Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-09 / 160. szám

i

VILÁG PROLETARIAT EGYEStJÜJETEBTi

TOLNA MEGYEI& m m

NÉPÚJSÁG

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA .

XV. évfolyam, 160. szám. ARA: 60 FILLÉR Péntek, 1965. július 9.

r

Mennyit ér a bizonyítvány ?

2.-3. o.

Az élet visszatér

5. o.

1

Jövő heti televízióműsor

7. o.

A tudós a balatoni tudományos vizsgálatokról

8. o.

\

Mem tört ml

Négy héttel ezelőtt drámai helyzetben ' tartotta rendkívüli ülését a megyei árvízvédelmi bizottság. Amikor Karászi Kálmán, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője ismertette a Duna árhullámának alakulását, a közeli napok várható eseményeit, bejelentette, hogy a védelem mindent elkövet a gátszakadás megakadályozására. Azonban határozott ígéretet tenni arra nem tudott, hogy a töltések mindvégig állják majd a víz ostromát. Elővigyázatosságból szükséges a leginkább veszélyeztetett területek kiürítése. Nem volt sok vita, a bizottság egyhangúlag döntött a kiürítésről.

Az aggodalom nem volt túlzott. Hiszen már addig is minden korábbit felülmúlt az áradás. Már akkor is 80 napja folyt a küzdelem a Duna gátjain az ár ellen. A gátak már átáztak és kétséges yolt, hogy lehet-e még hetekig eredményesen küzdeni a Duna megfékezésén. És mi következett ezután? — Újabb kiadós esőzésekről kaptunk hírt a Duna felső vízgyűjtő területéről és a prognózisok olyan áradást jeleztek, ami eléri, sőt helyenként meghaladja az eddigi legmagasabb jeges áradást is.

A Duna töltéseit a „mértékadó árvízszintre” méretezték. Ez pedig megfelel az eddigi legmagasabb jeges ár szintjének. A jeges ár azonban gyorsan jön és gyorsan levonul, tehát nem ázr tatja át a töltéseket. A jégmen- tes ár az eddigi tapasztalatok szerint jóval alacsonyabb vízállást eredményez, azonban hosszabb ideig terheli a gátakat. Most, az elmúlt hetekben a jeges árnak megfelelő vízszintet, az eddigi > jégmentes árhullámok időtartamát is többszörösen meghaladó ideig kellett levezetni a gátak között;

A gátaknak minden számítás szerint át kellett volna szakadni. Szakemberek előtt is képtelenségnek tűnt több mint száz napon át eredményesen védekezni a gátszakadás ellen. Hiszen 54-ben Szá_ getköz és Csepel-sziget egy része esett áldozatul a pusztító elemeknek, 56-ban pedig Bogyiszló és Mohácssziget. Nagy áradás nem múlt el eddig gátszakadás nélkül.

Most pedig a hatalmas víztömeg nem tört át. A Duna fő védelmi vonalai mindenütt szilárdan állnak, megyénkben mindössze egy helyen, a Nádor csatornánál történt gátszakadás, ami pár száz hold elöntését okozta. Az apadás meggyorsult és ma már csaknem teljes bizonyossággal lehet kijelenteni: sikerült megbirkózni a Duna minden eddiginél nagyobb és tartósabb áradásával.

Hogyan sikerült? Sokan fogják, főleg a szakemberek itthon is, külföldön is, tanulmányozni ennek a háromhónapos, hősies küzdelemnek a történetét. Részletes, alapos elemzést adni erről ma még nem is lehet, azonban a siker néhány fontosabb tényezője már ma is ismert. A védelemhez az erők javát adta az egész ország. A közvélemény állandóan feszült figyelemmel és aggodalommal fogadta az ismétlődő jelentéseket: tovább árad a Duna, újabb és újabb buzgárokat észleltek és fogtak él. És ha újabb védekezőanyagokra volt szükség, órákon belül indították útnak az ország minden részéből az embereket, gépeket, zsákokat, pátria- lemezeket.

Az árvíz elleni eredményes küzdelem egyik fő tanulsága: Nem szabad sajnálni „békeidőben” sem az áldozatokat. Mert kétségtelen, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt végzett sok százmilliós beruházás most hozta meg a gyümölcsét. A szigetközi védelmi vonalak megerősítése, a Tolna megyei töltésszakaszok leggyengébb részeinek átépítése, „megfejelése”, kiszélesítése nélkül ma aligha beszélhetnénk eredményes védekezésről. Hiszen ma éppen azok a területek voltak viszonylag a legnagyobb biztonságban, ahol 54-ben, 56-ban a legsúlyosabb pusztítást okozta az árvíz.

A mostani árvízvédelemben már tömegesen alkalmazták a korszerű, nagy teljesítményű földmunkagépeket. Ezerköbméter- sziámra kitermelni a földet, azt több kilométeres távolságra, a veszélyeztetett pontokra gyorsan elszállítani, több kilométeres hósszúságú lokalizációs gátakat építeni néhány nap alatt, csak így volt lehetséges. „Bevonult” az árvízvédelem fegyvertárába a korszerű híradástechnika is és eredményesen alkalmazták az új védeikezőanyagokat, a pátrialemezeket és a műanyagfóliát is. A „felderítés” egyik fontos eszköze volt a helikopter. Uj alapokra helyezték a figyelőszolgálatot;

Ha azonban rangsorolni kell a tényezőket, akkor messze az első helyre kell állítani az embert. A kubikost és a gátőrt, a műszakit és a sofőrt, az árvédelem vezérkarát és a földmunkagépkezelőt, a telefonosokat és rádiósokat. Es derék honvédednket, akik mindenütt, ahol „bevetették” őket, példamutatóan álltak helyt. Költőkre és írókra viár a feladat, hogy megörökítsék az ember helytállását ezekben a nehéz napokban. Azoknak a hősies munkáját, akik éjjel és nappal, esőben, sárban védelmezték a gátakat. Teljesítették kötelességüket és sok esetben többet is, mint amit egyáltalán él lehetett várni tőlük.

Jászkiséri kubikosok dolgoztak a doromlási gátszakaszon. A víz erősen szivárgott a töltés oldalán, buzgárok törtek fel a töltés mellett. Először itt „fogták el” a vizet, ellennyomó medencét építettek. Itt azonban, miután a kellő magasságot elérte a víz, túlfolyót kellett kialakítani, hiszen túl magasra nem lehet felduzzasztani a medence vizét, mert akkor másfelé keres utat magának. A víz szivárgott, befelé, a szántóföldek felé. Utánamentek és vagy egy kilométerre találtak olyan helyet, ahol egy kis gát építésével meg lehet állítani a vizet.

Az ő dolguk az volt, hogy a gátat védjék. Hogy az ne szakadjon át. Senki se tette kötelességükké, hogy az elfolyó vízzel törődjenek. Amikor a szakaszvédelem vezetője megkérdezte, miért mentek utána, egyszerű volt a válasz: Bántja az ember szívét, ha művelt területet áraszt el a víz. Úgyis nagy kár érte már a tsz-t. Hát megfogtuk.

Bámulatra méltó az a példás szervezettség, ami a hónapokig tartó védekezést jellemezte. Ha valahol újabb buzgárt észleltek, egy óra múlva már 30, vagy 50 embert lehetett ott találni, akik

Az árvíz sújtotta lakosság megsegítésére megmozdult

a társadalom

Fehér Lajosnak, az árvízvédelmi kormánybizottság elnökének nyilatkozata

Az MTI tudósítója felkereste Fehér Lajost, az árvízvédelmi kormánybizottság elnökét, akitől az árvízvédelemmel kapcsolatos néhány időszerű kérdésben a következő nyilatkozatot kapta:

— Csökkenőben van a dunai árvízveszély. * A folyó felső és középső szakaszán az élet megszokott rendje már majdnem mindenütt visszaállt azokban a községekben is, ahonnan óvatosságból a lakosságot — összesen mintegy 20 000 személyt ki kellett telepíteni. A veszély azonban még nem múlt el teljesen. A Duna alsó szakaszán jelenleg is folyik a védekezés, mivel a magas vízállás a gátakat még most is erősen terheli.

— Csaknem három hónapja folyik már ez a hatalmas küzdelem az eddigi legnagyobb tavaszi-nyári dunai árvíz ellen. Érthetően, nagy megnyugvást jelent mindannyiunk számára, hogy

a fővédvonalakon töltésszakadás ezideig nem következett

be, s bízunk benne, hogy ezután sem következik.

— A megfeszített védekezés elhárította a katasztrófát, de a magas és hosszan tartó vízállás következtében jelentős károk és veszteségek keletkeztek. A közvetlen és közvetett károk (termeléskiesés) összege az eddigi becslések szerint csak a dunai árvíz következtében sok százmillió forint. Ezek részben személyi jellegűek, részben gyárüzemeket, szövetkezeteket, állami gazdaságokat, erdőgazdaságokat, s egyéb közületi szerveket érintenek.

— A Duna-menti árvíz következtében eddig több mint 1400 épület — többségében lakóház — erősen megrongálódott, 80 pedig összedőlt. Jelentős kár ez, különösen ha azt is számításba vesz- szük, hogy a nyugat-dunántúli árvíz következtében már 350 ház teljesen megsemmisült, mintegy 870 pedig megrongálódott.

— A károk helyreállítására a kormány megtette a szükséges intézkedéseket. Az érintett megyékben mindenütt helyreállítási bizottságok alakultak, s már el is kezdték a munkát.

a buzgár elfogásánál serénykedtek. Átszakadt a gát a Nádornál? Órákon belül már négy kilométerrel feljebb magasodott a lokalizációs gát. A hely kijelölése, jelentékeny emberi és gépi erő összpontosítása szinte perceken belül ment végbe.

Még egy jellemzője a védekezésnek: A bürokráciamentes,

gyors intézkedés. Itt még azt sem nagyon nézte senki, hogy szigorúan véve, mi tartozik a hatáskörébe. Csak azt, hogy ő maga mit tud tenni, tud-e egyáltalán segíteni. A központban székelő URH-ügyeletesnek az volt az elő_ írt feladata, hogy kapcsolatot tartson a gáton működő állomásokkal, a helikopterekkel és a kapott információkat jelentse.

— Az árvíz sújtotta területekre szükséges építőanyagot átcsoportosítottuk. Az árvíz- és belvízkárt szenvedett, továbbá a csapadék és a magas talajvíz miatt átázott mintegy 300 000 k. hold terület újravetéséhez, illetve bevetéséhez a vetőmag nagyobb részét hazai forrásból, részben pedig a Szovjetunió segítségével biztosítottuk.

— Ahogy korábban a gátak, az emberi életek és anyagi értékek védelmére: az utóbbi hetekben

az árvíz sújtotta lakosság megsegítésére megmozdult a társadalom is.

A segítőkészségnek és együttérzésnek sok ezer példája mutatkozik meg az eddigi felajánlásokban. A pénzben történő adományokon kívül számos üzem és szakmunkás vállalta, hogy kőműves-, asztalos-, mázoló-, villanyszerelő- és egyéb munkával járul hozzá a megrongálódott, vagy összedőlt családi házak, termelőszövetkezeti, stb. épületek helyreállításához. De a segítőkészség olyan módon is megnyilvánult, hogy egyesek a bajbajutott családok gyermekeit kívánják magukhoz venni és ezzel átmenetileg pótolni az elveszített otthon melegét. Több szakszervezeti üdülő, elsősorban az áryízkárosultak gyermekei részére ad nyaralási lehetőséget.

— A gyűjtés során elsősorban pénzfelajánlásokat fogadnak el. Eddig a dolgozók többsége egy napi keresetének megfelelő ösz- szieget ajánlott fel. Természetesen, aki ennek felét, harmadát kívánja adni, azt is köszönettel nyugtázzuk. Mindenki önként annyit ad, amennyit meggyőződése diktál és saját anyagi lehetőségei megengednek.

— Az árvíz sújtotta megyékben megalakult gyűj tési bizottságok egyben a segélyezéssel kapcsolatos tennivalókat is ellátják. A segélyek kiosztásánál az arra illetékes társadalmi szervek js közreműködnek, s körültekintő, gondos mérlegelés alapján döntenek a felhasználásról.

Egy alkalommal azonban sürgős intézkedésre volt szükség. Jelentették, hogy a gáton dolgozó hon. védalakulat egyik katonája megbetegedett és állapota rosszabbodik. Azonnal intézkedett. Telefon a mentőkhöz, hogy azonnal induljon egy mentőautó a futball- pályára. URH-készülékkel felhívta az őcsényi repülőteret, ahol éppen indulásra készülődött az egyik helikopter. A helikoptert a gát ama pontjára küldte, ahol a beteg katona volt. „Földi” járművel akkor — a két napja tartó eső miatt — a gátat nem lehetett megközelíteni. De így, helikopterrel igen. Az első értesítéstől számított félórán belül a

Ez biztosítéka annak, hogy a lakosság százezreinek nagy szeretettel és együttérzéssel adományozott forintjai valóban azokhoz jutnak el, akik arra rászorulnak.

— Az országos gyűjtés útján nyert összeget személyi segélyezésre lehet felhasználni. Ezt azért hangsúlyozom, mert az utóbbi napokban elterjedtek olyan hírek, hogy a segélyakció során befolyt összegéket „OTP-kölcsön formájában” fogják megkapni a károsultak. (Az 1954-es árvíz alkalmával volt is ilyen intézkedés és gyakorlat.) Elterjedtek olyan hírek is, hogy a gyűjtésből befolyt összegeket közületi károk helyreállítására fogják felhasználni. Mindkét híresztelés teljes félreértésen alapuL Az árvízvédelmi kormánybizottság úgy döntött, hogy

a mostani gyűjtés útján nyert összeget kizárólag személyi károk pótlására, tehát a károsultak közvetlen megsegítésére — lakáshelyreállításra, lakberendezés pótlására stb. — szabad és kell felhasználni. A befolyt összegből a gyorssegélyek osztása már a jövő héten megkezdődik.

— A társadalmi gyűjtés összegéből nyújtott segélyeken kívül az árvíz sújtotta családok az épületkárok helyreállításához kamatmentes OTP-kölcsönt kaphatnak előtakarékossági követelmény előírása nélkül.

— A tönkrement, illetve megrongálódott lakások tulajdonosainak, továbbá a vízzel borított mezőgazdasági területeken gazdálkodó termelőszövetkezeteknek az 1965. évi ház-, föld-, és jövedelemadót valamint a biztosítási díjat elengedik. Részleges károsodás esetén az engedmények alkalmazása a károk arányában történik.

— A száztíz napja folyó védekezésben és a kárt szenvedett lakosoknak megsegítésére irányuló s egyre jobban kibontakozó társadalmi gyűjtésben is az összefogás felemelő példáját mutatta meg az ország népe. Bízunk benne, hogy — az árvízvédekezéshez hasonlóan — a széles körű társadalmi gyűjtést is siker koronázza

katona már bent feküdt a kórházban.

A víz apadóban van. A veszély — noha teljesen még nem szűnt meg — de most már napról napra kisebb. A gátak nem szakadtak át, sikerült az árvíztől megmenteni falvakat, tanyákat, nagy mezőgazdasági területeket. A károk így is nagyok, hiszen a fakadóvizek sok helyen kiölték a kultúrnövényeket és sok ház megrongálódott. És az árvízkárok közé kell sorolni a védekezés tetemes költségeit is, hiszen ez is rendkívüli kiadása a népgazdaságnak. Jóleső érzés azonban arra gondolni, hogy a fővédvonalak mindenütt megakadályozták a víz áttörését. Az erőfeszítések nem voltak hiábavalók.