Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-21 / 222. szám
MS5. szeptember 21. •TOLVA MEGYEI NEPÜ.TSÁG S A labor megvizsgálja : Hol mennyit kell öntözni, műtrágyázni - Mit ér a széna meg a silótakarmány ? Mindössze két év óta dolgozik a Tolna megyei állami gazdaságok laboratóriuma — ami közvetlenül a Szekszárdi Állami Gazdasághoz tartozik és a palánk! technikumnál kapott helyet — de a jelentősége máris igen nagy. Az itt végzett munka rendkívül fontos kiegészítője, segítője a gazdálkodásnak. Gyakorlati tanácsot ad az. öntözéshez, a műtrágyázáshoz, és a korszerű takarmányozáshoz. Főként talajyizsgálattal foglalkoznak a laboratórium dolgozói, ezen belül genetikus talajtérkép készítésével. Iváncsics József laborvezető mondja, a nagy munka egy országos vállalkozásnak a része: meghatározott térképezési rendszer szerint folyik. A talajok típusba sorolása történik ezzel, vizsgálva a fejlődést, az egyes talajok származását, kialakulását, az átalakulás egész folyamatát. A palánki laboratórium 1970-ig elkészíti a megye összes állami gazdaságának genetikus talajtérképét. ; Bizonyos esetekben csak a feltalajt vizsgálják, abból a célból, mennyi műtrágyát kíván. Egészen pontosan: melyik fajtából menynyit. Végeznek vizsgálatot szól 5- ós gyümölcstelepítéshez is. Igen érdekes és sokoldalú munka a takarmányok minőségének megállapítása, béltartalmának vizsgálata. Valamennyi gazdaságban elvégzik ezt a Szekszárdi Állami Gazdaság laboratóriumának munkatársai. Minden üzem ösz- szes kazaljából mintát vesznek, és a silótakarmányokat is beható vizsgálatnak vetik alá, a minőség megállapítása céljából. A silónál az erjedést vizsgálják. A takarmányvizsgálat kötelező mindenütt, nemcsak a Szekszárdi Állami Gazdaságban. Igen hasznos, nagyjelentőségű munka, hogy a tápokhoz való alapanyagokat is értékelik. Wild Katalin laboráns, Kuczor Éva és Vereckei Ágnes vegyésztechnikus-gyakornokok talajtápanyag- vizsgálatot végeznek. Czifferszky Erzsébet laboráns és gépírónő. Ezek mellé hasznosítási kartog- cammok is készülnek. Kiemelik a talaj víztartó képességét, megjelölik, hogy egy-egy területen milyen időnként kell öntözni és mennyit. Tehát mennyi öntözés kell ahhoz, hogy eiegendő vizet kapjon a föld bizonyos táblákon, de azért túlöntözés ne .legyen. A vízáteresztő képességet és a víztartó-képességet egyaránt „ráviszik” a kartogrammra. Lángfotométerrel méri a takarmá ryok ásványianyag-tartalmát Preller Lászlóné és Nagy Jánosné. Szöveg: G. .1. Foto: Túri Mária A korszerű oktatásért Bővítik a szemléltető eszközök felhasználását az általános iskolákban A korszerűbb, a megértést jobban elősegítő audió-vízuális eszközök a televízió, a magnetofon, a hanglemezjátszó, a diafilmek ma már az ország általános iskoládnak mintegy 50 százalékéban tanítják szórakoztatva a gyermekeket. A Művelődésügyi Minisztérium ötéves programja előírja ezeknek a további fejlesztését. Az idei iskolaév méltó előkészítője az ötéves programnak. Folytatják a 21 darabból álló történelmi térképsorozat kiadását, ezzel már 15 történelmi térkép lesz az idén az általános iskolákban. Kémiához összerakható molekulakészlet, a fizika tanulógyakorlatokhoz iskolánként 20 darabból álló hőmérő és dinamó- méter sorozat készül el, és növelik az egyenáramú és váltakozó áramú volt—ampermérők, iskolai karosmérlegek számát. Folytatódik a megkezdett diaképsorozat, és befejeződik a 5.. 6.. és 7., osztályok számára készült, osztályonként 100 darabból álló földrajzi diafilmsorozat kiadása. A diavetítők számát az igényekhez mérten növelik. Az ének-zene oktatáshoz újabb hanglemezek készülnek és az adásokat rendszeresen hallgató iskolák magnetofonszalagokat kapnak az iskolarádió elhangzott adásairól. A gyárilag előállított szemléltető eszközökön túl az ország iskoláiban már évek óta pedagógusok százai dolgoznak — nem egyszer a tanulóifjúság bevonásával — új kísérleti eszközök szerkesztéséhez, az iskolai szertárak gyarapításán. A szemléltető eszközök választékát már az idei iskolaévben bővíti a csehszlovák, jugoszláv és lengyel tanszerimport. Megismerkednek iskoláinkban a többi között a csehszlovák dinamóméterrel, a mikroszkóppal, kézi mikrotónnal, oszcilloszkóppal, a Geiger-Müller féle számlálókészülékkel, és a jugoszláv episz- kóppal, epidiaszkóppal, rotációra sztereometriával telluriummal, a meehnaikai készlettel, vagy a precíz kivitelben készített lengyel gépjárműfődarab-modellel Mindezekhez hozzátehetjük, nemcsak behozatalunk, hanem jelentős exportunk is van iskolai felszerelésekből: Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Olaszországba, Nyugat-Németországba, Venezuela ba Izraelbe, Angliába, Hollandiába. Finnországba. Ausztriába. Svájcba évente mintegy hatmillió forint értékben szállít szemléltető eszközöket az Iskolai Taneszközök Gyára. Készülnek itt exportra eredeti állati csontvázak, kitömött állatok, biológiai, technológiai készítmények, különböző preparátumok, műanyag készítmények. V. A. 300 000 forint bérmegtakarítás felét célprémiumként fizikai munkásoknak adják Nagy visszhangot keltett a kormány múlt évi rendelete, amely szabályozta a bérmegtakarítás felhasználását. A korábbi gyakorlattól eltérően az új rendelet a gazdasági vezetőket, de a munkásállományú dolgozókat is érdekeltté tette a helyes létszámgazdálkodásban. így a rendelet értelmében a létszámgazdálkodás révén megtakarított munkabér felét a vállalat saját belátása szerint használhatja fel. Ez az ösz- szeg lehetőséget nyújt a vállalatoknak arra, hogy külön prémiumot, esetleg béremelést adjon azoknak a munkásoknak, vezetőknek, akiknek érdeme a létszámgazdálkodásból elért bérmegtakarítás. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál az év első felében az év elején tervezett módon gazdálkodtak, így a helyes munkaiszervezés, egyéb intézkedés eredményeként 300 000 forint átlagbér-megtakarítást értek ' el. Ennek felét, a rendelet értelmében a vállalat felhasználhatja. Az építővállalatnál úgy határoztak hogy százötvenezer forintot a fizikád dolgozók premizálására használják fel a második félévben. A szakszervezeti és a gazdasági vezetők most dolgoznak azon hogy megállapítsák miilyen célfeladatokat adjanak a kőműves és szerelőbrigádoknak, amelyek végrehajtása után premizálhatják tevékenységüket. A vállalatnál ez az intézkedés a dolgozók körében nagy megelégedésre talált. Százmilliós beruházás kezdődött meg a Paksi Konzervgyárban A Paksi Konzervgyárban nagyarányú építkezés kezdődött meg az elmúlt napokban- A harmadik ötéves terv időszaka alatt kerül sor a gyár teljes rekonstrukciójára, amelynek keretében a jelenlegi mellett egy teljesen korszerű, új, gyárat építenek fel, több, mint százmillió forintos költséggel. A „régi” gyár mindaddig termel, amíg az új üzembe lép, ezután pedig segédüzemévé válik annak. A jelenlegi gyárépületek egy részét — a régieket, elavultakat — elbontják. a többiben pedig raktárakat, műhelyeket rendeznek be. Itt kap majd helyet a dobozüzem is, amely nemcsak a paksi gyár dobozigényét lesz képes kielégíteni, hanem el tudja látni a többi dunántúli gyárat is. A nagy beruházás eteő „lépcsőjét” kezdték megvalósítani a most megindult építkezéssel, hozzáfogtak a 11,7 millió forintos költséggel létesítendő szociális épület építéséhez. Építenek ugyanitt egy hatszáz vagonos raktárt is, ez azonban még nem tartozik a százmilliós rekonstrukcióhoz, majd csak a következő két — ugyanekkora — raktár építé- tést végzik el a százmilliós program keretében.
