Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-29 / 203. szám

& Tovua megyei nepüjsag 1965. augusztus 29. í Vége az ünnepnek, illetve az ünnepeknek, amikor i»- mételten megemlékeztünk arról, hogy mihez van fogunk. Sok mindenhez jogunk van. Például jogunk uan véleményt nyilvánítani, mint annak az olasz háziasszonynak, aki az inflációról így nyilatkozott: „Inflációnak nevetzük tudomá­nyos szóval a pénzromlás folyamatát. Lényegében akkor beszélhetünk inflációról, ha ma veszünk egy háztartási gé­pet ezer líráért, jövőre elromlik, és a javítás Ötezer Urába kerül." Sajátságos megfogalmazása az infládának Nálunk nincs infláció. Nálunk, ha elromlik egy háztartási gép, alkatrész hiányában meg sem javítják. Vehetünk mindjárt egy újat. És még mondja valaki, hogy nem élünk jobban, mint az olaszok? Jogunk van a csókhoz is. Persze ez ne mjelentheti azt. hogy úgy teszünk, mint az a marteillei kórházbeli ismerő­söm, aki ezt Íratta az ágya fölé: „Ezt az árat fizettem azárt, hogy autóvezetés közben csókolóztam. A gép száz kilomé­teres sebességgel haladt..." íme, így jár az, aki túlzásba viszi a jog gyakorlását. És jogunk van gondolkodni is. Bár a gondolkodásról legutóbbi beszélgetésünkkor Jerzy Lett lengyel humorista nagyon sajátságos véleményt mondott. Szerinte: „A gondo­latok úgy ugrálnak egyik emberről a másikra, akár a bolha. Csak az a baj — tette hozzá —, hogy nem mindenkit csíp­nek meg." Bizony mondom, jó volna, ha a gcmdolaibolhák is olya­nok lennének, mint a Garay mozibeliek. Ezek nem váloga­tósak. Jsgunk van az ingyenes gyógyításhoz. Vi-iront nincs ‘ gu.k az orvosoknak, hogy a műtét után, a műtét közvet­íti közelébe odatetoválják a névjegyüket. Épp egy ilyen set miatt indított pert egy feleség férje Philadelphiában Dr. O Neill Kané sebész ellen. A műtét után a sebész oda­tetoválta a metszés helye mellé az Ö. K. monogramot és a műtét dátumát. Részt vettem az izgalmas tárgyaláson. És mit szól hozzá a Szerkesztő Ur, felmentették az orvosi. Méghozzá a következő indokkal: a tetoválás olyan helyen van, amit nem szükséges közszemlére bocsátani. Jogunk van a nősüléshez és jogunk van az elváláshoz. Úgy azonban kevésbé lehetünk nősök, mint ahogy Covent- ryben egy korosabb ember. A nevét sajnos elfelejtettem megkérdezni, mert én is legalább úgy meglepődtem, mint a rendőrfőnök. Az illető ugyanis azt kérte a rendőrségtől: keressék meg a feleségét, akivel huszonöt évvel ezelőtt kö­tött házasságot, és aki házasságuk harmadik napján eltűnt. — Miért keressük meg, talán el akar válni? — Dehogy! Csak. ha már huszonöt éve házasok va­gyunk. úgy gondoltam, megünnepelhetnénk az ezüstlakodal- munkat. így csak ünnep a házasság. Jogunk van úgy öltözködni, ahogy akarunk. És még­sem tudunk öltözködni. Ezt Pierre Balman francia divat- tervező mondta. Egy divatbemutató után szó szerint ezt mondta nekem: „Nézze, Monsieur Hári, az igazság az, hogy mi vem tudunk öltözködni. Nézze csak meg egvszer a benn­szülötteket! Szinte elbűvölő, hogy mekkora adag Ízléssel és bájjal tudják viselni minimális öltözetüket. Nos, ehhez a minimálishoz nincs jogunk. Jogunk van fizetésemelést is kérni. Viszont nagyon ke­vés esetben van joguk az illetékeseknek ezt meg is adni. Épp a napokban hallottam egy főnök és egy titkárnő beszél­getését. A titkárnő nagyon okos lehet, mert ezt mondta a főnökének: — Ha nem tudja emelni a fizetésemet, fizessen annyit, mint eddig, csak valamivel gyakrabban. Jogunk van gyereket nemzeni, vagy szülni, illetve nem nemzeni, vagy nem szülni. Viszont nincs jogunk a gyerek­ről nem gondoskodni. Hogy hányféleképpen gondoskodnak egyesek a gyermekiekről, azt leimi is sok lenne. Csak egy példát a sok közül. Szem- és fültanúja voltam egy beszél­getésnek. Két nő beszélgetett. . — Mondd, miért vált el Zsuzsa a férjétől? — Azért, mert ez az egyetlen módja annak, hogy rá­kényszerítse a gyerekek ellátására. Jogunk van levetkőzni. Persze, csak otthon. Ezt a jogot a napokban a megye egyik községében két asszony megsér­tette. Levetkőztek az utcán. Verekedés közben. Biztosan azt gondolták, ha Nyugaton balettra, meg mo­dem táncmozdulatokra vetkőznek, akkor nekik is joguk van a magyar temperamentumnak megfelelően bemutatni azt ingyen, amiért kint fizetnek. Szóval sokmindenhez jogunk van. Ezt vitattuk meg is­méi az ünnepeken. És jövőre is lesz ennyi jogunk, ha nem több. Mindenesetre ezt ismét megvitatjuk. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: 20 óv bűnügyi krónikájából Vigyázat, álarcos rablók! A budapesti Máramarosi úti KÖZÉRT kiszolgálói unatkozva várták a délutáni zárást. Az üz­let nem volt forgalmas, csak a i környékbeli asszonyok ugrottak be délelőttönként, ha a főzés közben kiderült, hogy ez, vagy az hiányzik. De hirtelen felpattant az ajtó, majd kiesett a rámából és „Fel a kezekkel” kiáltással három álarcos nyomult a helyiségbe. Ketten a meglepett alkalmazot­takra fogták pisztolyukat, a har­madik vasdoronggal felfegyver­kezve, a pénztárfülkéhez rontott. De a kasszát üresen találta. A rablók nem akartak dolguk vé­gezetlenül távozná, ezért halállal fenyegetőzve követelték a napi bevételt. A boltvezető ideged nem bír­ták tovább a feszültséget: resz­kető kezekkel vette elő az egyik pult alól az eldugott 2500 forin­tot. NÉNI AZ ÜZLET AJTÓBAN — Addig nem mozdulhatnak, mig motorzúgást nem hallanak ' — mondta a rablók egyike, fe­kete, göndörhajú fiatalember. Az álarcosok távoztak, a közértesek , mozdulatlanul vártak. I Az üzletaj tónál egy idősebb asszony ütközött a rablókba. Be­lépett a boltba, aztán korát meghazudtoló fürgeséggel szaladt a rablók után. Közben felkia­bálta a környéket. A banda el­tűnt a Viharhegy felé vezető ös- ( vényen. ‘ A rendőrség kiszállt a hely­színre, nyomokat keresett, tanu­kat hallgatott ki a tettesek me­nekülési útvonalán, de a nyo­mozás részleges eredménnyel járt, a három rablóról csak hiá­nyos személyleírást sikerült be­szerezni. | Többen azt vallották: a tárna- j dók egyike birgerli csizmát vi­selt, mások szerint valamennyien pantallóban voltak. Abban meg­egyeztek, hogy a tettesek 20—24 év közötti jól öltözött fiatalem­berek, arcukat háromszögbe hajtott, tarka zsebkendőből ké­szült álarc fedte. BIRGERLIS FIATALEMBER A birgerli csizma feltűnő vi­selet, ezért a felderítés ezt a nyomot is követte. A körözött személyek között találtak is egy 25 éves fiatalembert, aki lopá­sok sorozatát követte el. Gyak­ran birgerli csizmát hordott, megelőzően a Viharhegyen la­kott, és a Máramarosi utcáról megszöktetett egy leányt. A bireerlis kézre került ugyan, de a KÖZÉRT kirablásának ide­jére tökéletes alibit igazolt. A budapesti rablási szakcso­port egyhónapos szakadatlan igénybevétel után rövid időre pihentetni rendelte állományát, a vezetők pedig a holtvágányra szaladt nyomozás átértékelésével foglalkoztak. De nem sokáig... A híradók soron kívül rádióközleményt jut­tattak el a csoportvezetőkhöz. „Valamennyi rendőri szervnek! Székhelyén. Pisztolyt fogtak a jelenlévő postai alkalmazottaik- ra, betörték a hivatal kezedó- ablakát, á? tizenötezer forintot zsákmányoltak. ” MUNKÁBAN A HÁROMSZÖGBE HAJTOTT ZSEBKENDŐ Személyleírásuk megegyezett a Máramarosi úti rablókéval, csak felsőkabátot is viseltek. Álarcuk ismét háromszögbe hajtott zsebkendő volt. Fokozott lendülettel folyt a nyomozás. A rablások további sorozatára lehetett számítani. A következtetés helyes volt; a banda újra támadott. Budapes­ten. a Vadaskerti úti postahiva­talba hatolva az egyedül tartóz­kodó hivatalvezetőre pisztolyt fogtak, a kezelőablakot betör­ték. Öltözékük, álarcuk ugyan­olyan volt, mint az előző rablá­sok elkövetőinek. A postatisztvi­selő nem veszítette él a fejét, segítségért kiáltott, így a táma­dóknak zsákmány nélkül kellett elmenekülniök. Majd a Gyöngyösi úti posta- hivatalt érte támadás. A pénz­tárban 60 000 forint volt. A pos- tatlsztviselö ellenállt, támadói­hoz vágta az aszta,11 lámpát, az ablakhoz rohant és segítségért kiáltott. A rablók felkapták az íróasztalon heverő 410 forintot, és hanyatt-homlok menekültek. kristAlyék az ŰJPESTI NÉPKERTBEN A rendőrség nagy területen lezárta a Gyöngyösi úti posta környékét. Portyázó egységek kutatták át a közterületeket és a nyilvános helyeket. Végül az újpesti Népkert vendéglőből há­rom fiatalembert állítottak elő a nyomozók. A rablások tette­seinek is zemélyleí rása tökéletesen illett rájuk. Mindhármuknál tarka zseb­kendőt találtak, amilyet a tet­tesek viseltek a korábbi rabló­támadásaikon : háromszögbe haj­tott zsebkendő került elő az egyik zsebéből. A kendő két vé­gén még -látszott a kötésből ere­dő gyűrődés. A zsebekben ösz- Bzesen 410 forint lapult. Kiderült, az előállítottak test­vérek, a két idősebb többrend­beli betörőtolvaj — „Kristály­testvérek” néven volt ismert a betörési szakcsoport előtt. A gyanúsítottakat azonos korú és hasonló termetű férfiak közé állították, s a rablások sértettjei azonnal rájuk mutattak. Kristá­lyék nem is tagadtak tovább. DÉRI PÁL Jövő vasárnap: R-csoport URH. A Hold és a% időjárás 140 km hosszú város Szocsiban, a legnagyobb fekete­tengeri fürdőhelyen a város re­konstruálása után egyszerre 200 ezren üdülhetnek. Jelenleg az úgynevezett nagy Szocsi 30 ezer vendéget képes egyidejűleg befo­gadni, A város rekonstruálásának nagy jelentőséget tulajdonítanak: Szo­csi gyógyvizekkel rendelkező fürdőváros. E fürdőhely fejlesztésének 20 éves tervét nemrég fogadták el. Az építőknek sok szállodát és egy­sínű vasutat kell építeniük, amely Szocsit összeköti az elővárosok­kal. Az épületeket többé nem a partmenti hegyek lejtőin emelik, mert ez sok kiadással jár. A leg­több szállodát a 140 km hosszú parton építik mag A város központját a kikötőt övező negyedekből alakítják ki. Itt egy 1200 személyt befogadó felhőkarcoló szállodát fognak emelni. A közelben tágas hang­versenytermet és kereskedelmi központot építenek. A nagy Szocsi minden előváro­sa önálló városka lesz strandok­kal, sportpályákkal, uszodákkal. Asban, az elővárosok egyikében össz-szövetségi úttörőtábort fog­nak megnyitni. Itt egyidejűleg 9000 gyermek üdülhet majd. A tudósok sokáig babonának tartották azt a néphitet, hogy új­holdkor és teliholdkor megválto­zik az időjárás. Amióta azonban felfedezték, hogy a légóceánnak — éppúgy, mint a tengereknek — megvan a hold járás okozta ár­apálya, egyre több kutató próbál­ja kimutatni a Hold hatását az időjárásra. Donald A. Bradley, amerikai meteorológus, a New York-i egye­tem professzora, például 1899-ig visszamenően tanulmányozta az Atlanti-óceán trópusi övezetében keltkező ciklonok* kialakulását és megállapította, hogy azok szoros kapcsolatban vannak a légköri árapállyal, amely újholdkor és teliholdkor éri el maximális ér­tékét. Bradley szerint a légóceán­nak a Hold vonzása következté­ben bekövetkező alakváltozásai fontos tényezőként befolyásolják az időjárás kialakulását. De van a Hold okozta légköri változásoknak még egy másik faj­tája is. Bowen professzor, ausztráliai időjáráskutató, meg- álLapitotta, hogy a Föld egyes vi­dékein hulló eső mennyisége egyenes arányban áll az illető térségben a légkörbe jutó kozmi­kus p>or mennyiségével. Egyes tudósok szerint a Hold sztatikus villamossággal töltött óriási leydeni palackként hat a földi légkörre. Hatása következté­ben a kozmikus porszemek a Hold keringésének megfelelő sza­kaszokban kerülnek a Föld lég­körébe. mégpedig a legnagyobb mennyiségben újhold és az első negyed között, Ennek következ­ményei a Föld felszínén körül­belül egy héttel később észlelhe­tők, ennyi Időre van szüksége ugyanis a kozmikus pornak, hogy a levegőben lebegve eljusson a légkör alsó rétegeibe, a trop>osz- férába, ahol az időjárás kialakul és ahol a kozmikus porszemek az esőcseppek kondenzálódását idé­zik elő, Az angol meteorológiai központ több évtizedre visszamenően el­lenőrizte Bowen professzor elmé­letét Az angol időjáráskutatók megállapították, hogy az eső- mennyiség görbéje 1891 és 1903, továbbá 1915 és 1939 között való­ban 29 napos, rendszeres ingado­zásokat mutatott, míg más idő­szakokban ez a periódus nem volt kimutatható. Nyilvánvaló, hogy az időjárás kialakulása nem ki­zárólag a holdjárástól függ és bi­zonyos időszakokban a naptevé­kenység hatása vagy más ténye­zők ellensúlyozhatják ezt a hatást; Kétségtelen azonban, hogy egész sor tényező — s közöttük lehet nem egy ismeretlen is — befolyásolja az időjárás kialaku­lását A holdjárással kapcsolatos meteorológiai kutatások azonban mindenesetre azt bizonyítják, hogy Földünk kísérőjének befo­lyását e tekintetben nem szabad figyelmen kívül hagyni; • A meteorológusok ciklon alatt az Időjárás kialakulását döntő módon befolyásoló légáramlatoknak az ala­csony légnyomású területek körül végzett örvénylő mozgását értik. Ez nem tévesztendő össze az ugyancsak ciklonnak nevezett forró égövi vi­harral.

Next

/
Oldalképek
Tartalom