Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

Í965. szeptember Ifi, fÖtSS WEGYEI NEPŰJSAG 5 Váraljai vállalkozók tétlenül Itt hiába keres az ember válto­zásokat. Váralja külseje éppen olyan, mint egy évvel ezelőtt. Még a falu vasút felőli végében épült új település sem lepi meg az érke­zőt: megszokta. Az új házak úgy, hozzátartoznak már a régi község­hez, mint kabáthoz a gomb. Az sem kirívó, hogy Váralja hosszú, több kilométeres főutcája egy év alatt mit sem változott. Feslett, kopott portálú üzletek, gidres-göd- rös út és járda. Csak a patak partján találni egy kis oázist: színes virágágyások hívogatnak pihenésre. A vállalkozókedvvel volna hiba ? Ez a kérdés annál inkább fel­merülhet, mert a Tolna megyei falvak még ha lassan is, tétova lépésekkel, de haladnak előre. A Váraljánál kisebbek is tudnak felmutatni valamit. S mit mutat fel Váralja? Villany van a házak­ban, néhány éve közel 300 ezer fo­rintos költségen oldották meg a villamosítás problémáját. Volt más is ezen kívül; de ennek ellenére vsüggesztő a következő jelentés: „Az első félévben társadalmi munka teljesítés nem történt a bonyhádi járásban Váralja, Tabód, Lengyel községekben.” Ez olyan időpontban fordult elő, amikor megyeszerte fellendülőben van a társadalmi összefogás. A községi tanácsnál próbáltunk magyarázatot keresni. Azt mond­ják: hamarosan jubilál a tervez- getésük: az első tervet a művelő­dési ház építésére 1958-ban készí­tették el. Azóta készült másik ket­tő. s jelenleg még eladó tervük is van'. . . Évről évre nékirugaszkodnak, valami azonban mindig közbejön. Tavaly a szedresi művelődési ott­hon terveit adoptálták, de az épí­téshez nem kezdhettek hozzá, ke­vés volt a pénz, s az állami támo- ■atásra érthető okokból nem lehe­tett számítani. Amit lehetett, azért megtették: lebontották azt az épü­letet, amelyiknek a helyére az új művelődési otthon került volna. Teljesített ennél a bontásnál a la­kosság több mint 11 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát. S aztán jött az idei év. A tanács­ülés annak idején amikor a tervet elfogadta, 50 ezer forint értékű társadalmi segítség felett rendel­kezhetett. A falu 1600 lakosa kö­zül szinte minden család ajánlott fel. Csak néhány név: ifjú Schmidt Gyula 30 nap, Herold János ugyan­csak 30, Szabó József 20 munka­nap. Került olyan, aki úgy véleke­dett: dolgozni nem tud elmenni, de kifizeti a napszámot, napi 50 forinttal. A községben élő villany- szerelők az összes szakmájukba vágó munkát elvégezték volna, kö­rülbelül 20 ezer forint értékben. A vállalások tehát dicséretesek, a teljesítés azonban nem. E pil­lanatban a következő a helyzet. Néhány napja vásároltak egy épü­letet, abból alakítják ki majd az annyit tervezett művelődési ott­hont. Ez az eljárás célravezető, s megoldja a falu régóta vajúdó gondját. Van azonban egy szerin­tünk jogos aggodalom: az a sok és szép vállalás, amit a tanácstagok nem kevés meggyőző munkával gyűjtöttek össze, elvész. Miért mondjuk ezt? Leginkább az idei első félév tapasztalataiból szűrjük le kedvezőtlen következ­tetésünket. Számoljunk reálisan az évből nem egészen négy hónap hiányzik. S ha még hozzátesszük, hogy a négyből legalább kettő téli, bizony kevés remény látszik a 6zépen indult kezdeményezés reá lizálódására. Kár lenne pedig to­vább hagyni ezt a dolgot, önzetle­nül, a község érdekében történtek a felajánlások, élni kellene velük, s újra megkérni az egyszer meg- kérteket, hogy teljesítsék máshol, más természetű munkán vállalá­saikat. így aztán kedvezőbb képet mutatna az év végi jelentés, de még inkább Váralja most még meglehetősen mostoha képe. Sz. L Milyen cipőben akar járni jövőre ? Itt az alkalom, kiválaszthatja ! Ilyen még nem volt, de reméljük, hogy egyre gyakoribb lesz. Sőt nemcsak a cipő, de a ruha és egyéb modellek is kikerül­nek majd a kiraka­tokba, közszemlére és mindenki szavazhat: melyik tetszik a leg­jobban, milyen mo­dellt szeretne, ha az ipar jövőre gyártana Bár még csak ren­dezték Szekszárdon a 32-es cipőbolt kiraka­tát, máris sokan áll­tak meg előtte. Sokan csak találgattak: mi van, kiárusítás, mit jelentenek ezek a szá­mok, talán annyiba kerül a cipő? — és így tovább. Erről szó sincs. Egy tábla is figyel­mezteti a nézelődő- ket: a kirakatban el­helyezett cipők nem eladók. Egyelőre nem. Talán majd jövőre. Akkor sem biztos, hogy mind, hiszen nem kevesebb, mint háromszázötver mo­dell van a kirakatban. Igen szép női, férfi- és gyermekcipő. Ne­héz közülük választa­ni. De most lehet, sőt helyes is, ha minden­ki választ. Csak dicsérni lehet a kereskedelem és az ipar vezetőit, hogy le­hetővé tették a la­kosság beleszólását a jövő évi cipődivatba. Ezek a cipők ország­járó kőrútjuk során most Szekszárdra ér­keztek és nemcsak azért, hogy megcso­dálják őket, hanem azért is, hogy az it­teni vásárlók is dönt­senek sorsukról. Minden szavazat sokat számít, hisz az ipar csak akkor kez­di el egy egy modell gyártását, ha a keres­kedelem tízezer párat rendel belőle. A ke­reskedelem pedig csak úgy rendelhet, ha tud­ja: melyik modellből, mennyi az igény. Wagner Ferenc, a 32- es számú bolt vezetője elmondotta: a sza­vazatokat majd össze­sítik és ha Pécsre mennek a cipőbörzére akkor e szavazatok alapján adják le a rendelést. Ez pedig azt jelenti, hogy Szek­szárdra elsősorban olyan cipők kerülnek, amilyenekre a vásár­lóknak szükségük van. A kezdeményezés kitűnő. Hogy milyen lesz a folytatás az most már a vásárló­kon múlik. Ha a vá­sárlók csak megcso­dálják az új, 1966-os modelleket, abból semmi előny nem származik, ha viszont nem restellik és be­mennek a boltba, sza­vazócédulát kérnek és beírják erre a megtet­szett modell számát, akkor jövőre nem­csak emlékeznek majd a most bemutatott szép cipőkre, de meg is vásárolhatják. A dombóvári magtisztító üzemben A Az Országos Ve­tőmagtermeltető és Ellátó Vállalat dombóvári mag­tisztító üzeme ne­gyedévenként több száz vagon vető­magot szállít a hazai állami gaz­daságoknak és ter­melőszövetkeze­teknek. A fertőtle­nített, tisztított, osztályozott vető­magot automata mérleg adagolja a zsákokba. > Géppel végzik a zsákok levarrását is. Ez a szállítmány exportra készül. Hegnyílt Szekszárdon a II. túravezetői tanfolyam £ófo£attal is vetnek... a faddi Lenin Termelőszövetkezetben. Az MTS megyei természetjáró szakszövetségének rendezésében szombaton délután megkezdő­dött a megyénkben második, bronzfokozatú túravezetői képe­sítést adó tanfolyam, a szek­szárdi sportszékházban. Debulay Antal, a megyei természetbarát szakszövetség elnöke nyitotta meg a tanfolyamot, amelyen most 14 Tolna megyei termé­szetjáró vesz részt, köztük Bor- bás Katalin, Pluhár Julianna, Esztergár Ferenc Simontornyá- ról, Kovács Zsuzsanna és ifjú Szászi Béla Tolnáról jár be az előadásokra. A mintegy négyórás első fog­lalkozáson Dömösi József mér­nök, a tanfolyam vezetője a leg­alapvetőbb túravezetői tudni­valókról tartott előadást. El­mondta, mit kell tennie, mire szükséges figyelemmel lennie a jó túravezetőnek a csoportos tú­rázásokon, kirándulásokon. A túraterv lényeges része például, hogy a térképről lemérje a túra vezető a léptéktávolságot és 1 a rétegvonalakból megállapítsa a tengerszint feletti magassá- 1 got, s így — többféle körül- | ményt is figyelembe véve — i felbecsülje a menetidőt. Lénye­ges az utazás előkészítése, a költségvetés elkészítése is. Az sem mindegy, hogy kiket vezet csoportjában, milyen érdeklődé­sűek, hogyan bírják például a hosszabb gyaloglást. Ezért úgy állítsa össze a túrázócsoportot, hogy abban lehetőleg hasonló fizikumúak legyenek, túl fiata­lok ne kerüljenek össze túl ko­rosakkal, akik nem bírják már annyira az életerős ifjak túrázó ütemét. Nem egyszerű a túra­naptár összeállítása sem. Előre­látóan meg kell gondolni, mi­kor, hova mennek a túrázók és mit néznek meg. A lengyeli ar­borétumba például nem télen látogatnak, hanem nyáron, ami­kor a legszebb. A Tátrába sem tavasszal mehetnek gyopárt nézni, amikor nincsen. A tanfolyam október 22-étől háromnapos táborozással fejező­dik be a Mecsek óbányai völ­gyében, a szekszárdi gimná­zium turistaházában. A három napon a gyakorlati tudnivalók­ból vizsgáznak a természetben a hallgatók. Legközelebb sport- politikai, majd egészségügyi földrajzi és más ismeretekből hallanak előadásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom