Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-23 / 197. szám
lOfifc. augusztus 23. fOtSrA MEGYEI NÉPÚJSÁG S M tengetici tragédia A TEMETÉSEN szinte ott volt az egész falu. Az eset még a leghidegebb szívű embert is megrázta: úgy mondják, Marika egyike volt Tengelic legszebb lányainak... A tragikus véletlenekkel éppúgy vagyunk, mint a csodákkal: három napig eltöprengünk rajtuk, aztán napirendre térünk fölöttük. Volt, nincs. A közben maradó, kongó ürességet már csak a szülők, vagy a legközelebbi hozzátartozók érzik a továbbiakban. Vagy — mint a tengelici tragédiánál — a vőlegény, akit erőszakkal kellett elvinni a frissen ásott sír közeléből. Ebben az esetben azonban mintha másként lett volna. A temetés után majd egy héttel jártam Ten- gelicen. A frissen hantolt sír mór megbámult, harmat érte, eső vágta. A koszorúk szalagjai is megfakultak. Az emlékezet azonban még frissen őrizte Braun Marika arcát. S mindenki az okokat latolgatta, azt próbálta megfejteni, miért is tette a 21 éves lány amit tett, miért nyitotta ki csendes esti magányában pesti lakásán a gázcsapot. A búcsúlevélben nem sokat közöl. Állítólag csak ennyit: garatpolipja volt, s nem tudta volna elviselni a műtétet. Első hallásra el is lehetne ezt fogadni, csakhogy akikor miért nem lesz öngyilkos az a másik néhány ember is, aki hasonló bajjal küszködik. Mesélik a falubeliek, hogy akad Tengelicen több olyan, aki garatpolipos, s időnként „elmegy” a hangja. Hogy ennek a betegségnek milyen a természete, nem tudom. Annyi azonban bizonyos, hogy gyógyítható, s a mai világban az orvostudomány komplikáltabb műtétek megoldására is képes. Ejtsük el tehát Marika magyarázatát? Nincs hozzá jogunk, hinni kell az utolsó, papírra vetett mondatoknak. Napjainkban azonban egyre inkább csökken az öngyilkosok száma, s az okok gyakran személyes természetűek, s a kérdések nyitva maradnak. Mint ebben az esetben is jobbadán (s^k következtetni lehet. A múlt- bél. a jelenből. Marika árvalány- ként tette élete első lépéseit: az édesapát a háború sodorta el. Idősebb testvérét nem sokkal később egy vízikatasztrófa ragadta magával. Motiváló vonások a zaklatottságra tehát kerülnének. De Marika nyugodt volt. Az apa he-‘ lyett Kozma József személyében másikat kapott. Azt mondják második apjáról, hogy nagyon szerette a kislányt. S a mostohák megítélésében gyakran elfogult falusiak igazmondásának lehet hinni: ha az asszonyok mondják, hogy úgy szerette, mint a sajátját ne kételkedjünk a szavukban. Ők igaz bírák a szeretet megítélésében. De akkor mégis mi történt? AZ ÖSSZEFÜGGÉSEK hézagosak. Néhány éve, amikor Marika elment a faluból, nem gondoltak az emberek semmire. Tragédiára a legkevésbé. Életútja úgy indult, ahogy sok más társáé: nem talált magának elfoglaltságot a faluban, a városban kereste helyét. A csalód, ahova költözött, ismerős volt. Nem volt meg a főbérlő és albérlő között gyakori feszültség, feloldódhatott. Néhány hónapja talán éppen a feüoldó- dottság segítette a háziasszonyt a felfigyelésben. Mi tűnt fel előtte? Talán az, hogy Marika zárkózot- tabb, mint régebben, szívesebben marad otthon, s gyakrabban töpreng magában. Múló hangulat? Amikor húszévesekről hall hasonlót az idősebb, gyakran ítéli átsuhanó borongásnak a töprengést. Olyannak, ami elmúlik előbb-utóbb, s kezdődik újra a régi, a nevetés, a vidámság. Marika azonban nem vidult, állandósult nála valamilyen szorongás. De ki gondolta volna, hogy ez lesz a vége? _ A tulajdonképpeni okot magával vitte a sírba. Arról vajmi keveset lehetne mondani. Van azonban egy inkább csak sejtésféle érzés, ami súg valamit. Miközben Marikáról beszélgettünk, állandóan ott remegett közöttünk egy gondolat: a 21 éves lány tulajdonképpen magányos volt. Egyedül élt az emberek között. Hiányzott neki az a közeg, amiből kiszakadt. Azt mondják róla: úgy szerették egymást az édesanyjával, hogy az ritkaság. Hiányzott tehát az anya? A válasz csak a „valószínű” lehet, a biztos semmi esetre sem. Ám mégis hiányzott valami. Inkább megint csak találgatásra támaszkodunk, amikor megpróbálunk összeállítani egy mai kórképet. A város vonzása sok fiaHordozható műanyag légcsarnok A mezőgazdasági termények biztonságos elhelyezése sok esetben okoz komoly gondokat. Nemrég külföldön és legújabban hazánkban is olyan újrendszerű hordozható csarnokokat építettek amelyek meghatározott mérethatárig kedvező körülményeket nyújtanak a termények elhelyezésére. A szállítható légcsarnok egy fél hengerből és két negyed gömbből álló "térséget zár körül. A felszerelésnél a műszálakból készült csárnokburkolatot szétterítik a csarnok helye fölött. A határvonal úgy rögzíti le a burkolatot a földhöz, hogy lehetőleg légmentes zárás keletkezzék. Ezután kompresszorokon keresztül — amelyek a csarnokon kívül helyezkednek el — levegőt táplálnak be, így túlnyomás kelettalt húz magával. Egy részükből városi ember lesz, a nagyobb többség azonban még gyermekeiben is falusi marad, nem tudja megszokni a nagyváros sajátos légkörét: magára marad a milliók között is, s magánosabb, mint a kisebb falusi közösségben. Az ellenérv kézenfekvőnek tűnik: ha így áll a helyzet, akkor szaporodni kellene például a Marikáéhoz hasonló tragédiáknak. A probléma azonban összetettebb egy magától adódó ellenérvnél. A felismerés, a bátorság és a gyávaság sajátos keveréke szükséges ahhoz, hogy valaki kinyissa a gázcsapot, beleugorjék a vízbe, vagy más módon vessen véget életének. S sokakból, akik ma is egyedül vannak a zsúfolt nagyvárosban, talán éppen ez hiányzik; tül Általánosan hangzik mindez? Valójában minden következtetés általános. Még az ilyen kivételek esetében is, amilyen a tengelici tragédiára ráillik. Felfigyelni azonban nem árt rá, mert ez az öngyilkosság, s az a temetés, amelyiken majdnem az egész falu részt vett, olyan kivétel volt, amelyik a szabály ereje mellett szól. S amelyik egyben azt is mutatja, hogy a garatpolip lehetett kiváltó ok, de az igazi ok mélyebben, a magánosságban rejlett valahol; Sz. I. Tengerjáró a Dunán. kezik, a csarnok felfúvódik és kialakult a terménytároláshoz kívánt légtér. A levegő kiszüremlésének megakadályozására a csarnok bejáratát zsilipként alakítják ki. A bejáratok és a zsilipek beillesztése a csarnokburkolatba különleges gondosságot igényel, mert a nagy felületeknek a sarkokhoz vagy szélekhez való illesztése és az ezáltal előidézett redőképződés a csarnokburkolatban a szövedék helyi túlfeszülé- sét okozhatja. A hordozható légcsarnokok hasznosítási lehetősége igen sokoldalú. Felhasználásukra nagy jövő vár különösen a mezőgazdasági termelésben. LIGETI GYÖRGY Egy földműves ember Medináról V alamilyey, elhallás követ- oíi.kéziében Szabó József ne- va Szanóként jelent meg a Nép- szabadság augusztus 14-i számában, abban a rövid hírben, amely tudatja az olvasóval, hogy Sza- bópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke őt életmentő emlékéremmel tüntette ki és a kormány nevében megköszönte önfeláldozó tettét. Ez az elhallás most szinte jól jön, mert alkalom Szabó József bemutatására, aki olyan ember, hogy őt igazán érdemes közelebbről is megismerni. Ha valaki tőlem azt kérdezné, hogy szövetkezeti gazda ismerőseim közül kiben látom leginkább kiteljesedve pártunk parasztpolitikáját, ha ezt kérdeznék, habozás nélkül Szabó József medinai tsz-tag nevét mondanám, mert benne megtalálhatók mindazok a tiszteletet érdemlő földművestulajdonságok, amelyek szocialista közegen tényleg kánaánná varázsolják hazánk mezőgazdaságát. Nem titok, hogy tunya, életre nem való emberekkel sokra menni nem lehet. Ahol pedig alja emberek uraljak a terepet, ott előrehaladás tényleg nincs. De az sem titok, hogy a magyar paraszt nem tartozik sem az egyikhez, sem a másikhoz. S ha valóban szóhoz jut, akkor keze nyomán kivirágzik az élet, s a nagyüzem nem átok, hanem áldás. Az emberanyag, a vitalitás, mindig sZ/ámított. Most is sokat számít, hiszen egy teljesen új paraszti életformát kell megteremteni. S ebben Szabó József kitűnően közreműködik. Legelőször egy zárszámadó közgyűlésen hallottam a hangját. Ki ez az okos beszédű ember? — Sertéstenyésztő — mondta szomszédom, mintegy hangsúlyosan jelezvén, hogy nem kanász, hanem tenyésztő. — Valamikor parasztpárti ember volt. — mondták róla a zárszámadást követő ebéden. Ezen egyébként nem lehetett meglepődni, hiszen a parasztpárt legtekintélyesebb erői mindig közel álltak a kommunistákhoz. S a paraszti életsors történelmi átrendezésének szükségét nem egyszer ugyanúgy látták, mint a kommunisták. Sokan persze a fordulat éve után, heves belső nosztalgiák és jövőt féltő gondok között befelé fordultak, megné- multak, a közélettől távol maradtak. Az átszervezés lett a görcsoldó, azóta kezdenek éledni, az új talajon önmagukra találni, s egyre kevesebb restellkedés nélkül, egyre bátrabban mernek hozzánk tartozni az olyan vágású emberek, mint amilyen Szabó József. C amikor egy ilyen ember a ^ passziv szemlélődés helyett aktív cselekvésre lendül, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az általános politika jó. az emberi közérzet teljes és a paraszti jövő reménykeltő. Milyen bizonyosság szerint merem mindezt egyetlen ember ürügyén feltételezni, sőt állítani? A típus jogán, hiszen a medinai Szahó Józsefben mindaz kifejezésre jut, ami a jó politika vetületeként jelentkezik a parasztemberben. Legelsősorban meg lehet nézni az otthonát. Ahol bizonytalan a jövő, ott a fásultság, a kedvetlenség nyomait magukon viselik a házak is. Ahol viszont értelme, s célja van a dolgos hétköznapoknak, ott a házak ezt is elárulják. A Szabó-porta tiszta, rendes, tágas. A félig gépesített- háztartásban, a könyvek, folyóiratok sokaságában, a tágas és világos szobákban lépten-nyomon fellelhető a korszerűség, a kulturáltság. Medinán is sok még az agyagpadlós, a szgbadkém$- nyes. rideg lakás, de abban biztos az ember, hogy ezek már nem szaporodnak, az előbbiek annál inkább. Kktív, cselekvő embert lá- tunk Szabó Józsefben akkor is, amikor középiskolás diák. Negyven évét betöltötte, és több társával együtt az átszervezést követően, beiratkozott a mező- gazdasági technikumba. Az osztály legjobb tanulója. Nemreg előléptették, a termelőszövetkezetben anyagraktáros lett. De számára ez a beosztás nem jelent könnyebbséget, mert meg Szekszárdra is képes bekerékpározni, csak azért, hogy fél napig se álljon alkatrészhiány miatt a gép. Amit vállal, azt szívből csinálja. Amire egyszer leadja a szavazatát, abban tényleg hisz. Három gyermek édesapja. Nemesveretű ember. Azt a földművestípust formázza, aki érti és érzi, hogy mit vár íő’e a történelmi sorsforduló. Lakás- és konyhafelszerelési cikkek -----vására ~ ----a kijelölt vas- és műszaki szakboltokban VIII. 23-tól IX. U-ig 30, 60 %-os árengedménnyel (207) i
