Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-24 / 198. szám

ÍSÉ5. augusztus 2i. TOLNA MEGTEI NEPÜJSXß s Nyárvégi áttekintés Beszélgetés a szekszárdi járási pártbizottság titkárával Rácz János elvtárs, a szekszár­di járási pártbizottság titkára több olyan kérdésre adott vá­laszt lapunk munkatársának, amely a járás termelőszövetkeze­teinek vezetőit és tagjait érinti, érdekli. A szekszárdi járást is sok csapás érte az idén. Okoz-e Rácz elvtárs, nagyobb megráz­kódtatást a termelésben, a ta­gok jövedelmében, egyszóval a mezőgazdaságban az idei, tényleg rendkívülinek nevezhe­tő helyzet? — A pesszimizmus nem kenye­rünk, Ennek előrebocsátásával mondanám el a következőket: Az az igazság, hogy a szekszárdi já­rás mezőgazdaságát olyan meg­rázkódtatások érték 1965-ben, amilyeneknek a következménye­it viselni kell. Azt akarom mon­dani, hogy máról holnapra nem pótolhatjuk az idei év nem várt kieséseit. Volt száj- és köröm­fájás, kimondottan kedvezőtlen volt a tavaszi időjárás,' jött az árvíz, majd a jégverések és újab­ban, mindent betetőzve, rengeteg vadkárról érkeznek jelentések. Felesleges hurráoptimizmus len­ne tehát azt állítani, hogy ezt a sokfajta csapást minden további nélkül kiheverjük. Kemény és áldozatos munkára lesz szükség, még az állam támogatása mellett is. — Az elemi csapások mérté­kéről, a kár összegéről nincs ér­telme újból beszélni, mert csak ismétlésekbe bocsátkoznánk. A vadkár azonban új dolog. Annak idején az árvíz következtében a Duna menti erdőből kiszorult a vad és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben most ren­geteg kárt okoz. Van termelő- szövetkezet, ahol az eddigi fel­mérések szerint a vadkár össze­ge két és félmillió forint. Az őcsényi Kossuth Tsz ez a gazda­ság. Lesz majd szervezett vissza­hajtás és a károk részben meg­térülnek, de a szövetkezeti gaz­dákat súlyosan érinti a dolog. Az is erősen foglalkoztatja az embe­reket, ami a belvízkárokkal kap­csolatos. Az Állami Biztosító a • belvízkárokat ugyanis csak abban az esetben téríti meg, ha az adott tsz-ben a betervezett ré­szesedés nem éri el a 80 százalé­kot. Még pontosabban: Ilyen eset­ben 80 százalékig térít az Állami Biztosító. Visszatérve a vadká­rokra, különféle nyugtalanító hí­rek terjedtek el. Ebben az ügy­ben még e héten tárgyalunk az illetékes megyei vezetőkkel és az érintett közös gazdaságok vezető­it, tagjait megfelelően fogjuk tá­jékoztatni a kártérítésről. leg következtében, mindenben élenjárnak. Ez a nyári talajmun­kákra is vonatkozik. A munka megszervezése tekintetében a jók közé tartozik a bátaszéki Búza­kalász Tsz, a várdombi Egyet­értés Tsz, az alsónyéki Dózsa Tsz, a faddi Lenin Tsz és a tolnai Aranykalász Tsz. — Legnagyobb az elmaradás a nyári mélyszántás tekintetében. A tervezett területnek még a 40 százalékán sem végezték el a termelőszövetkezetek ezt a való­ban fontos talajmunkát. Van tsz, ahol jóformán a nyári mélyszán­tás terén még a kezdati lépése­ket sem tették meg. Az őcsényi Kossuth Tsz a tervezett kétszáz holdból alig csinált száz holdat. Kimondottan aggasztó ilyen szempontból az elmaradás a sió­agárdi Sió Gyöngye Tsz-ben, a decsi Uj Élet Tsz-ben és a decsi Uj Korszak Tsz-ben. Néhány nap­pal ezelőtt, az előbb elmondot­tak szem előtt tartásával, meg­beszélést tartottunk az érdekelt vezetőkkel és egyebek között megállapodtunk abban, hogy va­lamennyi nehéz gép „átáll” egy­két napon belül a nyári mély­szántásra és a nyújtott műszak helyett a kétműszakos megoldás­ra. A nyújtott műszak ugyanis nem hozta meg a kívánt ered­ményt. Ugyanakkor nőtt a bal­eseti veszély. Ám ezen nem lehet csodálkozni, hiszen mit lehet vár­ni akkor, amikor egy ember napi 16---17 órát ül a gépen? Mon­dom, ezekben a napokban javu­lást várunk, és bízunk abban, hogy a termelőszövetkezetek ve­zetői valóban ahhoz tartják ma­gukat, amiben megállapodtunk. — Még egy utolsó kérdésünk lenne, Rácz elvtárs. Hol tarta­nak a szekszárdi járás tsz-ei az őszi mezőgazdasági mun­kákra való felkészülésben? — Végeredményben itt már nemcsak felkészülésről, hanem konkrét munkáról is beszélhetek. Járásszerte folyik a kender be­takarítása 1240 holdon. A kender­betakarító kombájnok üzemelte­tésénél sok a műszaki hiba. Ezen több tsz-ben úgy segítettek, hogy traktoros fűkaszákat alakítottak át kenderaratásra. A silóbetaka­rítás a másik nagy munka. Idő­nyerés szempontjából és még sok más ok miatt is — ezeket itt most nincs mód részletezni — örülünk annak, hogy a silóbeta­karítás megkezdődött. A faddi Lenin Termelőszövetkezetben és még öt közös gazdaságban napok óta csinálják ezt a munkát. Jó termés ígérkezik cukorrépából, valamint burgonyából. Mi azt ajánljuk a termelőszövetkezetek tagjainak és vezetőinek, hogy használják ki a cukorgyár adta lehetőségeket és megint csak idő­nyerés céljából, a cukorrépa sze­dését és szállítását szeptember első napjaiban kezdjék meg. A járás több közös gazdaságában erre fel is készültek és szeptem­ber első napjaiban a cukorrépa szedését, szállítását megkezdik. Az időnyerés azért fontos, hogy biztosítható legyen az optimális vetési idő betartása a kalászosok­nál. Különben a járás közös gaz- 1 daságaiban megkezdték a mag­tisztítást, a csávázást, de a talaj- előkészítés lassan, vontatottan halad. — mondotta Rácz János elvtárs. Tízezer lakás fiataloknak Nagyszabású feladat megoldá­sára, tízezer lakás fölépítésére vállalkozott legutóbbi kongresz- szusán a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A most lezárult előké­szítő megbeszélések eredménye­ként az utolsó akadályok is elhá­rultak a program megvalósítása elől és országszerte hamarosan hozzákezdenek a munkálatok szervezéséhez., A fiatalok új ott­honait — az OKISZ vezetőinek ígérete szerint — a szövetkezeti ipar vállalatai építik majd fel. Az Országos Takarékpénztár kedvezményes kölcsönt biztosít az akcióhoz. A tárgyalások ered­ményeként évenkint 100 ifjúsági lakás közül húsznál eltekintenek az építési költségek 25 százaléká­nak befizetésétől és 20 százalék­ra mérséklik az állami kölcsön­höz szükséges induló tőkét. A KISZ KB intézőbizottsága, amely a közelmúltban értékelte a kezdeményezés helyzetét, nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy a 10 000 lakás fölépítése — a ked­vezmények ellenére is — nagy terheket ró a KISZ-szervezetekre' és tervszerű, hozzáértő, fáradsá­gos munkát igényel. Továbbra is szükség van az illetékesek, s köztük is elsősorban a tanácsok megértő támogatósára. A határo­zat ezenkívül felhívta a buda­pesti és a megyei KlSZ-bizottsá- gokat, hogy ismerjék meg terü­letük lakásépítési fejlesztési ter­vét és az érdekelt szervekkel egyetértésben határozzák meg az ifjúsági szövetség helyi tennivaló­it. A közműfejlesztési programok megvalósítására szervezzenek társadalmi munkaakciókat, ha kell, hívjanak életre ifjúsági épí­tőtáborokat, — indítványozta a KISZ KB intézőbizottsága, s ar- ra szólította a fiatalokat, hogy az ifjúsági építkezéseknél a közös­ségek lakásonként legalább 200— 300 órát dolgozzanak társadal­mi munkában. A KISZ Központi Bizottsága ifjúmunkás osztályának elgondo­lásai szerint Budapest, valamint valamennyi megye részesedik az ifjúsági lakásokból. Az ifjúsági lakásépítési akció irányítására országos, valamint budapesti és megyei társadalmi testületeket hívnak életre, ame­lyek szakember tagjai a szerve­zéstől a kivitelezésig a KISZ- bizottságok, illetve az ifjúsági közösségek renflelkezésére állnak. (MTI) Panaszkodnak a nagyszékelyiek PINCEHELY ÉS TOLNANÉMED1 KÖZÖTT egy út ágazik el, amely Nagy­székelybe vezet. Nyolc kilométer hosszú, kacskaringós köves úton a faluba érve úgy érzi magút az ember, mintha ez a község len­ne a világ vége. Pedig az embe­rek itt is úgy élik napjaikat, mint másutt. Itt is dolgoznak, szórakoznak, pihennek, csak ép­pen a távolság miatt több a prob­lémájuk, mint más községekben. A faluban az üzletek kielégí­tik a lakosság szükségletét, van művelődési ház, mozi, amely fe­ledteti az unalmas hétköznap és vasárnapestéket, csak orvosa éra gyógyszerésze nincs a községnek amely nélkül fjedig jóformán elképzelhetetlen a zavartalan élet. Az orvos az elmúlt nyáron, negyvenéves szolgálata után nyugdíjba vonult, azóta itt nincs „egészségügyi szolgálat”. Nagy­székelyben körülbelül ötven év óta működik orvos és az embe­rek azóta már nagyon megszok­ták. Nehéz elképzelni, hogy baj esetén Tolnanémedibe mennek, vagy éppen a pincehelyi kórház­ba. Pedig már kerek egy éve ezt teszik. Reggel 9 órakor felülnek a buszra, az elágazásnál leszab­nak és négy kilométert gyalogol­nak a faluig. Itt elintézik a hi­vatalos részt, majd visszamen­nek. Akit pedig a pincehelyi kórházba utalnak, az még na­gyobb távolságot tesz meg. De mi történik azzal, aki nincs olyan állapotban, hogy gyalog te­gye meg a nagy távolságot? Er­re is volt példa a közelmúltban. Egy öregasszony, Krimpelbein Henrikné agyvérzést kapott. Te­lefonáltak Tolnanémedibe, Pin­cehelyre, de orvos egyik hely­ről sem tudott kijönni a faluba. Az egyik helyen nem volt otthon az orvos, a pincehelyi kórház­ból pedig senki nem vállalta, hogy kimenjen az idős asszony­hoz. Csak nagysokára sikerült elintézni hogy a szerencsétlen asszonyt elsősegélyben részesít­sék. Ez esetben még szeren csé­— A nyári mezőgazdasági munkák lebonyolítását milyen­nek ítéli meg a járási pártve­zetés? — A sok gond és baj köze­pette a nyári mezőgazdasági munkákat a mezőgazdasági nagy­üzemekben jó ütemben végzik. Itt elsősorban az aratásra és a cséplésre gondolok. Pontos és át­fogó képet még nem adhatunk, de néhány pozitívumról és nega­tívumról máris beszélhetünk. Az úgynevezett vizes területeken még folyik a betakarítás. Még pontosabban: a szem nélküli szal­ma levágása. — Egyik-másik közös gazdaság­ban a nyári idényben kiválóan érvényesült a munkák komplex jellege. Ezt szeretném legelső sorban aláhúzni, akkor, amikor arról van szó, hogy hol végzik a lehető legtervszerűbben a mun­kákat. Kiemelném a tengelici Petőfi Tsz-t, a mözsi Uj Élet Tsz-t, ahol éppen a komplex-jel­Éjszakai műszak, sebb kimenetelű volt a hirtelen agyvérzés, de mi lett volna, ha a késés az idős néni halálát, okozza? A NAG YSZ ÉKEL YIEKNEK ezenkívül is bőven akad pana­szuk. Ha orvoshoz indulnak a szomszédos faluba, vagy pár óra dolguk van Pincehelyen, akkor a reggel 9-es busszal kell elin­dulni, s este hat órakor térhet­nek vissza falujukba. Az autó­busz naponta csak kétszer köz­lekedik, reggel és este. A gyógyszerész is nyugdíjba ment, helyette nem jött senki. Most sem orvos, sem gyógysze­rész, csak ritka autóbuszjárat. Joggal panaszkodnak az emberek mert a forgalomból ennyire ki­eső községben létszükséglet az orvos, a gyógyszerész, de még a sürített autóbuszjárat is. A megüresedett állások betöl­tésére a járásnál történt már in­tézkedés ugyan, de orvos még­sem akadt, aki vállalná Nagy- székelyt. Gyógyszerész pedig csak akkor megy a községbe, ha részére lakást biztosítanak. A nagyszékelyiek nem ütköznek meg ilyen kérésen mindent elő­készítettek. A gyógyszerész me­hetne, mert a lakáson kívül még gyógyszertár-helyiséget is kap. Az orvosnak rendelkezésé­re állna előde háza, de ebben az esetben a probléma még lakással sem megoldott. A járás azt ígérte hogy majd októberben egy fiatal orvost kap a falu és ezzel min­den jóra fordul, A tanácsnál hinni már ebben sem mernek, mert ígéretet az egy év alatt so- kat kaptak, orvost azonban még a mai napig sem. Pedig a falu dolgozóinak nem mindegy, hogy a, betegágyhoz költségtérítés nélkül hívhatják-e az orvost, vagy 100—200 forintokat fizet­nek érte. A NAGYSZÉKELYIEK PANASZA jogos és feltétlen orvoslásra vár. Meg kell érteni kívánságukat, rneg kell könnyíteni a közleke­désből fakadó nehézségeiket, s a lehetőségektől függően segíteni. FERTŐI MIKLÓS

Next

/
Oldalképek
Tartalom