Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-11 / 162. szám
Í965. július 11. fÖLÍíA MEGYÉI VEPflJS.iö 5 Hol szorít • rr o a cipó t A gyermek gyorsan fejlődik, s egy szép napon érzi, hogy szorít a cipő, kinőtte lábbelijét. Dalmand község mindössze húsz esztendős, egyike a legfiatalab- baknak Tolna megyében. Időközben mindenki örömmel látta, hogyan sarjad a régi kincstári méntelep helyén az új, modern falu, hogyan épülnek az utcasorok, hogyan alakul ki az új falusi közösség. Lelkendeztünk valameny- nyien — joggal! Közben észre sem vettük, hogy a fejlődés lényegesen nagyobb ütemű, mint amilyet annak idején a falu vezetői elképzeltek. Sőt. kiderült az is, hogy a fejlődés iránya nem egészein azonos az akkor elkép- zelttel. így aztán az a váratlan helyzet adódott elő, hogy a falu túlnőtt keretein. Az ifjú falu végül is eljutott oda, hogy keresnie kell e szoros kötelékek szétfeszítésének lehetőségeit. Ez viszont sok helyen ütközik az egyéni érdekbe, sok a vele kapcsolatos meg nem értés, ezért a megoldás sem lesz könnyű. Annak idején kijelölték a falu helyét meghatározták pontosan, hogy hol húzódnak az utcák, hogyan alakulnak a házhelyek. Széles utcákat, egyenes házsorokat jelöltek ki, ami megegyezett a korszerűség követelményeivel. A telkek nagysága azonban legfeljebb az akkori lehetőségeknek és viszonyoknak volt megfelelő. Általában 7—8—900 négyszögöles telkeiket jelöltek ki. Akkoriban úgy mutatkozott, hogy bőven van földterület, nem kell vele szűkölködni, az építeni szándékozók száma sem volt túl nagy, tehát ki tudták elégíteni az igényeket még ilyen nagy telkekkel is, sőt, beépítetlen telek, házhely is maradt. Am a falu fejlődése sokkal nagyobb ütemű volt, mint azt akkor remélni lehetett. Dalmand környéke a dombóvári járás egyik legértékesebb területe, ami már egymagában is vonzza az embereket. Jellemző, hogy innen sokkal kisebb volt az elvándorlás még akkor is, amikor másutt alig maradt munkaképes paraszt- ember. Gépállomás alakult a fiatal községben, majd gyors fejlődésnek indult. A parasztság szövetkezetbe tömörült, s a szövetkezet ugyancsak évről évre gyarapodott. A környéken állami gazdaság is alakult, ami ugyancsak gyorsan fejlődött. Területének egy része a dalmandi határhoz tartozik, s később Dalmandra költözött a központja is. Mindez megannyi lehetőséget nyújtott a község lakóinak. Anyagilag gyorsan gyarapodtak, hiszen itt szinte válogathattak a sokféle lehetőségben: ki a tsz-ben, ki a gépállomáson, ki az állami gazdaságban találta meg munkáját. Ebből aztán egyebek közt az is következett, hogy akinek esetleg addig nem volt háza, az most épített. A lakóépületek száma állandóan szaporodott. 99Világj árt" A majosi Aranykalász Tér- melőszövetkezet elnöke pár nappal ezelőtt érkezett visz- sza külföldről, tarsolyában tele tapasztalatokkal. Ettig László egyébként is a megye elismert szakembereihez tartozik, és ezzel a tapasztalatszerző úttal csak gyarapította széles látókörét, tudását. Nyugodt. megfontolt ember, aki mielőtt mond valamit, alaposan meggondolja. Napbarnított arca bizonyítja, hogy nem irodai ember. Állandóan a földeket járja, mindenre kíváncsi, se jó, se rossz nem kerüli el figyelmét. — Elég rövidnek bizonyult ez a mezőgazdasági programmal indított társasutazás, amelyen a megyéből huszonhatan vettünk részt, — mondja a tsz-elnök. — Mindannyian agronómusok, agrármérnökök, tsz-elnökök, egyszóval mezőgazdasági szakemberek voltunk. Két napot töltöttünk a Német Demokratikus Köztársaságban, négyet pedig Dániában. Látnivaló akadt bőven. A rövid idő alatt megteltek a jegyzetfüzetek, rengeteg hasznos tapasztalatot szereztek, amelyekből itthon sokat megvalósítanak. Az NDK-ban töltött két nap alatt a legnagyobb élményt a Potsdam melletti kísérleti gazdaság megtekintése jelentette. — Ebben a gazdaságban a búza előhízlalását szerves és szervetlen anyagokkal végzik — meséli Ettig László. — Egymás mellett volt két tábla búza. Az egyik a hagyományos, a másik az elö- hízlalt. Az utóbbinak a kalászai kétszer akkorák voltak, mint a rendes búzáé. Ezenkívül érdekes volt az a négy termet elfoglaló automata berendezés, amellyel a léghőmérsékletei, páratartalmat szabályozzak a burgonya és tulipánhagyma hajtása céljából. A németek sík, homokos területeken gazdálkodnak, nagymennyiségben termesztenek rozsot, de feltűnően kevés a növényféleségük. A sok érdekességből levontuk a tanulságot. Mindent tüzetesen megnéztünk, de nemcsak megnéztünk, hanem láttunk is! A mezőn sehol sincs szénakazal, mert tető alatt tárolják, és úgynevezett svéd lovasokon szárítják. Feltűnő volt a sok jól kezelt legelő és mindegyikén a szarvas- marha. Ök a szarvasmarha- tenyésztésnek ezt a formáját kedvelik, szép eredményeket érnek el vele. Másnap megtekintették Potsdam nevezetességeit, majd vonatra üllek és Wamemündébe utazlak, ahol a gyorsvonatot behajózták A komp körülbelül két óra alatt tette meg az utat Németországból Dániába. Az idő is éppen kedvezett a „hajókiránduláshoz”, csak a szél fújt egy kissé, Felejthetetlen utazás volt. Két ófa múlva előtűntek Dánia partjai. Útjukat innen gyorsvonattal folytatták Koppenhágába. Megérkezésük után másnap a dán fővárosból autóbuszon egy kísérleti gazdaságba utaztak, amely körülbelül 25—30 kilométer távolságra volt. Ezzel kezdődött a világviszonylatban első helyen álló dán mezőgazdaság rövid tanulmányozása. — Ami a legszembetűnőbb volt a gyomtalanság. Amerre a szem ellát a mezőkön sehol semmi gaz. A dánok nem vegyszerekkel, hanem mechanikai úton gyomtala- nítanak és mondhatom nagyon kiválóan. Minden paraszt kötelességének érzi az utak és árkok mentén a kaszálást. Mindenhol Legtöbben a környék tanya-, pusztavilágában maradtak a fel- szabadulás után is. De időközben az itteni lakosok igénye, lehetősége is megnőtt. Ök is gyarapodtak anyagiakban, s közben egyre inkább vágyódtak el ezekről az Isten háta mögötti területekről. Többnyire persze nem városba, hanem Dalmandra, mert munkájuk, megélhetésük egyébként is ide vonzotta őket. Hát vásároltak ők is telket Dalmandon, s építettek házat. A falu tovább bővült Közben más községekből is sokan kacsingattak Dalmand felé, más községekből is sokan telepedtek itt meg, ami ismét új házak épülésével járt. Az utóbbi években sok milliós Uj házsor Dalmandon. állami gazdasági beruházások valósultak meg Dalmandon, közvetlenül a lakóházsorok mellett. Felépült a hibridüzem és a nagy- kapacitású szénaszárító, lucema- lisztőrlő. Újabb emberek, újabb építkezések... Most már ott tartanak, hogy még néhány telek rendelkezésre áll, aztán nem tudnak építeni. Ugyanakkor éppen a nagy gazdasági bázisok kifejlődése következtében további építkezésekre kell számítani, mert mind nagyobb vonzerőt képvisel a falu. Jellemző, hogy innen még a fiatalság sem kívánkozik el más vidékekre, nagyobb helyekre, mint más községekből. De ha egyszer megnősülnek, férjhez mennek, akkor már nem elégíti ki őket a régi életforma, nem akarnak szüleikkel egy szobában élni, hanem önállóságra törekszenek és ehhez meg is van az anyagi, kereseti lehetőségük. Tellát ők is építeni akarnak. Az állami gazdaság nagykiterjedésű területén még mindig sokan élnek — a nagyarányú beköltözés ellenére is — kültelken, pusztán, tanyán. Itt nem tudnak megfelelő életkörülményeket, lehetőségeket biztosítani á kor követelményeihez mérten, a legnagyobb jóindulattal, áldozattal sem. Érthető, hogy 5—10—20 család részére nem építhetnek például egy művelődési otthont, mint ahogyan bent a központban tették. Ezért is, de üzemszervezési okokból is fokozatos sorvasztásra vannak ítélve a kültelki települések. Az emberek nagy része érthetően Dalmandra szándékozik költözni, ott igyekszik magának házat építeni, mint ahogyan napjainkban meg is figyelhetjük ezt a folyamatot. elnök tisztaság, rend uralkodik. Bevezették a kötelező négyszeri kaszálást, ahol nincs szántóföldi művelés. Ezen a téren még sok a tanulnivalónk a dán parasztoktól. Igaz, hogy a vegyszeres gyomirtás eredményesebb, de költségesebb. A művelt területeken a kártevők száma sokkal kevesebb mint nálunk. Nem kapnak életteret, gyomtalanítással, tisztasággal védekeznek ellenük. Az éghajlat miatt a növénytermesztés szegényebb mint Németországban. A tengerről jövő Golf-áram következtében páradús a levegő, így remek legelőkkel rendelkeznek, a szarvasmarha-tenyésztés paradicsoma fejlődött ki. — Az egész ország területén ritka hely, ahol nem géppel fejnek. Egyébként a gazdaságokat, az egyénieknél is, bámulatosan gépesítették. A 40—50 holdas gazdaságban megtalálható a traktor, a kiskombájn, a furgon gépkocsi, az infravörös lámpa, a fejőgép, a silótöltögép, és a szükséges gépszínek. Nem csoda ha ilyen technikai felkészültséggel magasabb termésátlagokat érnek el, mint bárhol Európában. A szarvas- marhák tejhozama pedig egyenesen bámulatos. Az egyik középparaszt, akinek gazdaságát megtekintettük 12 tehenétől naponta 400—500 liter tejet fej. A csoport tagjai a dán parasztok általános műveltségére is kíváncsiak voltak. Kiderült, hogy egy átlag parasztember hét osztállyal rendelkezik, ami nálunk az általános iskola hét osztályának felel meg. Ezenkívül egy féléves mezőgazdasági szakiskolát is végeznek. Mindenhez értenek, a gépeket nagyszerűen kezelik. A mezőgazdaságban szerzett tapasztalatok után, megismerkedtek a dán fővárossal, Koppenhágával is. Az „Észak Velencéje" a társaság minden egyes tagját elkápráztatta. A főváros nevezetességei, festői szépségű ódon épületei között olyait áhítattal sétáltak, mintha templomban lennének. Részt vettek egy motorcsónak-kiránduláson is, bejárták a kikötői, megnézték Koppenhága jelképét a híres szirént, de a város lagúnái sem maradtak ki a gazdag programból. — A dán nép nagyon fegyelmezett és ezt legjobban a rendkívül nagy forgalomban állapítottuk meg. A közlekedés példás, igaz nagy bírságot fizet az a dán polgár, aki vét a szabályok ellen! Az emberek nagyon egyszerűen öltözködnek, a nőkön nyoma sincs a festéknek. Jó is, hogy hazajöttünk, mert máskülönben sárgaságot kaptam volna a sok vajas ételtől Még az a szerencse, hogy a bőröndben elég gyulai kolbász volt! ár az úton visszafelé elhatároztam, — mondja Ettig László, — hogy a major mellett kialakítjuk a legelőt és megvalósítjuk a dánokhoz hasonlóan a szakaszos legeltetést, villanypásztorral. Érdemes, mert t olcsóbb, eredményesebb az istállózó szarvasmarha-tenyésztésnél. A mi kocáink is a dán nagy fehér hússertés leszármazottai, így a dánokéhoz hasonló takarmányösszetételt használjuk majd mi is. Magasabb állati fehérjét biztosít számunkra. Ezenkívül majd a későbbiekben is lesz mit hasznosítani a tapasztalatokból. A külföldi társasutazás alatt mindannyian alaposan elfáradtak, hiszen a programot szinte percről percre meghatározták. Most itthon kipihenik a fáradalmakat, átgondolják a látottakat és mindenki a saját házatáján hasznosítja azokat. FERTŐI MIKLÓS Fel kell készülni tehát a falu I további fejlődésére. A tanács — | helyesen — gondolt is erre, lépéseket tett a nagyobb arányú telekbiztosítás érdekében. Igen ám, de éppen itt van az a bizonyos ütközőpont. A legegyszerűbbnek az mutatkozott volna, hoigy lehasítanak száz holdat az j állami gazdaságtól, s azt kimérik házhelyeknek. Csakhogy létezik a 6-os földvédelmi törvény, amit egyébként is szinte az utolsó pillanatban alkottak meg. Nem lehet megengedni, hogy csökkenjen a mezőgazdasági terület, mert manapság, az ipari, városi lakosság megnövekedésével így is elég sok gondot jelent az ellátás. Különösen nem lenne indokolt ez olyan helyen, ahol 7—8—900 öles telek tartozik egy-egy házhoz. Ezért nincs más megoldás, mint hogy a falu jelenlegi keretei közt biztosítsanak házhelyet. Ezért a tanács elkészítette az új rendezési tervet, ami .azon alapul, hogy a hosszú lelkeket kettévágják s a meglévő házsorok közt újabb utcát helyeznek el két házsorral. Itt az ütközőpont, az egyéni és közösségi érdek összecsapása. Ez nem valakinek a rosszindulatán, helytelen gondolkodásmódján alapszik, hanem a körülmények, a fejlődés további perspektívája tette szükségessé. És ezt meg kell majd értenie mindenkinek Dalmandon. Ha szorít a cipő, új megoldást kell keresni, s az nem lehet más, mint a közösség egyetemes érdeke. Boda Ferenc i oto: Bakó Jenő
