Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
1985. angmatus 1. TOLNA MEGYEI NÉPüJSAG 9 Feri, várj! F työrészve indult el azzal a nagy elhatározással, hogy egyetlen másodpercig sem fog gondolkodni. Nem szabad gondolkodni, mert a tűnődés ilyen esetben nem más, mint a cselekvés gyilkosa. Bátran odalép a kiskapuhoz, erősen lenyomja a kilincset, és határozott léptekkel megy majd befelé. Beveszi a várat. Ezt az utolsó falusi várat. Odabent pedig valahogy ká kell alakulnia a dolognak. Ha mégis ajtót mutatnak neki, akkor sarkon- fordul, és úgy becsapja maga mögött, hogy kihullik az ablaküveg. De azért talán mégsem merik megtenni, hogy ajtót mutassanak neki. Valamikor az ilyen népség megtette volna, sőt. dühükben a harapós kutyáról még a láncot is levették volna. Az ám, a kutya. Akkora, akár egy borjú, és állandóan a kapu mögött, meg a kerítés mellett viasorog. Mindegy, elhatározásán ez már nem változtat semmit. A sarkon átvágott a másik oldalra. A kocsmáitól betonjárda visz egészen a tanácsházáig. Otthon két zsebkendőt vett magához, az egyiket azzal a szándékkal dugta zsebbe, hogy a betonjárdára érve, cipőjéről még a porszemeket is letörli. Legyen az a cipő tü- körfónyes. Ha majd egymás mellett lépkednek, úgy nézzenek ki. mint az orvosházaspár. A kocsma után beállt Lovasék házáíjgl a nagykapu-szögletbe. Lehajolt, és cipőjéről gondosan letörölte a port. A zsebkendőt ottfelejtette. Akarattal tette, ‘később már megbánta, de nem volt kedve visszafordulni. Lépteit meglassította. és már-már ott tartott, hogy bezörög Cinke Mihályhoz, szerelőcimborájához. Kettesben mégis más. Valahogy több a kurázsi. Kezeit nézte és továbbment Eszébe jutott, otthon a szokottnál is erősebben dörzsölte le magáról az olajat. Olyan kíméletlenül, hogy a végén attól tartott, bőre alól ki talál iser- kenni a vér. Eközben széles mosollyal mondogatta édesanyjának. — Ne féljen, mama, rajtam már nem fogják megérezni a szegényszagot. De anyja csak sóhajtozott. — Kár neked odamenni — mondta. A fia mellett állt, kezében tartotta a tiszta törölközőt és tűnődött. Aztán indulás előtt még egyszer kérte a fiát, hogy ne menjen oda, azokhoz a gőgös, szívtelen népekhez, ahol az asszony még mindig azt mondja, hogy hiába mosta ki a koszból a demokrácia a cselédeket, hiába, mert ő még mindig megérzi rajtuk a sze- glényszagot. — Demokrácia van, ne törődjön vele, mama — mondta a fiú és fütyörészve elindult. Különben a tanárnő beszélt a lánnyal. A tanárnő rendes asiszony, a közvetítést habozás nélkül elvállalta. Sajnos, valóban igaz, hogy a lány szülei nem változtak semmit. Az ember szövetkezeti tag ugyan, de otthon a tsz-ről nem szabad beszélni soha. Náluk, bent a házban abból semmi sincs, ami a házon kívül van. A lány a falusiakat kétféleképpen ismeri: neki a tanácselnök otthon nem tanácselnök, hanem a Foltos Böske kölke. A félnótás TÜZÉP-telepi éjjeliőr otthona lánynak nem Bádog*» Jancsi, mint a falunak, hanem tiszt- helyettes úr. Mindegy, a lány nagyon szép, és az a legfontosabb hogy a tanárnőtől viissza- üzent. Azt üzente Fodor Ferencnek, hogy próbálja meg: jöjjön. A legény úgy cselekedett, ahogyan induláskor elhatározta. Habozás nélkül hátraindult, mert pontosan tudta, hogy a család a nyárikonyhában tartózkodik, elöl a fehérre festett ajtószárnyak csukva voltak. De hát azokat ilyen házakban jóformán nem nyitják ki soha. Oda tilos a bejárás. Ott minden azért van csupán, hogy legyen. A borjú nagyságú eb vak - kantott néhányat, de harapási szándékot egyáltalán nem mutatott. A ház gazdája kilépett az udvarra, és nézte a legényt. Tekintete inkább barátságos volt, mint ellenséges. — Mi járatban? — kérdezte, A Kanacsi Állami Gazdaság építőbrigádja öt borjúnevelőt épít a központi üzemegységben. Az építkezésnél több újdonságot is alkalmaznak: a falak és a mennyezet hőszigetelőképességét megfelelő műanyaggal fokozzák. E műanyag jellegzetessége a nagy hőszigetelőképesség mellett az, hogy hihetetlenül könnyű: egy négyzetméterre elegendő ilyen műanyag mindössze 7 dekagrammot nyom. A .borjúnevelők egy része már tető alatt van, egy részét pedig most tetőzik. és kicsit úgy állt, hogy a legény ne mehessen tovább. — Nem ismer? — így a legény. A férfi ismerte. Bár nagy a község, de a faluban mindenkit ismert. Homlokát mégis ráncba ugratta, s úgy tett, mintha erősen gondolkodna. — Valami rémlik. Nem a Kanász Marci?... A legény rávágta: — Az. a Kanász Marci unokája. A férfi sóhajtott: — Öregapád hűséges ember volt. Egypárszor nálunk is jóllakott — mondta a férfi, és közömbös képpel, kicisit elgondolkodva nézte a petárdákat. Fodor Ferenc elvörösödött. Számításába hiba csúszott, arra ugyanis nem gondolt, hogy az udvaron fogják majd megállítani. A kukoricagóréra hamuszínű galamb repült, odalesett, majd hetyke hangon kibök,te: — Talán beljebb is mehetnénk. Az ember annyira meglepődött, hogy szó nélkül elindult. — A kanász Marci unokája, rá ugatott a Zsivány. —mondta a küszöbön. Az asszony a tűzhely fölé hajolt, és összeszorított fogakkal hallgatott. Amitől rég tartott, az íme, bekövetkezett. Ezek mindent elvesznek, és most már a lányára fáj a foguk. Az asszony elhatározta, hogy résen lesz. A lány úgy cselekedett, ahogyan a tanárnő mondta neki: vidáman üdvözölte a fiút és gyorsan hellyel kínálta. A legény, hogy szóljon valamit, kijelentette: meleg van. Nem válaszolt neki senki. S ettől a lenéző némaságtól felforrt benne a méreg, de egyelőre türtőztette magát. — Erigigy, Lajos, nézd meg a tehenet — adta ki az asz- szony az urának a parancsot, és a férfi nyomban elindult. — Te pedig lás6 a mosogatáshoz — rivallt rá az asszony a lányára. A legény csendesen, de határozott hangon megszólalt: — Rozika, el akartak hívni az aratóbálba. A lany engedelmesein bólintott, és picit az anyja felé intett. Jelezte, onnét is kell engedély. Az asszony hátra sem fordulva, így szólt: — Eriggy haza, és eLöször áztasd ki magadból azt a — szegényszagot akart mondani, de ezt azért mégsem merte kiejteni a száján —, azt a büdös olajszagot. A legény megvetően végigmérte. és anélkül hogy gondolkodott volna, felállt, majd szép. egyenes tartással elindult kifelé. Nem csapta be maga mögött az ajtót, csendesen tette be még a kiskaput is. Az asz- szony a konyhában egy ideig szikrázó szemmel nézett kifelé, I majd odaugrott az asztalhoz. — Tetű-! — sziszegte gyűlöl- j ködve és a tálat levágta a j konyhakőre. A lány engedelmesen ugrott, ; söprűt, lapátot fogná, hogy a törött edénycserepet eltakarítsa. De félúton megállt, és kiszaladt az udvarra, kinyitotta , a kiskaput, aztán elkiáltotta magát: — Feri, várj! De a legény már nem néze'í vissza, a sarkon befordult. Az izzadásról K. J. kérdezi a Négyszemközttől: A nyári hónapokban rettenetesen izzadok. Mit tegyek, hogy ettől a kellemetlenségtől megszabaduljak ? A biológusok megállapításai szerint a testünket borító bőrtakaró milliónyi izzadságmirigye rendes körülmények között is mintegy háromnegyed liter verejtéket termel. A magas hőmérséklet, s az ilyen körülmények közötti munka, ezt a mennyiséget többszörösére is emelheti. Kazánok, kohók mellett napi 5—6 liter verejték termelődik. Jelentős ez a konyhai dolgozóknál, a kávéfőző gépek mellett tevékenykedők körében is. A verejtékezést nem szabad elfojtani, mert párolgásával a szervezet hőszabályozását végzi, s főleg a tenyéren és talpon a bőrt puhán tartja. A verejték ' savanyú vegyhatása gátolja a külön- ! böző gombák és baktériumok elszaporodását. A fokozott izzadásnak azonban vannak kellemetlen következményei is. Az átázott ruha által kidörzsölt bőr már jó táptalaja lehet sok kórokozónak. A munka ártalmas anyagai, vagy a kéz szennyezettsége, bőrgyulladást, illetve ekcémát okozhat. A káros és kellemetlen mellékhatások ellen küzdeni egészségügyi kötelesség. A többszöri szappanos lemosás nemcsak a káros terméket távolítja el, hanem az erjesztő-rothasztó baktériumokat és gombákat is. A korszerű izzadsággátlók visszaszorítják a mirigyek termelését a rendes határok közé. Tenyéren, talpon jnkább a fen. lyadékok; Axillol, Exodor, Nonspi, érzékeny területeken az egyúttal puhító hatású krémek: jp$$pdor, Nett.9^ dór, Alumol a jobbak. A Desodor előnye, hogy még fertőtlenítő anyagot is tartalmaz. Az izzadás teljes megszüntetése nem kívánatos, mert a zsírmirigyek termékével együtt biztosítja a bőr puhaságát és hajlékonyságát. A munkaruha legyen könnyű, szel- lős, nedvszívó (tehát lehetőleg nem műanyág.) Egy porózus szövésű tropikál gyapjúszövet előnyösebb lehet, mint egy sűrű szövésű ballon. Nyári esőben egy légmentesen zárt esőkabátban — a párolgás hiánya miatt — jobban átázunk „belülről”, mint kívülről. Természetesen, ha valaki indokolatlanul túlzott mértékben iz- zadékony, leghelyesebben teszi, ha panaszaival szakorvoshoz fordul. A lábgombásodásról Egy olvasónk kérdezi levelében: "Hogyan terjed a lábgombásodás, s milyen a védekezés vele szemben? Az összes gombás eredetű betegségek közül ezek fordulnak elő a legnagyobb számban. A világ csaknem minden országában egyaránt feltalálhatók. Amerika egyes nagyobb városaiban minden harmadik ember ebben a betegségben szenved. Nálunk is igen el van terjedve. Kórokozók a fonalas gombák (hyphomycéták.) Terjesztője: Tömeg- és fövenyfürdők, in- ternátusok, sportcsarnok zuhanyozó helyiségeinek használati tárgyai. (Farács, lábgyékény, lábmosó edények, fürdőpapucs, lepedő, törölköző). A gombásodások, amellett, hogy a bennük szenvedőknek hosszú hónapokig tartó kellemetlenségeket okoznak, gennyes fertőzésük révén munka- képtelenséghez is vezethetnek. Három alakban szokott megjelenni: ujjközti kipállás, talpi hólyagképződés és kö- römbetegedés. Túlnyomó részt a lábakon mutatkozik. Kezeken aránytalanul ritkábban fordul elő, inkább olyan egyéneken, akik sokat nyúlkál- nak vízben (mosónőbetegség). A viszketés különösen este, a lábbelik le- vetése után fokozódik. Az ujjak áthajtásának és egymásfelé fordított felszíneinek hámja fellazul, szürkésfehér, nyirkos tapintatú, sokszor cafatokban lóg. Alsó és felső széleit né* ha apró hólyagok övezik. Az erős izzadás igen hajlamosít a betegség megszerzésére, mert kórokozó gombák, a nyirkos, nedves közegben sokkal jobban szaporodnak. A talpi hólyagképződés (dyshydrosis) a talpboltozat és a talp bőrén jelentkezik, gombostűfej nyi, kölesnyi, lencsén yi néha egymással összefolyó hólyagokkal. A hólyagok tartalma kezdetben tiszta, később gennyes fertőzés következtében zavarossá válik. Egyes esetekben a hólyagok felszakadása és tartalmuk beszáradása folytán csupán karélyozott szélű, kisebb nagyobb hámcafatokkal körülvett hámló gó^ cok láthatók, amelyek között hólyagok vagy egyáltalán nem, vagy csak elvétve találhatók. A körömlemez betegsége esetén a köröm megvastagodott, fakósárga színű, fényét vesztette. Máskor különböző foltoktól tarkított. Szélei letöredezettek, porlékonyak. Elhanyagolása esetén az összes körmök megbetegedhetnek, ami által munkájukban is gátolják a bennük szenvedőket. Az is előfordulhat, hogy az említett betegségek közül kettő; sőt mind a három egy és ugyanaz időben egy egyénen jelentkezhet. Védekezés: Az általános védekezés, a fürdőknek, zuhanyozóknak és a bennük használt tárgyaknak meghatározott időközökben való fertőtlenítése (forró víz, klórmész . . . stb.) és a kéz és lábápolók szerszámainak előírásos csirtalanítása. Ezek törvényes úton való elrendelése és pontos kivitelük ellenőrzése az egészségügyi szervek hatáskörébe tartozik. Az egyéni védekezés legegyszerűbb módja ha a közös- és strandfürdőkben vászonból készült fürdőcipőt vagy még -iielypssbben fatalpat viselünk. A vízből való kilépéskor, anélkül, hogy a medence szélére lépnénk, vegyük íel a szandált vagy a fatalpat. Ujjaink közeit szárítsuk meg, s hintsük azokat be, gombaellenes hintőporral (myeosid, fungicid). Nagyon helyes, ha fürdés után 15—20 percig, amíg lábaink teljesen meg nem száradnak, nem húzunk cipőt. A kipállás megakadályozása céljából helyezzünk az ujjak közé vékony rongydarabkákat, vagy gézcsíkokat. Fürdőcipőnket, törülközőinket . . . stb. használat céljából másnak sohase adjuk oda! Erősen izzadó lábainkat gyógyíitassuk. .A talpi hólyagképződés és a körömlemezek betegsége esetén vegyük igénybe a bőrgyógyász szakorvost, aki a körmök sebészi eltávolítását ,is javasolhatja. Mikor jönnek a gyermek fogai ? Kaptuk az alábbi sorokat: ,.Tisztelt. Négyszemközti Legyen szives megírni, hogy a gyermekeknek mikor jön a foguk időben, mert az én tizhónapos gyermekemnek még csak 2 foga nőtt." Az első héthónapos kora táján kapja a baba. Először a két alsó, középső logacskája bújik ki. Azután a nyolcadik-tizedik hónapban a felső, elülső fogak jönnek. Két- három hónapra megint új fogak jelennek meg, majd később még egynéhány. így két és féléves korára lassankint kinő mind a 20 tejfoga a babának. Van egy séma a fogak számának kiszámítására: A gyermek életkorából le kell vonni hatot. Például tíz hónaposnak négy, 12 hónaposnak hat, 14 hónaposnak nyolc foga kell legyen. Ha gyermekének fogzása késik, úgy vigye orvoshoz, aki gyógykezelésbe fogja venni. Az utolsó évtized energikus angolkórt megelőző munkája világított rá a fogzás jelentékeny részben önálló voltára. A késői fogzás egyéni adottság is lehet, s nem tekinthető szükségképpen fejlődési elmaradottságnak. SZEKUUTY PÉTER
