Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
I3Ö5. július 4. TOLNA MEGYEI NEPCJSAG Ö Jó reggelt Szekszárdi Ébred a város. A kora reggeli órákb'an első tétova lépéseit teszi az új nap felé. Péntek van. Ügy tűnik a hét vége előtt egy nappal, Szekszárd a szokásosnál nagyobbat nyújtózkodik, mintha már a szombatot várná. Lassan, fokozatosan elevenednek meg az utcák. Az állomás felől elnyújtott vonatfütty hangzik. Kitárul a vagonok ajtótorka, s a bejárók, hétköznapjaink mindennapi vándorai százával tódulnak az utcára, hogy többkevesebb idő után ismét eltűnjenek a hivatalok ajtói, vagy az üzemek kapui mögött, ök az első minden nap, s utánuk többnyire azok jönnek, akik a piacra, vagy a bolm «&S $ M yi *;ig im*í Ifi ÉÉÉÉÉfc megelevenedett a város. Egymásba fűződnek, kapcsolódnak és kavarodnak a reggeli zajok. lygjÉÍ'li.* A tejbolt előtt nem éppen a leg- mi m I ' csendesebben rakják le a napi tejadagot. A kannák csörögnek, konganak. A gázolajos kút elé abban a percben fordul egy pótkocsis teherautó, amikor kinyílik a háztartási bolt ajtaja. Ismeretlen emberek köszöntik egymást, mert a reggelnek van valami külön varázsa, ami elől nem lehet kitérni. Valaki egyszer azt mondta: reggel tisztábbak, rendezettebbek a gondolatok. Azzal lehetne talán ezt megtoldani, hogy ilyenkor, a nap kezdetén melegebbek is, mert mintha szívesebben köszöntenék egymást az emberek. A hőmérő higanyszála lassan túlkúszik a 20 fokon. A július elejei meleg már ezekben a korai órákban is jelentkezik. S a strandra igyekvő gyerekek jó előre az ajtó közelébe állnak: biztos, ami biztos — gondolják magukban. Ök nem törődnek a város reggelével, számukra csak a pihenés, a strand a fontos Most már nincs kitérés: észrevétlenül beletorkollik a reggel a délelőttbe. A Hunyadi utcán felberreg egy agregát, s a kelle- * metlenül csörömpölő hangot a s légkalapács szaggatott, hol erőMegérkezett a város reggelije, a tej. Még né- södő, hol gyengülő zaja egészíti tokba igyekeznek, hány óra csupán, s aztán a háziasszonyok szét- kk Törik az utcát, építik az utat A város ezen a literezik. Munka előtt tej várja a családfőt, s a dolgoznak az üzemek a hivatalyáron elveszítette gyereket az otthonokban. lok- s ezek együttese’mondja ki korábbról IT|eS' , ., ,, az új nap kezdetén a közös köszokott nyugalmát. A ^lke szöntést: Jóreggel, Szekszárdi nap első sugaraival egy időben a gimnázium előtt felbúgnak az autóbuszok motorjai: ideiglenes éjszakai pihenőhelyükről a Dunához indulnak az árvízvédelem katonái? Honnan jöttek, honnan sem, — nem tudja a járókelő. Van közöttük olyan, akit a család Szolnokon, Mezőtúron, vagy éppen Nyíregyházán vár. Most azonban a város lakói ők is, s ha valaki megfigyelheti Szekszárd ébredését, akkor ők feltétlenül láthatják. lA Tarcsay Vilmos utcából teherautók fordulnak ki. Villogó jelzőlámpák mutatnak a szélrózsa minden irányába. A sofőrök számára ez jelenti a reggelt. Menetlevelükön ott az útirány és a feladat. Jóformán alig virrad meg, már túl járnak a megyeszékhely határán. Viszik az árut, s minden mást, amit a megrendelő akar. Az autóbuszok is útnak erednek. A központban, a Garay téren megállnak egy pillanatra; mintha arról akarnának dönteni, merre is induljanak tovább. A menetirány azonban meghatározott, s a pillanatnyi megállást inkább az óvatos- Reménytelennek látszó fáradozásnak tűnik, amit a város tisztasá- ság, meg a közlekedési szabá- gáért vív egy kisebb sereg. Ök, s köztük a felvételünkön látható lyok írják elő. néni az igazi koránkelők Szekszárdon. Számukra akkor fejeződik Jóformán észre sem vettük: be a napi munka, amikor mások jó reggelt köszönnek egymásnak. ■>*' :•>>: A város lakossága sokkal több nappal, mint éjszaka. A mindennapos bevándorlók, a vidékről bejáró dolgozók jelentősen megszaporítják estig, a munkaidő végéig Szekszárd lélekszámút. A gombamérgezés Kaptuk az alábbi sorokat: „Kedves Négyszemközt! Nagyon szeretjük a gombát, de félünk a mérgezéstől. Nagyon kérem szíveskedjék megírni, hogyan kerülhetjük el biztosan a mérgezést? Egy olvasó.” Az ehető gombák táplálkozásunkat változatossá teszik, élelmiszereinket értékes anyagokkal egészítik ki és ízletesek. Hazánkban évente sok millió kilogramm ehető gomba terem. Sokan kedvelik, \ de vannak olyan emberek, akik azért tartózkodnak a gombák fogyasztásától, mert félnek hogy mérgezést szenvednek. Ez a félelem csak részben indokolt. Igaz ugyan, hogy Magyarországon még most is számos gombamérgezés fordul elő, de ezek elkerülhetők, ha mindenki megismeri és betartja a gombamérgezés szabályait. Hazánkban közel ezerféle gomba terem. Ezek közül aránylag kevés mondható mérgesnek, s még kevesebb azok száma, amelyek halált is okozhatnak. A gombamérgezések fő okai: a tudatlanság és a babonák. A köztudatban még mindig vannak olyan téves elképzelések és babonás hiedelmek, amelyek miatt már számos haláleset következett be. Egy- kettőt felsorolunk: „A gombafőzetben, ha az mérges, úgy az ezüst kanál megfeketedik.” A megfekete- dést a gombában levő kén okozza, nem pedig a méreg. „A csigarágta, kukacos, vagy olyan gomba, amit az állat megeszik, veszélytelen.” Az állati szervezetek több mérgező anyagot kár nélkül elviselnek. Ez támpontot az emberi mérgezéssel szemben — nem nyújthat! „Kifőzött, vagy leforrázott gomba, mind ehető!” — mondják egyesek. Ez azért veszélyes babona, mert a legveszélyesebb gombamérgek, a leforrázás után is mérge- zőek maradnak. Van még számos babona: „A zöldség a mérges gombától megfeketedik” vagy „a gombát fedetlen edényben kell főzni”. ;,A mérges gomba rossz ízű, csípős, kellemetlen szagú, vagy élénk színű.” „Az a gomba mérgező, amely hulla fölött nőtt, vagy dúvad irtására kiszórt méreganyagot szívta magába.” Sok ember fizetett rá, hogy ilyen ostoba babonákban hitt. A gombamérgezés teljes biztonsággal elkerülhető, ha a gombát vásárcsarnokban vagy üzletben szerezzük be. Az ájulásról Kaptuk a következő tartalmú levelet: „Kedves Négyszemközt! Van egy gyermekem, igaz, hogy egyetlen. Azt mondják, hogy nagyon el van kényeztetve, igen gyakran elájul. Legyen szíves megírni, az ájulásnak mi az oka? Hogyan lehet segíteni rajta? Egy aggódó anya.” Az ájulás, heveny keringési elégtelenség okozta agyvérszegénység következménye. A keringési elégtelenséget egyrészt szívgyengeség (centrális keringési elégtelenség), másrészt a keringő vérmennyiség elégtelen volta okozhatja. (Perifériás keringési elégtelenség.) A vérszegények és olyan betegek ájulnak el gyakran, akiknél könnyen lép fel érgörcs. Leginkább erőtlen, sovány, rosszul fejlett fiatal egyéneknél fordul elő. Mint kiváltó tényező többnyire fáradtság, kimerülés, éhség, meleg, zárt helyiségben hosszabb ideig tartó állás, ijedtség vagy valamilyen kellemetlen szag (vérszag) is okozhat ájulást. Kiválthatja azonban erős fájdalom, például vesekőkólika, vagy szellemi izgalom is. Az ájulást rendesen bizonytalan- sági érzés, szédülés, látótérelsötétedés előzi meg.. Ájulásnál a beteg elhalványul, szeme előtt minden elsötétül, fülzúgás, ásitozás, émelygés, nagy rosszullét érzése mellett összeroskad, eszmélete elborul, vagy elvész, légzése felületes és ritka, érverése kicsi, szapora, könnyen elnyomható, alig tapintható. A bőr elsápad a vérnyomás csökken, a beteget hirtelen hideg veríték lepi el,, izomzata petyhüdt. Izgalmi jelenségek (görcsök) az ájulásnál nem lépnek fel. (Epilepsziánál igen.) Már néhány másodperces szívmegállás is ájulást, öntudatlanságot okoz. Az igen szapora, 250—300-as szívverés is okozhat agyvérszegénységet, mert a szívizomzat összehúzódása nem kielégítő. A beteg lassacskán hosszabb-rövidebb idő múlva magához tér. Kezdetben még zavart és csak egy idő múlva tájékozódik. Az ájulás (syncope) tehát nem más, mint egy akut (heveny) agyvérszegénység által kiváltott öntudatlansági állapot. Az ájult egyént simára kell fektetni. Fejét felpolcolni, magasba tartani nem kell! Párna ne legyen a feje alatt. Nyakán a szorítást meg kell szüntetni. (Gallért kell gombolni.) Hasán a köteléket, (nadrágszíj, alsószoknya) meg kell lazítani. Kedves Olvasónk! Fentiekből láthatja, hogy milyen sok oka lehet az ájulásnak. Azt tanácsolom, hogy beteg gyermekét mielőbb vigye orvoshoz, aki az okszerű gyógykezelés bevezetésével, s gyermeke meggyógyításával, aggodalmait el fogja oszlatni. Az élelmiszerek tartósítása Egy olvasónk az élelmiszerek helyes és tartós tárolását szerelné megismerni. Az élelmiszerek eltarthatósága a tárolási hőmérséklettől is függ. Élelmiszereinket általában 0 és plusz 4 fok között kívánatos tartani. Erős lehűlés hatására hús, gyümölcs, főzelékfélék, általában a nagy víztartalmú anyagok megfagynak. A fagyási követő felengedés után állományuk megváltozik. Ennek oka; hogy a sejtekben a víz megfagy. A jégkristályok terjedelme nagyobb a víznél, ezek átszakítják, roncsolják a sejtfalat. A helytelenül fagyasztott húsból felengedés után ezért csurog bőséges lé. Ilyenkor nemcsak a víz távozik el, de az abban oldódó nagy biológiai értékű fehérje és ízanyagok egy része is. Egyes fagyott élelmianyagok például alma, burgonya, stb. élvezhetetlenné válnak. A magasabb hő is okozhat romlást (fülledés, rothadás). A nagyobb hőmérsékleten tartott élelmianyagök állományának vagy megszokott és tetszetős külsőjének megváltozása miatt is csökken azok élvezeti értéke. Meleg helyen tartott vaj, szalonna csupán állományának megváltozása miatt is vészit élvezeti értékéből. A tartósítás történhet fizikai, kémiai és mikrobiológiai módszerekkel. Vízelvonással a csírák szaporodásához szükséges szabad vízmennyiségét csökkentik. Ez vagy szárítással, elpárologtatással érhető el, vagy cukor hozzáadásával. A sok cukor a szabad vizet teljesen leköti s így a csírák szaporodását meggátolja. Ilyenkor a penészedés állhat elő, de kellő tárolás mellett ez elkerülhető. Jó tartósítási mód az ultraibolya-, gamma-, stb. sugárzás, ultrahanggal történő tartósítás. Ezek a módszerek még nincsenek általánosan bevezetve. A hűtéssel, fagyasztással a baktériumok szaporodásához szükséges hőt csökkentjük a kívánt mértékben. Fontos, hogy az eredeti csíraszám alacsony legyen, mert az kedvezően befolyásolja az eltarthatóságot. Hűtés, vagy fagyasztás megszüntetése után az árut nem szabad tarolni, mert gyorsan romlik. A hűtéssel, fagyasztással a romlást okozó csírák nem pusztulnak el. A hőkezeléssel tartósított árukat légmentesen el kell zárni a külvilágtól, nehogy a hővel csíramentessé tett áruk újrafertőzé- sére lehetőség legyen. Az itt említett csíramentesség nem mindig jelent a szó bakterológiai értelmében vett tökéletes sterilitást, csupán az áru megóvásához szükséges minél tökéletesebb csíraszegény . állapotot. Ilyenek a konzervek. Kémiai tartósításhoz leggyakrabban használt anyagok: szalicil, hangyasav, ecetsav, tej sav, bezoesav, kénsav, stb. A só tartósítása részben vízelvonáson alapszik. Mikrobiológiai módszerrel olyan körülményeket teremthetünk, amelyekkel a romlást okozó mikróbák életműködése meggátolható.
