvízvédelmi készültség őrzi a Dráva magyar szakaszát A Dráva kedden a jugoszláviai szakaszon már csaknem minde­nütt ap>adt. Magyar területen viszont végig árad a folyó. Az utóbbi 24 órában örbilosnál mind­össze 22, de Barcsnál majdnem egy méterrel emelkedett a víz. Ezért kedden reggel már elrendel­ték a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. A Dráva ez évben negyedszer fenyegeti a folyómen­ti lakosságot. Júniustól ugyanis minden hónap elején újabb ár­hullám jelentkezett, holott nyáron rendszerint kevés vizet szállít a folyó. Jelenleg főleg azon a 18 kilomé­ter hosszú nyári gátszakaszon vé­dekeznek, amelyet a legutóbbi — augusztus — áradás több helyen megrongált. Már helyreállították a sérült töltéseket. Hétfőn délután és éjszaka több mint kétszáz köbméter földet hordtak a nyári gátak veszélyeztetett szakaszaira. A megrongálódott töltésoldalt több ezer homokzsákkal is meg­erősítették. A vízügyi igazgató­ság dolgozói négy nagyteljesít­ményű földmunkagéppel segítik a töltések erősítését. Örtilosnál szerdára várják az árhullám tetőzásét. Az előzetes jelzések szerint Barcsnál csütör­tökön tetőzik a folyó. A vízügyi szakemberek az árhullám gyors levonulására számítanak. Erre a kedvező megállapításra utal az a körülmény, hogy az utóbbi 24 órá­ban nem volt lényeges csapadék. Ezenkívül a Murában, a Dráva legnagyobb mellékfolyójában, va­lamint a Dunában is kevés a víz. tehát nem áll az árhullám útjá­ba. (MTI). Három nagy községből jelentjük A falu csinosodását, fejlődését, három nagy községét, mire és ho­a, középületek újjáépítését az használták fel az idei köz­utak, hidak építését és karban- , . tartását a községfejlesztési alap ségfejlesztési alapra befolyt pénz- biztosítja. Megkérdeztük a megye összeget. Új művelődési otthon építését tervezik Bátaszéken — Az orvosi rendelő átalakí­tása volt a legfontosabb beruhá­zásunk ebben az évben — mon­dotta a bátaszéki községi tanács elnöke. Az új orvosi rendelő nagy segítséget nyújt az orvos munkájában és lényeges, mert a környező községekből is ide járnak be a betegek. Ebben az. évben felújításra több mint 50 ezer forintot fordítottunk. A köz­ségfejlesztési alapból a községi tanács egy újabb pedagógusla­kást vásárolt. Járdásításra 300 ezer forintot fordítanák, négy és fél kilométer hosszúságban épül új járda Báta­széken. Húszezer forint beruházással felújították és rendbehozták a Kövesd-pusztai kultúrházat. Az épületet tatarozták, a berende­zést modernizálták, villamosítot­tak, új színpadot építettek, ki­cserélték az ablakokat és az aj­tókat. így az átalakított kultúr- ház megfelel az igényeknek. A község a tervek szerint új, modern kultúrotthon építésére készül, amelyre több mint öt­millió forintot fordítanak, már ebben az évben 130 ezer forin­tot tartalékoltak az építkezésre. Egyelőre terv után kutatnak, ha megfelelő terv kerül birtokukba, jövő évben megindul az építke­zés. Új óvoda és tíz ikerház épült Dunaföldváron Az idei legnagyobb beruházás a községben az új óvoda építése volt, amelyre több mint 600 ezer forintot fordítottak. A kényel­mes, modern, harminc gyereket befogadó létesítményt szeptember 15-én adják át a község lakói­nak. Ebben az évben készült él a strandfürdő is, amelyet még ta­valy kezdtek építeni. A kétéves áhúzódó építkezésre 417 ezer fo­rintot fordított a községi tanács. A strand területét parkosították, 48 kabin és közel száz szekrény biztosítja a strandolok kényel­mét. Az új strandfürdő a nyáron már üzemelt: A községfejlesztési alapból vá­sároltak p>edagóguslakást és épí­tettek fel tíz ikerházat, melyet a rossz lakásviszonyok között élő1 családoknak adtak át. A házépí­tési akciót a tervek szerint jö­vőre is folytatják. Járdaépítés, villamosítás Tolnán A tolnai községi tanácson el­mondották. hogy nagy gondot okoz a járdák hiánya, ezért eb­ben az évben 115 ezer forintot fordítanak járdaépítésre. Ebből az összegből 37 ezer forintért Napi négyezer köbméter Megerősítik a Béta fölötti töltésszakaszt Még véget sem ért a nagy dunai árvíz, amikor megszüle­tett a döntés: meg kell erősí­teni azokat a Duna menti töl­tésszakaszokat, amelyeknek a megvédése csak nagy erőfeszíté­sek árán sikerült. Igen nagy volt a veszély heteken keresz­tül Báta és Pörböly között, ahol helyenként 5—6 méteres vízosz­lopot kellett a töltéseknek tar­tamok, ugyanis itt volt a leg­nagyobb a különbség a meg­áradt Duna vízszintje és a men­tett oldal talajszintje között. Súlyosbította a helyzetet, hogy a töltés mintegy öt kilométer hosszan erdőt szel át, ezért igen nehéz észlelni a töltéstől távo­labb feltörő buzgárokat, még nehezebb ezeket ártalmatlanná tenni. Az árvíz elleni védekezés utolsó napjaiban megjelentek a fekttérők a töltésen és rövid idő múiva már el is készültek a helyreállítás, a megerősítés tervei. Ezek szerint Bátától fel­felé, mintegy öt és fél kilométer hosszan a régi töltést szélesítik és magasítják meg, ettől fel­jebb pedig új töltést építepek Pörbölyig, amely már nem az erdőn vezet keresztül, hanem megkerüli azt. Ma már teljes erővel dolgoz­nak a töltés megerősítésén. Kö­zel 60 teherautó szállítja állan­dóan a földet és több, mint húsz különféle földmunkagép, kotró, dózer és szkréper termeli ki és tömöríti a töltés anyagát. Naponta mintegy négyezer köb­méter földet mozgatnak meg, építenek be. A Pörböly feletti töltésszakaszon 500 méterenkint í'00 köbméteres földdepóniákat képeznek,. számítva arra, hogy egy újabb árvíznél szükség le­het rá. Huszonkét millió forintot irányoztak elő a munkákra és közel félmillió köbméter földet kell megmozgatni. A tervek szerint még az év vé­ge előtt be keli fejezni e töltés- szakasz megerősítését, és a mun­kák ma már olyan ütemben ha­ladnak. hogy ez sikerülni fog. A mintegy öt kilométernyi új töltés tervein most dolgoznak. Végleges adatok éppen ezért még nincsenek, de becslés sze­rint itt is mintegy 400 000 köb­méter földet kell majd meg­mozgatni. Ennek várható költ­ségelőirányzata 20 millió forint, amiből tízmilliót még az idén beépítenek. A védekezéskor több, mint ötezer pátrialemezt vertek le. A pátrialemezek kiszedését még a múlt hónapban megkezdték, ed­dig mintegy 3500 darabot szed­tek kij már megvásárolták a cementet, a munka megkezdése ennek elle­nére elhúzódott, mert a Duna magas vízállása akadályozta a só­der szállítását. A szállítmány va­lószínűleg még ezen a héten meg­érkezik és így szeptemberben megkezdik a járdák építését, no­vember közepéig pedig mintegy 1200 méter járda készül el. A közvilágítás bővítésére 90 ezer forintot fordítottak, illetve fordítanak ebben az évben. Az újonnan épült házakhoz decem­ber 31-ig bevezetik a villanyt. Melegvíz-kutató brigád dolgo­zott a községben, erre a tanács 630 ezer forintot tartalékolt. A fúrás azonban befejeződött, mert gránitrétegbe ütköztek a kuta­tók. Az így fennmaradt pénzösz- szeg felhasználásáról a legköze­lebbi tanácsülés dönt. Kulturá­lis intézményekkel is syarapodott a község, ugyanis több mint 180 ezer forint beruházással poli­technikai műhelyt létesítenek a Il-es számú általános iskolában, amelynek építése már folyik. A mozi épületének felújítására 30 ezer forintot, a bölcsőde újjáépí­tésére 40 ezer forintot, a nyári járási úttörőtábor céljaira pedig 15 ezer forintot fordított a tolnai tanács. Közel 200 ezer forintot tartalékoltak a jövő évben kivi­telezésre kerülő létesítmények tervezésére. Jövőre nagyarányú parkosítási munkát végeznek, utat és autóbusz-várótermet épí­tenek Tolnán. t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom