Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

1965. szeptember 19. tOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG Jegyzőkönyv: A siöagárdi és a pálfai összehasonlítása tsz Látogatást tett nemrég a sió- agárdi termelőszövetkezet ötven tagja és néhány vezetője Pálfán, az Egyetértés Tsz-ben. A tapasz­talatokat mindenki megvitatta a maga módján, de hivatalos meg­beszélés is volt a szövetkezetben. Kibővített vezetőségi ülést tartot­tak erről a témáról. A vezetőségi ülés jegyzőkönyve hűen és tömö­ren tartalmazza a sióagárdi hely­zetet, a tagság nagyobb részének véleményét a munkafegyelemről és más fontos kérdésekről. Idéz­zük: Pálfán egységes, erélyes a veze­tés, Sióagárdon ez nem így van. Jók a terméseredmények, nálunk az eredmények labilisak, főleg a növénytermelésnél. A munkából Pálfán a tagok kiveszik a részü­ket, nálunk nem mindenki. A jö­vedelem nálunk is megvan, de ez nem olyan stabil, mint ott. Az el­osztás ott egyszerűbb, nálunk a prémiumrendszer bonyolult és sokszor igazságtalan. Málinger György (a tanácsel­nök): Kiemeli az erős vezetést. A teljesítményeket munkanappal mérik, a tagoknak 175 munkana­pot kell ledolgozniuk, ha egy hold háztájit akarnak. Nincs részes művelés, a háztájit közösen mű­velik. Majorjukban nagyobb a rend, állataik száma nagyobb, mint a miénk, épületekkel azon­ban nicsenek úgy ellátva, mint mi. A hiányt saját erőből pótolják. Tornóczki József: Meg kellett volna tudakolni, milyen vetésfor­góval érték el a terméseredmé­nyeket? Finta József: a magasabb tej- és búzatermés egyik oka. hogy a vezetők nem cserélődnek olyan sűrűn, mint Agárdon. így a gaz­dálkodásra jobban fel tudnak ké­szülni. Székely László (a főkönyvelő): A pálfai út után Agárdon részben az a vélemény alakult ki, hogy jól van minden úgy, ahogy van jelenleg, a jövedelem így is meg­van. Ezek az emberek tévednek, mert a jövedelem nálunk ingatag, sok az állami támogatás, állami hitel. Hogy Pálfán eredményt tud­tak elérni, az erélyes vezetés mel­lett a szigorú munkafegyelemnek köszönhető. Pálfán a tsz-tagok, de főleg a vezetők gazdái a tsz-nek, nemcsak osztani akarnak, hanem igyekeznek az osztható termékek mennyiségét is növelni. Nálunk sokszor. a vezetőségi tagok is vé­tenek a munkafegyelem ellen. Ezért helyes volna, ha a jelen­levők kifejtenék véleményüket a Pálfán tapasztalt munkafegyelem­mel kapcsolatban, és kitérnének arra is, hogy helyes volna-e, ha a háztáji jogosultságot nálunk is a teljesített munkanapokhoz kötnék. Csanádi József: sokallja a 175 napot. Közben a szénabetakarítással kapcsolatban különféle nézetelté­rések merülnek fel, ennek megvi­tatása után Német József mező­gazdász hangsúlyozza, hogy a munkafegyelem a leglényegesebb, a terméseredmény is ezen múlik. B. Tóth János: Pálfán a vezetés komoly kezekben van, Sióagárdon nem egységes. Pálfán a háztáji jószág csak az alapszabály mérté­kéig ér. Vass Mihály: az elnök élvezi a tagság bizalmát, ezért megy ott szervezettebben. A tagok ügyes­bajos dolgait elintézik. Nálunk ke­vés a felvilágosító szó. A továbbiakban hosszas vita alakul ki az elmondottakkal kap­csolatban. A vezetőség tagjai, de a meghívott tagok sem tesznek azon­ban javaslatot arra, hogy a pálfai tapasztalatokat hogyan hasznosít­suk Agárdon. Végül Németh Jó­zsef mezőgazdász javasolja, hogy a tsz tegyen egy lépést... A gépek és fogatok kezdjenek egy órával előbb. A javaslat érdekében a tsz elnöke is szól. A javaslatot azon­ban a jelenlevők nem fogadják el. Sági József és Vígh János szük­ségtelennek tartják a reggel hét órai kezdés erőltetését. Nekik van otthon dolguk, ezért későbben kezdenek, de azt mondják, későb­ben is fejezik be a munkát. Végül is a vita eredményét a tsz elnöke foglalja össze: A trak­toroknál a korábbi kezdést és nyúj­tott műszakokat biztosítani kell, egyéb területen pedig erőltetni a korábbi kezdést. A vezetőségi ülés vitája világo­san megmutatja, hogy nem lehet erősebb a szövetkezet vezetése ak­kor, ha maga a vezetőség nem szavazza meg azt az alapvető mun­kaszervezési követelményt, hogy a munkát jókor reggel kezdjék az emberek. Pedig innen kellene ki­indulni, hogy azon az úton ha­ladjanak a sióagárdi szövetkezet tagjai is, amelyen a pálfaiak igen szép eredményekhez jutottak el. Viharmadár és társai Érdekes újdonságok a Szovjetunió közlekedésében A Volga felett, 120 kilométeres sebességgel, repül a motorcsónak. Igen, a hullámzó folyó felett, majd partot érve, a réten halad tovább. A szovjet légpárnás motorcsónak, a „Szivárvány” vizen és szárazon egyaránt kitűnően bevált. REPÜLŐ UTASSZÁLLÍTÓ HAJÓ A „Vörös Szormovo” gyár dol­gozói számára azonban az izgal­mat már nem a „Szivárvány” je­lenti, hanem a „Szormovics” nevű repülő utasszállító hajó, amely mellett elődje gyermekjátéknak tetszik csupán. A hatalmas, lég­párnás „Szormovics” deltaszár­nyaival inkább repülőhöz, mint hajóhoz hasonlít, amikor 110 kilo­méteres sebességgel repül, 40 cen­timéterrel a víz fölé emelkedve. Ótven utast szállít, s négytagú személyzete szárazföldön szintén vezetheti a kolosszust. A „Szor­movics” könnyűfémekből, mű­anyagokból készül, tágas, szép sza­lonjával teljes kényelmet nyújt utasainak. A „Vörös Szormovo” gyárból hamarosan útra indul a számyas- hajócsalád új tagja, a „Viharma- dár” is. A 150 utas szállítására alkalmas hajó kiállta a próbát. 8700 LÓERŐS MOZDONY Nemcsak vízen, szárazföldön is nagy a fejlődés a szovjet közle­kedésben. A szovjet vasút évente kétmilliárd 250 millió utast szál­lít, Most új mozdonyokat, vona­tokat állítanak forgalomba. A leg­újabb típusú, 8700 lóerős moz­donyt a közelmúltban mutatták be Moszkvában. Ez ma a világ legerősebb villanymozdonya. Ha­marosan új személy- és teherszál­lító, tolatómozdonyok gyártását kezdik meg. A gyorsaság a szárazföldi közle­kedésben is az egyik fő cél ma már. Első útjára készítik elő az Auróra-expresszt, amely Moszk­vából 4 óra 59 perc rekordidő alatt jut el Leningrádba. Sebes­sége az egyes pályaszakaszokon eléri a 180 kilométert. ÜVEGTETEJÜ VASÜTI KOCSI A kutatóintézetekben már dol­goznak a 200—250 kilométer se­bességgel száguldó személyszállí­tó vonatok tervezésén is. Az ér­dekességek közé tartozik a ienin- ' grádi gyár újdonsága: az üveg- teteiű vasúti kocsi, amelynek eme­letéről az utas előtt kitárul a környék látképe. Több, mint hobby!- í •• >* C ,f ÍV?,', § • ■ — Mindig van nálam jegyzet­tömb és ceruza. Meglátok egy fe­jet, megkap benne valami, eszem­be ötlik róla valamilyen gondo­lat. .. Már rajzolom is. Bárhol járok, mindig akad rajzolni való. Amikor aztán kedvem támad a formázásra, előszedem ezeket a vázlatokat, skicceket és elkezdek válogatni. Melyikhez van ked­vem, hangulatom ... Addig válo­gatok, amíg egy marad előttem az asztalon. Amelyik a legjobban megtetszik, az lesz a legújabb fi­gurám vázlatrajza. Ötven kis plasztika Előtte a vázlatrajz az asztalon, meg a plasztin — azaz, ahogyan közönséges nevén ismerik még a kisiskolások is, a gyurma. — Az­tán csak a kezek, az ujjak fürge­sége, ügyessége szükséges hozzá. Csak... És alakul az új mű, az öt figurából álló, ,strand előtt” cí­met viselő kompozíció. Horváth Endre — illetve ezer bocsánat, most már dr. Horváth Endre így mondja el egy-egy új alkotása születését. Néhány napja avatták doktorrá a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemen. Négyes­rendű átlaggal zárta a legrosz- szabb évét is. — Nagyszerűen oda lehetett fi­gyelni az előadásra, miközben a gyurmából különböző macska­alakokat formáztam. Tetszett az évfolyamtársaknak. — Ott sora­kozik a polcon ennek a kezdeti időszaknak néhány darabja. Né­hány mert sokat elajándékozott. A lakásban, a szobában, min­den erről a szenvedélyről, hobby- ról tesz tanúbizonyságot. Három év szabad idejének célszerű ki­használása a pihenés szorgalom­mal telt órái. Itt van a közép- iskolás kor első kísérlete, egy sárga-fekete cirmos macska. Álj lólámpa-minőségben trónol egy rekamié vitrinpolcán. És meg­Elektra és a Tehenek van még a másik darab is a fór- Fekete—vörös, az ablakkal szem­mázás kezdeti korszakából. A ben. A Tehenek. Eddigi kompo- földi állatok legsúlyosabbjának, zíciói közül a legsikerültebbek a hatalmas elefántnak törpényi egyike, mása. És sorjában elkészült a SifkS-ÄSf A rögtöni gondolat ötven kis alkotás. Egységes mondanivalójuk, stílusuk nincs. Művészi munka valamennyi? Nem valószínű. A műfaj vala­mely nagy elődjének hatását is mába keresnénk. Nem lehet ki­forrott, egyéni és jellegzetes vo­nást felfedezni ezekben a mun­kákban. — Az impresszionisták. Talán ők állnak a legközelebb hozzám. A hirtelen támadt asszociáció, ami megragad. A pillanatnyi mozgás. Minél rövidebb expozí­cióval lássak és mintázzak meg valamit. A rögtöni gondolat, az ami megkap. Ezért annyira különbözőek fi­gurái. Rögtöni gondolat, a pil­lanat varázsa, ahogy éppen ér­zelmi és hangulatváltozása dik­tálja, azt formázzák ki ujjai. Nem tanulta a mintázást, a szak­mai könyveket úgy olvassa, mint akárki más akinek kezébe ke­zébe kerülnek ilyen művek. — Nem jó, ha elrontja saját magát az ember. Esetleg csak utánozni próbálnék másokat. Én mindig valami újabbra, jobbra törekszem. Mindig valami jobbat, nagyobbat szeretnék csinálni. Csak úgy kedvtelésből, ahogyan az időm engedi, a hangulatom követeli. Csak úgy kedvtelésből, mert ő elsősorban orvos, jó orvos akar lenni. Az anatómia ismerete sokat segít a formázásnál. Így fonódik össze benne a kötelesség és a szenvedélyes alkotási vágy. Mert ez a kedvtelés több, mint más emberek hobbyja. Ha kifor­ratlanul is, de művészet. Az első időben fehér gipszből formázott, aztán temperával fes­tette az elképzelt színre a figu­rát. Most már a gipszbe is rak festéket. Egy bizonyos alapszínt ad a figurának, s így csak utána fest. Minden ötletességről, ügyesség­ről találékonyságról, jó ízlésről vall a szobájában, itt Szekszár- don, a laktanya mögötti új házak egyik lakásában. A bútorokat, képeket, szobro­kat a betolakodó erős napfény­től nádból összeállított redőny védi. A mennyezetről japán akác görcsös ága nyújtózik egy asztal és a heverő fölé. Az asztalon magnetofon — szolid dzsesszt forgat. Saját gyártmányú köny­vespolc. Thomas Mann, Tolsztoj, orvosi szakkönyvek — és plasz­tikák. .. Fehér gipszből klasszi­kus vonalú női mellkép. Fehéren világít kacsafrizurája a feketére sült piszeorrú leányfejnek. Mo­dern, egyenes, szögletes idomok­ból készült a táncoló pár. .. S fö­lötte az Elektra ihlette négy kor­sós nőalak... A cserépkályha oldalára füg­gesztve Gaugen-reprodukciók — csupasz fáikkal, hosszúra nyúlt alakjaival, merész színeivel. A falakon plakettek. A kánon. Rézből kalapálta gondos munká­val. A három száj állásából ér­ződik, hogy más-más hang hagy­ja el az ajkakat. A feketére fes­tett lemezekből a vörösréz szí­nében világít a szájak, a szemek vonala. MÉRY ÉVA Foto: TÚRI MÁRIA Biztos jövedelem Magas beváltási árak, természetbeni juttatások, ingyenes vé­dőszer, permetezési költségtérítés. Kössük meg mielőbb az 1966. évi DOHÁNYTERMELÉSI szerződést! (53) ÉM. Budapesti Betonárugyár Bp. XXI. (Csepel) Rákóczi F. u. 289. azonnali belépés­sel alkalmaz rakodáshoz fér­fi segédmunkásokat, vala­mint betonelem- és mozaik- lapgyártáshoz férfi és női se­gédmunkásokat. Felvételhez munkakönyv, előző munka­helyről Mü. lap, SZTK-kis- könyv és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi cso­portjánál. (109)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom