Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-09 / 160. szám

6 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1965. július 9. A Bonyhádi Vasas a Pécsi BTC-t, Máza- Szászvár a Dombóvári VSE-t( Gyönk Sárbogárdot verte ki az MNK-ból Szerdán délutón a várakozás­nak megfelelően komoly érdeklő­dés mellett kezdődtek meg szerte az országban a Magyar Népköz- társasági Kupa 256-os mezőnyé­nek mérkőzései. Bonyhádon ez­ren, Dombóvárott ötszázan. Tol­nán négyszázan, Nagymányokon és Gyönkön 300—300-an, Szász­várait pedig 200-an voltak kí­váncsiak a kupaküzdelemre. így a Tolna megyét érintő hat mér­kőzésnek 2700 érdeklődője volt. Ha meggondoljuk, hogy a baj­noki mérkőzéseknek milyen volt a nézőszáma vasárnaponként, ak­kor feltétlenül elégedetten kell nyugtáznunk a hétköznapi érdek­lődést. Csapataink lelkes játékkal igyekeztek meghálálni a közön­ség érdeklődését és helyenként a remélt bravúr is bekövetkezett. Bonyhádi Vasas—Pécsi BIC 0:0 Bonyhád, 1000 néző. Vezette: Horváth. Bonyhádi Vasas: Ko­vács — Guzorán, Ambrus, Frí- csi — Mező, Péter — Szósz, Barabás, Vajda, Flá- din-g, Wagner. Csere: Máté. Pécsi BTC: Gergely — Keidl, Kő­vári, Török — Bérácz, Czukor — Harsányi, Horváth, Görgenyi, Hauschl, Qskó. Csere: Lévai, Ra- dó. Viharos bonyhádi tárna iások. kai kezdődött a mérkőzés. Már az első percben Fláding alig lőtt fölé. A pécsiek beszorultak és egymás után adódtak a helyzetek a pécsi kapu előtt. A 25. percben Vajda lövése a felső lécről le­pattant, de Fláding nagy helyzet­ből fölé lőtte a labdát. A 26. percben Mező lövését csak bra­vúrral hárította a pécsi kapus. A vendégek ezután ellentáma­dást vezettek, amelyet a bonyhá­di védelem csak szabálytalanság árán tudott megakasztani, de a szabadrúgást Kovács a jobb sa­rokból kiöklözte. A 33. percben Vajda került nagy helyzetbe, de a 11-es pontról a kapus kezébe lőtte a labdát. Szünet után esett az Iram. Mind a két csapat elfáradt. De Bonyhád most is veszélyesebben támadott. A 12. percből mégis Oskó futott el a balszélen és Hauschl alig lőtte mellé. A 17. percben viszont már Máté elől mentettek az utolsó pillanatban a pécsi védők. A 25. percben ugyancsak Máté szólózott. Remek cselsorozat után azonban a hát­védek egyikébe lőtte a labdát, Vajda lövése ugyancsak egy vé­dőről pattant a kapu fölé. A 37. percben Fláding 25 méteres nagy lövése a kapufáról {lattant vissza. Az utolsó helyzet Barabás előtt adódott egy perccel a befejezés előtt, de ebből sem született gól. A remekül játszó Bonyhád el­len a vendégcsapat durvaságokat vonultatott fel. Bonyhád sok nagy gólhelyzetet hagyott kihasználat­lanul és a döntetlen a pécsiekre hízelgő. Jók: Mező (a mezőny legjobbja), Ambrus, Fláding, il­letve Hauschl és Oskó. Réder Máza-Szászvár—Dombóvári VSE 7:1 (2:0) Szászvár, 200 néző. Vezette: Csordás. Máza-Szászvár: Sztoics — Lahó, Bakó, Géth — Németh, Róth II — Szőcs, Rózsa, Jónás. Gyorsok, Szegedi. Csere: Kádár és Pécsnek. Dombóvári VSE: Ko_ vács — G. Kiss. Beke, Korpádi — Fazekas, Egyed II. — Marton, Horváth, Kőműves, Varga, Ga- ramvári. Az első helyzet a hazai csatársor előtt adódik az ötödik percben, de Rózsa kivár. Változa­tos játék után a 18. percben esik a mérkőzés első gólja. Rózsa hatalmas lövésével szemben Ko­vács tehetetlen. 1:0. Három perc múlva Rózsa már csak a kapus­sal áll szemben, de hibáz. Ez­után vasutas ellentámadások kö­vetkeznek és Horváth nagy erejű lövését Sztoics csak a kapufa se­gítségével tudja tisztázni. Nem sokkal később egyenlíthetne Dom­bóvár, de Varga jó helyzetben hibáz. Jó iramú, változatos a játék. A 30. percben Németh lö­vését szögletre üti Kovács. A be­ívelt labdát Gyorsok Rózsa elé fejeli, aki kapásból védhetetlen gólt lő. 2:0. A második félidőben góllal kezd a hazai csapat. Már az első percben Kádár átadását Szőcs ér­tékesíti. 3:0. Három perc múl­va Szőcs remek csellel megy el, de az adott pillanatban hibáz. Nem sokkal később Garamvári ad munkát Sztoicsnak. A 16. percben formás támadást vezet a hazai csatársor, amelynek befe­jezéseképpen Gyorsok fejel a há­lóba. 4:0. Ebben az időszakban remek játékot nyújtott a hazai csatársor és két perc múlva Szőcs a kifutó kapus mellett növeli a hazaiak előnyét. 5:0. Még ugyan­ebben a percben Kőműves lövé­sét kell tisztáznia Sztoicsnak. Három perc múlva Jónás jó lab­dáját Rózsa nyugodtan helyezi a kapuba. 6:0. A 28. percben for­más bal oldali támadás után Egyed II. megszerzi a vasutasok becsületgólját. 6:1. Tíz perces változatos mezőnyjáték után, Szőcs—Németh adogatás követke­zik, amelyből Németh a mérkő­zés legnagyobb gólját lövi. 7:1. Élénk iramú, változatos és szín. vonalas mérkőzést láthatott a kö­zönség. A hazai csatársor ötlete­sen játszott és a helyzetek alap­ján győzelme ilyen arányban is reális. Jók: Bakó, Szőcs, Rózsa, Jónás, illetve Egyed II., G. Kiss, Kőműves. Gyönki MEDOSZ- Sárbogárdi Petőfi 2:0 (1:0) Gyönk, 300 néző. Vezette: Sü­megi. A gyönki csapat folytatta eddigi nagyszerű szereplését és a következő összeállításban sze­repelt: Tamás — Wolf, Séta, Zsi­linszky — Tóth, Kiss — Császár, Tasi, Molnár, Jankó, Péter. Mindjárt kezdés után a gyönki csapat lépett fel támadólag. Az ötödik percben megszületett a hazai vezetés. Molnár átadásából Jankó volt eredményes. 1:0. A gólra a vendégek két szöglettel válaszoltak. Később kiegyensú­lyozott lett a küzdelem. Mind a két kapu gyakran került ve­szélybe, de a védelmek jól áll­ták a támadásokat. A második félidő is gyönki támadásokkal folytatódott. Pe­dig a vendegek nagy akarással vetették magukat a küzdelembe. De nem tudtak ellentailni a ha­zaiak lelkes és ugyanakkor jó játékának. A hazai fölény a 32. percben érett góllá. Jankó ügyes elfutás után a kifutó sárbogárdi kapus mellett szerezte meg a második gyönki gólt. 2:0. A hazai együttes játékát a győzni akarás jellemezte. Küz­deni akarásuk azonban ezúttal jó játékkal is párosult. A mutatott játék alapján a gyönki csapat feltétlenül rászolgált a győze­lemre, sőt a győzelem aránya még nagyobb is lehetett volna. A hazai csapatból kitűntek: Jankó és Tóth. — Bölcsföldi — Szekszárdi Dózsa—Tolnai V. L. 3:2 (2:2) Tolna, 400 néző. Vezette: Vá- radi. Szekszárdi Dózsa: Lickert (Bencze) — Tamási, Tárnok, No- vák — Herczig, Gyurik — Má- linger, Kormos, Ungi, Majnay, Nagy. Csere: Szalay. Tolnai V. L.: Rajos — Heck, Kláb, Strau- binger — Merk,i Gálfi — So- morjai, Pongó, Brücker, Latz, Pucsli (Isgum). Változatos játék után az ötödik percben a hazai csapat szerezte meg a vezetést. Latz lőtt a Dózsa kapujába. 0:1. Nem sokat váratott magára a Dózsa egyenlítő gólja, amely a 9. percben született meg, Ungi lövéséből. 1:1. A Dózsa kultu­ráltabban játszott, de a hazaiak lelkesedéssel teljesen kiegyenlí­tették a szekszárdi csapat tech­nikai fölényét. A 12. percben is­mét a hazaiak szereztek veze­tést Pongó lövésével. 2:1. A 26. percben egyenlített csak a Dó­zsa, Nagy révén. 2:2. A gól után is változatos játék alakult ki, de egyik csapat sem tudta helyzeteit kihasználni. Szünet után váltakozó táma­dásokkal folytatódott a küzdelem. Egyik csapat sem tudta helyze­teit kihasználni. A félidő vége felé eldurvult a játék. Egy perc­cel a befejezés előtt harcolta csak ki a Szekszárdi Dózsa a to­vábbjutást. Egy beívelt labdát Ungi kapura fejelt, és Rajos a labdát beljebb segítette. 3:2. Nagy küzdelmet vívott egymás­sal a két csapat. A mutatott já­ték alapján a döntetlen igazságo­sabb lett volna, és ez esetben a hazai csapat harcolhatta volna ki a továbbjutást. A Dózsa kultúrál­tabban játszott, de Tolna lelke­sedésével és igyekezetével ezt az előnyt teljesen kiegyenlítette. Ki­tűntek: Kláb, Merk, Brücker, Gálfi, illetve Herczig, Ungi, Má- 1 inger és Majnay. — Somfai — A csillagszerző verseny tanulságai Több éven át versenyeken való részvétel — ezen keresztül a rutin megszerzése —, sok elemzőmunka és rátermettség kell ahhoz, hogy elérje me­gyénkben valaki is sakkozóink közül a csillagos X. o.-s minő­sítést. Ez az előkészítő munka végre meghozta gyümölcsét. Ifj. Mechtl Béla az első, aki a most lezajlott versenyen megszerezte ezt. Már négy év óta küzd eze­ken a versenyeken, s most tö­rekvését siker koronázta. Nem volt könnyű a dolga. A 11 főnyi mezőnyben a lehetséges 10 pont közül megszerezte a megkívánt 7,5 pontot, s így teljesítménye 75 százalékos volt, ami minden­képpen dicséretes. A mesterjelöltek szerepeltetése feltétele az ilyen jellegű verse­nyek lebonyolításának. Ezen a mostani versenyen 2 fővárosi mesterjelölt s egy női mester vett részt; ilyen nevek, mint: Bilek Istvánná női mester, több­szörös magyar női bajnok; Szé­kely Mihály, (PEAC) és Maráczi Ernő, a Ferencváros mester­jelöltjei. No, és a többiek: Sinka Brigitta, ugyancsak többszörös magyar női bajnok... Kamarás Lajos, a Pécsi Ércbányász ki­tűnősége. Így azután erős volt a mezőny, s az „aspiránsnak” ugyancsak megnehezítették a helyzetét. Ezekkel szemben ered­ményesen kellett helytállni, és természetesen a megyebeli rivá­lisokkal szemben is. A verseny zökkenőmentes meg­rendezését a megyei sakk- szövetség anyagi áldozatot nem kímélve tette lehetővé; a mind­végig való sporsszerűséget pedig maguk a komoly versenyzők biztosították; id. Mechtl Béla, a megyei sakkszövetség elnöké­nek mindenre kiterjedő figyelme pedig azt, hogy a versenyzők panaszmentesen és jól érezhet­ték magukat. A megyei testne­velési és sportszövetség vezető­sége mindvégig élénk figyelem­mel kísérte a verseny menetét, anyagi eszközökkel is elősegí­tette azt; figyeli megyei viszony­latban a sakkélet fejlődését és további támogatásáról is bizto­sítja. A verseny alkalmas volt játé­kosaink sakktudásának, fejlődé­sének felmérésére; megrendezése ezért is indokolt volt, érdemes volt. És bízunk abban, hogy ezt az egy „csillagost” a jövőben követi még a többi. BILEK ISTVÄN SZIMULTÁNJA SZEKSZÁRDON Huszonhét sakkozó gyűlt ösz- sze a tanácsklub várközi helyi­ségében, hogy részese lehessen egy nagy „sakkcsatának”. A test- nevelési és sportszövetség ren­dezésében az itt tartózkodó Bi­lek István nemzetközi nagymes­terünk tartott szimultánt. Az üdvözlő szavak elhangzása után a szimultán megkezdődött. Félkörben az asztalok, mögöttük ülnek diákok, felnőttek, sőt idő­sebbek is (ezek a vérbeli sak­kozók). Mindenki a „gyászos” színekkel játszik, egyedül a nagymester színe a „világos”. Így: a játszma kezdetén. És mi lesz a végén? A nagymester körbe jár.. 1 nyit..., lép és így megy ez asz­taltól asztalig. Alig múlik el 25 perc és egyik fekete már „elvér­zett”. Üjabb negyedórák és sor­ban dőlnek ki az ellenfelek. Pe­dig megyei viszonylatban jó ne­vű versenyzők is ott ülnek kö­zöttük. Jó páran még „fenik a fogukat” a küzdelem hevében, de aztán ezek is elcsitulnak, hi­szen a bábok halomra dőlnek táblájukon. És valóban „gyászos” a vég. A 27 játszmából 24-et megnyert a nagymester, kettőt a fekete szín, és egy a döntetlen. A játékosok végül is azzal a tudattal, kelnek fel az asztaltól, hogy mégis érdemes volt küz­deni, harcolni, hiszen e nemes küzdelemben vesztes nincsen, csupán győztes. Pécsi Bányász- Nagymányoki Brikett 4:2 (0:0) Nagymányok, 300 néző. Vezette: Réczei. Pécsi Bányász: Lukács — Boronkay, Kővári, Vörös — Bu- nyevácz, Keller — Czebei, Györ- kő, Bodnár, Lovász, Bencsik. Nagymányok: Bancsi — Schmelcz, Molnár, Tóbiás — Nagy, Fazekas, — Kozma, Demeter, Bareith, Bencze, Csordás. Az első félidő változatos mezőny játékkal telt el. Mind a két kapu veszélybe ke­rült ugyan, de a védelmek jól léptek közbe, vagy a csatárok hagyták ki a kínálkozó gólszerzési alkalmat. Szünet után a 12. percben Mol­nár miatt vitatható 11-eshez ju­tott a vendégcsapat. Ebből meg­szerezte a vezetést a vendégcsa­pat Györkő révén. 1:0. Jóiramú változatos volt a játék. A 21. percben Györkő lefutott és lö­vésével már 2:0-ra alakult az eredmény. A 27. percben ugyan­csak 11-essel szépített a hazai együttes. Kezezés miatt büntetőt ítélt a játékvezető és Molnár nem hibázott. 2:1. Tíz perccel a befe­jezés előtt Czebei futott el és 3:l-re alakította az eredményt. Ezután még Csordás szépített, 3:2, majd a befejezés előtt egy perccel Bencsik állította be a vég­eredményt. 4:2. A második félidőben jóiramú, színvonalas küzdelem folyt. Nagy­mányok azonban, amely ugyan­csak nélkülözött néhány játékost, nem tudta kihasználni helyzeteit. A Pécsi Bányászból Opata, Far­kas, Kohlmann, Mérei stb. edzői tanfolyamon volt, így csak erősen tartalékos csapattal szerepeltek a bányászok Nagymányokon. Győ­zelmüket azonban így is meglepő biztonsággal és megérdemelten szerezték meg. — Orbán — Komlói Bányász- Dombóvári Spartacus 4:0 (1:0) Dombóvár, 500 néző. Vezette: Szilvási. Komlói Bányász: Kiss (Takács) — Komlói, Csordás, Ja- rabek — Soós, Ruppert — Garai, (Tomanovich), Rónai (Perényi), Bartulov, Lazaridisz, Szigeti. Dombóvár: Kadur (Csutorás) — Szabó, Tamás, Miklós — Béres, Berki — Poór (Szmodics), Palo­tás, Újvári, Faragó, Völgyesi (Lu­das). Könnyed játékkal indult a mérkőzés. Mindkét csapat formás támadásokat vezetett, de a vé­delmek jól álltak a lábukon. Az NB I-es csapat technikai fölényét a hazaiak lendülettel igyekeztek ellensúlyozni, eleinte teljes siker­rel. Az első 20 percben csak há­rom távoli lövést védett a dombó­vári kapuvédő. A 21. percben azonban a vendégek ölébe hullott a vezetés. Egy ártatlan labdába Újvári kézzel nyúlt bele, és a megítélt 11-esből Soós a jobb alsó sarokba küldte a labdát. 1:0. öt perc múlva Faragó gyengén lőtt labdáját Kiss tette ártalmaüan- ná. Ezután is jobbára a mezőny­ben folyt a játék, anélkül, hogy a kapuk különösképpen veszély­be kerültek volna. Szünet után a hazai csapat cserélt. A cserékkel csatársora határozottan megerősödött, amit mutat az is, hogy 3—4 gólhelyze­tet is kialakítottak a dombóvári csatárok, de Faragó, Szmodics és Ludas is mellé lőtt. A második félidő 30. percéig 1:0 volt az eredmény. Ekkor Szigeti átadásá­ból Lazaridisz fejese jutott a Spartacus kapujába. 2:0. Hat perc múlva Szigeti lövése Újvári lá­bán irányt változtatva jutott a dombóvári kapuba. 3:0. Az utolsó gólt Bartulov szerezte. 4:0. Mezőnyben szép játék alakult ki a két csapat között. Komló technikai fölényben volt, ennek ellenére góljait tulajdonképpen helyzetek nélkül szerezte. Ugyan­akkor a hazaiak a biztos gólhely­zeteket is kihasználatlanul hagy­ták. Kitűntek: Csordás, Ruppert, Bartulov, Szigeti, illetve Kadur, Miklós, és Berki. — Zádori — Fentiek alapján tehát a 8 Tol­na megyei csapatból az első for­dulóbeli akadályt sikeresen vette az NB III-as Szekszárdi Dózsa, a megyei bajnokságban szereplő Máza-Szászvári Bányász, a Bony­hádi Vasas és a megyei bajnok­ság B-csoportjában játszó Gyön­ki MEDOSZ. összesen tehát négy csapat. Kiesett viszont az NB III- as Nagymányoki Brikett, a Dom­bóvári VSE és a Dombóvári Spartacus, valamint a megyei bajnokságbeli Tolna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom