Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-03 / 207. szám

1 / 1965. szeptember 3. TOLNA MEGTÍ! NEPŰJSÍG Mérleghiányos volt a tsz A vezetés megváltozásával alapjaiban változik a gazdálkodás * diinnevpiiiffvnraví hány, harminchat hold száraz- gyiek, legyen saját borpalackozó­UUUaSíUH^JUlgJl bab, húsz hold uborka, azon- juk és már tervben szerepelt egy Ezüstkalász Tsz évek óta a kívül még száz hold kendert is nagy beruházás, szőlőfeldolgozó és gyengék sorába tartozik. Tavaly munkálnak. Közismert, hogy a, palackozó üzem létesítése, most is csak papíron nem volt mér- dunaszentgyörgyi Ezüstkalász lemondtak erről. Természetesen leghiányos, gyakorlatban viszont Tsz-nek sok a szőlője. A szőlő helyeselni lehet az elhatározást, igen. Szükségessé vált a szövet- önmagában is sok munkát igé- tudniillik fölösleges terhet róna a kezet vezetésének megerősítése, nyel, ilyen körülmények között szövetkezetre ez a több milliós és az egész munka célszerű át- alapvető követelmény, hogy mi- beruházás, és az igazság az, hogy alakítása. nimálisra csökkentsék a kapás- aránylag kevés a bor, a minősé­területek nagyságát. A kukorica & bor Dunaszentgyörgyön ahhoz, Kora tavasszal, amikor égj szer ^ következő évben nem kilenc- hogy folyamatosan tudjanak pa- a dunaszentgyörgyi határban száz hold lesz> hanem hatszáz, laekozni. Egyelőre nem is tele­jártunk, beszélgettünk kocsisok- vjszont kétszáz hold őszi takar- Pitének új szőlőt. Nagy területen kai. Eléggé keserű hangulatban , , , telepítettek az elmúlt években, kezdték az év első mezei mun- mMiygabona helyett hatszazhol- ^ e]^g A község borának híre káját. Azt mondták, Dunaszent- dat termesztenek: négyszáz hold egyáltalán nem szenved csorbát, györgyön jók az adottságok, árpát és kétszáz hold San Pás- sőt tovább erősödhet ha egyéb- mégis kicsi a gyümölcs. Most, tore búzát| őszi borsóval. Azért ként is íavuJ a szövetkezet. ságának munkakedvéről, hangú- vet,k borsóval, mert így értéké- . jl ; K és az ed­Latárói kérdezősködünk, a válasz sebb takarmány válik belőle és *ucl UIUUM digi ered­az, hogy szorgalmasan dolgozik ha a búza gyengén fizetne is, a mények biztatóak. Búzából a ter- mindenki, megjött a tagok ked- borsó kiegészíti. Sok pillangóst ve?ett U'3 mázsával szemben 13,-1 ve. Igaz, ehhez nemcsak az kel- . , __ , . mázsa a holdankénti termés, lett, hogy új vezetők kerüljenek vetnek. Egyrészt azért, hogy le- Dinnyéből nem háromszázötven- a gazdaság élére, hiszen ennek a Gyen elegendő fehérje tartalmú ezer forint bevétele lett a tsz-nek, változásnak eredménye csak ké- takarmányuk, másrészt, hogy hanem négyszázhúszezer. A kuko- sőbb mutatkozik meg. Most köz- növeljék a talaj táperejét. Vet- rica is többet ígér a tervezettnél, vétlenül az anyagi érdekeltség nek kétszáz holdon baltaeimot, a cukorrépa úgyszintén. Az ál- egy hatásos módjának ered- sok konzervborsót és magnak lamj segítséggel és kitűnő gya- ménye a jó munkakedv, a meg- való szárazborsót is, százötven- korlati szakemberek megválasz- felelő hangulat. A lényeg tér- kétszáz holdon. Vetnek továbbá tásával a dunaszentgyörgyi Ezüst- mészetesen mégis az, hogy a sző- fehér mustárt borsóra, kereszt- kalász Tsz olyan helyzetben van, vetkezet új vezető gárdája járási sorosan. Kiss István főagronó- hogy most nagyot léphet előre, szakemberekkel közösen, a me- mus azt mondja: dupla pénz, ha összefog a tagság, gye egyetértésével kidolgqzta az szimpla munka. Burgonyából egész gazdálkodás új alapjait. ezentúl jobb minőségűt termesz­tenek, rózsa fajtát. Sőt, szeret­nének vetőmagszaporító gazda­ság lenni. (gemenczi) Nem készült el, de várják Kétséges a IV-es számú iskola sorsa A megszokott menetrend szerint zajlottak le a tanév­nyitók Szekszárd három nagy általános iskolájában. Az el­térés mindössze annyi volt, hogy igen sok szó esett arról: bekapcsolódik-e az idén az oktatásba a IV-es számú új is­kola. A nevelők azt mondják: úgy várták az átadást, mint még talán semmit. Érthető. Csak egyet mondunk: csökkent ugyan valamelyest a tanulólétszám, de a lll-as iskola még mindig túlzsúfolt. Napközijének 400 helyére például eddig már 430 gyereket jelentettek be. Jól a talpára álljon az is­kolatanács, ha igazságos és közmegelégedésre szolgáló dön­tést próbál hozni, A gyerekek is reménykedtek: nem kell majd annyit gya­logolni naponta kétszer. A szülők ugyancsak várták az is­kola megnyitását. Ami a helyzetet illeti: a tantestületet megszervezték, a tanulóelosztást elvégezték — csak éppen iskola nincs. Azt még mindig csinálják. Értesüléseink sze­rint az újabb határidő november vége. Aggódva figyelik azonban velünk együtt többen: tudják-e tartani a határidőt az építők. Van néhány gond. Az egyik az út, ami tulajdonképpen azonnal megszűnik, ha az első nagyobb őszi eső ránk köszönt. Ugyanakkor válik lehetetlenné a külső vakolás, s egyéb olyan munka aminek az elvégzése nélkül az átadás el sem képzelhető. S ezekre nem ártana nagyobb gondot fordítani. Például úgy, hogy az építővállalat a szükség szerint nagyobb erőket összpontosítana a kritikus építkezéshez. A bizonytalanság sosem jó. Ezt leginkább azok a szülők tudják, akik már most mondják: hagyják az ő gyereküket békében, ne csoportosítsák át sehova. Főként ne egy olyan iskolába, amelyiknek az elkészülése ennyire bizonytalan. A türelepi persze az ő részükről is lőhetne tartósabb. Ám az sem lenne rossz, ha gyorsulna az iskolaépítés üteme, s no­vemberben csakugyan megkezdhetnék falai között a mun­kát a nevelők és a gyerekek. sz. i. A növénytermesztés Mivel kevés a munkaképes tag a földterülethez képest, elsősor­ban úgy kellett módosítani a termelés szerkezetét, hogy ne le­gyen túlságosan, sok kapálni való, viszont mégis , tudjanak tehát úgy módosul, hogy a keve- termeszteni elegendő takarmányt, sebb kapálnivaló mellett előnye Sőt, az eddiginél jóval több ta- lesz 32 is, hogy a szőlő munkái- karmányt. Az egyik hiba éppen nak idején egyéb munkájuk az volt, hogy mindig hiányt aránylag kevés lesz a dunaszent- szenvedtek a jószágok, illetve Györgyieknek, nem tudott a szövetkezet annyi Az állattartás is módosul, egye- állatot tartani, amennyit kellett lőre kevesebb sertést hizlalnak, volna. Érdemes megemlíteni, amíg nincs elég abraktakarmány, hogy az idén a háromezer-négy- A szarvasmarha-állományt javít- száz hold szántóval rendelkező ják és juhokat tartanak kint az tsz négyszázharminc dolgozó öreghegy mellett, a szőlővidéken, tagjának (amelynek hatvan szá- Építettek 1500 férőhelyes birka - zaléka hatvan éven felüli), mi- hodályt, és a napokban meg is ér- lyen sok kapálni való jutott: ki- kezik Dunaszentgyörgyre ezer juh. lencszáz hold kukorica, kétszáz Elsősorban az a cél, hogy a szó- hold napraforgó, nyolcvan cu- lőnek minél több trágyát nyer­korrépa, száz burgonya, húsz ta- jen a gazdaság a juhokkal, karmányrépa, harmincnégy fű- Igen érdekes, hogy bár koráb- ezerpaprika, huszonhárom do- bán azt akarták a dunaszentgyör­melnünk, s a jövőben jobban figyelnünk kell merre irányul a világpiac. Mint mondják, nem árt szem előtt tartani milyen mezőgazdasági termelvényeket igényel a külkereskedelem s nem árt ezzel előre számolni. A németkéri Haladás Tsz fő üzemága az állattenyésztés. Mint a beszámolóból kiderült, az állattenyésztés első félévi mutatóiból az év végére jó eredményekre lehet következ­tetni. Több mint félmillió fo­rintos túlteljesítéssel zárták a félévet. A kertészeti termelvé- nyek közül a fehér csemegepap- ríka eddig 210 ezer forintot jö­vedelmezett. Ennyi szerepel a tervben, de még lesz mit érté­kesíteni. Uborkát 15 holdon ter­meltek. Minden holdja 18 700 forintot jövedelmezett. A 18 ezer forint már befolyt a tsz kasszájába.. Úgy számolnak, hogy még legalább 700 forintot hoz holdanként a kukorica, amelyet köztesként termelnek. A gazdaságosság elvét alkal­mazva a németkéri Haladás Tsz kertészetében az idén sávosan vetették a uborkát. Egy-egy sor kukorica közé két sor uborka került — kísérlet képpen. A kísérlet lényege tulajdonképpen az, hogy a kukoricasorok árnyé­kot, védelmet adjanak az ubor­kának. A kísérlet bevált. A ter­més jórészét a Paksi Konzerv­gyár első osztályú minősítésben vette át. Jövőre 50 holddal emelik a kertészetet. Több bor­sóra, paradicsomra és paprika termelésére szerződnek, mert ki­fizetődő Németkéren a kertész­kedés. A németkéri összevont párt- és tanácsülésen külpolitikai kér­désekről, a megye iparfejlesz­tési kilátásairól, a mezőgazda- sági termelésről, a tsz-tagok szociális és kulturális helyzeté­ről, az öregek, fiatalok problé­májáról volt szó. Olyan kérdé­sek kerültek megvitatásra, ame­lyek a falusi közvéleményt fog­lalkoztatják. Sok jótanácsot kap­tak a németkériek az összevont párt- és tanácsülésen. Nem hiá­ba vélekedett idős Farkasinszki Lajos így: „Jó lenne, ha az ilyen alapos és mélyreható tá­jékoztatások minél gyakrabban megismétlődnének.” P. M. A távlati fejlesztési terv elé Szekszardon, az 1960-as nép- gyorsításának elősegítését. Ok- mezőgazdaságból felszabaduló számlálás adatai szerint 19 500-an vétlenül fontos volna Tolna me- munkaerőt, másrészt nem biztosi- éltek. Ez a szám, ez év január gyében legalább egy olyan nagy tottak megfelelő városias életfel- elsejére 21 900-ra szaporodott, település, amely városi ellátást tételeket. Ennek a rohamos növekedésnek és megfelelő foglalkoztatást tud­figyelembevételével készítik el na biztosítani ennek a felszaba- ... , , , ­Szekszárd távlati fejlesztési tér- dúló rétegnek. Ml Q megoldás S veit. A városban előreláthatólag ­1980-ban már 35 ezer ember, te- Ebből adódik, hogy míg az or- Kétségtelen, hogy az igények hát a jelenleginek közel kötszere- szágos átlagos népsűrűség adata meghaladják a városiasodási fo­sé — él és dolgozik majd. A vá- szerint 109 ember jut egy-egy lyamat egyik legfontosabb köve­négyzetkilométerre, — addig Tol- telményét, a lakásépítkezés jelen- na megyében ez a szám csupán légi ütemét, s a jövőre nézve en- 70 körül mozog. A városiasodás nek lehetőségeit. A húszéves táv- mellett szól az a körülmény is, lati lakásfejlesztési tervek jelen- hogy az elvándorlásokkal együtt leg készülnek. A reális adottsá- jár egy bizonyos — s ha még gok figyelembevételével azonban nem is aggasztó, de a jövőben már most előre megállapítható, esetleg azzá is válhat — elörege- hogy egyre nagyobb mértékben dési folyamat, és a nők arányá- kell törekedni és támaszkodni az nak növekedése is. Mindkét kö- egyéni lakásepítkezesekre. rülmény szociális szempontból Ezt a megoldást követte mar hátrányos Szekszárdra 32 Északi és a Déli Kertváros, va­. lamint az előhegyi lakótelepülé­sek kialakítása. S ezt segíti elő a A jelenlegi körülmények jelenleg folyamatban lévő parász- ' * * tai es csatán területek lakásépí­tésre való felosztása is. A két ros- és a húszéves település­hálózat-fejlesztési terveket úgy készítik el. hogy az, az akkor itt élő lakosságot kielégítse. Jelenleg ugyanis a rohamosan fejlődő, alakuló város főként la­kás-, kereskedelmi és kommuná­lis helyzete nem felel meg teljes mértékben az itt lakók igényei­nek. Ezért kell nagy gondot for­dítani a nélkülözhetetlen építke­zések, fejlesztések meggyorsítá­sára, hogy a városiasodás folya­matát minél jobban elősegítsük. Á nagyobb városért Szekszárd a városiasodási fo­lyamatban központi elhelyezke­dése következtében fontos szere­pet kell, hogy betöltsön. Első­sorban azért, mert nagyobb ará­Szekszárd egyetlen város „ ...... . ... . . .. . „„„ ,,,. megyében. így településhálózati atobbl terVlet(;n k°*el, 200 csaladl vonzóköre az egész megyére ki- 132 építésére kerülhet sor. terjed. Foglalkoztatottságot biz- Ezeknek a lakótelepüléseknek a tosítp települések között a köz- kialakításával egyidőben azonban ponti helyen van. elég komoly feszültséget okoz, Részben a tervszerű inarfei- llogy 02 építkezések üteme mel- nyú foglalkoztatottságot és egyéb Lejtésnek részben oedis a la- lett e]marad a közművesítés és a városi alapfeltételeket biztosító Sósság városi sz'ínv^alú életre kereskedelmi hálózat fejlesztése, települések - mint Baja, Duna- kócsag városi színvonalú eleire Hogy mekkora gondot okoz ezek­újváros, Székesfehérvár, Kapos- val° törekvésének köszönhető, nek a beruházásoknak a végre- vár Pécs — csak 40 __70 kilo- hogy az utóbbi időben erőtelje- hajtása, annak illusztrálására ta­m éterre találhatók a várostól. sen megindult a külterületi és a J®11 vegyünk egy példát: A jelen­... , , leg felosztásra varo csatan haz­Szekszárd fejlesztése mellett Í£dusi lakosság bearamlasa, a va- helyelosztással kapcsolatban vég­szóinak a statisztikai adatok is. rosiasodás természetes folyamata, zett hozzávetőleges számítások Országos szinten a városban élők . ..... .... szerint a település teljes közmű­részaránya 43—44 százalékra te- en eg o min a zren Vesítésének költsége közel hétmil­hető. A megyei átlagokat figye- jamak be dolgozni Szekszárdra ljó forintot tesz ki A városi ta- lembe véve 8 6 százalékkal a leg- naponta Az ingázók nagy része nács & a s2akfelügyeieti szervek lakkok SlŐbb’ V3gy UtÓbb őrletbe, igyekeznek minden lehető köz­varosban . vagy családtagként beköltözik a f)onü és he]yi anyagi erőforrást SZe1Svvre váí^ílbb Tellelű várasba‘ Ezt a feltevést támaszt- felhasználni ennek a feszültségnek SÄ: 1S”SnÄSl J« . . Moiato érdekében. 500-an költöznek be a városba. S külterületi lakosság aránya je- Az elmaradhatatlanul s2Üksé. e szám jelentősége annal na- lentosen csökkent. ges városfejlesztés érdekében. a gyobb, mivel a megye egy-egy ev A város népességének jelenlegi gazdaságosság figyelembevételé- alatt kétezer lakossal csökken, fejlődési ütemét azonban nem kö- vei tehát a belső területeken 1é- Ezek az emberek főként nagyobb Veti az igényeknek megfelelő el- vő lakótelepülések, társasházak városokban telepszenek le. Maga látás. Emiatt van az, hogy a építésére kellene törekedni, ami ez a körülmény is indokolttá te- megyében levő települések eddig egyben a városkép kialakítását i3 szí a városiasodási folyamat meg- nem tudták teljesen felszívni a elősegítené.

Next

/
Oldalképek
Tartalom