Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-30 / 178. szám

2 TKTCtttA WTCTJit OTEPÜJSÁG TsVS, fCfTíus 3». Újabb amerikai csapatok szálltak partra Dél-Vietnamban A hanoi rádió szerdán este je­lentette, hogy a nap folyamán a VDK légiterébe behatolt ame­rikai kalózgépek közül hármat lőtt le a légvédelem- A sorozato­san elszenvedett veszteségek elle­nére az amerikai Independence anyahajóról csütörtökön hajnal­ban újra felszálltak a kalózgépek és Than Hoánál, Hanoitól 135 ki­lométerrel délre, a körzeti villany­erőmű térségében oldották ki bombáikat. A dél-vietnami Cam Ranh" mélyvízű öblében csütörtökön hajnalban megkezdték négyezer amerikai katona partra szállítását. A 101. légiszállítású brigád ne­vet viselő egységet a Cam Ranh- ban folyó amerikai kikötőépítke­zések biztosítására kívánják fel­használni. Az AP megjegyzése szerint a négyezer katona part­raszállása után mintegy 79 800-ra emelkedik a Dél-Vietnamban ál­lomásozó amerikai egységek lét­száma, de a 101. brigád csütör­töki partra szállítása még nem tartozik az amerikai katonai lét­számnak Johnson elnök által szerdán bejelentett növeléséhez. „A gerillák jelentős győzelmet vívtak ki, amikor ismét elvág­ták a Pleiku felé vezető 19. szá­mú fő közlekedési vonalat” — jelenti az UPI tudósítója Saigon­ból. Ismeretes, hogy a partizá­nok hosszú heteken lehetetlenné tették a kormánycsapatok kezén lévő Pleiku megközelítését szá­razföldön. Az elmúlt héten az amerikai katonaság és dél-viet­nami kormánycsapatok eddig pél­dátlan erőbevetésével igyekeznek helyreállítani az országúti össze­köttetést a már csak légi úton elérhető várossal. A művelet si­keréről szóló amerikai jelentést nyomban követi annak beismeré­se, hogy a gerillák szerdán ismét ellenőrzésük alá vonták a lét- fontosságú útvonal egyik jelen­tős szakaszát. A saigond amerikai katonai szó­vivő csütörtökön közölte, hogy az amerikai és dél-vietnathi kor­mánycsapatok még mindig foly­tatják a Mekong folyó torkolat­vidékén, Phong Ding és Chuong Thien tartományok határán kez­deményezett „üldöző és megsem­misítő” hadműveletüket. A Sai­gontól délnyugati irányban, fal­vak és mezőgazdasági területek ellen végrehajtott hadjáratot az amerikai és dél-vietnami légierők is támogatják. A legújabb jelentés szerint a támadásban részt vevő egyik ha­ditengerészeti bombázó Tra Vinh közelében lezuhant. Másik közlés szerint az ameri­kai tengerészgyalogosoknak Sai­gontól 700 kilométerre északra fekvő támaszpontjánál, Chu Lai környékén a tengerészgyalogság és a partizánok „érintkezésbe ke­rültek” — az amerikaiak veszte­sége állítólag „jelentéktelen”. Jól tájékozott saigoni körökben elmondották a Reuter tudósítójá­nak, hogy még mindig újabb holt­testeket emelnek ki a Saigon folyóból, amelybe egy héttel ez­előtt tömegesen ugrottak a kény­szersorozott dél-vietnami fiatalok amikor hajón szállították őket kijelölt táborukba. A Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Front vezetősége nyílt levélben fordult az Egyesült Ál­lamok népéhez. A DNFF, amely megállapítja, hogy az Egyesült Államokban a közvélemény je­lentős része ellenzi a vietnami agressziót, felkéri mindazokat, akik osztoznak ebben a vélemény­ben, tegyenek kettőzött erőfeszí­téseket azért, hogy az . Egyesült Államok kormánya kénytelen le­gyen abbahagyni kalózháborúját a vietnami nép ellen. Tanácskozik a genfi leszerelési értekezlet Genf (MTI). A tizennyolcha­talmi leszerelési bizottság csü­törtökön Foster amerikai delegá­tus elnökletével a Nemzetek Palotájában megtartotta 219. ülését. Először Lord Chalfont, a brit küldöttség vezetője, külügyi ál­lamminiszter ismertette Harold Wilsön miniszterelnöknek az ér­tekezlet résztvevőihez intézeti üzenetét. Wilson a leszerelés tartanak a tüntetések Görögországban 0 Július 26-án éjfélkor Görögországban megkezdődött az általános sztrájk. A képen: az autóbuszüzem dolgozóinak sztrájkja miatt katonai tehergépkocsik szállítják a sztrájktörőket a munkahelyekre. (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat.) már most vásárolhat! Oiá!< töltőtollak és iskola­táskák nagy választékban kaphatók. (ó Athén (Reuter, AP) A görög parlament pénteken kezdi meg vitáját a jelenlegi hivatalnok­kormány sorsáról. A tizennégy napja kinevezett Athánassziadesz-Novasz minisz­terelnöknek kevés esélye van a képviselők bizalmának elnyeré­sére, de a hírügynökségek Pa­pandreu esélyeit sem látják túl­ságosan biztatónak, ezért valószí­nű valamilyen kompromisszumos megoldás. A jelenlegi becslések szerint a legtöbb támogatóra Szite- fanopulosz számíthat, aki a Cent­rum Unió 170 képviselője közül körülbelül százat tudhat maga mögött. Kétséges azonban, hogy Sztefanopulosz elfogadja-e a kor­mányalakítási megbízást, mert, mint közölte, csak akkor hajlan- . dó a koalíciós kormány élére • állni, ha ebben Papandreu párt­vezér kifejezetten támogatja. Papandreu hívei szeretnék el­érni, hogy a jelenlegi miniszter­elnököt még a pénteki parla­menti ülés előtt lemondásra kény­szerítsék. Athanassziadesz-Novasz csütör­tökön kora hajnalban közzétett nyilatkozatában viszont tudtul adta hogy nincs szándékában le­mondani és mindenképpen meg akarja szerezni magának a par­lament bizalmát. A kormányfő nem titkolta, hogy ezt a célját tűzzel-vassal érvényesíteni akar­ja, még a közvélemény hangu­latának ellenére is. Bejelentette, mihelyt a parlamenti vita meg­nyílik, „nem tűr el több tünte­tést” és a kormány megteszi a kellő intézkedéseket. Országszerte folytatódtak a tün­tetések. Szalonikiben szerdán este húszezer főnyi tömeg gyűlt egy­be, s a gyűlésen beszédet mon­dott a megbuktatott Papandreu- karmány egyik minisztere. Békés get, AposZtolakclsz népjóléti mi­niszter beszédet mondott, elítélte a politikai sztrájkokat és a kor­mány támogatására kérte a lakos­sá gjot. Papandreu hívei nyomban el­lentüntetést szerveztek, kisebb összetűző? is támadt a két tábor között, de súlyosabb incidens nem történt. A görög uralkodó a fővárosban megtartott tízórás politikai ta­nácskozás után az esti órákban visszatért Korfu szigetére. problémakörében a legsürgő­sebben megoldandó feladatnak az atomfegyverek további elter­jedésének szerződéses megaka­dályozását tartja. Hangoztatta továbbá, hogy szükség van „a meglévő nukleá­ris fegyverkészletek korlátozására és lehetőség szerinti csökkenté­sére a jelenlegi általános kato­nai egyensúly felborítása nél­kül”. Ä brit kormányfő méltatta, Johnson elnöknek az atomfegy- verhordozók befagyasztására vo­natkozó javaslatait. A földalatti atomfegyverkisérletek betiltásá­ról szólva támogatta a kémke­déssel felérő helyszíni ellenőr­zést szorgalmazó amerikai in­dítványokat. Végül állást foglalt amellett, hogy a Kínai Népköztársaságnak részt kellene vennie a leszerelési tárgyalásokon. Az ülés második és egyben utolsó szónoka, Amintore Fan- fani olasz külügyminiszter indít­ványozta, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozása céljából az atom­fegyverekkel nem rendelkező országok meghatározott időre egyoldalúan mondjanak le az ilyen fegyverek gyártásáról. Carapkin szovjet küldött az ülés után nyilatkozott a sajtó képviselőinek, s néhány meg­jegyzést fűzött az angol felszó­laláshoz. Hangoztatta, hogy je-‘ lenleg az atomfegyverek elter­jedésének megakadályozását cél­zó egyezménynél fontosabb a külföldi csapatok kivonása Viet­namból és az idegen katonai tá­maszpontok felszámolása. Mint mondotta, az angol miniszter be­széde nem tartalmazott új ele­met, Chalfont csupán megismé­telte kormányának korábbi ál? láspontját és támogatta az ame­rikai elképzeléseket. Johnson el­nök legutóbbi nyilatkozatáról szólva Carapkin annak a véle­ményének adott hangot, hogy az amerikai elnök megnyilatkozásai inkább fokozták a feszültséget, márpedig most éppen a feszült­ség enyhítését szolgáló intézke­désekre van szükség. Az AFP jelentése szerint a le­szerelési bizottság kedden tartja legközelebbi ülését. FALUSI ASSZONYOK A „második műszak" gondjai, problémái j fegyelmezett tüntetéseket tartot- i tak Korfu- és Kréta-szigetén is. j j Athénben, a fővárosban egy. színházban a hivatal nők-1'ormány I hívei mozgósítottak kisebb törne- I A közelmúltban egyik lapunk­ban riportot olvastam. Dolgozó asszonyokról szólt a cikk, olya­nokról, akik a napi nyolc óra mellett még a „második műsza­kot”, a háztartás, a gyermekne­velés gondjait is vállalták. A téma nem új, nagyon sokan sok­féleképpen feldolgozták már, ér­demes is vele foglalkozni. Egy dolog gondolkoztatott el: szinte kivétel nélkül városi asszonyok­ról esett szó, pontosabban: üzem­ben, hivatalban dolgozókról. Ez a gondolat indított arra, hogy a megye egyik kis községé­ben a falusi asszonyok helyze­tét vizsgálgassam. Azoknak az asszonyoknak a gondjait, prob­lémáit kutattam, akik nem dol­goznak kötött, nyolc órai mun­kaidőben és talán még a sze­mélyi igazolványuk megfelelő ro­vatában is csak annyi van fel­tüntetve: „háztartásbeli”. Kisvejkén az első vélemény, amit az asszonyokról hallottam, ennyi volt: . í — Nagyon szorgalmasak. A tömör megfogalmazás magá­ban is sokat mond, de tömörsé­gében is csak a felszínen mozog. Nem art részletesebben ele­mezni, mi késztette erre a véle­ményre az embereket. — A termelőszövetkezetnek körülbelül húsz asszony a tagja, a többi úgy szerepel, mint be­dolgozó családtag. A növény­ápolási munkák legjavát az asz- szonyok végzik el — mondja Se­res Dezső, a tanácselnök. így kimondva, mezőgazdaság­ban járatlan embernek, ez sem mond túl sokat. A faluban élő asszonyok többsége tehát a ter­melőszövetkezetben dolgozik, mindössze kettőt tudtak mondani, aki eljár Kisvejkéről máshová. Ugyanígy nagyon kevés azok­nak a száma, akik csak a ház­tartásban dolgoznak, a ház kö­rüli munkát végzik. Leírnám, a hallottak alapján, egy kisvejkei asszony hétköznapját. A termelőszövetkezetben álta­lában hétkor kezdik a munkát. Ez annyit jelent, hogy az asz- szonynak már fél ötkor talpon kell lennie. Rá vér az állatok etetése, mert a férfiember már korábban kint van a határban. És faluhelyen ritka az a ház. ahol ne lenne baromfi, vagy ne hízna egy-két disznó az ólban. Héttől délig nincs megállás. Délben, ha közel dolgoznak a faluhoz, legtöbbjük hazasza­lad, hogy megfőzhessen. Tá­volabb fekvő földekről nem tudnak hazamenni, ilyenkor, ha a napi munka után van még kedvük,. főznek, Ha nincs, hideg élelmen él a család. És ha mind­ezzel végzett, még mindig hátra van a mosás, takarítás és a sok­féle aprórcseprő házi munka. Röviden így fest egy paraszt­asszony hétköznapja. Vasárnap? Ilyenkor, a nagy mezőgazdasági munkák idején, legtöbbször nem számolják a napokat: ugyan­olyan munkával telik a vasár­nap is, mint a többi. Részt vesznek a falu életének irányításában. Jól működik a nőtanács, négy asszonyt községi tanácstagnak választottak, akik­nek a napi munka mellett még mások gondjával, bajával is kell törődni. A községben tartott is­meretterjesztő előadások közön­sége túlnyomórészt asszonyokból tevődik ki. Nem várnak elismerést, dicsé­retet munkájukért, természetes­nek tartják. Csupán az, amit jog­gal kérnek, hogy őket is ugyan­azok a juttatások illessék meg az elvégzett munka után, mint a férfiakat. Két műszak? Sokkal több an­nál. Azt hiszem, nem túlzók, ha azt mondom: a falusi asszonyok vállára nehezedő teher jóval ne­hezebb, mint az üzemben, vagy hivatalban dolgozókéra. De ez csupán a kérdés egyik oldala. Városon különböző szol­gáltatások bevezetésével nagyon sokat könnyítenek a háziasszo­nyoknak. Hogy csak néhányaí

Next

/
Oldalképek
Tartalom