Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-17 / 193. szám
1S65. augusztus 17. TOT.NA MEGYEI NEPCJSAQ " 3 \ A hét végén történt Több ezer résztvevő a Koppány-völgyi napon A hét végén, vasárnap rendezték meg a Koppány-völgyi napot. Az immár évek óta hagyományossá vált Somogy megyei ünnepen ebben az évben is részt vettek a tamási járásból az érdekelt községek. Vasárnap már kora hajnalban elindultak Pári, Nagykónyi, Értény és Koppány- szántó dolgozói a szomszédos megyébe, Törökkoppányba, ahol az ünnepségeket rendezték. A tabi és a tamási járás érdekelt községeinek jól előkészített, emlékezetes ünnepsége volt a hét végi esemény. Az ezer lélekszá- mot számláló Törökkoppány történelmi nevezetességeivel méltó helye volt a találkozónak. A Koppány-völgyi nap délelőttjén a páriák fiatalokból álló fú- vószenekara szórakoztatta a több ezres közönséget. Egyébként a páriák voltak az egyetlenek az ünnepségen, akik az összes Koppány-völgyi község közül saját műsorral képviseltették magukat. Sem a somogyiak, sem pedig a tolnaiak nem szerepeltek öntevékeny művészeti csoportokkal, amely nagyban emelte volna saját ünnepségük színvonalát. A rendezvény délutánja Urbán Ernő író beszédével kezdődött. Az író méltatta a Koppány-völgyi nap megrendezését, beszélt a terület történelmi múltjáról, valamint a Koppány-völgyi községek termelőszövetkezeteinek munkájáról. A beszéd után nívós műsorral mutatkoztak be a meghívott siófoki népi táncosok. A szép számú nézőközönség nagy tapssal jutalmazta egyes táncszámaikat. A siófokiak után a Bolyi Állami Gazdaság lovasainak bemutatója következett, majd a tamási labdarúgók mérték össze erejüket a somogyiak egyesített csapatával. A tabi MHS repülőmodellezőinek bemutatója után következett az est fénypontja, a nagyszabású táncmulatság, amely egyben záró akkordja volt a Koppány-völgyi napnak. Az ünnepség ebben az esztendőben is sikerült. A műsor rendezésében külön meg kell dicsérni a vendéglátókat. Természetesen a helyi kultúrcsoportok rész-/ vételével még sikeresebb lett volna a rendezvény. Kiosztották a, Felszabadulási Kulturális Szemle irodalmi pályázatának díjait Vasárnap délelőtt Szekszárdon a TIT-klubban hirdették ki a Felszabadulási Kulturális Szemle irodalmi pályázatához beérkezett szépirodalmi munkák eredményeit. Az értékelést a négytagú zsűri vezetője Kajdi Béla, a megyei tanács népművelési osztályának művészeti előadója tartotta. Háromnapos tanfolyamon vesznek részt a KISZ megyei és járási bizottságának munkatársai Augusztus 26-tól 29-ig a Fadd- dombori KISZ-vezetőképző táborban tanfolyamon vesznek részt a KISZ megyei és járási bizottságának függetlenített munkatársai. A tanfolyam célja: az MSZMP és a KISZ VI. kongresszusa határozataiból adódó időszerű módszertani kérdések megbeszélése, az apparátus munkájának további javítása. A résztvevők a három nap alatt előadásokat hallanak, különböző aktuális témákról. A tervek szerint előadást tart majd: K. Papp József, a párt megyei bizottságának első titkára, Ná- dasdi József a KISZ Központi Bizottságának titkára, Tóth József a KISZ mesvebizottság első titkára és Király Ernő, a KISZ megy ebi zottság titkára, és több más ifjúsági vezető. A szakályi új módszer A bíráló bizottság másik három tagja Kaczián János, a KISZ megyei bizottságának munkatársa, Dán Mihályné, a megyei könyvtár módszertani csoportvezetője és Vadöc Kálmán, a megyei tanács népművelési csoportjának ismeret, terjesztési előadója volt. A pályázatokra beérkezett 59 vers, 16 novella, továbbá számos színmű, versciklus, elbeszélés és naplórészlet. A bíráló bizottság körültekintő munkát végzett, minden pályaművet alaposan kielemezett. A meghirdetett pályázaton ebben az évben sokkal többen indultak, mint tavaly. Az elmúlt esztendőben egyetlen aranyérmet sem adtak ki, ugyanakkor idén pedig már három első helyezés talált gazdára. Aranyérmet kapott Kelemen Zoltán, a szekszárdi helyiipari iskola tanóra gondosan összeállított elbeszéléséért, Czakó Csaba decsi lakos verséért és Csizmadia Sándor szekszárdi gimnazista ugyancsak verséért. Ezüstéremmel jutalmazták Horváth Kálmán (Simontomya), Mo- nigl János (Szekszárdi, Czakó Sándor (Decs) és Baka István (Szekszárdi beküldött pályamunkáit. Ebben az évben bronzérmet is négy pályázó kapott, Szegesdi Istvánná (Szekszárdi, Kékes Gábor (Szekszárdi, Dobó István (Gyönk) és ■ Erdélyi Gábor (Szekszárdi. Kajdi Béla minden érmet és dicséretben részesített pályázó munkáját részletesen elemezte. Kitért a témaválasztásra, az egyéni stílusra, a líraiságra, megemlítette minden indulónak, hogyan tovább. A beszélgetés végén került sor a díjak kiosztására, melyeket a szervező bizottság nevében Kaczián János adott át. Azok a pályázók, akik aranyérmet nyertek, külföldi utazásra indulnak. Az ezüstérmeseket 400 forint, a bronzérmeseket pedig 200—200 forint pénzjutalomban részesítették. Igen érdekes rét- és legelőgazdálkodási bemutatóra került sor hétfőn a szakályi termelő- szövetkezetben. Ezen az érdekelt járási szakemberek vettek részt, de augusztus 25-én ugyancsak itt országos jellegű rét- és legelőhasznosítási bemutatót tartanak. A szakályi termelőszövetkezetben új módszerek kezdenek meghonosodni, köztük olyan is, ami országos viszonylatban is kezdeményezésnek számít, ez pedig a sávosan adagolt zárt felhajtásos legeltetési mód. Ennek a módszernek a kidolgozása Hegedűs József nevéhez fűződik, aki a kaposvári felsőfokú mező- gazdasági technikum kutató- csoportjában tevékenykedik. Az új módszerrel kapcsolatban He- j gedűs József a következő nyilatkozatot adta munkatársunknak: I — A nyári zöldtakarmányo- , zás állandóan központi problémát foglal el a gazdaságokban, mindenütt keresik a jobb megoldási formákat. A zöldtakarmányozásban fontos szerep jut ! a réteknek, legelőknek. A rétek 1 zöldtakarmányként való hasznosításának eddig az volt a módja, hogy lekaszálták, beszállították ; az istállóba ,és megetették az állatokkal. De több helyen alkalmazták a legeltetés módszerét is, a rétet parcellákra osztották fel. Az új módszernek, amit Sza- kályban már eredményesen alkalmaznak, a lényege a következő: a rétet legeltetés útján hasznosítják, tehát sikerül megtakarítani a lekaszálással, be- hordással járó munkaköltséget, ugyanakkor a takarmány nem fülled be, nem veszít tápértékéből. Mindehhez jön, hogy a2 állat szabadban való mozgása is számtalan előnnyel jár. A legeltetésnek azonban nem a hagyományos módszerét alkalmazzuk, hanem egy teljesen újat. Villanyáramot vezető drót feszül a rét felett keresztbe, így az állatok nem tudnak továbbmenni. A drótot mindig csak annyira viszik előre, hogy az állat hozzáférjen a fűhöz, de ugyanakkor ne tudja letaposni. Így tehát a réti fű nem megy tönkre a legeltetés következtében. Az áram- gerjesztőt a itapos folyása hajtja meg, így az sem kerül nagyobb összegbe. Ezzel a módszerrel nagytömegű állat zöldtakarmányozását mindössze két- három ember el tudja látni. A Szakályban már meghonosodott módszer iránt az egész országból nagy az érdeklődés. Nemrégiben már az Alföldről is járt a megyében egy küldöttség, hogy tanulmányozza B. F. Hat díj az idei Kis Jankó Bori pályázatról Szép sikert arattak a Tolna megyei hímzők és faragók sl a szőttes és a hímzett párna Régen várt eseményre került sor hétfőn reggel nyolc órakor, a Széchenyi utcai Garay-szálló épületében megnyílt az új nép- művészeti bolt. Akik szombaton elmentek a készülő üzlet kirakata és ajtaja előtt, kíváncsian kukkantottak be a nagy üvegtáblákon. Bent serény készülődés folyt, polcra kerültek az áruk, modern linóleumot fektettek a padlóra, s lassan megtelt szebb- nél-szebb árukkal a kirakat is. A hétfő reggeli nyitáskor már sorba álltak a vásárlók az üzlet ajtaja előtt. Hogy nem hiába, azt áruk, sokasága mutatja. — Éjjel, nappal dolgoztunk az elmúlt napokban — mondja Várad! Imréné boltvezető — mindenképpen ki akartunk ma nyitni. Már eddig is nagy forgalmat bonyolítottunk le, a vásárlók egymás után viszik a szebbnél szebb holmikat. — Mennyit forgalmaztak? — Reggel nyolctól 11 óráig több mint nyolcezer forint bevételünk volt, ebből kétezer forintért egy óvoda vásárolt függönyöket. — Mi a legkeresettebb cikk? — Legtöbbet vittek a szőttesekből és az ablakra való szódákból, de nagyon keresettek a hímzett párnák is. — Mit vásárolt a legelső vásárló? — A bolt legelső vásárlója ajándékba sárközi szőttes térítőt és párnát vitt. — Hányán fordultak meg eddig az üzletben? — Pontosan nem is tudnám megmondani, nagyon sokan jöttek körülnézni, megcsodálták a felhalmozott sok árut. mondván, hogy ezekből okvetlenül vesznek. Körülbelül nyolcvan-száz vásárlónk lehetett idáig. — Külföldi fordult meg az üzletben? — Hogyne, nem is egy, főleg németek jártak nálunk és válogattak a népművészeti tárgyakból. Nagyon tetszett nekik az üzlet, azt mondták, hogy náluk ilyen nem is található. A megvett tárgyakat nagyon gondosan csomagoltatták el velünk, hogy épségben érjenek külföldre. A boltvezető és Dobón Szilárd- né eladó alig győzi a nagy hajrát, állandó a forgalom az üzletben, egy percig sem maradnak üresek a pultok. Az új üzlet valóban minden dicséretet megérdemel, a falat körülvevő vitrinek tele vannak áruval, a legkülönfélébb szőttesek, hímzett, horgolt és neccelt térítők, modem táskák, papucsok, blúzok és még hosszan lehetne sorolni, mi minden kapható. Külön polcot foglalnak el a cserépedények, itt is mindenki megtalálja a leginkább tetsző ajándékot, ugyanis a népies cserépköcsögtől egészen a mokkás- készletig bő a választék. Az egyik sarokban szőnyegek halmaza, szebbnél szebb egyedi torontáli darabok találhatók, melyeket egyedül csak itt lehet megvásárolni. A népművészeti darabok mellett kiegészítőként rafia-„szö- vetek” sorakoznak az egyik fal mellett, különböző színek és minták között lehet válogatni. A sok szép áru valószínűleg hamar gazdára talál, megkérdeztük a boltvezetőt, nem lesz-e hiány esetleg? — Attól nem kell félni, hogy valamilyen árucikk is kifogy az üzletben, a raktárhelyiségben bőven található mindenből, sőt már egy nagy utánrendelés is történt. A vásárlók bármikor jöhetnek, mindig megtalálják a nekik legjobban megfelelő árut. Az új boltban felfigyeltünk ,,egy furcsa" jelenségre is. Aki csak bejön az üzletbe, mindenkinek feltűnik, milyen csúnya a fal és a mennyezet. Mindenesetre, nem válik díszére a Szekszárdi Festő- és Mázoló Ktsz-nek, hogy időben nem végezte el a festést, ugyanis ez még szebbé tette volna az üzletet. Reméljük, ezen a kezdeti „hiányosságon” hamar segítenek és így még jobb kedvvel megyünk be vásárolni az új nép- művészeti boltba. — cse — Az idén harmadszorra hirdették meg a Kis Jankó Bori pályázatot népművészek, népművészeti szakkörvezetők és faragók részére. Tolna megye az előző kettőn is képviseltette magát, s 1963- ban díjat hozott Mezőkövesdről Kbvác&né Kun Sára, a népművészet mestere. Egy évvel később Kovácsné Kun Sára mellett újabb díjnyertes jelentkezett Kárpáti Jánosné pincehelyi szak- körvezető személyében. A Felszabadulási Kulturális Szemle ez évi pályázatai komoly lendületet adtak a népművészetet kedvelő alkotóknak. A Szekszárdon megrendezett megyei tárlat nemcsak: arról adott hírt, hogy a régebbiek mellé újabb népművészek zárkóztak fel, hanem dicséretes színvonalemelkedést is mutatott. A stílus tisztasága, a munkák szépsége még azokat is magukkal ragadták, akik különben inkább a kor új művészete felé fordultak. Az említett nívóemelkedés tanúbizonysága az idei Kis Jankó Bori-pályázat. A mezőkövesdi matyóházban szombaton megrendezett emlókünnepségen hirdették ki a közismerten szigorú zsűri határozatait. A Tolna megyei pályázókra nézve a határozatok mindenként hízelgőknek mondhatók, mert a beküldött 10 pályamunkából hat dijat nyert. A pályázat I. kategóriájának III. díját Szabó Lajo&né zombai tanítónő szálán varrott székely stólája nyerte. A II. kategóriában Lőrincz Aladárné majosi szakkörvezető kapott második díjat fekete-fehér szövésű székely párnájával. Ez a munka igen régi hagyományokat elevenít fel. Becslések szerint körülbelül 200 évvel ezelőtt készítettek a székely asszonyok ilyen mintájú vánkosokat. Ugyancsak a matyóházban osztották ki a Kis Jankó Bori hímzőpályázat munkajutalmait. Az ez-1 zel a díjjal értékeltek közé két Tolna megyei pályázó kerülj Kárpáti Lajosné pincehelyi szakkörvezető Kapos menti hímzésű női blúza nyerte el a zsűri jutalmát. Koszter Józsefné tamási szakkörvezető két munkát küldött a pályázatra. A megyét részletesen bemutató népviseleti térképe figyelemre méltó, s ugyancsak érdekes, szép mintájú jegykendője. Ö is munkajutalmat kapott. Külön örömmel és meglepetéssel szolgáltak a fafaragók. Balásy Gyula, a népművészet mesterének irányítása mellett sok szép, s a faragók hírét öregbítő alkotás került már nyilvánosság elé. Mintegy a sikert pontosan mérő eredményként a népművészeti és iparművészeti pályázaton az idén ketten is díjat nyertek. Második díjat hozott szépmívű fafaragásával Antal Márton bonyhádi pályázó. A harmadik díjat pedig Ambrus Gyula bátaszéki faragó szerezte meg, ötletes, szépen kidolgozott szamárháton ülő juhászával. Az idén is megrendezik a megyei szántóversenyt Az elmúlt vasárnap három járásban tartottak szántóversenyt, a szekszárdiban Tolnán, a bonyhádiban Zombán és a paksiban Biritón. A dombóvári járásban 22-én, a tamásiban pedig 23-án kerül sor a szántóverseny megrendezésére. A járásiak után megrendezik a megyei szántóversenyt is szeptember 5-én. Ennek a színhelye a Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi területe lesz. A megyei versenyen a járási versenyek 5—5 legjobb helyezettje, valamint a legutóbbi megyei verseny két legjobbja indul.
