Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-10 / 161. szám
1965. július 10. TOt|NÄ MEGYEI MEPtjJSÄO 3 Új szolgáltatásokat vezetnek be a takarékszövetkezetek A falvakban működő takarék- szövetkezetek több, a falusi lakosság érdekeit és kényelmét szolgáló kezdeményezést valósítanak meg az idén. Már megkezdődött, s előreláthatóan ez év végére be is fejeződik a takarékszövetkezetek bekapcsolódása a biztosítások szervezésébe. A cél az, hogy az olyan községekben, ahol takarék- szövetkezet, vagy takarékszövetkezeti kirendeltség működik, a lakosság minden biztosítással kapcsolatos ügyét helyben intézhesse el. Helyben köthetik meg a biztosítási szerződéseket, s helyben fizetik ki a kártérítést is. Bekapcsolódnak a takarékszövetkezetek a bel- és külföldi társas- utazások szervezésébe és lebonyolításába is. Kísérletképpen Baranya, Bács, Nógrád, Szatoolcs- Szatmár és Vas megyében kezdték meg ezt a tevékenységüket. A tapasztalatok kedvezőek voltak, s ezek alapján — az IBUSZ- szal közösen — a következőkben az ország szövetkezete bevezeti ezit a szolgáltatást. Növelik a takarékszövetkezetek a háztáji termelés fejlesztésére a háztáji szőlő- gyümölcs- telepi telire adott hiteleket. Az ezzel kapcsolatos kezdeményezés a Heves megyei Nagyréde községből indult él. A helybeli Szőlősként Termelőszövetkezet az idén javaslatot tett arra, hogy a szőlőtelepítést tervező tagok háztáji földjét egymás mellett méri ki. Ezzel lehetőséget adott a nagyüzemi követelményeknek megfelelő telepítésre. Az egyidejű telepítés érdekében a takarékszövetkezet személyenként mintegy 7500, együttesen körülbelül egymillió forint kedvezményes hitelt nyújtott a szövetkezet tagjainak. A takarékszövetkezeti hitellel telepített háztáji táblán a nagyrédei szőlősgazdák most már minden nehézség nélkül használhatják a nagyteljesítményű permetező- és parozégévalamennyi takarék- I pékét. (MTI). Félidő a baromfikeltetésben < t lyan zsúfolt a vasútállomás, ^ mint őszi csúcsforgalomkor. Néhány év óta mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy a dombóvári állomás kinőtte a majd száz éve épült vágányhálózatát, felvételi épületét Ma a tíz évvel ezelőtti forgalomnak is csaknem a kétszeresét bonyolítják le. S a fejlődés egyre gyorsul. Amint az ország gyarapszik, ahogy a mezőgazdasági és ipari üzemekben a termelés nő, úgy tapasztalható a vasúton is a zsúfoltság, a rengeteg vonat Most például huszonnégy óra alatt több mint száz vonatot indítanak és fogadnak. Milyen, s mennyi munkát jelent ez? Vegyük csak például a gurítón dolgozó két szocialista brigádot. Naponta több mint ezer vagont rendeznek vonattá. Tessék elképzelni, beérkezik Budapestről a dombóvári állomásra egy tehervonat és azt szét keli darabolni. Mennyi munka, mennyi figyelem. És szakértelem kell ehhez. Monori István állomásfőnök így vélekedik embereiről: — Az emberek hivatásnak tekintik a munkát Olyan szakembereink varrnak, hogy büszkén tudnám szinte az egész állomás dolgozóinak névsorát felolvasni. A tavalyinál másfél millióval több naposbaromfit értékesítettek a keltetőállomások A baromfikeltetés fő idénye leA tanácsi irányítással működő keltetőállomások első félévi munkáját most értékelték a Földművelésügyi Minisztérium kisáUat- tenyészitési osztályán. Közölték, hogy az idei keltetés! terv csibeegységben számított 94 millióts előirányzatából június végiéig 52 milliót teljesítettek. Kereken másfél millióval több naposbaromfit adtak át továbbtenyészitósre. illetve nevelésre, hizlalásra, mint a múlt év hasonló időszakában. Naposcsibéből 42 600 000-ret, na- paslibából 1 208 000-ret, kispuly- kából 1 100 000-ret, kacsából 2 450 000-ret, gyöngyösből pedig 15 000-ret értékesítettek a kedte- tőállomások, A naposlibák iránti kereslet minden eddigit felülmúl: kereken 728 000-red vásároltak többet a termelőüzemek, mint a múlt év első felében. A gépbe rakott tojások 82,3 százaléka kelt ki, vagyis a legutóbbi egy év alatt három százalékkal javult a kelési arány. zárult ugyan, de újabb fellendülés várható a július közepétől augusztus végéig terjedő időszakban, főleg az úgynevezett sarjú- csibék vásárlásánál. A minden eddiginél nagyobb, 94 milliós keltetés!, illetve értékesítési előirányzatot valószínűleg még az év vége előtt teljesíteni tudják. A paksi járásban esős, nagy szélvihar vonult át csütörtökön a késő esti órákban. A nagy erősségű szél fákat döntött ki, s megrongálta a tengelici Petőfi Tsz villany- és telefonhálózatát is. A szövetkezet majorjában levő lakóházak tetejét is megrongálta. — S néhányat főnök eivtárs tudna közülük kiemelni? — Nem jó dolog volna, ha megdicsérném egy szocialista brigád valamelyik tagját — a brigádok negyven-, ötventagúak — az embereket csak együttesen lehet munkájukért dicsérni. Egy kiválasztása soha nem volna tökéletes eredmény. Mert itt minden munka, minden beosztás kapcsolódik a másikhoz. Ha egyik rosszul végzi feladatát, sorozatban követnek el hibát a következő munkafolyamat tevői. Valamikor sokat vitatkoztunk megbénította az áramszolgáltatást, többek közt a szénaszárítónál, a darálónál. Megázott alaposan a szövetkezet lucemaszénája is. A károk helyreállításán pénteken a Petőfi Tsz saját szerelőd is dolgoztak. Fákat döntő szélvihar Tengelfcen adminisztrátor, fogatos, növény- termesztő, stb. Az az igazság, hogy mindenki arat. Megszámoltuk: aznap reggel 258-an indultak kaszálni, markot szedni. Sokan, főleg az idősebb asszonyok, kapálni mentek. A férfiak többsége vállra akasztva viszi a gumicsizmát, ahol víz állja útjukat, ott felrántják. Különben láttam, hogy a gáton fegyveres őrszolgálatot teljesítő katonának is gumicsizma volt a lábán. Feltűnő az ilyen. A gyülekező ideje alatt beszélgettem az emberekkel, legtöbbjük komoly, megfontolt szavú. Néhányan azon tanakodtak, hogy a gátakon átszivárgóit vizet vajon miért nem ismeri el az Állami Biztosító árvíznek, amikor az tényleg árvíz, nem pedig talajvíz. Észrevettem, hogy akad néhány dicsekvő száj hős is, aki ezt a nagy bajt, az árvizet főként arra tartja jónak, hogy nem létező hőstetteivel kérkedjen. A hősök pedig hallgatnak, vagy éppen dühösen szitkozódnak, mert már reggel hét óra és a boltban még nincs kenyér. A tsz-elnök meg már vagy huszadszor köti ifjú Vincze János lelkére, hogy jó ivóvízről feltétlenül gondoskodjon. Furcsa paradoxon: rengeteg a víz és mégis, talán a legnagyobb hiánycikk a víz. Előző nap az egyik hordót nem jól mosták ki. Ihatatlan lett benne a víz és több arató fél napot is szomjazott. Amúgy is nehéz őket ellátni, mert a hatalmas határban harminc-negyven felé dolgoznak. Ott, ahol a gépeknek „kaput”. Jó szolgálatot tesznek a 12—14 éves fiúk. Egy- egy csoportnál ők teljesítenek vízfelelősi szolgálatot. Találkoztam néhánnyal. Kedves, szeretni való gyerekek. Tart még a gátak megerősítése is. Állandóan jönnek, mennek a földdel megpakolt teherautók. Előttük, utánuk locsolóautók végzik a portalanítást. Az egészségügyi rendszabályok betartására nagy gondot kell fordítani, mert Damoklész kardjaként lebeg az árvíz sújtotta területeken élő emberek feje felett a szörnyű rém, a járvány. Bátára hamarosan öt vagon mész érkezik, folyik a fertőtlenítés. Különben Böröcz Gyula, aki ezen a szakaszon a védekezés vezetője, azt mondja, hogy több víz már nem várható. A kár így is rengeteg. Ebben az egyetlen községben milliókról beszélnek. Magam is láttam egy távolról gyönyörűen rengő búzatáblát. Közel érve az embernek összeszorul a torka: a kalászok üresek, szem nincs, csak szalma. Azért ezt is learatják, mert a szalma is érték. Fü- íöp László főagronómus sóhajt: az 1500 hold búzából 950 holdon nincs termés. A vízben lévő növény gyökérzete elrothadt, a szemképződés elmaradt. Keserű vigasz, de vigasz a szalma. Való igaz, hogy hihetetlenül nagy az összefogás. Szinte ünnep és hangulatrontás, hogy más is van. Pedig van. Odamegy egy dühös tekintetű ember az elnökhöz, s szinte fuldokol a méregtől. Alig értem, hogy mit akar. Libákat és dobolási szöveget emleget. Később az elnök megmagyarázza. A dühös ember mezőőr. Ki akarja doboltatni a faluban, hogy a népek ne engedjék a libákat az új telepítésű lucernára. Százszámra meglepik és lelegelik. Ügyis nagy a kár, akkor még ez is? Jön egy fiatalasszony, fogatot kér. Az árvíz elől hozzájuk mentették a közös libaállományt és sok a dög. Kocsi kell a dögöt elszállítani. Az is furcsa és ide nem illő, hogy százak dolgoznak a határban, ám az egyik növénytermesztési brigádvezető karba font kezekkel, ráérősen álldogál a kocsma előtt. Régebben ő volt az elnök. Úgy áll ott, mintha valamit, vagy valakit visszavárna. Az élet azonban nem zavartatja magát. Bátán nyár van. SZEKULITY PÉTER a szemafor vasutas-szakszervezeti vezetőkkel, például Bódogh Mihály és Martinka István elvtársakkal, hogy túlságosan sok időt töltenek távol otthonuktól a dolgozók. Nem volt ritka az olyan utazó brigádhoz tartozó munkás, aki négyszáz órát töltött távol családjától. Ma örvendetes változásról adhatunk hírt. Megszűnt a korábbi sok távol töltött óra. A gondos tervezés alapján elosztott szolgálati vezénylés, a munka szervezésének jobbá tétele eredményeként jöhetett ez csak létre. S ennek örül mindenki a vasutasok körében. Persze legfőképpen a családok..; És egyébként is érdekes dolgot figyelhetünk meg. Valamikor, nyolc-tíz évvel ezelőtt még nem tapasztalhattuk,, hogy a munkásokat érdekelte volna, mennyi időt töltenek távol a családtól, s mennyit fordíthatnak pihenésre, önművelésre, stb-re. Ma elsősorban ez a fő mérce: Becsülettel ledolgozni a munkaidőt, lehetőleg minél közelebbi óraszámmal a kétszáztízhez, s azután a művelődés, a szórakozás következzék.;. S ez oka lehet annak is, hogy a fél évszázados vasutas művelődési otthonban az utóbbi hónapokban megélénkült a szakköri munka, több könyvet kölcsönöznek a gazdag könyvtárból; Ne gondoljuk azonban, hogy ez az áttolódás a művelődés, a szórakozás területére, az óraszámok tekintetében, kárára van a termelőmunkának, TVf ég igen frissek, és nem is teljes pontosségúak a félév eredményeit rögzítő statisztikai jelentések. De a bizonyíték világos: a dombóvári állomás forgalmi szolgálata teljesítette féléves tervét. Egy mutatónál maradtak csak el az élüzem-szint- től — az élüzem-szint magasabb, mint a terv —. Ez a 0,7 százalékos lemaradás végeredményben azt jelenti csupán, hogy a második félévben a kocsitartózkodásnál többet kell termi, hogy itt is a kívánt mértékben alakuljon a termelés mutatója A dombóvári elvtársak féléves munkája jól példázza: nemcsak a tehervonatok, a személyvonatok is a menetrend szerint közlekedtek Nehezen lehet elképzelni, hogy minden vonat a menetrend szerint közlekedjék. Ehhez kellene, hogy a rakodó válla, latoknál is legalább olyan katonás fegyelem legyen, mint a vasút minden területén. Ha a tehervonatok például 87 százalékban a menetrend szerint indulnak, akkor az már a tervteljesítéssel egyenlő. A személyvonatoknál ez tíz százalékkal körülbelül több vonat pontosságát követeli meg. S az elmúlt hónapokban s ezekben a napokban is a személyvonatok rendesen közlekednek... M indez pedig a dombóvári vasúti csomóponton négyezer ember munkájának eredménye. S az a hősies munka, amelyben a párt tagjai, a szocialista brigádok járnak élen, egyre gazdagabb eredményeket jelent. Ma a dombóvári csomópont szolgálati helyein termelési tanácskozásokat tartanak. Megjutalmazzák, kitüntetik a legjobb munkásokat, műszaki és adminisztratív dolgozókat... Ma tartják a vasutasnapot. Palkóvács Jenő Exkavátorral rakják ki Dombori bán, az uszályon érkezett követ. A kő egy részét a gátak megerősítéséhez használták fel, de a most kirakott kő már tartalék lesz. Tizenötmillió ponty-, kétszázezer compóivadék mesterséges keltetéssel A Tolna—Baranya megyed Halgazdaság tizenötmillió pontyivadékot mesterségesen ivatott és keltetett az idén az Attaláin felépített, korszerű keltetőházában. A pantyivadékok egy részét a halgazdaság előnevelő tavaiba helyezték ki, más részét a termelő- szövetkezeteknek szállították. A halgazdaság elsőként tenyészt a pontyhoz hasonlóan mesterségesen keltetett compót: mintegy kétszázezer compói vadékot helyeztek az élőnevelőkbe. A com- póivadékok nagyon lassan fejlődnek, súlyuk csak két év múlva éri el a 8—10 dekagrammot. Az apró pikkejű, szálkás hal iránt azonban igen nagy a kereslet külföldön, a dombóvári székhelyű halgazdaság száz mázsányit exportál belőle az NSZK-ba és Olaszországba. A korlátlan kiviteli lehetőség folytán próbálkoznak a compó mesterséges szaporításával és nevelésével.
