Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

1S65. augusztus 17. TOT.NA MEGYEI NEPCJSAQ " 3 \ A hét végén történt Több ezer résztvevő a Koppány-völgyi napon A hét végén, vasárnap rendez­ték meg a Koppány-völgyi napot. Az immár évek óta hagyomá­nyossá vált Somogy megyei ün­nepen ebben az évben is részt vettek a tamási járásból az ér­dekelt községek. Vasárnap már kora hajnalban elindultak Pári, Nagykónyi, Értény és Koppány- szántó dolgozói a szomszédos me­gyébe, Törökkoppányba, ahol az ünnepségeket rendezték. A tabi és a tamási járás érde­kelt községeinek jól előkészített, emlékezetes ünnepsége volt a hét végi esemény. Az ezer lélekszá- mot számláló Törökkoppány tör­ténelmi nevezetességeivel méltó helye volt a találkozónak. A Koppány-völgyi nap délelőtt­jén a páriák fiatalokból álló fú- vószenekara szórakoztatta a több ezres közönséget. Egyébként a páriák voltak az egyetlenek az ünnepségen, akik az összes Kop­pány-völgyi község közül saját műsorral képviseltették magukat. Sem a somogyiak, sem pedig a tolnaiak nem szerepeltek öntevé­keny művészeti csoportokkal, amely nagyban emelte volna sa­ját ünnepségük színvonalát. A rendezvény délutánja Urbán Ernő író beszédével kezdődött. Az író méltatta a Koppány-völgyi nap megrendezését, beszélt a te­rület történelmi múltjáról, vala­mint a Koppány-völgyi községek termelőszövetkezeteinek munká­járól. A beszéd után nívós mű­sorral mutatkoztak be a meghí­vott siófoki népi táncosok. A szép számú nézőközönség nagy tapssal jutalmazta egyes táncszámaikat. A siófokiak után a Bolyi Állami Gazdaság lovasainak bemutatója következett, majd a tamási lab­darúgók mérték össze erejüket a somogyiak egyesített csapatával. A tabi MHS repülőmodellezőinek bemutatója után következett az est fénypontja, a nagyszabású táncmulatság, amely egyben záró akkordja volt a Koppány-völgyi napnak. Az ünnepség ebben az eszten­dőben is sikerült. A műsor ren­dezésében külön meg kell dicsér­ni a vendéglátókat. Természete­sen a helyi kultúrcsoportok rész-/ vételével még sikeresebb lett vol­na a rendezvény. Kiosztották a, Felszabadulási Kulturális Szemle irodalmi pályázatának díjait Vasárnap délelőtt Szekszárdon a TIT-klubban hirdették ki a Felszabadulási Kulturális Szemle irodalmi pályázatához beérkezett szépirodalmi munkák eredmé­nyeit. Az értékelést a négytagú zsűri vezetője Kajdi Béla, a me­gyei tanács népművelési osztályá­nak művészeti előadója tartotta. Háromnapos tanfolyamon vesznek részt a KISZ megyei és járási bizottságának munkatársai Augusztus 26-tól 29-ig a Fadd- dombori KISZ-vezetőképző tábor­ban tanfolyamon vesznek részt a KISZ megyei és járási bizottsá­gának függetlenített munkatársai. A tanfolyam célja: az MSZMP és a KISZ VI. kongresszusa ha­tározataiból adódó időszerű mód­szertani kérdések megbeszélése, az apparátus munkájának továb­bi javítása. A résztvevők a három nap alatt előadásokat hallanak, kü­lönböző aktuális témákról. A tervek szerint előadást tart majd: K. Papp József, a párt megyei bizottságának első titkára, Ná- dasdi József a KISZ Központi Bizottságának titkára, Tóth József a KISZ mesvebizottság első tit­kára és Király Ernő, a KISZ me­gy ebi zottság titkára, és több más ifjúsági vezető. A szakályi új módszer A bíráló bizottság másik három tagja Kaczián János, a KISZ me­gyei bizottságának munkatársa, Dán Mihályné, a megyei könyv­tár módszertani csoportvezetője és Vadöc Kálmán, a megyei tanács népművelési csoportjának ismeret, terjesztési előadója volt. A pályázatokra beérkezett 59 vers, 16 novella, továbbá számos színmű, versciklus, elbeszélés és naplórészlet. A bíráló bizottság körültekintő munkát végzett, min­den pályaművet alaposan kiele­mezett. A meghirdetett pályáza­ton ebben az évben sokkal töb­ben indultak, mint tavaly. Az el­múlt esztendőben egyetlen arany­érmet sem adtak ki, ugyanakkor idén pedig már három első helye­zés talált gazdára. Aranyérmet kapott Kelemen Zoltán, a szek­szárdi helyiipari iskola tanóra gondosan összeállított elbeszélé­séért, Czakó Csaba decsi lakos verséért és Csizmadia Sándor szekszárdi gimnazista ugyancsak verséért. Ezüstéremmel jutalmazták Hor­váth Kálmán (Simontomya), Mo- nigl János (Szekszárdi, Czakó Sándor (Decs) és Baka István (Szekszárdi beküldött pályamun­káit. Ebben az évben bronzérmet is négy pályázó kapott, Szegesdi Istvánná (Szekszárdi, Kékes Gá­bor (Szekszárdi, Dobó István (Gyönk) és ■ Erdélyi Gábor (Szek­szárdi. Kajdi Béla minden érmet és dicséretben részesített pályázó munkáját részletesen elemezte. Kitért a témaválasztásra, az egyé­ni stílusra, a líraiságra, megem­lítette minden indulónak, hogyan tovább. A beszélgetés végén került sor a díjak kiosztására, melyeket a szervező bizottság nevében Ka­czián János adott át. Azok a pá­lyázók, akik aranyérmet nyertek, külföldi utazásra indulnak. Az ezüstérmeseket 400 forint, a bronzérmeseket pedig 200—200 forint pénzjutalomban részesítet­ték. Igen érdekes rét- és legelő­gazdálkodási bemutatóra került sor hétfőn a szakályi termelő- szövetkezetben. Ezen az érde­kelt járási szakemberek vettek részt, de augusztus 25-én ugyan­csak itt országos jellegű rét- és legelőhasznosítási bemutatót tar­tanak. A szakályi termelőszövetke­zetben új módszerek kezdenek meghonosodni, köztük olyan is, ami országos viszonylatban is kezdeményezésnek számít, ez pedig a sávosan adagolt zárt felhajtásos legeltetési mód. En­nek a módszernek a kidolgozása Hegedűs József nevéhez fűződik, aki a kaposvári felsőfokú mező- gazdasági technikum kutató- csoportjában tevékenykedik. Az új módszerrel kapcsolatban He- j gedűs József a következő nyilat­kozatot adta munkatársunknak: I — A nyári zöldtakarmányo- , zás állandóan központi problé­mát foglal el a gazdaságokban, mindenütt keresik a jobb meg­oldási formákat. A zöldtakar­mányozásban fontos szerep jut ! a réteknek, legelőknek. A rétek 1 zöldtakarmányként való haszno­sításának eddig az volt a módja, hogy lekaszálták, beszállították ; az istállóba ,és megetették az ál­latokkal. De több helyen alkal­mazták a legeltetés módszerét is, a rétet parcellákra osztották fel. Az új módszernek, amit Sza- kályban már eredményesen al­kalmaznak, a lényege a követ­kező: a rétet legeltetés útján hasznosítják, tehát sikerül meg­takarítani a lekaszálással, be- hordással járó munkaköltséget, ugyanakkor a takarmány nem fülled be, nem veszít tápértéké­ből. Mindehhez jön, hogy a2 ál­lat szabadban való mozgása is számtalan előnnyel jár. A legel­tetésnek azonban nem a hagyo­mányos módszerét alkalmazzuk, hanem egy teljesen újat. Villany­áramot vezető drót feszül a rét felett keresztbe, így az állatok nem tudnak továbbmenni. A drótot mindig csak annyira vi­szik előre, hogy az állat hozzá­férjen a fűhöz, de ugyanakkor ne tudja letaposni. Így tehát a réti fű nem megy tönkre a legel­tetés következtében. Az áram- gerjesztőt a itapos folyása hajtja meg, így az sem kerül na­gyobb összegbe. Ezzel a mód­szerrel nagytömegű állat zöld­takarmányozását mindössze két- három ember el tudja látni. A Szakályban már meghono­sodott módszer iránt az egész országból nagy az érdeklődés. Nemrégiben már az Alföldről is járt a megyében egy küldött­ség, hogy tanulmányozza B. F. Hat díj az idei Kis Jankó Bori pályázatról Szép sikert arattak a Tolna megyei hímzők és faragók sl a szőttes és a hímzett párna Régen várt eseményre került sor hétfőn reggel nyolc órakor, a Széchenyi utcai Garay-szálló épületében megnyílt az új nép- művészeti bolt. Akik szombaton elmentek a készülő üzlet kiraka­ta és ajtaja előtt, kíváncsian kuk­kantottak be a nagy üvegtáblá­kon. Bent serény készülődés folyt, polcra kerültek az áruk, modern linóleumot fektettek a padlóra, s lassan megtelt szebb- nél-szebb árukkal a kirakat is. A hétfő reggeli nyitáskor már sorba álltak a vásárlók az üzlet ajtaja előtt. Hogy nem hiába, azt áruk, sokasága mutatja. — Éjjel, nappal dolgoztunk az elmúlt napokban — mondja Vá­rad! Imréné boltvezető — min­denképpen ki akartunk ma nyit­ni. Már eddig is nagy forgalmat bonyolítottunk le, a vásárlók egymás után viszik a szebbnél szebb holmikat. — Mennyit forgalmaztak? — Reggel nyolctól 11 óráig több mint nyolcezer forint bevé­telünk volt, ebből kétezer forin­tért egy óvoda vásárolt függönyö­ket. — Mi a legkeresettebb cikk? — Legtöbbet vittek a szőttesek­ből és az ablakra való szódákból, de nagyon keresettek a hímzett párnák is. — Mit vásárolt a legelső vásár­ló? — A bolt legelső vásárlója ajándékba sárközi szőttes térítőt és párnát vitt. — Hányán fordultak meg ed­dig az üzletben? — Pontosan nem is tudnám megmondani, nagyon sokan jöt­tek körülnézni, megcsodálták a felhalmozott sok árut. mondván, hogy ezekből okvetlenül vesznek. Körülbelül nyolcvan-száz vásár­lónk lehetett idáig. — Külföldi fordult meg az üz­letben? — Hogyne, nem is egy, főleg németek jártak nálunk és válo­gattak a népművészeti tárgyak­ból. Nagyon tetszett nekik az üz­let, azt mondták, hogy náluk ilyen nem is található. A meg­vett tárgyakat nagyon gondosan csomagoltatták el velünk, hogy épségben érjenek külföldre. A boltvezető és Dobón Szilárd- né eladó alig győzi a nagy hajrát, állandó a forgalom az üzletben, egy percig sem maradnak üresek a pultok. Az új üzlet valóban minden dicséretet megérdemel, a falat körülvevő vitrinek tele vannak áruval, a legkülönfélébb szőttesek, hímzett, horgolt és neccelt térítők, modem táskák, papucsok, blúzok és még hosszan lehetne sorolni, mi minden kap­ható. Külön polcot foglalnak el a cserépedények, itt is mindenki megtalálja a leginkább tetsző ajándékot, ugyanis a népies cse­répköcsögtől egészen a mokkás- készletig bő a választék. Az egyik sarokban szőnyegek halmaza, szebbnél szebb egyedi torontáli darabok találhatók, melyeket egyedül csak itt lehet megvásá­rolni. A népművészeti darabok mellett kiegészítőként rafia-„szö- vetek” sorakoznak az egyik fal mellett, különböző színek és minták között lehet válogatni. A sok szép áru valószínűleg hamar gazdára talál, megkérdeztük a boltvezetőt, nem lesz-e hiány esetleg? — Attól nem kell félni, hogy valamilyen árucikk is kifogy az üzletben, a raktárhelyiségben bő­ven található mindenből, sőt már egy nagy utánrendelés is történt. A vásárlók bármikor jöhetnek, mindig megtalálják a nekik leg­jobban megfelelő árut. Az új boltban felfigyeltünk ,,egy furcsa" jelenségre is. Aki csak bejön az üzletbe, mindenkinek feltűnik, milyen csúnya a fal és a mennyezet. Mindenesetre, nem válik díszére a Szekszárdi Festő- és Mázoló Ktsz-nek, hogy időben nem végezte el a festést, ugyanis ez még szebbé tette volna az üz­letet. Reméljük, ezen a kezdeti „hiányosságon” hamar segítenek és így még jobb kedvvel me­gyünk be vásárolni az új nép- művészeti boltba. — cse — Az idén harmadszorra hirdet­ték meg a Kis Jankó Bori pályá­zatot népművészek, népművészeti szakkörvezetők és faragók részé­re. Tolna megye az előző kettőn is képviseltette magát, s 1963- ban díjat hozott Mezőkövesdről Kbvác&né Kun Sára, a népmű­vészet mestere. Egy évvel ké­sőbb Kovácsné Kun Sára mellett újabb díjnyertes jelentkezett Kárpáti Jánosné pincehelyi szak- körvezető személyében. A Felszabadulási Kulturális Szemle ez évi pályázatai komoly lendületet adtak a népművésze­tet kedvelő alkotóknak. A Szek­szárdon megrendezett megyei tár­lat nemcsak: arról adott hírt, hogy a régebbiek mellé újabb népmű­vészek zárkóztak fel, hanem di­cséretes színvonalemelkedést is mutatott. A stílus tisztasága, a munkák szépsége még azokat is magukkal ragadták, akik külön­ben inkább a kor új művészete felé fordultak. Az említett nívóemelkedés ta­núbizonysága az idei Kis Jankó Bori-pályázat. A mezőkövesdi matyóházban szombaton megren­dezett emlókünnepségen hirdették ki a közismerten szigorú zsűri határozatait. A Tolna megyei pá­lyázókra nézve a határozatok mindenként hízelgőknek mond­hatók, mert a beküldött 10 pálya­munkából hat dijat nyert. A pályázat I. kategóriájának III. díját Szabó Lajo&né zombai tanítónő szálán varrott székely stólája nyerte. A II. kategóriá­ban Lőrincz Aladárné majosi szakkörvezető kapott második dí­jat fekete-fehér szövésű székely párnájával. Ez a munka igen régi hagyományokat elevenít fel. Becslések szerint körülbelül 200 évvel ezelőtt készítettek a szé­kely asszonyok ilyen mintájú vánkosokat. Ugyancsak a matyóházban osz­tották ki a Kis Jankó Bori hímző­pályázat munkajutalmait. Az ez-1 zel a díjjal értékeltek közé két Tolna megyei pályázó kerülj Kárpáti Lajosné pincehelyi szak­körvezető Kapos menti hímzésű női blúza nyerte el a zsűri jutal­mát. Koszter Józsefné tamási szakkörvezető két munkát küldött a pályázatra. A megyét részlete­sen bemutató népviseleti térképe figyelemre méltó, s ugyancsak érdekes, szép mintájú jegykendő­je. Ö is munkajutalmat kapott. Külön örömmel és meglepetés­sel szolgáltak a fafaragók. Balásy Gyula, a népművészet mesterének irányítása mellett sok szép, s a faragók hírét öregbítő alkotás került már nyilvánosság elé. Mintegy a sikert pontosan mérő eredményként a népművészeti és iparművészeti pályázaton az idén ketten is díjat nyertek. Második díjat hozott szépmívű fafaragásá­val Antal Márton bonyhádi pá­lyázó. A harmadik díjat pedig Ambrus Gyula bátaszéki faragó szerezte meg, ötletes, szépen ki­dolgozott szamárháton ülő juhá­szával. Az idén is megrendezik a megyei szántóversenyt Az elmúlt vasárnap három já­rásban tartottak szántóversenyt, a szekszárdiban Tolnán, a bony­hádiban Zombán és a paksiban Biritón. A dombóvári járásban 22-én, a tamásiban pedig 23-án kerül sor a szántóverseny meg­rendezésére. A járásiak után megrendezik a megyei szántó­versenyt is szeptember 5-én. Ennek a színhelye a Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi terü­lete lesz. A megyei versenyen a járási versenyek 5—5 legjobb helyezettje, valamint a leg­utóbbi megyei verseny két leg­jobbja indul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom