Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-27 / 175. szám
4 föIJSTS MEGYEI NÉPÜJSAG ITSd. Julius TI. Moszkvai divat Vázlatok, tanulmányok, skiccek A Külföldi Képszolgálat jóvoltából csinos divatképekhez jutottunk, amelyek a Moszkvai Divatház bemutatóján készültek. Bizonyára örömet szerzünk olvasóinknak, ha bemutatjuk, hiszen minden nőt érdekel a külföldi divat. Az első képünkön egy hűvösebb nyári időjáráshoz alkalmazkodó öltözék látható. A citromsárga bélelt ballonkabát hagyományos szabással készült, egyenes, kihajtós fazonnal, három, gombbal, A hat részből szabott, tűzött karimájú kis kalap is ballonból van, s nagyon előnyös a barna hajú nőknek. A kabát alatti könnyű, műszálas szövetruha fehér alapon kék-fekete csíkos. A legérdekesebb azonban, hogy a felsőrész kissé buggyos, eltakarja az övét. A -ruha anyagából készült az ernyöhuzat is. A szovjet nők nagyon kedvelik a szoknya blúz összeállítást. A tervezők viszont szívesen használják fel a ruhák díszítéséhez a népi mintakincseket. A második képen bemutatott modell, egy négerbarna kosztüm. Egyenes kabátkából és szűk szoknyából áll. Érdekessége a blúz, amelynek díszítésére orosz hímzést használták, A színe fehér, a hímzés fekete és mélybordó. Ugyanilyen színű szalagok díszítik a divatos fehér kalapot. K. M. Látogatás a paksi művésztelepen Pintér Istvánt GYILKOSSÁG NEW YORKBAN A falon torockói, kalocsai, sárközi, matyó népi motívumokkal telerajzolt kartonlapok. Az ágyak fejénél levő rajzmappákban lapulnak a vázlatok, skiccek. Egy-egy ágy fölött félig kész, vagy már befejezett festmények, ceruzarajzok. Hatodik éve már, hogy a Tolna megyei Tanács támogatásával egy hónapot művésztelepen tölthetnek a megyében élő képzőművészek, festők, szobrászok. Az első évet Fad- don töltötték, majd ezután három nyáron Dunaföldvár és festőién szép környékén ütött tanyát a telep, s most, hogy második éve Pakson vannak. — Még elég kevesen vagyunk — mondja Molnár György. — Az árvíz miatt sokat vesztett a szépségéből e környék. Alaktalan lett a part, és ijesztgettek is bennünket, hogy rengeteg lesz a szúnyog. Úgy általában 10—11-en vagyunk egyszerre, mert nem mindenki tölti itt a teljes hónapot. Ki előbb megy, s helyükbe mások érkeznek a későbbi időpontban. — Kik vannak itt a művésztelepen? — Hát például Nagy István, Végh János, Kohlmann Jenő, Bujdosó Lajos, Staub Ferenc, Lázár Pál és Budapestről Gábor Jenő ... Általában a már feloszlott Tolna megyei képzőművész munkacsoport tagjai, és néhány pártoló tag is önköltségi alapon. A munka itt hajnalban kezdődik. Akkor a legszebbek a táj színei, lágyak az ébredésben a vonalak. Aztán amikor a nap már fentről tűz Paksra, behúzódnak a kollégium épületébe, szálláshelyükre. Pihennek, beszélgetnek, vitatkoznak szürkületig. S altkor vannak néhányan, akik újból az állvány után nyúlnak és munkához látnak. A cél itt az anyaggyűjtés. Az egy hónap alatt rengeteg skicc, vázlat, tanulmány készül. Vajúdik egymással a művész és a mű. Az egyik ember a másiktól nagyon sokat tanul. Uj problémákkal ismerkednek, szemléletbeli differenciákról beszélgetnek hosszasan. Mindenki saját egyéniségének megfelelő technikával dolgozik. Aszerint póbálja meg a táj elébe táruló látványából megalkotni az egyéni képességeinek, elképzeléseinek hozzáadásával a képet. — Mi a művésztelep célja? — Nem szeretnénk, ha elkallódnának azok az emberek, akik még nem tagjai a képzőművészeti alapnak, de tehetséget éreznek magukban, aktív festők, rajzolók. Erre nagyon jók ezek a nyári hónapok. A tapasztalatcserék, az, hogy több szem többet lát, a viták és vé- leménycsierék, okvetlenül színvonalemelkedéshez kell, hogy vezessenek. — Mit csinálnak szabad idejükben? — öt esztétikai előadást terveztünk erre a nyárra. Keskenyfilmeket vetítünk, van egy televíziónk is és a megyei könyvtárból szakmai könyveket kölcsönöztünk. — Hol láthatja majd a közönség az itt született műveket? — A tulajdonképpeni kész alkotások bemutatója a november 7-i hagyományos kiállításon lesz idén is Szekszárdon, a múzeumban — mondja Lázár Pál. — Itt Pakson is tartunk azonnal a művésztelep bezárása előtt néhány nappal az itt készült vázlatainkból egy műtermi bemutatót. De hangsúlyozni szeretném, hogy ezek még nem kész művek. A paksiak figyelmébe! Rádió, (autórádió), lemezjátszó, magnetofon és egyéb elektroakusztikai készülékek javítását, porszívó, mosógép, hűtőszekrény és minden egyéb . elektromos háztartási gépek javítását (garanciális javítását is) rövid határidőre kiváló minőségben vállal a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz paksi részlege, Dózsa Gy* u. 34. (70) — 19 — Aztán reggel már ketten követték. De most szólni sem kellett, mert néhány másodperc múlva belépett a nyomában két férfi, akik közül az egyiket már ismertem. Nagyon jól értették a szakmájukat, mert leültek egy asztalhoz, és eszük ágában sem volt még csak oda se biccenteni azoknak, akiket az én jelenlétem vonzott a vendéglőbe. Pedig hát Ruth egyik kísérője és az én egyik kísérőm tegnap együtt üldögélt itt, ugyanebben a vendéglőben. Mondanom sem kell, hogy a hangulat nagyon elromlott, mielőtt még kellemessé válhatott volna. A lány folyton a szomszéd asztalok felé figyelt, olyannyira, hogy idegességemben meggyanúsítottam: valamelyik kellemetlen fráterrel szemez. — Ugyan, szívem — mondta Ruth galambszelíden. — Ha egyetlen férfi lenne egy ezred női segédszolgálatos között, egy bárányhimlő miatt karanténnak nyivánított laktanyában, ezek közül akkor sem kéne egyik sem. Egyszerűen idegesítenek, ennyi az egész. Elmondtam, hogy mit eszeltem ki, de a lány kinevetett. És igaza is volt. Még akkor se rázhattam volna le kísérőimet, ha nem kellett volna Ruthnak is megbirkóznia ugyanezzel a feladattal. Hiszen a fickók nyilvánvalóan jobban ismerték a várost is, a szakmát is, mint én, a zöldfülű. Elkomorodva hallgattam, mert semmi ötletem nem volt, mi módon teremthetnék olyan — 20 — körülményeket, hogy Ruth beválthassa az ígéretét, és teljesülhessen a vágyam. Ruth kitalálta, mire gondolok, és így vigasztalt: — Ne félj, szívem nem szaladok el. Néhány napig várunk, annál édesebb lesz azután... Szavai meg is nyugtattak volna, de közömbös hanghordozása nyugtalanított. Az volt az érzésem, mintha imponálna neki az ügy. Alighanem megbánta, hogy annak idején nem fogadta el Cucke ajánlatát, s egyszerűen elmenekült előle egy másik állásba. A felhajtás, amelyet Cuckenek tulajdonított, legalább kétszáz százalékkal emelte szemében a szállodaigazgató értékét. Ha az az alak most indul ostromra, alighanem közel jut a vár bevételéhez. Viszont én, aki már megkaptam a várkisasszonytól a vár kapujának kulcsát, csalódottan vehettem tudomásul, hogy furfangos vetélytársam időközben új zárat szereltetett fel. A hallgatásnak Ruth vetett véget. Azt indítványozta, hogy szombat délután menjünk el valami jó varietébe. Már kétszer el kellett vinnem ilyen helyre, mert nagyon szerette a légtornászokat. Majdnem kiugrott a szeme, amikor a trapézok közt szaltózó artistákat figyelte. Nem volt túlságosan ínyemre ez az érdeklődés, de el kellett ismernem, hogy légtornásznak lenni sokkal fantáziadúsabb foglalkozás, mint naphosszat felhúzókallantyúkat csavarozni. Méghozzá ébresztőórákra. Könnyen lehet, hogy egy légtornásznak még vekkerje sincs, egyszerűen nincs szüksége rá. Közbevetőleg — 21 — megjegyzem, hogy ebben az időszakban két részre osztottam a világot. Azokra, akik nem nélkülözhetik a vekkert és azokra, akiknek nincs szükségük rá. Természetesen az utóbbiakat irigyeltem. Sőt, reggel, amikor csengett otthoni órám, és délután, amikor a végeláthatatlan szalagon utazó órák között sehogy se akart megszólalni a munkaidő végét jelző csengő — akkor szinte gyűlöltem őket. — Szívesen elmennék veled egy varietébe, de sajnos, nem érek rá! A lány elvesztette türelmét, s végre éreztem, hogy még nem vagyok közömbös számára. — De hát, szívem, ezt nem érdemeltem meg! Hidd el, azonnal megteszem, ha tehetem. Nem rajtam múlik a dolog. Ezért még nem kell más lányok után futkosnod! Jóleső büszkeséggel nyugtattam meg, hogy szombat délután nem egy másik lány miatt vagyok kénytelen elhanyagolni őt, hanem azért, mert honfitársaimmal teázom. Megmutattam, neki a teajegyet, amelyen nemcsak magyarui- hanem angolul is fel volt tüntetve, hogy mire szolgál. „Belépő a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének New Yorkban, a Ritmus Hallban, vitéz Csánkó András vezérezredes, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének vezérelnöke látogatása alkalmával rendezendő teára". Ruth, mintha valami égetné a kezét, úgy dobta el a belépőt. — Szívem, ha szeretsz, akkor velem jössz. .. Nem mehetsz el oda!
