Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-06 / 184. szám
V 1955. augusztus é. fOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG látszat és valóság Láttam egy diplomát. Friss volt, még alig száradt meg rajta a tinta. Láttam az ifjú diplomás érdemjegyeit is: nyugodtan megmutathatja bárkinek, mert a sor főként jelesekből áll. És láttam a háborgó apát, aki tulajdonképpen megállított az utcán, hogy adjak már valami tanácsot, mert nem tudja, mitévő legyen, most diplomázott fiával. — Itt van, tessék, kiválóan diplomázott és most nincs állása. Szeretne elhelyezkedni a szakmájában, szeretne kertészkedni valamelyik szövetkezetben, de- hát úgy látszik* nem kell a szakember. Hihetetlennek tűnt az eset, mert mindig csak azt hallom, hogy kellene ide is, oda is egy agronómus, dehát honnan... Sőt, azt is tudom, hogy az egyetemeken. főiskolákon rendszerint már az államvizsga előtt listák forognak kézről, s a listákon az áll, hogy hova, hány és milyen szakembert igényelnének. Sőt, kilincselnek személyesen is és próbálnak valakit magukhoz „édesgetni-’ a diploma közeli várományosai közül. — Sőt, még ösztöndíjszerződésem is volt — vészi át a szót az ifjú diplomás —, és mégis kilincselhetünk. — Ez lehetetlen. — Pedig így van. A szövetkezet (meg is nevezi a paksi járás egyik közös gazdaságát), egyszerűen nem tart rá igényt, mondván, hogy nekik nincs olyan kertészetük, gyümölcsösük, ahova külön agronómus kellene. Nem akarom pontról pontra leírni a későbbi fejleményeket, nem is érdekesek különösebben. Ám még két hét sem telt el e társalgás óta, érdeklődtem a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, hogy voltaképpen mi is történt ezzel a bizonyos ifjú szakemberrel, s már azt közölhették, hogy állásban van, felvették a szekszárdi járás e^gyik szövetkezetébe, ahol viszont ilyen szakember kellett. Az elhelyezkedés tehát semmiképpen sem jelentett nehézséget, még akkor sem, ha időközben néhány helyre be kellett kopogtatni. De a megyei tanács illetékesénél megtudtam egyebet is. Például olyat, hogy az ösztöndíj szerződésnek ez esetben meglehetősen kétes íze volt. Valami ismeretségi alapon sikerült elintézni, hogy a tsz ösztöndíjat adott ennek a jövendőbeli szakembernek, noha már akkor látnivaló volt, hogy a tsz nemigen tudja majd hasznosítani, gazdasági adottságai miatt. A tsz jóformán nem is ismerte, nem is tudta, hogy kinek adja az ösztöndíjat, mert a fiatalember felvette ugyan a pénzt rendszeresen, de szinte csak térképről tudta még azt is, hogy hol van az a bizonyos termelő- szövetkezet, ahonnan jön a pénz, gatók is belátják, hogy a hivatást, alkotó tevékenységet nem lehet megalapozni pusztán anyagiakkal, formalitásokkal. A gyakorlat beigazolta, hogy többnyire semmi jó nem származik abból, ha a szövetkezetbe olyan fiatal szakember megy, akinek semmi emberi, semmi közvetlen kapcsolata nem volt soha azzal a közösséggel. Az ilyenből csak kölcsönös idegenkedés, mechanikus munka fakad, az ilyen ifjú szakember tanúsít a legkevesebb felelősségérzetet a tsz felvirágzásáért, inkább számolja a hónapokat, éveket, amikor odébbállhat. Éppen ezért most már csak olyan diáknak adható Tolna megyében ösztöndíj, aki a megyéből származik, mert ez már eleve azt mutatja, hogy vannak bizonyos gyökerei e vidéken, s számítani lehet végleges megtelepedésére. Ugyanezt Szerencsére ez egyedi eset, az ál- ____________talános gyakorlat egyre inkább az, hogy ezek a szerződések, ösztöndíjak, megfelelő tartalmat kapnak, s nem pusztán adományok, ami jól jön a hallgatónak, mert van pénze, de a tsz-nek is „hasznos”, mert a jelentésekben szerepeltetni lehet, mint „jó konkrétumot”. Ma már rendelkezések is jobban szabályozzák az ösztöndíjazás formáit, a tsz-ek pedig rájöttek, hogy az ilyen formális ösztöndíjakból nem sok hasznuk származhat, de maguk a hallNag yszékely A gabonaeladásról, az átlagtermésről, a hidegvágóról, a silóbetakarításról nyilatkozott a tsz-fóagronómns Csala Árpád a nagyszékelyi Egyetértés Tsz főagronómu- sa a nyári mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban elmondotta, miként dolgoznak ők, a termelőszövetkezetükben. — Még elég sok az aratnivaló. Elsősorban az időjárással magyarázom, hogy a gabonabetakarítás eltolódott és legalább két héttel tovább tart, mint más években. Két kombájn és egy aratógép végzi nálunk ezt a munkát. A gépek üzemeltetésével nem vagyunk teljes egészében megelégedve. Az viszont igaz, hogy amikor valamelyik géppel baj van, a Gyön- ki Gépállomás szerelői nyomban megjelennek és iparkodnak a kombájnt kijavítani. Véleményem szerint a javítószolgálat kifogástalanul működik. — Valamit a termésátlagokról. Az eddigi eredményekkel igazán meg lehetünk elégedve. Ezt néhány számadattal szeretném bizonyítani. Az egyik táblánk átlaga kenyérgabonából 18,7 métermázsa, de van egy 15 holdas gabonatábla, amelyik 22,74 métermázsás átlagtermést adott. Mindent ösz- szevetve, az eddig learatott és elcsépelt kenyérgabona 17 mázsán felüli átlagtermést mutat. Nagyon örülünk ennek. Annak idején 17 vagon kenyérgabona eladására kötöttünk szerződést a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal. Máris bizonyos, hogy eladási tervünket körülbelül 6—8 vagonnal túlteljesítjük. Jól jön a túlteljesítés, mert plusz pénzbevételt jelent. — Egyre több szó esik napjainkban a nyári talajmunkak fontosságáról. Sajnos, ez nálunk sem halad kielégítő módom Nem jut mindenhová erő. Ennek ellenére szeptember ^első felében a 280 holdas nyári mélyszántási tervet teljesíteni fogjuk. Néhány napon belül módunk lesz a nyári talajmunkák meggyorsítása érdekében megfelelő átcsoportosítást végezni mind emberi, mind gépi erővel. E héten a gabonabetakarítás meggyorsításával egyidejűleg a borsótermés betakarítása jelentkezik sürgető tennivalóként. A Gyönki Gépállomás igazgatója megígérte a megfelelő segítséget. Erre mi számítunk és ehhez igazodunk. Jó az együttműködés a termelőszövetkezet és a gépállomás között. Ugyanezt még nem minden esetben mondhatom el a Tamási Gépjavító Allomas es a tsz kapcsolatáról. Nemrég az egyik kijavított gépünkben a Tamási Gépjavító Állomás jóvoltából hidegvagot találtunk. Rejtély, hogy miként maradt ez a hidegvágó a kijavított erőgépben.^^ ezekben a napokban foglalkoztat bennünket a silóbetakarítás. Hetven holdon termelünk silokukoncat A szilázs betakarítása a nyári talajmunkakkal egyidejűleg fog jelentkezni. Újból össze kell majd szedni minden észt, ahhoz ho°y ne legyen különösebb fennakadás. Megfelelő elosztást hajtunk végre, idejében megkezdjük a silóbetakantast. Inkább néhány nappal hamarább, mint később. A szilazs folyamatos betakarításához öt erőgépet biztosítunk, elegendő számú kiszolgáló személyzettel — mondotta Csala Árpád, a nagyszékelyi Egyetértés Tsz főagronómusa. a célt szolgálja az a követelmény is, hogy aki egyszer ösztöndíjat élvez valamelyik szövetkezettől, annak kötelessége azzal rendszeres, bensőséges kapcsolatot tartani már diákéveiben. A cél az, hogy egy szép napon egyik elnökhöz se kopogtathasson be senki azzal, hogy „íme, én vagyok X. Y., aki innen kaptam éveken keresztül az ösztöndíjat, s most itt vagyok a diplomával a kezemben, adjanak munkát”. Ha valakinek jó a tsz ösztöndíja, s annak segítségével megszerzi a diplomát, legyen szíves legalább annyira törődni azzal a közös- 1 séggel, hogy időközönként ellátogat oda tanulmányai közben, I ismerje meg az ottani viszonyo- | kát, esetleg be is kapcsolódhat bizonyos munkákba;-' forrjon össze, azzal a közösséggel, .amely- ' nek pénzét közvetlenül, élvezi. Szerencsére manapság írnár a látszat is és a valóság is mindinkább megnyugtató: fedi egymást. BODA FERENC Több mint 83 millió könyvekben A. bonyhádi járásban a közel--j múltban fejeztek be egy felmérést. Arról próbáltak meggyőződni: miként állnak a járás községei „anyagilag”. Sosem volt szegény híre a környéknek, de ennek ellenére a tapasztalatgyűjtés meglepő eredményekkel járt. A posta, a takarékszövetkezetek, valamint az Országos Takarék- pénztár fiókja 83 531 000 forint betétet tartanak nyilván. Néhány község szinte kiugró eredményeket produkált a takarékosság tekintetében. Bonyhádon például 26 677 OOO forint van a helybeliek takarékkönyveiben. Az alig 2 és félezer lakosú Zombán 7 714 000 forintot helyeztek takarékba a község lakói, s Hő- gyészen 6 546 000 forint értékű takarékkönyvvel rendelkeznek a falubeliek. Az összegezés azt is megmutatta, hogy a járás egy lakosára a jelenlegi állapot szerint 1856 forint megtakarított pénz jut. Bélyegkiállítás lesz Szekszárdon A Közalkalmazottak Szakszer-- vezetőnek bélyeggyűjtő köre elhatározta, hogy a kör tagjainak gyűjteményéből kiállítást rendez. A bélyegkiállítás megrendezésére szeptemberben kerül sor. A tervek szerint az ünnepélyes megnyitó szeptember negyedikén lesz, és a kiállítás 12-ig lesz nyitva. A bélyegkiállítás ideje alatt, alkalmi levelezőlapokra különleges bélyegzőt használnak majd, kétféle színben. Asszonyok üzeme A Szekszárdi Vasipari Vállalat gyönki tűszelepüzeme, kooperálva az Ikladi Ipari Műszergyárral, havonta ötszáz darab SZK— í u. Bojtos Térés TEKERCSBERAK ÁS: Furuglyás Mihályné és Németh Gyuláné. ÖSSZEKAPCSOLÁS: !*•» K’tnllr a ác Táknh pKaÍ BANDÁZSOLÁS: V Buchholz Erzsébet és Varga Józsefné. v Foto; Bakó Jenő,
